Esztergom és Vidéke, 1990

1990. február / 2. szám

\ ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 BEMUTATKOZIK A Párkányi Balassa Bálint Közművelődési Klub 1982 januárjában határozta el néhány párkányi értelmiségi, hogy a magyarlakta vidék kisvárosaiban működő klubok mintájára létrehoz egy kisközösséget, amely lehetőséget ad a város és környéke polgárainak a művelődéshez, az identitástudat megőrzéséhez. Az ötleg gazdája Dávid Mihály pedagógus volt, aki a klub első vezetője lett. A stafétát később, 1984 februárjában e sorok írója vette át. Párkány közel 14 000 lakosának mintegy 72%-a vallja magát magyar nemzetiségűnek. Ebből adódik, hogy itt szépszámú művelődni és közösségre vágyó, a kisebbségi és egyetemes magyar kultúrához tevékenyen kötődő ember él. Itt található Dél-Szlovákia egyik legnagyobb magyar tanítási nyelvű általános iskolája, egy közös igazgatású gimnázium, egy papíripari szakintézet, és egy, a városban lakó műszaki értelmiség java részét foglalkoztató papírgyár. Reményeink nem voltak alaptalanok, viszonylag rövid idő alatt sikerült szépszámú közönséget toboroznunk. A klub megalakulása óta arra törekedett, hogy művelődési feladatkörén kívül fórumot teremtsen a kisebbségi magyarság és a szlovákság számára. A rendszeres havi összejövetelek száma mára átlagban háromra szaporodott. Mintegy 50-60 tagot számláló törzsgárdánk van. A klubnak ugyan nincs tételesen leírt programja, hanem különböző - aktualitásánál vagy témájánál fogva érdeklődésre számot tartó témákból szervez előadásokat, vitaesteket. Sűrűn lát vendégül irodalmi és zenei előadókat. A meghatározó azonban a kisebbségi lét és tudat, a nemzeti és nemzetiségi történelem, az együtt élő népekhez való történelmi és társadalmi viszony. Ez a kérdéskör a kovásza a klubban történő együttgondolkodásnak és közösségformálásnak. A klub működésének kezdeti éveit az útkeresés jellemezte — és egyfajta képzőművészeti beállítottság. Ennélfogva helyi vagy a környékről származó amatőr vagy félhivatásos festők, grafikusok alkotásaiból nyitottunk kiállításokat. Később ezt a feladatot átvette egy, a művelődési ház mellett működő képzőművész kör, így tevékenységünk 1984-től más irányt vett, illetve más formák felé fordult. Csupán csak a visszatekintés miatt említünk meg néhány olyan nevet, melyek érzékeltetik érdeklődésünk irányait. Mint említettük, élénk figyelem követi a történeti témákat, melyek legemlékezetesebb előadói voltak: Püspöki Nagy Péter, László Gyula, Horváth István, Bende Kálmán, Szombathy Viktor, Vígh Károly és sokan mások, némelyek közülük több alkalommal is. Nem kisebb érdeklődés kísérte a néprajzi témájú előadásokat. E témakör előadói voltak: Kósa László, Domokos Pál Péter, Halász Péter, Liszka József. . . Az irodalmi előadások közül hadd említsük meg a Forrás Kör, Bánffy György, Gálán Géza, Szentpál Mónika estjeit, a zenei rendezvények közül a Kecskés Együttes, Kobzos Kiss Tamás vagy a Landini Együttes műsorait és népdalénekeseinket, akikre talán a legnagyobb szeretettel emlékezik a klub közönsége: Szvorák Kati, Budai Ilona, Marosi Júlia. A klubba a csehszlovákiai magyarság ismertebb képviselőit is meghívtuk: Turczel Lajost, Grendel Lajost, Dobos Lászlót, Bauer Győzőt, Zalabai Zsigmondot, Végh Lászlót, Koncsol Lászlót, akik a csehszlovákiai magyar valóság feltérképezésére vállalkoztak. Nem hagyhatjuk ki a számvetésből a szlovák-magyar kapcsolatok kérdéskörét, amely állandóan visszatérő témája rendezvényeinknek. E témakörben Kafer Istvánt, Vojtech Kondrótot, Karol Wlachovskyt, Szarka Lászlót és másokat láthatta vendégül a klub. A közösségteremtés funkcióját a klubban a hagyományos klubműsorokon kívül a különböző túrák, kirándulások, hétvégi összejövedelek töltik