Esztergom és Vidéke, 1990

1990. október / 18. szám

BALASSA, BABITS - A DUNÁRA ERESZKEDŐ VÁRFAL: ESZTERGOM, ÉLETEM ALKOTÓRÉSZE. MEGPRÓBÁLTAK SZELLEMET MEGÖLNI, DE AZ ÖRÖKÉLETŰ - JÖVŐJE POLGÁRAINAK KEZÉBEN VAN. VAN MIRE TÁMASZKODNIOK - A VÁR KŐALAPJÁRA, EZER EV TÖRTÉNELMÉNEK SZIKLÁJÁRA. MUNKÁJUKAT SIKER KORONÁZZA - EMBER ÉS MÚLT LEGYŐZHETETLEN ! GÖNCZ ÁRPÁD ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE TÁRSADALOM • POLITIKA • MŰVELŐDÉS • HELYISMERET• IDEGENFORGALOM IDŐSZAKI LAP 1990. október 18. szám ÁRA. 14,50 Ft HIRDETMÉNY - Az Esztergomi Választási Bizottság közhírré teszi, hogy 1990. szeptember 30-án hat egyéni választókerületben a választópolgárok képviselőt választottak, ezek a következők: 1. SZÓDA FERENC (KDNP), 5. BRASSAI GYÖRGY (SZDSZFIDESZ), 6. DR. SINKA GÁBOR (KDNP) 7. NÉMETH JÓZSEF (KDNP), 8. HORVÁTH GYÖRGY (KDNP), 9. MINCZÉR KÁLMÁN (SZLOVÁK KISEBBSÉG) A többi választókerületben a választási forduló érvénytelen volt, ezért az 1990. LXIV. törvény 44. paragrafus (2) bekezdés a.) pontja alapján második választási fordulóra kerül sor 1990. OKTÓBER 14-ÉN Ezekben a választókerületekben a választási fordulóban minden képviselőjelölt indul. A második választási fordulóban valamennyi lista indul, amelyik az első választási fordulóban részt vett, tekintettel arra, hogy a választópolgárok kétötöde nem élt választójogával. Felhívjuk a városlakók figyelmét, hogy valamennyi szavazókör működik, azokban a választókerületekben is, ahol egyéni képviselő megválasztására került sor, itt a listákra szavazhatnak a választópolgárok. Esztergom, 1990. október 3. VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MILYEN LEGYEN A POLGÁRMESTER? A lap 15. számában Sebő József „Képviselő kerestetik" című cikkéhez — melyben a polgármesterrel kapcsolatos elvárások szerepelnek — fűznék néhány gondolatot. Véleményem szerint, Esztergom leendő polgármestere ELSŐ LEGYEN AZ EGYENLŐK KÖZÖTT; de egyik legfontosabb elvárásunk vele szemben, hogy szakEMBER (így nagybetűvel) legyen! A cikk szerint a „tőzsgyökeres esztergomiság sem rossz, csak szakértelemmel párosuljon." Nemhogy nem rossz, hanem épp egyik legfontosabb, mert a növény is a gyökerein keresztül él. Fontos tehát, hogy a város első emberének a gyökerei is itt legyenek, mert a családi összefonódásokat csak az tudja, tudhatja, akinek az ősei is a városban éltek. Ars poétikája pedig ez lehetne: „Üdvözlégy nép! Ugy nézz szemembe, Tanítód és Atyád leszek" Az esetleges jelöltek aggodalma is indokolt: „ha tudnám kikkel ülök egy testületben" — igen, ez sem mindegy. Már nincs sok idő a választásokig, de a város lakossága még azt sem tudja, hány választókerület van, kik a képviselő testületben tisztséget viselő várományosok? Meg lehetett volna próbálkozni a jelölő gyűlésekkel, hogy a jelöltek abban a községben mérettessenek meg, akiket képviselni fognak, ott adódott volna mód a megismerésükre, mert egy név sokaknak nem mond semmit. „A hatodik gazdag, de a butik vagyon önmagában kevés." Ne essünk át a ló másik oldalára, eddig a párttagsági könyv volt az, ami tulajdonosát minden állás betöltésére predestinálta, mindegy volt, hogy ért-e hozzá vagy sem, most meg a pénz lesz az? Akinek a gyomra tele van, nem érzi azt, hogy a másik éhes — tartja a közmondás. Ez úgy is érthető, hogy akinek a zsebe tele van, átérzi-e azt, hogy a másiké önhibáján kívül üres? Nem csak azon fog-e munkálkodni, hogy az övé még teltebb legyen? Mindenesetre,egyáltalán nem irigylésre