Esztergom és Vidéke, 1990

1990. február / 2. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 ,A KULTURA ESZTERGOMI NAGYKÖVETEI": s. o. s. Azok, akik járnak a Városi Szimfonikus Zenekar bérleti hangversenyeire, ismerik a Balassa Bálint vegyeskar felkészültségét. Szeretnénk azonban tájékoztatni nem csak a zenekedvelőket, hanem mindenkit, aki szimpatizánsként tekint a kultúra e területére, hogy mecénásunk, a Labor MIM nagy „katasztrófát" élt át és most keresi útját, lehetőségeit, így érthető, hogy a kulturális célok támogatása esetünkben háttérbe szorul, vagy éppen ellehetetlenül. így történt meg, hogy a Labor MIM Balassa Bálint vegyeskara támogató nélkül maradt. Karnagyunk, Reményi Károly, több mint egy éve, mindenféle anyagi elismerés nélkül vezeti a kórust, mi több, hangversenyeinken a meghívott szólistákat saját zsebéből fizeti. A kórustagoknak is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha a vidéki felkéréseknek, a vállalt kötelezettségeknek (minősítő hangverseny, rádiószereplés) eleget akarnak tenni. Ez középiskolás tagjainkra ugyanígy vonatkozik. Nem említettem a külföldi meghívásokat. Tudni kell, hogy ezek az utak nem kirándulások. A kórus fejlődése szempontjából elengedhetetlen a megmérettetés. Egyegy rangos külföldi versenyen pl. az angliai Llangollenben 16 ország 30 kórusából sikerült a mezőny élére állni. Ilyenkor mindenki felfigyel. Magyarok?!! Honnan?!! Hol van az???? Nyugodtan mondhatjuk, hogy az országban a rádió egyenesadásai révén (melyekre csak kiemelt kórusoknak van lehetősége) és országhatárokon kívül is felhívtuk a figyelmet városunkra, Esztergomra. Svájcban és Franciaországban tett őszi hangversenykörutunkról Allinges polgármestere, Gerard Duvant, a következő levelet írta az esztergomi tanácselnöknek: „Rendkívül nagyra értékeljük a kultúra Esztergomból érkezett nagyköveteit. Nagyszerű tehetségük és kedvességük feledhetetlen emlék számunkra. Bizonyosak vagyunk abban, hogy leendő kulturális kapcsolataink eredményesen szolgálják polgáraink és népeink barátságát." Ez az ígéretes jövő most veszélybe került. A Balassa Bálint vegyeskar 40 éves. Évek, évtizedek kellenek, amíg egy ilyen együttes létrejön. Szeretettel emlékezünk volt karnagyunkra, Szabó Tiborra is, aki 21 éves esztergomi munkájával sokat tett azért, hogy a kórust magas színvonalra emelje. Az Ő munkája is hiábavaló lett volna? A meglévő értékekre, az eddig elért eredményekre, a kialakult közösségekre, Esztergom hírnevére vigyáznunk kell!!! „Csivit" NAGY LASZLO NEPF0ISK0LA Korunk egyik legaggasztóbb tünete a teljes erkölcsi csőd, a családok felbomlása, az elanyagiasodás, a merkantil szemlélet, a Mammon terrorja. A morális válságból csakis az Evangélium újrafelfedezésével, a magyar nép ezer éves erkölcsi törvényeinek felelevenítésével juthatunk ki. Ennek tudatában szeretnénk létrehozni 1990. februárjától az Esztergom—Szentgyörgymezei 01-' vasókör klubkönyvtárában a Nagy László Népfőiskolát. Programjaink hétvégén (péntek, szombat, vasárnap) kerülnek megrendezésre. Néptáncoktatás, nép daltanulás, etikai és illemtani ismeretek, valamint történelmi politikai és teológiai jellegű előadások és viták egyaránt szerepelnek népfőiskolánk tantervében. Szeretnénk együttműködni és bekapcsolódni az IGEN-klubhálózat tevékenységébe is. Ötleteket, javaslatokat, előadókat és hallgatókat, érdeklődőket, és leendő tanulókat egyaránt szeretettel várunk! Jelentkezés szóban vagy írásban a KOMTURIST Utazási Irodában, valamint az esztergomi Szabadidő Központban. Az