be. Ezek főként a város környékének helytörténeti és irodalmi emlékhelyeit, természeti nevezetességeit veszik célba. Az ilyen túrák általában piknikszerűen, gyermekfoglalkozásokkal tarkítva szerveződnek, bő teret biztosítva a személyes kapcsolatok ápolására. Ennek kapcsán külön kell szólni arról a kezdeményezésről, amely 1988 októberében vált valóra első ízben: a Balassiemléktúráról, melynek fő célja a Balassi-kultusz ápolása, a Balassiemlékhelyek felkutatása, s ezenkívül természetesen más jelentős magyar vonatkozású és egyetemes kultúrtörténeti értékek, irodalmi emlékhelyek megtekintése, elsősorban a történelmi Felvidéken, vagyis a mai Szlovákiában. Említést érdemel még, hogy az 1987-es (XIII.) honismereti kerékpártúrát szintén a klub szervezte, az Alsó-Garam és az Ipoly mentén. 1986-ban rendezte meg a klub első ízben (és azóta folyamatosan, minden év márciusában) a Balassi Bálint kulturális napokat. A rendezvénysorozat megvalósításának vágya régóta élt a városlakók körében, és a magyarlakta vidék példaadó kezdeményezéseinek mintájára (Kármán-napok - Losonc, Czuczor-napok — Érsekújvár) valósítottuk meg. Tevékenységünkben fontos helyet foglal el a népzene és néptáncmozgalom ápolása. Évente két alkalommal: a Balassi-napok keretében és karácsonykor kerül sor táncház megrendezésére. Ezeken fellépett már a Kalamajka és a Varsányi Együttes, az Ifjú Szívek tánccsoport, a Gutenberg tánccsoport, a Ghymes zenekar, Bige József és mások. Párkányban működik a szlovákiai magyarság egyik legsikeresebb gyermektánccsoportja, a „Kisbojtár", mely több országos verseny babérjaival dicsekedhet. A szlovákiai magyar klubmozgalom iránti magyarországi érdeklődés felpezsdülése az utóbbi években lehetővé tette a konkrét kapcsolatteremtést. A Balassi-klub jó kapcsolatot alakított ki a Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesülettel, ami cserelátogatások, klubrendezvények kölcsönös látogatása formájában valósult meg. A klub irodalmi műsorral és parasztzenekarával, a „Rajcsúros"-sal szerepelt Szentendrén. De jól alakulnak kapcsolataink a váci Madách-körrel és a testvérvárosi Esztergomi Kulturális Egyesülettel. Ez utóbbi szinte kínálja magát — a közvetlen szomszédság és Balassi révén. A névválasztást esetünkben nemcsak Balassi életéenk helyi vonatkozása motiválta, hanem nevének a tájainkon élő népeket összekapcsoló szimbolikája, hirdetve azok sorsszerű együvé tartozását és egymásrautaltságát. Himmler György OLVASONAPLÓ Olvasom dr. Bády István könyvét, s otthon vagyok. Ismét rövidnadrágos gyerek lettem, s szájtátva hallgatom anyai nagyapám lenyűgöző szépségű igaz meséit a mások számára semmitmondó, az ő számára viszont mindent jelentő Érmeilékről. Pedig nem cifrázta, nem tarkította mesterkélt kifejezésekkel, sem tudományos elmélkedésekkel mondandóit. A betűvetést nem ismerte. Erre a kommenciós munka, a részes aratás, a kubikos targonca nem igen adott lehetőséget. . . Évtizedek távlatából is látom mint ül a görnyedt hátú kisöreg a maga eszkábálta kecskebakon, a nagy eperfa alatt, gyepes udvarunkon. Vasárnap van, csöndes, eperérlelő vasárnap. Édes jó anyám tyúkhúslevest főz, Ínycsiklandozó illata belengi a portát. Nagyapám fényesre koptatott lajblija zsebéből előhúzza rojtos kostökzacskóját, belemeríti egyenesszárú debreceni cseréppipáját, akkurátosan megtömi, majd kovát és taplót fog annak rendje-módja szerint, csihol, pöfékel. .. mesél...: „Hát az megy úgy vót, hogy jött... ... jött a szovjet hadsereg... aztán fordult a hadiszerencse, jöttek a németek. . . halott itt, halott ott. . . gránáttölcsérek, lövedéknyomok. .. A Bazilika 40 000-nél is több lövést kapott. . . Szentgyörgymező Esztergom-tábor. . . Mindszenty-bíboros levele.. . Felkapom a fejem. Te jó