Esztergom és Vidéke, 1990

1990. december / 22. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM * POLITIKA * MŰVELŐDÉS * HELYISMERET * IDEGENFORGALOM IDŐSZAKI LAP 1990. december 22. szám ÁRA: 14,50 Ft Mi lesz a szovjet laktanyákkal? Esztergom a tervezőasztalon Beszélgetés Csirke Józseffel, a Komterv igazgatójával - Kérem, mutassa be röviden a vállalatot! - A földhivatal és a levéltár mel­lett mi vagyunk az egyetlen megyei cég, amely nem Tatabányán székel. A gazdasági hanyatlás nálunk is érezteti hatását: száz fős munkatársi gárdánkból öt év alatt hetvenöten maradtunk, köztük huszonöt mér­nök. Egyébként az elmúlt évtizedek során Esztergomban majdnem min­den középületet mi terveztünk. -Mire a legbüszkébbek? - Talán a bánomi új gimnázium­ra, amely ma a legkorszerűbbek egyike az országban. De a Bánomi lakótelepre is büszkék vagyunk, no­ha ott számos kényszermegoldást kellett alkalmaznunk. Először nem akartuk beengedni a panelt Eszter­gomba. A városközpont esetében még sikerült elkerülnünk ezt a meg­oldást, de a Bánomi részen már a kivitelező diktált. Sajnos kapacitás­hiány miatt '73 és '75 között még így is kevesebb lakás épült, mint amire pénz volt. A leendő lakótelep számára több területet vizsgáltunk. De amikor ki­derült, hogy csak panelről lehet szó, mindenképpen a városszélre kellett telepítenünk, így született meg a Bánomi lakótelep. A beépítési ter­vet Urbányi Károly készítette. A te­rep adottságai teraszos elrendezést tettek lehetővé. S akkor a magyar építészettörténetben egyedülálló eset történt: a lebontásra ítélt házak tulajdonosai kérték: hagyjuk meg az általuk ültetett, szépen lomboso­dó fákat. S így is történt: az épületek alkalmazkodtak a fákhoz! A humá­nus környezet ellenére az egyetlen szépséghiba, hogy a panelházak körvonalai nem tudják követni a domborzatot. A panel miatt még egy hátrányt kellett elszenvednie Esztergomnak: mivel az elemeket Győrből szállí­tották ide, a szállítási költségek megdrágították az építkezést, ezért lemaradtak a díszítőelemek. Eleve kevesebb erkélyt terveztünk, és a fogadószinteket is igénytelenebbül kellett kialakítanunk. Még egy ada­lék: Esztergomban csak azért öt emeletesek a házak, mert a hat eme­letesekhez liftet kell építeni... -A városközpont tervezése bizo­nyára kevesebb büszkeségre adhat okot... - A városközpont tervezése a kor ideológiáját, hibás építészeti szem­léletét tükrözte. A műemlékekre ak­kor még kevésbé figyeltek oda. Adott területre nagy mennyiségű la­kást kellett elhelyezni. Például ezért magasabbak egy emelettel a város­központi épületek, mint szabadna. Az áruház tömbje sem odavaló, de a gazdaságossági szempontokra hi­vatkozva csak ezt tervezhettük. A kezünk számos esetben meg volt kötve, például a Komép az Eszter­gom Hotel esetében kikötötte: csak oda és csak adott technológiával hajlandó építeni. - A városközpontban felépült pártház - ma Zöld Ház - úgyszintén viták kereszttüzébe került. Mi a szakember véleménye? - Annak idején belső pályázatot hirdettünk. Az első díjat Kund Fe­renc és Kovács Tibor nyerte. A megbízónak, a pártközpontnak azonban az ő tervük nem tetszett. Kollégáink a megbízó elképzelése­inél nagyobb épületet szántak az adott helyre - alkalmazkodva a kör­nyező épületek léptékéhez. Az is fölmerült, hogy más intézmények­kel közösen használnák az épületet, de ehhez a megbízó nem járult hoz­zá, sőt kikötötte: a ház legyen körül­járható! Emiatt az eredeti terveket szolidabbra kellett átírni. Végül is az eredetileg második díjas Urbányi Károly elképzelése valósulhatott meg, de őt is szorította a rövid ha­táridő. Ma már látható, hogy a nagy­terem rossz helyre került. Jelenlegi helyén ugyanis nem bővíthető. A parkoló felőli oldalra kellett volna kerülnie. Színházteremre pedig égetően szükség lenne. -Mit tudhatunk az Alkotmánybí­róság leendő épületéről? - Az első meglepetés akkor ért bennünket, amikor e célra