méltó a leendő polgármester helyzete, mert az országos gondok (az öröklött csődtömeg minden vonalon) a város gondjai is; azt szokták mondani, hogy „üres speiznak bolond a gazdasszonya", márpedig, sajnos, mindenhez pénz kell! A 40 év hátrányt nem lesz könnyű behozni, de a várost még az is sújtotta, hogy „klerikális Mindszenty városa" volt. Ha lehetett volna, a föld színével tettek volna egyenlővé bennünket. De kérve kérek mindenkit: ne az új embereken kéljük számon az elmaradást, legyünk nagyobb empátiával a város vezetőivel szemben. Ezeket most tényleg mi választjuk és nem okolhatunk senkit, ha nem úgy sikerül, ahogyan szeretnők. A bajt megelőzni kell, és arra vigyázni, hogy a döntések megalapozottak legyenek. A leendő testületnek Petőfi szavait ajánlanám megfontolásra: „Sokat beszéltek, szépet is beszéltek, Jót is; de ebbül a hon még nem él meg" Ne így legyen, hanem az alagút végén lássuk a megélhetésünket.. Gyógyuljunk ki végre a széthúzás betegségéből, mert mindenki tudhatja, högy az a szekér, amit hatan hatfelő húznak, az soha serri fog előre menni, hanem szétszakad; nekünk viszont előre kell menni, bármily rögös is az út! Dr. B.K-né D t OvSl~ pjc ,^oJ^ci^^U I \ * O - r^ v S-t <s w Mint tudjuk, köztársasági elnökünk, Göncz Árpád szeptember 21-én Esztergom vendége volt. Munkatársunknak — a látogatást záró fogadás résztvevőjeként — módja nyílt egy rövid interjúra. Ennek végén néhány >oros üzenetet kért tőle — városunk polgárai és leendő önkormányzata számára. • Sorait föntebb olvashatják; az interjút következő számunkban adjuk közre. Béke és jóság — hirdeti a ferencesek jelmondata. Valljuk meg, zaklatott korunknak leginkább erre volna szüksége. A városunk szívében található ferences gimnáziumról, a ,/rankáról" keveset tudunk. Arra kértem Pál atyát, mondana néhány szót a ferences-sziget életéről. — Iskolánk 1931-ben nyitotta meg kapuit. Névadónk a középkori Esztergomban élt jeles ferences író-prédikátor, Temesvári Pelbárt. A megnyitáskor a kultuszminiszter csak kollégisták — vidékiek — számára engedélyezte a beiratkozást, mondván: az esztergomiaknak már több középiskolájuk van. E hagyomány azóta is megmaradt: diákjaink a 300 fős kollégiumban kapnak szállást. Rajtuk kívül mindössze 30-40 a bejárók száma. Érdekesség, hogy Klebelsberg akkor csak sportteleppel együtt engedélyezte az iskolák megnyitását. Szigeti sportpályánkat tavaly, december 17én kaptuk vissza a SZIM Marógépgy ártól. — Az ön személyes sorsa hogyan fonódott össze az iskoláéval? — Kisdiákként 1956-ban kerültem ide Gyöngyösről. Azóta, az egyetemi évek kivételével,itt élek. — Mi változott az utóbbi időben? — A jelentkezők száma egyre növekszik; mostanában évente 300-350 fő. 1975-78 között volt a mélypont, amikor alig tudtuk feltölteni a létszámot. Az idén is csak 80 elsőévest tudtunk felvenni az induló két osztályba , noha az állam és az egyház közötti 1950-es megállapodás érvényét vesztette. E keretszám megtartásának gyakorlati oka van: nincs több helyünk. Az elmúlt évek egyikében — áz állam hallgatólagos hozzájárulásával — több elsőévest vettünk fel, de a falakat majd szétfeszítettük, ezért maradtunk a régi rendnél. A hatalomváltás a mi életünkben annyit jelent, hogy néhány korábbi félelem megszűnt. Tanulóink előtt nyíltabban beszélhetünk, nem kell óvatoskodnunk. Sokáig megalkuvásokba kellett bocsátkoznunk. Ez év januárjától állami támogatást is kapunk. Eddig csak a szülők tartották fenn az iskolát; az állam