Isten! De hiszen ez már nem a nagyapám története! De történeteket mondó képessége, bűvölete akár a nagyapámé!. . . Már nem a kívülálló szemével pásztázom a sorokat, hanem úgy érzem, igazi dunántúli vagyok. . . Jegyzetfüzetem is előkerül, rögzítem a fontosabb adatokat az olvasás közben jött gondolatokat, gondolat-töredékeket. Nagyapám történeteiből az Érmellék tájegységét, lakóit zártam örökre szívembe, Bády István kötetének olvasása által viszont a Dunakanyar eme szép vidékének, történelmi levegőjű városának lettem a szerelmese. Sietek kijelenteni: nem a könyv elolvasása után, hanem már az első fejezet birtokbavételével döntöttem: az őslakók megelőzésével mondok véleményt a szerző munkájáról. Elmondom, hogy az, aki Esztergomban él azért is olvassa el a „Bazilika árnyékában" című kötetet, mert büszkébb lesz szűkebb pátriájára, lakóira, a helység barátaira, önmagára. Sok mindent másként ítél meg a város közeli és múltbeli történelméből! Kiss József HARC A SZAVAZATOKÉRT (3.) -1926. december 14-15 A helyi pártélet élénkülése szervesen illeszkedett az országgyűlési választások előkészületeinek sorába. A nemzetgyűlés 1925. július 7-én a XXIV. törvénycikkel rendelkezett a választás körülményeiről, a nyílt és titkos szavazások rendjéről, s a kétkamarás országgyűlés felállításáról. Az 1926. december 14-15-i választások előtt ismét felröppent a hír, miszerint a hercegprímás ez alkalommal nem engedélyezi Mátéffy számára a választáson való indulást. A pletyka valódiságát látszott alátámasztani a Pesti Napló írása is, mely szerint: „Ismeretes, hogy a ... püspökök nem nézik jó szemmel egyházmegyéjük papjainak politikai szereplését, és az is, hogy a következő választások alkalmával papképviselőként fellépjenek." Külön szakaszban foglalkozott az említett írás Mátéffy Viktor képviselőségével, azt állítva, hogy kétségesnek látszik: „a bíboros hercegprímás megengedi-e jelölését a közelgő választások alkalmával." A helyi sajtó kommentátora határozottan tagadta a hírt: „Illetékes helyről nyert értesüléseink szerint a Pesti Napló közleménye szemenszedett valótlanság." A cáfolat igaznak bizonyult, s Mátéffy a KGSZVP hivatalos jelöltjeként megkezdhette az aláírások gyűjtését. A népszerűsége teljében lévő főpap 3200 ajánlót mondhatott magáénak, míg az ellene - valószínűleg Egységes Párt-i színekben — fellépő Tormássy Béla nyugalmazott tábornok mindössze 703-at. Ez kevés volt az induláshoz. így Mátéffy a választások eredményeként 3172 szavazat birtokában vehette át a Keresztény Nemzeti Gazdasági és Szociális Párt 35 képviselőjének egyikeként mandátumát. Ez a választás egyébként szinte a vármegye egész területén Mátéffy páijának győzelmét hozta. Egységes Párt-i képviselőt mindössze Tata és Nagyigmánd küldött az országgyűlésbe. - 1931. június 28-30. A gazdasági válság hatására, miként országosan, úgy Esztergomban is megbolydult a közélet. A városi képviselő-testület életét megrázta az 1916 óta polgármesterként működő dr. Antony Béla felfüggesztése, majd Glatz Gyula polgármester-helyettessé választása. Az egymásnak feszülő indulatokat csak fokozta a képviselői mandátumért megkezdődött harc. Ekkoriban már ötödik évét töltötte a prímási székben Serédi Jusztinián, aki elődjéhez hasonlóan támogatta képviselő főpapját, Mátéffy Viktort. A város polgárai közül azonban sokan érezték úgy, hogy elérkezett az ideje Mátéffy és a keresztény párt városi közéletből való kiszorításának. Erre utal a Keresztény Egyesülés esztergomi helyzetét értékelő következő gondolat is: „A szó politikai értelmében a keresztény nemzeti egyesülés nem népszerű. Közeleg az idő, amikor a keresztény egyesülés és a keresztény politikai elvek nyílt hirdetéséhez bizonyos fokú bátorság és önmegtagadás