első foglalkozás időpontja: 1990. február 9-10. Nagy László Népfőiskola szervezői Eszter gom—Szentgyö rgymező FARSANGI MULATSÁGOK TÁNCRENDJEI AZ 1874-90-ES ÉVEKBŐL A karácsonyi ünnepek alatt unokáim nagy érdeklődéssel kutatgattak az íróasztalom fiókjaiban, így került kezükbe mintegy három tucatnyi régi táncrend. Ámulattal nézegették és kérdezték, mik ezek? Táncrendek, mondtam, és mesélni kezdtem a régi mulatságokról, melyekről sokat hallottam. A bálokat, mulatságokat mindig farsangkor tartották, a farsang Vízkereszttől, jan.6-tól, hamvazószerdáig tartott, a nagyböjt kezdetéig, tehát január és február hónapban. Minden egyesület rendezett ekkor egy nagy mulatságot valamelyik vendéglőben. Megválasztották a rendezőbizottságot, amely a táncrendet megterveztette és el is készítette. A táncrend előlapját az egyesületet jelző kép vagy dombormű díszítette, a hátlapjával ezt vékonyka ceruza fogta össze; ezt kihúzva olvashatjuk a táncok rendjét. A bálba lépő, meghívott család leányának a rendezők átadták a táncrendet, melyet a hosszú selyem báli ruhájára akaszthatott ISMÉT AZ UTCANEVEKRŐL Az utcanévadó bizottság utolsó decemberi ülésén végleges döntés született az utcanevek változtatási javaslatáról. Az Esztergom és Vidéke januári számában megjelent utcanév javaslatok az alábbiakkal bővültek, illetve változtak. Régi név Bajcsy Zsilinszky út (Bibliothékáig) Bacsó Béla utca Beloiannisz utca Berényi Zsigmond utca Eszperantó utca Győri János utca Hajabáts László utca Irinyi József utca Károlyi Mihály utca I. Mező Imre utca Mikszáth Kálmán utca Mundi József utca Munkácsy Mihály Öntöde utca Sallai Imre utca Szokob János utca Vasas utca Fecske utca A Vadrózsa utcából nyíló új Javasolt név Fő út Budapesti utca Sissay köz Ince pápa utca Szél utca Rényi Rezső vagy Lepold Antal utca Kopácsy József utca Csarnok utca Juliánus barát utca Scitovszky János utca Szent Anna utca . Kuklánder vagy Magyary Lásáó utca Mátyás király utca Prokopp János utca Mária Terézia utca Kühnel Pál utca Petz Lajos utca Feichtinger Sándor utca utca: Ipolyi Arnold utca Kérjük kedves olvasóinkat, a januári és a jelenlegi utcanévváltoztatásokra tegyék meg észrevételeiket. A Városi Tanács Igazgatási Osztályára, vagy az Esztergom és Vidéke szerkesztőségébe írhatnak. EKE-rendezvény: A BAZILIKA ÁRNYÉKÁBAN Február 12-én 17 órai kezdettel az Esztergomi Kultúrális Egyesület találkozóra, beszélgetésre hívja az érdeklődőket Esztergom város volt polgármesterével, dr. Bády Istvánnal abból az alkalomból, hogy a közelmúltban jelent meg memoár kötete, A Bazilika árnyékában címmel. — Hová sietsz? — Az öreg templomba. — Hogy-hogy, hiszen ti a Szent Anna plébániához tartoztok! — Igen, oda járunk, de néha elmegyünk az öreg templomba is, mert ott kereszteltek bennünket, onnan indult el házasságunk, szüleink is ott esküdtek, ezért kötődünk az öreg templomhoz. A népnyelv „öreg templom"nak nevezi a belvárosi templomot, amelynek hivatalos neve: Szent Péter és Szent Pál apostolokról nevezett plébániatemplom. Pecsétjén ez a felírás olvasható: S.ECCLES PAROCHIALIS STRIGON REG CITTIS, magyarul: Esztergom királyi város plébániatemplomának pecsétje. Ősének a Szent Péter plébániát tekinthetjük, amelyről már 1294ben történik említés. Néhány évvel ezelőtt dr. Horváth István régész ásatásokat végzett a plébánia kertjében és ráakadt ennek a templomnak az alapjaira. A XVII. század eleji oklevélben Szent Péter és Pál kettős titulussal él emléke. Esztergom város mai területén a középkorban több különálló