nagyobb épületeket kerestünk. Kiderült, hogy a volt szemináriumot leszá­mítva Esztergomban nincs nagyobb épület. Tehát nemcsak negyvenöt után nem építettek - azelőtt sem. A város fölajánlotta a Bottyán­kollégiumot, a Meszéna-házat és a Sándor-palotát. Az Alkotmánybíró­ság képviselői azonban csak az utóbbit kérték. A Jókai utcai épület persze csak nagyon szűk funkciók ellátására elegendő, ezért az Alkot­mánybíróság apparátusának Eszter­gomban való letelepedése nem várható. Egyébként a Sándor-palo­tára tervpályázatot írtunk ki. - Mit tudunk a 11-es út várost elkerülő szakaszáról ? - A belterületen tervezett eltere­lés miatt a fél város építési tilalom alatt állt. Ez meg is látszik az épü­letállományon. Azért, hogy ez az állapot megszűnjék, a tanács fölol­dotta a tilalmat. Az újabb elképze­lések szerint az Arany János utcánál válna ketté a 11-es út. S innét a Petőfi utca-Kölcsey utca-Lőwy Sándor utca-Bánomi út vonalán ke­rülné el a városközpontot. Ennek megvalósulására azonban, gazdasá­gi okok miatt, nem sok az esély. A várost elkerülő út is hatalmas pénzt emésztene föl, hiszen csak nagyívű elkerülés jöhet szóba, más­részt Esztergom célváros, tehát az átmenő forgalom nem jelentős. Ezt a város két végén mért forgalmi adatok is igazolják. Véleményem szerint a város két szélén kellene megállítani az autókat. Lehet, hogy egy parkolóház lenne a megoldás. Persze kérdés, igénybe vennék-e? - Mennyire kapcsolódtak be a Su­zuki tervezésébe? {Folytatás a 4. oldalon) November 22-én du. 3 órakor nyilvános ülést tartott Esztergom Város Képviselő Tes­tülete. Dr. Könözsy László polgármester első na­pirendi pontként tájékoztatást adott a két nyilvános ülés között végzett munkáról. A lakosságot érintő legfontosabb kérdések a következők voltak: - november 20-án vezetői értekezleten foglalkozott a Polgármesteri Hivatal a városi bérlakások elidegenítésének helyzetével. A Polgármester úr cáfolta a lakosság körében szárnyra kapott hírt, mely szerint a hivatal leállította volna a bérlakások értékesítését. Azok, melyekről korábban már döntés szüle­tett, polgármesteri ellenjegyzéssel értékesí­tésre kerülnek. A további lakáseladás sem lesz leállítva, azonban az értékesítési árakat az önkormányzat felül fogja vizsgálni és a testület dönt minden egyes lakásról; - november 9-én a testület tagjai megte­kintették a szovjet kezelésben volt laktanyá­kat. A KOMTERV épület- és közműárbecs­lést készített, melynek alapján az ingatlanok hasznosítására a város később pályázatot ír ki. Erre városi szervezetek, külső cégek és magánszemélyek egyaránt pályázhatnak; - a Polgármesteri Hivatal megvizsgálta a KRISTÁLY Vállalattól korábban visszavett volt „Bisztró" épület hasznosításának kérdé­sét. A 380 m 2 nagyságú, frekventált terület beépítését a műemléki-városképi szempon­tok szigorú betartásával szintén pályázat út­ján kívánják megoldani. Elsősorban a kultu­rált gyorsétkeztetésre, tejivőra stb. fogadnak szívesen pályázatokat; - a Suzuki Autóösszeszerelő Üzem telepí­téséhez szükséges területet (35 ha) a PM Zároltvagyon Kezelő Intézet átadta Eszter­gom városnak. Testületi döntés szükséges most annak érdekében, hogy a tárgyalások eddigi alapját képező ingyenes területátadás az Autókonszern Rt.-nek megtörténhessen. Vitát követően a testület hozzájárult (2 tar­tózkodással) az ingyenes területbiztosításhoz azzal, hogy esetleges kártérítési igényeket a jövőben nem fogad el. Nagyfalusi Tibor (SZDSZ) terjesztette elő a Belügyminisztériumnak címzett levelet, melyben Esztergom kérte megyei jogú vá­rossá való nyilvánítását (Az alapos indoklás­sal ellátott kérelem - mint azt azóta tudjuk ­sajnos kevés volt ahhoz, hogy városunk elve­szített rangját visszakapja. - Szerk.) Az előteijesztett intézkedéseket a testület jóváhagyta. Második napirendként tárgyalta a testület a folyamatban levő beruházások helyzetét. E napirendi pontra a Tervcsoport