Esztergom és Vidéke, 1990

1990. június / 10. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 LAPSZEMLE ÚJ TÖRTÉNELEM SZÜLETIK?! Az alábbi sorok az ARDEALUL (ERDÉLY) című folyóirat 2-ik, 1990.(!) májusi számában jelentek meg Romániában; Európában (?!) A cikk - CUVINTUL ARDEAL (AZ,,ERDÉLY" SZÓ) - az említett lap elsó' oldalán kapott helyet, aláírás nélkül. Méltatlannak érzünk bármiféle kommentárt is hozzáfűzni. Olvassuk! A történelem-hamisítás eme iskolapéldáját viszont soha se milyen körülmények között ne kövessük! E szó — amelyhez javarészt az ebben a térségben élő románság múltja is kötődik — ellentmondásos története azt bizonyítja, hogy nemcsak a harmadik világbeli népek, hanem, más európai népekkel együtt, a románok is keveset olvasnak. Egy évszázad telt el Jos Lad Poc könyvének megjelenése óta: Zur rumanischungarischen Streitfrage, Leipzig, 1886. Habár közvetlenül érinti a román nyelv és a román nép történetét, száz év alatt egyetlen román történész vagy nyelvész sem vett magának annyi fáradtságot, hogy elolvassa e munkát. Pedig egy nép, amely a róla szóló művek olvasását szellemi elitjére hagyja, nem árul el különösebb érdeklődést az olvasmányok iránt. Az említett könyvet először St. Pascu használta föl egy 1986-ban megjelent műben, száz év elteltével. Az ARDEAL (Erdély - ford.) kifejezés — ahogy ezt Jos Lad Poó nyelvész hozzáértő módon bebizonyítja — ősrégi, a géta-dákoktól örökölt szó. Az indoeurópai ARD szótőből származik, amely ,jegyet, fennsíkot, erdővel borított magaslatot, erdőt" jelent. Számos indoeurópai országban még ma is találkozhatunk evvel az ARD szótővel — így Walesben (a brit Galliában), Skóciában, Írországban (helység-, hegy - és víznevek) stb. Az ARD szótőből képzett nevek első írásos nyomát Caesar „De bello Gallico" c. művében leljük fel — „Arduena Silva" formában. A második terminust, a „Silva"-t, a szerző magyarázó toldaléknak szánta. Caesar nyelvén „erdőt" jelent és nyilvánvaló, hogy a gall ?

rArduena" fordítása. Hasonló jelentéssel bírhatott e kifejezés a mi dákó-géta őseinknél is, hogy majd az ősrománok használják ugyanilyen értelemben. Tehát „erdőt" jelentett e szó, amikor a magyarok — kapcsolatba lépve a román-lakta vidék nyugati felén lévő román hercegségekkel — megismerkedtek vele. Ha nem így lett volna, a magyar nyelvben e szó nem „erdőt" jelentene. A románok azonban nem őrizték meg az eredeti jelentést, mivel a vetélytárs, a két latin eredetű szinonima: „codru" és „pádure" iszorította ezt. Ugyanez történik ma a „copil" (gyerek) rokonértelmű szavaival. A „prunc" és a „cocon" kifejezések lassan kivesznek a városi nyelvezet bői. Csak falun használják őket, vagy vidékenként (a ,,cocon"-t Máramarosban). Mind a három szó ősrégi (trákó-dák) eredetű, de, sajnos, a „copil" kiszorította a másik kettőt. Ugyanez a helyzet a latin eredetű és, a francia kivételével, az összes újlatin nyelvben meglévő „muiere" (asszony) kifejezéssel. Nyelvi gazdagságunk és összes ősi szokásunk őrzői, a parasztok azok, akik minden további nélkül ma is használják a „muiere" szót. így tűnt el nyelvünkből az „ardeal" eredeti jelentése, az „erdő" is. Ahhoz, hogy e szó magyar lehessen az kéne, hogy még egy mongol-turáni vagy a kínai Turkesztánban beszélt nyelvek legalább egyikében meglegyen, de nincs meg, csak a magyarban. Az ARD szótő minden valószínűség szerint az ARARÁT-ból származik, ami Örményország legmagasabb hegységének a neve (kis és nagy Ararát) és amelyen, a bibliai legenda szerint, Noe bárkája is megállt. Az Ararát ARD-ra való rövidülését nem nehéz megérteni. Az indoeurópai nyelvekben az ARD szótő „magas hegyet, erdős fennsíkot, erdőt" jelent. Evvel az arhaikus „erdő" jelentéssel vették majd át a románoktól a magyarok, ahogy a lengyelek is a régi „pulica" formát tartották meg, amit