Esztergom és Vidéke, 1990
1990. szeptember / 16. szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE DÖMÖSI NAPOK — AUGUSZTUS 17—20. ^^annak helyek e földgolyón, ahol a táj első pillantásra valami különös bűvöletbe ejti az embert. Áll, bámészkodik az emberfia, s ügy érzi #maradnia kell. Nem szabad mozdulni, csak mélyen emlékezetébe vésni a látottakat, s hordozni hosszú-hosszú időn át.. . Magam Dömössel vagyok így. Mikor először kapaszkodtam fel a Nyalka-bércre, s tekintettem át a Börzsöny nyúlványára, a Szent Mihály-hegy erdőborította tájára, s e két emelkedő közt lábam alatt megcsillant a vén Duna ezüst csíkja - úgy éreztem, ezt a látványt míg élekbe m feledem. . . Azóta sok mindent megtudtam a Dunakanyar eme szépségének településéről, múltjáról, jelenéről, s bevallom: így méginkább szívembe zártam. Éppen ezért nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy a Községi Tanács meghívót küldött számomra az augusztus 17-től 20-ig tartó Dömösi Napok '90-re. Következzenek hát a négy napon át látottak-tapasztaltak, melyek nem csak bennem, de minden résztvevőben mély nyomot hagytak az immár hagyománnyá vált ünnapség-sorozatról. Fensőséges dömösi látkép oha sem tapasztaltam,hogy rendetlen, szemetes lett volna a dömösi főutca (még a bekötő útak sem). Most, augusztus 17-én azonban a korábbiaknál is feltűnőbb a rend, a tisztaság, zászlódíszben a helység. Igazi ünnapkezdeti a hangulat a lakótelepen. Pontban 12,30 órakor ünnepélyes zászlófelvonás ad jelt a négy napon át tartó esemény kezdetére. Aztán ünnapélyes tanácsülés a Községi Tanács dísztermében. Nincs bőiére eresztett beszéd, kevés a hozzászólás. Ünnep van. Ünneplőben a tanácstagok, a hangulat meghitt, s a szemek sarkában könny csillan, amikor a 200 esztendeje született költő-politikusra, Kölcsey Ferencre, a himnusz szerzőjére emlékezve zengik: , Jsten áldd meg a magyart". . Míg zeng a csodálatos szövegű-dallamú himnusz, jómagam gondolatban a szerző bölcsőhelyén, az erdélyi kis dombvidéki településen, Sződemeteren járok. Ott, ahol ma is hangtalan a himnusz, csak a szemek telnek meg könnyel, ha a rádióból, tévéből felhangzik a tizenötmillió magyar fohásza. Némán esedezik az egek urához az erdélyi magyar... dunai kikötőben egyenletesen pöfög a Dömös vén hajó motoija. Ragyogó tisztaság a feljárón, a fedélzeten, a kajütökben. Ünnepi vendégfogadásra köszült a „legénység" napokon át. Jön, szakadatlanul tódul Dömös lakossága a hajóra. Igyekeznek helyet foglalni a vízijármű zegében-zugában, mert több eseményre is készülődnek a hajón. Az eseménysorozatból a legfontosabb az új kenyér megszentelése, s aztán megszegése. Pontban 14 órakor, amikor már kétszáz-háromszáz-személy is tartózkodik a hajón, szépen, csendesen elindul a néppel megrakott vízijármű. A dunabogdányi általános iskola növendékeinek fúvószenekara andalító dallamokat játszik. A hangulat meghitt, családias és ünnepélyes. Fehér Károlyné, Dömös Község Tanácsának elnöke ezt a felemelő hangulatot használja ki, s veszi elő a nemzeti szinű pántlikával átkötött hat kilós, ropogósra sült foszlósbélű kenyeret, s nyújtja át Bér Miklósnak, a község római katolikus plébánosának, aki megáldja, szenteli az új magyar kenyeret, benne a dömösiek egy évi munkáját, szorgalmát. Másfél órán át síklik, ring a Dömös-hajó ünnaplő utasaival a Dunán. A szentelt kenyeret megszegik, közösen fogyasztják. Bor, üdítő, gyümölcs is kerül a terített asztalra és ... a hagyományos dömösi öröm kalács. Zene. . . jókedv. . . megelégedés. Már az első napon bebizonyosodik: a '90-es Dömösi Napok meghozták a várt sikert a Dunakanyar csodálatosan szép településére .. . u grin Emese: — Évek óta ismerem Dömöst, hiszen már ásatást is vezettem itt, sajnos nem nagy eredménnyel. Áz itteni emberek kedvesek, szolgálatkészek, műveltebbek, mint az ország átlag falu lakói. A képviselőválasztások előtti időszakban többször megfordultam itt, okos dolgokat hallottam választóimtól, amit továbbítottam a Tisztelt Házban. Most, a helyhatósági választások előtt azt ajánlom, hogy ne a pártokra, ne is a személyi kapcsolatokra alapozzák szavazatukat, hanem a közügyek tevékenységére, a nép érdekeinek képviseletére legalkalmasabb személyeket keressék. Akkor nem csalatkoznak majd választottjaikban. . . IM ézem a Dömösi Galéria csodálatosan szép emiémáját, s egy kicsit büszke is vagyok rá, hogy milyen sok nagy művésszel találkoztam már a kiállítóteremben rövid egy esztendő alatt. A nagy művészek sorába illik Nyilasi Tibor, Kanadában élő (megyénkből 34 éve elvándorló) festőművész is, akinek a Dömösi Napok alkalmából nyílik itt tárlata. Micsoda pompával! Itt van Msr. Derek Freser úr, Kanada Nagykövete, sok szakmai kiválóság