vezetője, Ba­csa László 11 oldalas előterjesztést készített. Az előterjesztés sok kérdést és vitát váltott ki. A legnagyobb vita az önerős telefonfejlesz­tés körül alakult ki, részben a bekötések el­húzódása, részben az „ikresítések" miatt. Kétségtelen, hogy a Magyar Posta december 31-ig még 890 lakossági és közületi bekötést kell, hogy elvégezzen, s e határidő - az ígé­retek ellenére - lehet, hogy késedelmet szen­ved. Dr. Sólyom Olympia (SZDSZ) megkér­dezte, hogy a telefonközpont bővítésére mi­kor kerül sor, mert a jelenlegi 3 ezres központ az igényeket nem képes kielégíteni. Bacsa László válaszában utalt arra, hogy a korábbi Tanácstestület még 1989 novemberében el­fogadta az „önerő 2"-nek is nevezhető prog­ramot, mely a városi telefonellátás tovább­fejlesztését célozza. E programban a megál­lapodás úgy szól, hogy a központ bővítését a Posta, míg a hálózatfejlesztés költségét a vá­ros, illetve a lakosság viseli. Dr. Ámon Györgynek (KDNP) arra a kér­désére, hogy az esztergom-kertvárosi telefon bekötéseknél tartható-e a határidő, sajnos nem kaphatott egyértelmű választ. A Bocs­kai-sor egyik oldala Esztergomhoz, a másik Doroghoz tartozik. A telefonvezeték a doro­Városházi tudósítás gi oldalon van és az új vezeték telepítésére az engedélyt a Dorogi Városi Tanács korábban nem adta meg. „Megkértük a megye állás­foglalását, melyet ezidáig nem kaptunk meg" - válaszolta Bacsa László. Miért kell azonos mértékű hozzájárulást fizetnie a fővonal és az ún. „ikerállomás" tulajdonosoknak? - kérdezte Horváth György (KDNP) képviselő. A Posta akkori (és mai?) monopolhelyzete és a helytelen tájékoztatás eredményezte ezt a helyzetet, ugyanis a szerződésben csak telefon állomást ígértek-volt a válasz! (Más kérdés, hogy egy új beruházásnál - a normális észjárás szerint - a telefonállomás létesítése fővonalat kell, hogy jelentsen, és hogy az ikresítésre a Posta a figyelmet előzetesen fel sem hívta. ­Szerk.) A következő hozzászóló Minczér Kálmán (szlovák kisebbség) volt, aki örömét fejezte ki, hogy Pilisszentlélek végre vezetékes ivó­vizet kap. A község csatornázása azonban még nincs megoldva. Miután a vízellátás biz­tosítása várhatóan 25-28 millió forintba ke­rül és ennek fedezeti oldala sem egyértelmű, a közeljövőben nem várható a csatornázás megoldása - válaszolta Bacsa László. Dr. Balázs László (KDNP) kérdést inté­zett Bacsa Lászlóhoz, hogy a Dobogókői út csatornaépítésére előirányzott 8 millió Ft tar­talmazza-e az útburkolat helyreállításához szükséges fedezetet. A november 23-i mű­szaki átadást követően, az időjárás függvé­nyében az útburkolat helyreállítását a kivite­lező elvégzi - volt a tervcsoportvezető vála­sza. Dr. Sinka Gábor (KDNP) kórházigazgató főorvos az új röntgenosztály beruházása kap­csán felhívta a figyelmet a működés kataszt­rofális feltételeire. A volt kápolnában műkö­dő röntgen ideiglenes működési engedélye december 31-én lejár. Évente 25-28 ezer já­róbeteget, 15 ezer fekvőbeteget vizsgálnak lehetetlen körülmények között. Az új épület mintegy 45 millió forintba fog kerülni, de a gépbeszerzésre tervezett 30,5 millió forintra nincs meg a szükséges fedezet! A testület végül a tájékoztatót 21 szava­zattal nem fogadta el, a kérdést a következő ülésen újra tárgyalják. A szünetet követően 3. napirendként tárgyalta a testület az 1990. évi hátralevő időszakának munkatervét, me­lyek közül legfontosabbak a kővetkezők: az 1991. évi költségvetés „0" változatának elkészítése, a város intézményellátottságá­nak helyzete, az eddigi tanácsrendeletek fe­lülvizsgálata, a gazdasági társaságok felül­vizsgálata. E kérdéseket december 20-án kí­vánja megtárgyalni a testület. Az 1991. évi munkatervre a pártok, szer­vezetek és a polgárok is tehetnek javaslato­kat, melyeket 1991. január 15-ig a Polgár­mesteri Hivatalba kell eljuttatni. Negyedik napirendként foglalkoztak a képviselők a felállításra kerülő bizottságok­kal. A Jogi és Szervezési Bizottság elnöke, Sipos Imre (KDNP) terjesztette elő a bizott­ságok nevére és tagjaira vonatkozó javasla­tokat, melyet vita, a képviselők újabb szemé­lyi javaslatai és hosszadalmas szavazási eljá­rás követett. A Képviselő Testület bizottságai és tagjai a következők: 1. Pénzügyi-Ellenőrző Bizottság. (7 fő) Elnöke: Vilmos Péter. Tagjai: Juhász Józsefné, Mitter Iván, Né­meth József képviselők, Balogh Imre, Kajtár László, Margó György külső tagok. 