még az első román írásos emlékek megjelenése előtt kölcsönöztek, hisz nálunk e szó már csak „puicá" formában szerepel. Ebből a románoktól átvett és a lengyeleknél megmaradt szóformából megtudhatjuk, milyen volt a románoknál ez a szó a középkor kezdetén, amikor nyelvünk még sokkal közelebb állt a népi latinhoz, mint ma. íme, hogyan jelenik meg az indoeurópai ARD szótő néhány országban, amelyek ehhez a nyelvi területhez tartoznak: Iránban „Ardelen" és „Ardal"; Törökországban „Ardos" (a török, akárcsak a magyar, mongol-turáni nyelv, de a bizánciaktól vette át e kifejezést); Bulgáriában „Arda"; Jugoszláviában „Arduba"; Ausztriában „Arding"; Svájcban „Ardez"; Itáliában „Ardenno", „Ardel", „Ardara", „(S)ardegna") Szardíniában), a „(sard" dialektus; az NSZK-ban „Arden"; Angliában „Ardlamont"; Írországban „Ardeley" „Ardare". Mégis Romániában van a legtöbb olyan helységnév, amelyben e szótő jelen van: „Ard", „Ardu", „Ardud", „Ardeuani", „Ardeoanul", „Ardita", „Arduzel", „Ardusat", „Ardan", „Ardelele", ,,Ardealu", „Ardeal". Az ómagyar nyelv két változatban: „Erdei" és „Erdöl" formában vette át a románoktól. Mivel a magyar nyelvben nincsen kettőshangzó, ezért a román ,,ea" kettőshangzó helyét az „e" illetve az „ö" magánhangzó vette át. Az arhaikus „Erdöl"-ből „erdő" köznév lett. A terminusnak eme jelentése a román őslakosságtól lett kölcsönvéve. A XIV. sz. végén a magyar nyelvben megtörténik a mássalhangzók jésítése. Ennek köszönhető, hogy a kiejtésből eltűnik az „Erdöl" vagy „Erdei" szavak J" betűje és megjelenik az új írásmód is: „Erdély". így tehát a „Szeged", „Tisza", „Erdély", „Bihar", „Kőrös", „Maros", „Szamos" stb. kifejezések minden kétséget kizáróan az ősromán lakosság jelenlétét bizonyítják Pannóniában és Erdélyben. Ezt antropológiailag is bizonyítani lehet. A magyaroknak csak a nyelvük mongol, de fajtájukat tekintve fehérek, mivel a magyarság a Pannóniát benépesítő fehérbőrű, többségi őslakosságból származik: románokból, szlovákokból, germánokból. A kínai Turkesztánból érkezett mongol-ujgur konkvisztádorok kisebbséget képeztek, egy elenyésző kisebbséget. Ezért tűntek el nyomtalanul fajbéli sajátosságaik. Következésképpen, habár magyarok és románok testvérek, egy maroknyi mongol hódítónak köszönhetően, mégis két különböző nyelvet beszélnek. A mongolok kevesen voltak. A spanyolok már bebizonyították, hogy nem csupán egy Pannóniához hasonló kis országot, de egy egész földrészt is meg lehet hódítani néhány száz katonával még akkor is, ha nem lakatlan, hanem lakott területről van szó. Nagyjából hasonló a helyzet a pannóniai ujgur invázióval is. Illenék tehát, ha a románok és a magyarok vér testvérekhez méltóan viselkednének még akkor is, ha a kisebbségi hódítóknak köszönhetően, utólag más nyelvet beszélnek. TRIATLON: EDZÉSKÖZPONTSIKEREK A MŰEGYETEMI VERSENYEN. Az esztergomi Edzésközpont sportegyesületének tagjai a MAFC nevével fémjelzett orzságos versenyen vettek részt, Százhalombattán. Ideális pályát építettek itt ki a sportemberek a triatlon (szerte a világban ezt a modern sportágat Lronman = Vasember címmel hirdetik) versenyzőinek. Úszás az 50 m-es uszodában, nyomban az ezt követő futás a várost körülvevő 20 km-es körgyűrűn; a futás egy parkban és a stadionban zárult. A három sportágat megszakítás nélkül (futó-órával mértek) kellett teljesíteni. Heer Lajos esztergomi edző tanítványai - elsősorban az utánpótlás korosztályokban — az ország élvonalába tartoznak, és sikerrel vették ezt az erős mezőnyből álló MAFC versenyt is. Több mint kétszáz sportember mérte össze felkészültségét. Eredmények korosztályonként. Fiú ifjúságiaknál (ahol 1500 m úszás - 40 km kerékpározás - 10.000 m futás volt a táv): % 5. Pálos Zoltán (Esztergom) 2 óra 23 perc 09 mp., . . 13. Kóbor Miklós (2.36:16, . . 