jelentéktelen támogatást adott. Mostantól már az egyházi iskolák is megkapják a gyerekenként 39.000 Ft-os fejkvótát, a kollégisták szülőitől 2000 Ft/hó hozzájárulást kérünk a korábbi 2400 Ft helyett. Indokolt esetben ezt is mérsékeljük. - Milyen egyéb anyagi forrásokból merítenek? — Az egyházközségek, egyházmegyék támogatására is számíthatunk. Az esztergomi fő egyházmegye például 4—800.000 Ft-ot juttat évente. A februári templomi gyűjtés is anyagi alapjainkat erősíti. A nyugati segítségre egy-egy konkrét dolog esetében számíthatunk; az építkezések egy részét például a német püspöki kar caritas szervezete pénzeli. Ilyen segítséggel a közelmúltban egy tetőteret építettünk be. PAX ET BONUM — Beszélgetés Reisz Péter Pállal, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium igazgatójával — — Milyen társadalmi rétegekből származnak a jelentkezők? — Meglehetősen vegyes a jelentkezők társadalmi háttere. Általában 50 százalék körüli a fizikai dolgozó szülők gyerme-. ke. — Lemorzsolódás? — Osztályonként 4 év alatt átlag 5-6 fő megy el. Részben fegyelmi, részben tanulmányi okok miatt. E téren szigorúak és következetesek vagyunk. — Milyenek a felvételi követelmények? — Mi hívő embereket veszünk fel, ezért először a hittani alapképzettséget vizsgáljuk: volt-e a jelölt elsőáldozó, bérmálkozó, s hány évig járt hittanra. Meg szoktuk például kérdezni, melyek a szentmise részei, vagy mi hangzott el a vasárnapi szentbeszédben. A szóbeli vizsga meglehetősen kötetlen, egy szaktanár és az egyházmegyét képviselő pap előtt történik. Általában 6—7 ilyen páros felvételizted Matematikából egyenletmegoldásokat, arányosság-terület- és százalékszámításokat, valamint geometria-feladatokat szoktunk adni. Ezen kívül olvastatjuk is a felvételizőket. A megfelelő olvasási sebesség hiánya súlyos kizáró ok. A végzetteket illetően pedig elmonanatom, hogy 63 tavaly jelentkező diákunkból 19-et egyetemre, 15-öt pedig főiskolára vették fel. A napirend szoros. A tanítási idő általában 8-tól fél 1ig tart. Itt-ott hatodik óra is van, de mi szombaton is tanítunk. Fél négyig szabadidő; szakköri és sportköri életet élnek diákjaink. Fői négytől nyolcig stúdiumok vannak, közben vacsora. Iskolánk lelkületét a kollégium adja. Szeretnénk, ha ez a Jézus Krisztus nevében összejött közösség otthona és szeretetre tanító iskolája lenne az itt lakó fiuknak, amely egész további életüket meghatározza. — Milyen önképzési lehetőségeket kínálnak? — Fakultációink a következők: matematika, számítástechnika, pedagógiai alapismeretek, műszaki rajz; a választható nyelvek pedig: angol, orosz, latin, francia, olasz. Az első két évben a német a kötelező. Ebből a második év végén tanulóink középfokú nyelvvizsgát tehetnek. De itt kell megemlítenem könyvkötő szakkörünket is. — Milyen terveik vannak? — Nemrég a gyulafehérvári püspök ajánlása révén négy erdélyi fiú érkezett hozzánk, akik tanulmányaik elvégzése után visszamennek szülőföldjükre. Ugyancsak Erdélyből érkezett 15 novicius-papjelölt. Itt arra kérem a lap olvasóit, ha támogatni kívánnak bennünket, akkor elsősorban az erdélyiekre gondoljanak. A rendház és az iskola szervesen összetartozik. Valószínűleg az itt folyó kispap-képzés is közrejátszik abban, hogy a magyarországi egyházi iskolák közül tőlünk jelentkeznek a legtöbben papnak, egy évfolyamból átlag tízen. / Az utóbbi időben a világi tanárok száma is növekedett; jelenleg tizenketten vannak. Általuk új értékek is beáramlanak. Sebő József