2. Joei és Szervezési Bizottság. (1 fői El­nöke: Sipos Imre. Tagjai: Brassai György, Kulcsár Márton, Meggyes Tamás képviselők, Dr. Alberti Pé­ter, Dr. Sarkantyú Lajos külső tagok, (az elnöki tisztet a képviselők rotációban alfabe­tikus sorrendben látják el félévente. - Szerk.) (Folytatás a 3. oldalon) \OVEMBER 23. - DECEMBER 10. -DECEMBER 18.: // Szálljon szárnyon a jó hír // November 23-án a Szabadidő Központban a Vitéz János Tanító­képző Főiskola - a Kórusok Orszá­gos Tanácsával együttműködve ­rendezte meg Farkas Ferenc zene­szerző ünnepi estjét. A műsor nem­csak a kiváló művész kóruskompozícióinak elmélyült, egyszersmind virtuóz gazdagságát szemléltette, hanem - nagy örö­münkre - Esztergom hagyományos énekkari kultúrájának eleven foly­tonosságát is. A dobogón, a harmó­niák győzelméért felvonuló békés sereglésben egymást követték - bi­zonyságul az „utánpótlásról" - a Jó­zsef Attila Általános Iskola gyermekkara, a Dobó Katalin Gim­názium kórusa, a V. J. Tanítóképző Főiskola Női kara és 27 esztendő hagyományának, Európára szóló si­kereinek jó gazdája: a Monteverdi Kórus. Az est bevezetőjeként a 85. szüle­tésnapját ünneplő Kossuth-díjas Farkas Ferencet Csoóri Sándor - a február 3. óta hatvan esztendős, március 15. óta Kossuth-díjas - író köszöntötte. „ Nem állítom - mondotta - hogy a zenét szerző Farkas Ferencnek volt, illetve lehetett volna ereje szembefordulni azzal a poklos fo­lyamattal, amely ötven évet rabolt el történelmünkből, de azt állítom, hogy kevés művészünkben volt annyi ösztönös könnyedség, szem­beszegülés, mediterrán derű, mint benne, s ez már eleve más irányokba fordíttatta el vele tekintetét. (...) a történelemből sem a tragédiák iz­gatták őt elsősorban, hanem azok a tiszta kendőlobogtatások, amelye­ken a romantika visszfénye is átsu­hant. Janus Pannoniusok, Zrínyik és a kurucok egyaránt visszajártak őt lelkesíteni. (...) biológiai adottsá­gai és legendás európai műveltsége is erre a szerepre és sorsra jelölte ki. (...) korán megértette, hogy egy­egy nemzet kultúrájában nemcsak a művek-jelen esetünkben a zenemű­vek-megalkotását kísérhetik dicsé­retes erények, hanem a művek megőrzését is. Sőt a továbbörökíté­süket! Ebben a szenvedélyben buk­kanhatunk rá Farkas Ferenc kivételes nevelői, pedagógusi tehet­ségére is. (...) hogyha Farkas Ferenc nem taníthatott volna a Zeneakadémián, most nem volna kortársi zeneművé­szetünk. (...) Ahogy korunkban Bar­csay Jenő a rajzolás nagymestere volt, így volt Farkas Ferenc a zene­szerzés minden csínjának-bínjának a tudósa. Tanári munkáját egyetlen elv határozta meg: szakmai tudás nélkül ugyanúgy képtelenség kom­ponálni, mint ihlet nélkül." Ihlet és szakmai tudás termé­szetes egysége - ahogy a reneszánsz humanizmus korában - formálta azt az énekkari művet is, amelyet Far­kas Ferenc 1988-ban az esztergomi Balassa Bálint Társaság felkérése nyomán, az akkor 25 éves jubileu­mára készülő Monteverdi Kórus számára komponált, „Vitéz János érsek dicsérete" címen, Janus Pan­nonius epigrammáinak eredeti latin szövegére. Ezek sorából az első hangzott fel az ünnepi est zárószá­maként: a helikoni Múzsákat öröm­dalra buzdító, hogy János váradi püspök esztergomi érsekké áthelye­zéséről - 1465-ben - „szálljon szár­nyon a jó hír... földről csillagokig jusson e nagy híradás..." Akik ott voltak az esten, a régmúlt nagy főpapját ünneplő kórusműbe (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents