Esztergom és Vidéke, 1990

1990. június / 11. szám

ALAPÍTTATOTT 1879-BEN ESZTERGOM ES VIDÉKE TÁRSADALOM • POLITIKA • MŰVELŐDÉS • HELYISMERET® IDEGENFORGALOM IDŐSZAKI LAP 1990. Június 11. szám ÁRA: 14,50 Ft VÁLLALJUK? A HID Esztergom város lakosságának sok évtizedes vágya és jogos igénye, hogy a II. világháború végén felrobbantott Mária Valéria hid újjáépüljön. Az évtizedek során hivatalok, pártok, egyesületek és magánszemélyek próbáltak kezdeményezőleg fellépni, tiszteletre méltó munkálkodásukat azonban nem kísérhette siker. E sokirányú kezdeményezés eredményeként is most végre megteremtődtek a reális feltételei annak, hogy a hidat 1995-ben, felavatásának centenáriumán a régi formájában köszönthessük. A megépítés jelentőségét nem kell bizonygatni. Két, történelmében évezredek óta szerves egészet képező és adottságával egymást kölcsönösen kiegészítő régió természetes kapcsolata teremtődhetne meg újra széleskörű, gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi lehetőségeivel. Külön kell hangsúlyozni e lépés erkölcsi-politikai fontosságát is. Az előzetes — lakossági és szakemberek által megfogalmazott — vélemények alapján a város a Mária Valéria híd eredeti formában történő megépítését igényű. 1990. április 5-én a város emlékeztetőben rögzítette a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium miniszterhelyettesével, Káinoki Kis Sándorral a feladatokat. A minisztériumon keresztül megkezdődtek a tárgyalások a két ország között, a hivatalos megállapodás elfogadása érdekében. E tárgyalások nagyon bíztatóan haladnak. Sokat segített és segíthet a jövőben is, hogy a két város, Esztergom és Párkány közösen lép fel a híd felépítése érdekében. Az UVATERV és a Ganz Acélszerkezeti Vállalat felajánlotta a döntéselőkészítő tanulmányterv ingyenes elkészítését, a minisztérium vállalta a tervezés teljes költségeit. A kivitelezéshez 60 MFt-ot tudna pillanatnyilag biztosítani. Ez az összeg kevés. Ezért a felépítés reális feltétele, hogy megfelelő tőkével rendelkező vállalkozókat keressünk. Elsőként a Strabay-Hungária osztrákmagyar vegyesvállalat érdeklődött, ma már több külföldi vállalat is jelezte, hogy megfelelő haszon fejében hajlandó az építésről tárgyalni. A megfelelő hasznot hídpénz, hídvám vagy valamilyen hasonló konstrukció biztosíthatná. Ennek alkotmányjogi vizsgálata folyik. A megépítés első időszakában az elkerülő út és a Rudas László utcában tervezett új kishíd megépítésének anyagi feltételei nem lesznek biztosíthatók. Annak ellenére, hogy a Mária Valéria hidat csak gyalogos és személygépkocsi forgalomra terveznék, a megnövekedett forgalom bizonyos környezetszennyezésével és a városközpontban jelentős zsúfoltsággal — mégha időlegesen is — számolni kell. Ennek felmérése, és lehetséges kivédése, a szakemberek feladata. A kellemetlenségeket viszont a lakosságnak kell elviselnie. Mérlegre kell tenni: ilyen feltételek mellett vállalja-e a város lakossága, hogy megszűnjön végre a II. világháborúnak e szörnyű mementója? Hangsúlyozva: a forgalomelterelő végső megoldást nem teljesen elhagyva, hanem időben későbbre halasztva. Azt hiszem, a Mária Valéria hidért a pillanatnyi kompromisszumot és a további harcot vállalnunk kellene. Kérem a lakosságot, hogy véleményét juttassa el a Városi Tanács Titkárságához, vagy az újság szerke sz tőségé be. Egyben tájékoztatom, hogy az érintett kérdésben három lakossági fórumot tartunk: június 19-én 17 órakor a Zöldházban, június 21-én 18 órakor Esztergom-Kertvárosban és június 27én 18 órakor Szentgyörgymezőn. Megjelenésükre és véleménynyilvánításukra feltétlenül számítunk! Simon