település volt. A jelenlegi történeti és régészeti leletekből a királyi városnak 8 plébániájáról tudunk. Szent Lőrinc, Szent Miklós, Mária-Magdolna, Kozma és Dámján, Szent János apostok, Szent Mihály, Szent Péter és Szent Pál plébániák. Volt idő, amikor 33 templom emelkedett ki a város látképéből. A középkorban a királyi város falain belül telepedtek le a templomosok, a ferencesek, a domonkosok, az ágostonrendiek, a johanniták, az ispotályosok, a ciszterek, továbbá a bencés apácák. Itt volt még a ferencesek temploma is, ahova IV. Béla király temetkezett feleségével és kisebbik fiával együtt. Az egyházi épületekben és a hitéletben gazdag királyi várost a tatárok pusztították el, majd 1541-től 1683-ig török uralom alá került Esztergom. Az 1685ben megkísérelt török visszavétel során a még meglévő egyházi és polgári épületek is romhalmazzá váltak. A szervezett lelkipásztori szolgáni látogatás) nagyon dicsérőleg nyilatkozik. (Jelenleg egy szerény utca őrzi emlékét a városban.) Az 1699-ben épült templom kicsinek és szűkösnek bizonyult. 1756-ban Oratsek Ignác budai építőmestert bízták meg a mai templom építésével. Barkóczy Ferenc hercegprímás 1762-ben felszenteli a hatalmas, barokk templomot. I. József császár 1708-ban szabad királyi város címmel ruházza fel az egykori királyi várost. 1895-ben pedig egyesítették a Várral, a Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. Ettől kezdve Belvárosnak nevezik az egykori Királyi várost. (i) A BELVÁROSI PLÉBÁNIA lat megszűnt. Az Érsekség és a Káptalan Nagyszombatba menekült. Másfél évtized telt el a város felszabadulása óta anélkül, hogy akár temploma, akár saját lelkipásztora lett volna. A hívek gondozásával azok a Nagyszombatból ideküldött kanonokok foglalkoztak, akiket az Esztergom környéki káptalani birtokok felügyeletével bízott meg az érsekség. 1699. a belvárosi plébánia születési éve. Ekkor új papot kapott a Belváros, Malonyai Pál személyében, akinek buzgóságáról az 1701. évi visitatio canonica (kánoA plébánia kegyuraságát a város magára vállalja szabad plébánosválasztási joggal. Az Esztergomban történt jelesebb vallási eseményeket ebben a templomban tartották. A templom díszítése és berendezése, anyagiak híján, a század végéig eltartott. A máig is meglévő értékesebb rendezések: a díszes szószék, Bebó Károly óbudai szobrász műve 1771-ból. A főoltárkép Szent Pétert és Szent Pált ábrázolja, Vaszary János műve 1896-ból. A szentély mennyezetét Jelinek Ferenc festette 1779-ben, jeleneteket ábrázol Szent Pál életéről. A középső freskó Szent Miklósnak, a hajósok védőszentjének állít emléket, a másik Szent Lőrinc diakónus vértanúságát ábrázolja. Mindkettőt Takács József festette 1937ben. A templomkapu két oldalán lévő helyiségeket eleinte raktárnak használták. A baloldalit 1800 körül Mária-kápolnának rendezték be. Az oltáron van a kis Jézust tartó Mária szobra két ezüst koronával. A szoborhoz különféle színű ruhák tartoztak. A jobb oldali kápolna Szent Rita tiszteletére van szentelve. Figyelemre méltó az ezüstözött rézből készült húsvéti gyertyatartó. Török munka, talán valamelyik esztergomi mecsetből származik. Barokk stílusú alapzatát Kóczy Feremc plébános készítette 1740-ben. A máig is használt vörösmárvány keresztkút 1786ban készült. A barokk főoltár helyébe 1900ban márvány főoltár került. Alkotója Kiss György. Az új liturgikus teret Kocsis Csaba mérnök tervezte 1979-ben. A rendkívül elhanyagolt, rossz állapotban lévő altemplomot (kriptát) az egyházközség 1987ben rendbehozatta, azóta lehet ide temetkezni, koporsóval és urnával is. A templom külső felújítása 1983-ban, belső felújítása pedig 1989-ben történt a hívek adományából. Nagy László plébános a selyemzsinóron függő aranyozott kapoccsal. E táncrendekből itt csak néhányat említek. Gyűjteményembe a legkorábbi az Esztergomi Jótékony-Egylet báljának a táncrendje, 1874. febr.l8.