és Dömös művészetttisztelő-értő népes közönsége. A tárlatot dr. Ugrin Emese művészettörténész, országgyűlési képviselő nyitja meg a tőle megszokott egyszerű, de mégis sokatmondó szavakkal. Mondandójából érezni, nem csak a szakember, de a művészt, munkáját, életét jól ismerő tárlatnyitó beszél ezekről a falon függő, üveges szekrényekbe zárt gyönyörű munkákról. Óriási örömmel vegyült meglepetés, amikor Msr. Derek Freser úr, Kanada nagykövete magyar nyelven szól az egybegyűltekhez. Jó volt hallani, hogy ismeri a művészt, munkásságát, s örült, hogy ebben a festői szépségű környezetben részese lehetett az izzó légkörű tárlatnyitásnak. A tárlat megtekintése után egy Kanadában készült film vetítése következett. . . Persze a riporter egy-egy nyúlfarknyi inteijut sem tudott elszalasztani a fehér asztal mellet. M sr Derek Freser: (magyarul mondta) — Bejártam a világot, de kevés ilyen gyönyörű tájat láttam. Nagyon örülök, hogy Nyilasi művész úr tárlat megnyitójár a én is meghívót kaptam. Ugy érzem, ez a kiállítás még szorosabbra vonja a két ország egyre bővülő jó kapcsolatát. Kívánom, hogy minél többen jöjjenek el a kiállított képek megtekintésére. . . . dr. Horváth István és Nyilasi Tibor a kiállításon A művészt ilyenkor nehéz kiragadni a tárlaton hemzsegő- szakemberek gyűrűjéből. Nem is törekszem hosszabb beszélgetésre. Elégedettség tölt el, hogy vele, és kanadai származású feleségével magyarul beszélgethetek. Két apró kislánya is kezdi jól ismerni apanyelvét. A nagyobbik azt mondja, már számolni is tud százig. Nyilasi Tibor hangsúlyozottan kéri, írjam meg a lap olvasóinak: 34 esztendei távolléte alatt ő soha sem szakította meg kapcsolatát hazájával. Ö magyar volt, ma is az, holnap is az marad. Most már egyre gyakrabban jön haza családjával együtt bölcsőhelyére, Késztölcre, ahol nyolcvanadik életévük felé közeledő szülei élnek. Boldog, ha a Piliseket, a Visegrádi hegyeket látja, ilyenkor szeretné keblére ölelni az egész tájat. Hiába élt 34 esztendőt a tengeren túl, igazi otthonának csak Kesztölcöt mondhatja. Itt elakad a szava, kezével ösztönösen beletúr őszülő szakállába, s szónélkül faképnél hagy.. . Férfi embernek nem illik könny a szemébe. . . *»** Az oldalt írta és szerkesztette: Kiss József Fotó: Bánhidy László HIRDESSEN Amit az „Esztergom és Vidéké"-ben hirdet, azt Esztergom és vidéke OLVASSA! Az altemplom felszentelése A ki a Dunakanyarban járt, s Dömösön soha sem kapaszkodott fel az árpádházi királyaink családi birtokterületére, az magára vessen, amiért az ország egyik legszebb tájától, küátásától fosztotta meg magát. Az ide felkapaszkodó lába alatt domb, hátamögött a Visegrádi-hegység, előtte a Börzsöny, s ebben a hegyek közti szorosban ott hömpölyög hatalmas patkóalakban a Duna. . . Augusztus 20-án tömegek álltak a Nyalka-bérc alján, s nézték átellenben a Szent Mihály-hegy sziklás-erdős vonulatát.. . Aztán lassan, méltóságteljesen indult a tömeg a prépostsági altemplomba, arra a szent helyre, amely a magyar építészetben egyedülállóan és eredeti állapotban őrizte meg első árpádházi királyaink magántemplomát. . . Nem szólt harang, sem orgona, zsolozsmát sem zengett a föld alá lépkedő tömeg, de az áhítatottságot a meghittségét sugározták az arcok. Az altemplom felszenteléséhez méltó volt itt a külsőség és a benső lelki felkészülés egyaránt. Tömegek préselődtek a szűkre szabott ősi szentélybe. Bér Miklós dömösi plébános bevezető szavai után a csöppnyi oltár mellől a Marosvásárhelyről származó népszerű művésznő, Kontúr Mária és L. Kecskés András lantművész hangjától, zenéjétől zengett a felszentelt altemplom ódon fala, minden zege-züga. Az énekek nagy többsége Szent István királyt dicsőítette, s azokat a nagy elődöket, akik kimagasló tetteket hajtottak végre e sokat szenvedett kis nép érdekében. Végül együtt fohászkodott az altemplom felszentelésére összegyűlt tömeg az egek urához. Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról.".. . Kontúr Mám, a Marosvásárhelyről származó híres énekesnő Szent Istvánt dicsőítő énekeket ad elő az altemplomban Emlék-rézkarc az év legszorgalmasabb, a lakóhelyért legtöbbet tett embernek. Ez is hagyomány már Dömösön, amit a korábban leírt hajóút alkalmával kapnak meg az erre illetékesek. A rézkarc Vertei József grafikusművész munkája, amit az idén Árvay Istvánnak, Baló Andrásnak, Herédi Zoltánnak nyújtott át a hajón nagy taps közepette Fehér Károlyné^ Községi Tanács elnöke. .. KÖLCSÖNZÉSI IDÖ Felnőttek részére: kedd 9—18 óráig szerda, csütörtök, péntek 11—19 óráig szombat 9—16 óráig Gyermekek részére: kedd, csütörtök 9—12 óráig 14—17 óráig szerda, péntek 13—17 óráig szombat 9—12 óráig 14—18 óráig B*Liu Mihály Várod Ktayvtár