kell." (folytatjuk) Dr. Bárdos István Vállunkat egymásnak feszítve, cselekedeteinket egyesítve a városért, dolgozó lakosságáért! A Magyar Szocialista Pártba tömörült elkötelezett baloldali emberek tiszta közéletben és tiszta környezetben akarnak élni! Ennek érdekében a mindenkori teendők megfogalmazására, egy hiteles és a megvalósítást minden hitével előmozdító országgyűlési képviselőjelöltet indítunk. A szocialistáktól mindig is távol állt, hogy egyszer s mindenkorra adottnak véljük feladataikat. Alkotó-helyzetelemző munkánkat arra a törekvésünkre építjük, hogy ezzel is segítsük a város előrevivő és a dolgozó lakosság érdekeit szolgáló gondolatok integrálását! Mondanivalónk alakítása a folytonos párbeszédet tételezi fel, ezért szándékunk a békés átmenet programját elkötelezetten szolgáló minden politikai erővel együttműködni! Meggyőződésünk, hogy a jövő azé, — aki az egységes — közös érdekek mellé áll, — aki képes a részérdekek népességcsoportokat szembeállító túlhajtása ellen fellépni, — felismeri, hogy a sok-sok jogos részérdek kifejeződése és vállalása mellett kell lennie egy olyan célnak is, amely a közöst, az összehangolt cselekvés lehetőségeit is tartalmazza. Mi a fő célt ma abban látjuk, hogy a társadalom és a gazdaság elkerülhetetlen és velünk egyetértésben megcélzott változása konfliktusok, katasztrófák nélkül valósuljon meg. Nem lehet célja egyetlen felelősen gazdálkodó politikai erőnek sem, hogy a bérből és fizetésből élők, a kisnyugdíjasok, a saját személyük tehetetlenségére - munkájára - alapozott kisvállalkozók a politikai erők napi működéséből kirekedjenek. Napit mondunk, vallva, hogy olyan társadalmi tevékenységben is tapasztalatokkal rendelkező népességcsoportokról beszélünk, akik mélységes lebecsülése, megalázása, ha őket csak egy választás szavazatleadó technikai eszközének tekintjük! E csoportok a korábbi években a szűk önmegvalósítási keretben is bizonyították, hogy képesek és készek a városjelöltünk HALLER ZOLTÁN ért, a helyi közösségért is tevékenykedni. Nekik, Értük, Velük akar a Szocialista Párt dolgozni! Őket vállalja, akarja képviseltetni egy tiszta kezű - hiteles, tiszta fejű — hozzáértő képviselővel, akinek munkája révén is vannak tapasztalatai a dolgozó emberek gondjairól. Mögötte a város olyan gondolkodó embercsoportja áll, melynek tagjaitól távol áll az egyéni karrier hajszája, akik nem kívánnak korlátolt gondolkodású, szélsőséges csoportok szószólói lenni, akiknek van felkészültségük és élettapasztalatuk egy humánus társadalmat szolgáló változások megvalósítására. A mi jelöltünk már bizonyította, hogy városunkban olyan programot képes ajánlani, amely alkalmas a lakosság összefogására. Esztergom politikai-kulturális-gazdasági rehabilitációjának követelése megfogalmazásában, az ezt szolgáló javaslatok megvalósításának szervezése terén jeleskedett. Hiszszük, hogy: - E program megvalósítása a Szocialista Párt számára is gyökeres szakítást jelent a régi pártállam ideológiájával és munkagyakorlatával. — Toleráns fellépést kíván e nemes célért küzdőtérbe álló politikai csoportokkal! A mi jelöltünk rendelkezik elég energiával a helyi társadalom demokratikus rendje építéséhez és működtetéséhez. Támogató pártja révén olyan kontrollal, amely védi őt a mások felé való szélsőséges fellépés veszélyeitől! így párosulhat szerencsésen a politikában nélkülözhetetlen dinamizmus és ami ma egy falat kenyér módjára szükséges, a megfontoltság! Valljuk, hogy: „Csak az a valóságos bölcs Hazafi, Ki lehetőt kíván, s jól tudván, hogy az ember gyenge léte miatt se felette boldog, se határtalanul boldogtalan nem lehet, a középúton jár." (Széchenyi íscván: Hitel) MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT ESZTERGOMI SZERVEZETE (x)