Tibor m.b. tanácselnök AZ UTOLSO KATONA Lapukból értesültem arról, hogy Duna-híd épül Esztergomnál. Örülök, mert 1944 karácsonyának előestéjén én voltam az „utolsó" magyar katona, aki átmehettem az Esztergom-Párkány között a felrobbantásra ítélt hídon. Légvédelmi tüzér műszerész, műmester voltam a 110/l-es légvédelmi tüzérüteg kötelékében. Mi Párkányban voltunk. Parancsot kaptam Köhler Ferenc hadnagy ütegparancsnoktól, hogy menjek át Esztergomba, javítsam meg a légvédelmi tüzérüteg lőelemképző műszerét. Reggel minden különösebb akadály nélkül átjutottam a hídon, mivel volt német-magyar igazolványom arról, hogy a hadműveleti területen, mint légvédelmi tüzér műmester dolgozhatok. Napközben megjavítottam a műszert. Ez idő alatt az orosz erők közeledtek Esztergom felé. Este indultam vissza Párkányba. Ám ekkor a Duna-hídnál a német őrség megállított: perceken belül robbantanak. Mivel aÜg értettük meg egymást, jó „magyarosan", kiabálva tiltakoztam. Ekkor odalépett egy magyarul jól beszélő német tábornok, leintette az őrséget, engem pedig gyors távozásra szólított. Futásnak eredtem. Alighogy átértem, iszonyatos detonációval a híd a levegőbe repült. Ha megérhetném, hogy az új hídon is átmehessek! Jákó Imre Sarkad (Megjelent a Népszabadság 1990. jún. 11-i számában) NAGYGYŰLÉSÉN PARKANYBAN Május 30-ra, — még a június 8-i parlamenti képviselőválasztások előtt — választási nagygyűlést hirdetett Párkányba a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) és a túlnyomórészt szlovákokat tömörítő Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalmak választási koalíciója. Alexander Dubcek, a Cseh és Szlovák Köztársaság parlamentjének elnöke volt a nagygyűlés szónoka. Beszéde előtt Himmler György párkányi tanár, az FMK ügyvivője magyar nyelven üdvözölte a parlament elnökét, melyet Párkány és a környékbeli falvak magyar lakossága hatalmas tapssal fogadott. Beszédében szót emelt a magyar kisebbség emberi és nemzetiségi jogaiért, végül kérte A. Dubdeket, támogassa a Mária Valéria híd mielőbbi újjáépítését. Simon Tibor, Esztergom megbízott tanácselnöke — aki az FMK vendégeként vett részt a választási gyűlésen — az egybegyűlteknek tolmácsolta Esztergom polgárainak üdvözletét, köszöntötte A. Dubceket és ő is kérte a cseh és szlovák kormány támogatását a két várost összekötő híd megépítéséhez. A csonka hídon tett látogatáson — mely a két város által megfogalmazott kérés támogatásának kifejezéseként is értelmezhető — Dubíek kijelentette: Párkány és Esztergom városi tanácsai vizsgálják meg a híd újjáépítésének lehetőségét. A zsúfolt program miatt már nem volt mód arra, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Párt párkányi Jcépviselője üdvözölhesse A. Dubceket. Ezért idézünk a leírt, de el nem mondott beszédből néhány gondolatot, mely pártállástól függetlenül összecseng Himmler György szavaival, tükrözi azt a várakozást, amellyel a kisebbségi sorban élő szlovákiai magyarság tekintett a parlamenti képviselőválasztások elé. „Kedves Dubcek Ur, a cseh és Szlovák képviselőház elnök ura! Szeretettel üdvözöljük önt Páikányban. Az itt élő magyarok önt nagyra becsülik. ... Mi 1968-ban és később is önnek drukkoltunk. Nevem Mészáros Ferenc, párkányi születésű nyugdíjas. ... Mi itt élők a nemzetközi jogainkkal akarunk élni, semmi többet nem akarunk. Mi itt születtünk, ez a hazánk, innen bennünket nem zavarhat, nem ijesztgethet el senki. Mi a szlovákokkal eddig is jó barátságban éltünk, de aki minket lebecsült, azt megvetettük. Magyarul mondom beszédem, mert minden ember számára legnagyobb kincs az anyanyelve. . . Elvárjuk