-ról, mely 11 x 7 cm nagyságú, kék bársony kötésű, aranyozott díszítésű könyvet utánoz. Előlapját 9 cm hosszú, 2 cm átmérőjű pici ceruza fogja össze a hátlappal. Ha ezt kihúzzuk, akkor olvashatjuk a táncok rendjét. Legfelül „Szünóra" áll, ami mindig éjféltől 1 óráig tartó vacsorát jelentett kisebb asztaloknál, a bálozó lány családjával: ha valaki udvarolt, akkor megkérhette, hogy odaülhessen. A táncok rendje itt, mint később általában a következő: csárdás, keringő, négyes I., polka, négyes II., csárdás, négyes II, csárdás, négyes III, galopp, szünóra, majd csárdás, négyes IV, füzértánc, négyes V, csárdás virradatig. A csárdást és a keringőt ma is táncolják, a többit a zenei ismereteinkből elevenítettük meg. A négyest francia négyesnek nevezték és a gyors táncok után, pihenésképpen, lassú tánclépésekkel lejtették a terem két oldalán felállított párok a különböző figurákat, amelyeket ismerni kellett. Oly sok volt, hogy itt 5 részre osztották azokat. Nézzük meg most a Vendéglősök és pincérek 1885 jan.20-i báljának a táncrendjét. Ez 9 x 9 cm nagyságú, fehérselyemmel borított, pajzsalakú. Előlapján kékselyem félhordó domborodik, melyen nevető, ruhátlan kis Dionisios ül. A pajzs hátlapján bújik meg a 4 x 4 cm-es kis könyvecske a táncok rendjével. Ennek előlapját az akkor Budapesten épült Palace-szálló finom művű rajza díszíti, mert Pesten nyomták, mint a többieket is. 1886 jan.25.-én volt a Zenei kör estélye. Ezt a kört Prokopp János városi mérnök alapította 1874-ben, a komoly zene művelésére. Ők rendezték az első hangversemyeket városunkban. E báljuk táncrendje a zene anyagfelettiségét jelzi. A 9 x 6 cm-es előlapján mandolin és rózsák között lebegő, tamburint rázó, táncoló nőalakot látunk, hátlapján a rózsabokron ülő, hárfázó Ámor a földi szerelmet dicséri. Ebben a táncrendben jelenik meg a hölgyválasz kifejezés, amikor a lány is kimutathatta: kivel táncol a legszívesebben. Az 1886 febr. 6.-án tartott Lövészbál táncrendjét is érdemes megnézni. Esztergomban a céllövészet fontos sport volt. Székházuk a Petőfi u.42. alatt épült, Prokopp János tervei szerint. Ma már csak a két szárnyas griffel díszített kapuja áll, melynek szakszerű restaurálását reméljük, hogy a város hamarosan megoldja. A 10 x 7 cm-es táncrend közepén ezüst pajzson, 2 céllövő puska között, a céltábla, az egyesület címere domborodik. Áz Esztergomi polgári fiatalság bálja 1887. jan. 22.-én volt. A kékselyem pajzsalakú táncrendjén, fehérbársony harántsávon, két egymásbafonódó rózsaszál domborodik. Ha a táncrendet kinyitjuk, itt nemcsak a táncokat, hanem a bálrendezőség teljes névsorát is olvashatjuk. Megtaláljuk azokat a fiatalokat, akik később vezető szerepet vittek városunkban, közöttük Helcz Antalt, a későbbi városi főügyészt, Dóczy Ferencet, a híres pékmestert, (4 év múlva már az Ipartestület elnöke), Lindtner Jánost, a Központi Kávéház tulajdonosát, Brenner Ferencet, a Takarék későbbi igazgatóját, a híres műgyűjtőt, Dr. Kőrösy Lászlót, az Esztergom és Vidéke alapítóját és főszerkesztőjét, Prokopp Gyulát, az Esztergom és Vidékének 1911-ig főszerkesztőjét, aki majd a város főügyésze lett. Prokoppné dr.Stengl Marianna