Esztergom és Vidéke, 1991

1991-05-24 / 20. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ES VIDEKE TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM 1991. MÁJUS 24. 20. SZAM ARA: 19,50 Ft .Templom kellene, Magasság..." ,Que sursum sunt quaerite" A 4. oldalon dr. Botka Ferencnek, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának beszéde a felújított Babits Emlékmúzeum megnyitásán EGYHAZAK A VALTOZO VILAGBAN Címlap-képünk két esztergomi eseményt kíván összkötni: a május 18-i emlékülést az e hó végén kezdődő két és fél napos konferenciával. Az előbbinek főszereplője Babits volt: a fotón az ő távlatos alkotói rejtekhelye, amelyet kerti lombok tetőznek, - és „ túlnan látszik a Iszemközti dombról a komoly bazilika." Babits több versében is (Dal az esztergomi bazilikáról, Szent király városa) példázatos látnivaló: „a Dóm, a Templom". Átfogó erejű, központi jelkép, amely körül határtalanul megnyíló „egész táj" lesz Babits kis előhegyi földje, „ hol megállhat a láb /nyugodtan és bölcsen, s kinyúlhat égig a/ lélek, mint dómjávq.1 ott a bazilika. " Az alkotásban elmélyedve felszárnyaló lélek az örök és a változó egységérői-ellentétéről töpreng, a latszatban a lényeget, a sokféle különbözésben az egyetemesen közöst keresi. A Templom pedig mintha válaszolna, megerősítve törekvését: „Que sursum sunt quaerite" (Az odafennvalókat keressétek!). Bazilikánk ezzel az idézettel homlokán tekint a Dunára: változatlanul érvényes igazsággal a világ folyására, a szüntelen változás folyamatára. Nem véletlenül választotta jeligéül ezt az intelmet az a tudományos egyháztörténeti konferencia, amely - még kevésbé véletlenül - Esztergomot találta meg helyszínéül. A különböző egyházak, felekezetek - fájdalmas történelmi hitvitáik, vallásháborúik, mai megosztottságuk ellenére egybehangzóan hirdetik bazilikánk jelmondatát, amit Babits egyik verse így fogalmaz: templom kellene, Magasság"... Évezredek óta ezzel hívták és hívják közösségeikbe az értékkereső embert szerte a Földön, - ennek jegyében szólítják egymást az utóbbi évtizedek során párbeszédre: megkeresni, ami különböző tanításaikban, vallásgyakorlatukban, szertartásaikban egyszerre sajátos és közös érték. Ezt az un. ökumenikus gondolatot elhatározóan a II. Vatikáni Zsinat erősítette katolikus kezdeményezéssé, mozgalommá. Érzékenyen arra a növekvő szükségletre és érdeklődésre, amely a vallásos hit s egyházaik iránt támadt e „modernül" változó világban, a civilizáció és a politika legújabbkori kínjait elszenvedő emberekben. Ilyen eszmei alapon épült fel az esztergomi rendezvény is - ökumenikussá. Tervét ez a törekvés kezdeményezte, majd körvonalazta 1988-89 táján. Ez munkálta ki tartalmi és gyakorlati részleteit több mint egy éven át, amióta a szervező bizottság - az esztergomi dr. Beke Margit és dr. Bárdos István társ-elnökletével - fáradhatatlanul működik. Bel- és külföldi tudományos műhelyek, hivatalos és társadalmi támogatók, egyháziak és világiak, hívők és nem hívők fogtak össze közérdekű megvalósításáért. így magasodhatott olyan szellemi épületté, amely hatalmas, ugyanakkor arányosan kiegyensúlyozott szerkezetű. Akár egy valóságos bazilika: a plenáris ülés központi „csarnokával", a közös imaáhitat „szentélyével", tíz szekció „oldalkápolnáival", „kupolaként", pedig egy nagyszerű kiállítással. Ez Együttélő egyházak címen átfogó felülnézetetnyújt a történelmi Magyarország vallásainak közös vonásairól és kölcsönhatásairól. (A főként szakrális emlékanyagból összeállított kiállítást eredetileg Budapestre tervezték; a konferencia rangjának elismeréseképp rendezik meg itt.) A több mint száz előadás tematikai elrendezése azokat a főbb történelmi fordulópontokat kívánja kiemelni (az Árpád-kortól 1950ig), amelyek a legvilágosabban láttatják az egyházak változó - megőrizve alkalmazkodó - viszonyát a politikával, egymással, a hívők és hitetlenek mindenkori társadalmával. Az előadók sorában egyetemi professzorok, levéltárigazgatók, tudományos kutatók. Esztergomból is többen, külföldi magyarok is néhányan. (Ez utóbbiak között például Horváth Tibor, a konferencia egyik legfőbb erőforrásának, a kanadai székhelyű METEM-nek - a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösségének - nemzetközi főtitkára.) A Magyar Sión hagyományaihoz: Vitéz János humanista stúdiójához és az újabbkori mecénás-érsekek művéhez egyaránt méltó szellemi épület, ez a nagyívű előadássorozat minden érdeklődőt vár. „Nyugodtan és bölcsen" fogadja be a jóakaratú - Istenben és egymásban eszményele, értékek „magasságát" kereső^mbert. Nyitottan, akár egy dóm-óriás, vagy a legszerényebb községi templom. Nagyfalusi Tibor A konferencia és a kiállítás részletes programja a 3. oldalon olvasható ÖN MÁR TUDJA, MI Ha nem, óvassa el A HÖRWIEN KFT. A WD-40? ismertetőjét a 8. oldalon!