16. Szerencsés Tamás 2.51:27. Serdülő fiúk (300 m úszás, 8 km kerékpár, 2000 m. futás): 2. Bodrogai Tamás 40 perc 02 mp. Leány serdülők (700, 20 km, 5000 m): 1. Bodrogai Judit 1 óra 16 p. 23 mp., .. 3. Kovács Zsuzsa 1.21:19, (mind esztergomi versenyzők.) Örvendetes, hogy a nálunk mindössze két-három éve meghonosodott és teljesen amatőr viszonyok között zajló sportágat ennyire megkedvelték a fiatalok. Mert nem ritkaság a heti 11 (!!!) edzés, SPORT a versenyeken való részvétel, mely fizikailag és lelkileg is embert-próbáló cselekedet. A triatlonosok júniusban folytatják az országos bajnokságon! ATLÉTIKA: ESZTERGOMIAK A KÖZÉPISKOLÁSOK BAJNOKSÁGÁN Megyei diákbajnokságon vettek részt az esztergomiak és nyolc első, négy második, valamint egy harmadik helyet szereztek. Továbbá: többen kerültek még az egyes versenyszámok döntőibe, ahol értékes pontokat gyűjtöttek maguknak és sportkörüknek. Két első helyet szerzett Mihalovits Gábor (800 m és 1500 m síkfutásban), egy-egy első és másodikat Szántó Roland (távolugrásban és hármasugrásban), a lányoktól egy-egy első és második helyet Ollé Réka (100 m és 200 m síkfutásban. Első lett Nagy József (1500 m), Zielbauer Péter (400 m), Válent Sándor (3000 m), és Nagy Tamás (3000 m), második Maróti Attila (távolugrásban), Weisz Balázs (200 m síkfutásban). Ök mindannyian bejutottak az országos Diák bajnokságra, amely június 10—11—12.-én kerül megrendezésre. További eredmények: Borosházi (100 m-en 3.), Szendrei Z. (200 m-en 6. és 400 m-en 4.), 3000 méteren: 4. lett Nagy J, 8. befutó Vörös László. Ugyancsak az atléták váltóbajnokságáról: a lányok és fiúk négy-négy első, két-két második hellyel tértek haza Tatáról. Pálos Imre BUDAPEST BANK R.T Esztergomi fiókja az alábbi szolgáltatásokkal áll Tisztelt ügyelei rendelkezésére: számlavezetés, valutaváltás lízing tevékenység , értékpapír-forgalmazás . A HATÁRIDŐS ÁRFOLYAMGARANCIÁS KÖTVÉNY 1 ÉVRE 10.000 FT UTÁN nettó 2 . 300 FT KAMATOT FIZET. Pénztári órák: minden munkanapon 8-13 óráig. Címünk: BUDAPEST BANK RT. ESZTERGOMI FIÓK 2500 Esztergom, Széchenyi tér 18-20. Telefon: (33)11-312 Tisztelt Városlátogató és Városlakó! Örömmel értesítjük, hogy az EGOMKER KFT GALÉRIA üzletében, profilváltás következtében, a porcelán- üveg^ajándék tárgyak és képzőművészeti alkotásokon kívül, szórakoztátó elektronikai és háztartási elektromos kisgépek széles választékával váijuk önt! Címünk: EGOMKER GALÉRIA, Esztergom, Széchenyi tér 23. Nyitvatartás: H-P.: 9.00 órától 17.00 óráig. MAGYAR HITEL BANK RT Esztergomi Igazgatósága az alábbi szolgáltatásaival áll kedves Ügyfelei rendelkezésére: számlavezetés valutaváltás devizaszámla vezetés LETÉTI JEGY értékmegőrzés spórkocsi letét Pénztári órák: minden munkanapon 8-13 óráig XifM Esztergomi Igazgatósága 2500 ESZTERGOM, RÁKÓCZI TÉR Telefon: 12-544 HIRDESSEN! 1 AUTOPLUS AJÁNJLA SZOLGÁLTATÁSAIT - Műszaki vizsgára való felkészítés vizsgáztatással — Karosszéria munkák — Alváz és üregvédelem (3 év garancia) Esztergom, Kiss J. u. 78. Ha el akarja adni autóját, most tegye! Aki 1990. június-július hóban telepünkön bizományos értékesítésre leadja gépkocsiját, nem kell tárolási díjat fizetnie! Szabad piaci árnál alacsonyabb eladási árak! AUTOPLUS KKT Esztergom 11 -es főút. (Kemping és város között) ESZTERGOM ÉS VIDÉKE művelődési, helyismereti, idegenforgalmi tudósító Szerkeszti a szerkesztőbizottság a Komárom-Esztergom megyei Levéltár közreműködésével Felelős szerkesztő: SEBŐ JÓZSEF Felelős kiadó: SIMON TIBOR m.b. tanácselnök Szerkesztőségés kiadómegbízott: GRAN TOURS Kft. Esztergom város utazási irodája (Koditek Pál ügyvezető igazgató) 2500 Esztergom, Széchenyi tér 25. Telefon: 13-756 Kéziratokat, megrendeléseket, apróhirdetéseket a fenti címre kérjük. * * * Alfaprint Nyomdaipari Kisszöv. Felelős vezető: Barabás Gábor HU ISSN 0864-7054