majd az új, demokratikus vezetéstől, hogy a választások után jogainkat szabadon gyakorolhassuk. Reméljük, ott már a köpönyegforgatók ki lesznek selejtezve. . . Mi magában nagyon bízunk! Jó egészséget, hosszú boldog életet kívánunk önnek! Igazságos, becsületes Csehszlovákiát minden itt élő becsületes embernek. Mi csak emberi jogainkat kéljük, hogy mi magyarok a szlovákokkal boldogságban, békességben élhessünk." Koditek Pál Felvételünkön: Dubcek Himmler György társaságában a Mária Valéria csonkahidon. A felvételt Cs. Nagy Lajos készítette. VENDÉGEINK VOLTAK MAINTAL VAROS VEZETŐI Június 4 -8 -a között négy napot töltött Esztergomban Maintal város önkormányzati delegációja. Dr. Walter Unger polgármester kíséretében Wilfried Krebs főhivatalvezető és Frank Krause, a Kulturális Osztály munkatársa látogatta meg városunkat. Maintal Hessen tartomány (Main-Kinzig Járás) mintegy 40 ezer lakosú városa a Main folyó partján. Frankfurttól alig 6 kmre, Dörnigheim, Bischofsheim, Hochstadt és Wachenbuchen, korábban önálló városkákból egyesült 1974-ben. A modern világváros közelében fekvő Maintal négy gyönyörű, történelmi városmaggal rendelkezik, településszerkezete hasonlít Esztergoméhoz. A városvezetők látogatásának célja most az volt, hogy találkozzanak az esztergomi pártokkal, egyesületekkel, tájékozódjanak városunk politikai arculatáról. Az Esztergom és Maintal városok közötti kapcsolat nem újkeletű, még 1988 őszén, Friedrich Raab úr, az SPD egyik maintali vezetője — aki 20 éve szerelmese a Dunakanyarnak - a maintali Magisztrátus megbízásából keresett kapcsolatot Esztergommal. 1989-től most harmadik alkalommal volt hivatalos találkozó a két város vezetői között. A szívélyes és baráti tárgyalások eredményeként 1990-től már nagy érdeklődés nyilvánul meg a maintali polgárok részéről Esztergom iránt. Ez év januáijában a maintali magisztrátus tagjaiból, utazási irodavezetőkből és újságírókból álló népes delegáció látogatott Esztergomba. E látogatás jelentős lépés volt a nem titkolt szándék, Esztergom és Maintal testvérvárosi kapcsolatfelvétele irányában. A vendégek megismerkedtek Esztergom kultúrális értékeivel, találkoztak az esztergomi kórusok, sportvezetők képviselőivel is. E januári találkozón a két város vezetői egyeztették az 1990. évi kulturális cserelehetőségeket: június 1-3 -a között két maintali ifjúsági labdarugócsapat vett részt a pünkösdi ifjúsági labdarugó tornán. Augusztus 15-19-ig a Maintali Vegyeskórus, szeptember 6-9 között a Maintali Fúvószenekar szerepel Esztergomban. Szeptember 7-30 között az esztergomi festőművészek gyűjteményes kiállítását fogadja Maintal. Dr. Unger polgármester Ur mostani látogatása alkalmával adta át a meghívást az esztergomi Balassa Bálint Kamara-Táncegyüttes részére, akik októberben egy hetet töltenek majd Maintalban. E látogatáson rögzítették azt is, hogy a nyári szünetben hat esztergomi középiskolást nyelvgyakorlás céljából maintali családok két hétre vendégül látnak. Megtörtént az első kapcsolatfelvétel az esztergomi és maintali cserkészcsapat és a tűzoltóságok között is. Esztergom az utóbbi hónapokban nagyon sok német várostól kapott ajánlatot testvérvárosi kapcsolatok létesítésére. A maintali polgárok érdeklődése azonban akkor fordult felénk, mikor a kapcsolatok szorosabbra fűzése kelet és nyugat között még nem kínált annyi lehetőséget, mint napjainkban. Az az őszinte érdeklődés és segíteniakarás, mely részükről Esztergom irányába megnyilvánul, reménnyel tölthet el bennünket, hogy a hivatalos testvérvárosi kapcsolat létesítése elől a közeli jövőben elhárul minden akadály. (Kp.)