Esztergom és Vidéke, 1990

1990. március / 4. szám

MÁRCIUS 15-EN NEM CSAK ÜNNEPELÜNK: EMLÉKEZÜNK IS! A VÁROS APRAJA-NAGYJA LEGYEN OTT A HONVÉDTEMETŐBEN! ALAPÍTVA 1879-BEN ESZTERGOM ES VIDEKE Művelődési, helyismereti, idegenforgalmi tudósító 1990. Március 4. szám ÁRA: 14,50 Ft / UJ MÁRCIUS „Úgy nézzetek szét, hogy ma még semmi sincs" - kiáltotta Ady Endre e század hajnalán A Tűz márciusa című versében. S ha ma újra versbe foglalná a magyar valóságot, vajon mi újat üzenhetne? S ha Petőfiék újra kiállnának a Nemzeti Múzeum lépcsőjére, vajon mit mondanának rólunk, mai magyarokról? Nagyok lettünk a hitben? A hitünk talán még sohasem volt ennyire fogytán, mint most. Gazdag nép lakja e hazát? A műveltség szétáradt-e már közöttünk? - A hétköznapi kultúrát tekintve biztosan nem. Csupa nem-nem nem, noha néhány évvel ezelőtt csupa igent illett írnunk az ilyen ünnepi köszöntőkbe. Akkor, amikor március idusát mély csendekkel ünnepelte az ország, és suttogva kérdeztük: tüntettek-e a Bemvagy a Petőfi-szobornál?! Nem is oly rég csak egy maroknyi esztergomi - a második társadalom - ment el március 15-én a 48-as honvédtemetőbe. A Hivatalosak - az első társadalom nem vitt koszorút. Március ünnepe talán nem is volt az övék?. . . Ugyanakkor karnyújtásnyira visszamenvén az időben Esztergom határőrvárossá avatásán minden rendű és rangú hivatalos ember ott szorongott! Pedig a szívük mélyén bizonyára sokan megkérdeztek: mire jó ez a színjáték? Mindezekből itt helyben is könynyen kitapintható volt: ez a társadalom nem egészséges. Messianisztikus vágyak és hitek hatják át. Ebben a világban a józan paraszti ész ritkán érvényesült. Inkább csak a fikciók. S a kétkezi emberek néha jobban látták, mi a baj, mint az „írástudók". S mégis: március 15-én az utóbbi évek során ugrásszerűen megnőtt a 48-as honvédtemetőben elzarándoklók száma. Ha a pártállam összeomlásának helyi folyamatát kellene illusztrálni, akkor talán ezzel lehetne a legjobban. Most, amikor Magyarországra ismét tavasz köszönt, a hiteknek is ki kellene nyílnia, mert megfáradt emberekkel nem lehet egy nemzetet megújítani. De a régi magyar átok, a megosztottság megint itt leselkedik ránk: ne acsarkodjunk és ne bűnbakokat keressünk építsünk. így talán bebocsáttatást nyerhetünk Európába. Március van, s határtalan az Élet! - üzeni a költő. SEBŐ JÓZSEF HIRDETMENY Az 1990. március 25-ére meghirdetett országgyűlési képviselőválasztás törvényes feltételeknek megfelelő egyéni jelöltjeiről a Választási Bizottság a következő hirdetményt teszi közzé. A mai napon, 1990. február 26-án, a választókerület egyéni jelöltjeiként a következőket vette nyilvántartásba: 1. Dr. NEMES TAMÁS Esztergom, Babits M.u.4. Jelölő párt neve: HAZAFIAS VÁLASZTÁSI KOALÍCIÓ 2. JUHÁSZ JÓZSEFNÉ Esztergom, Kondorosi u. 12. Jelölő párt neve: VÁLLALKOZÓK PÁRTJA ESZTERGOM-DOROG KÖRZETE 3. HORVÁTH ZSOLT Esztergom, Béke tér 37/A. Jelölő párt neve: MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM 4. Dr.HALLER ZOLTÁN Esztergom, Kun B.ltp.38. Jelölő párt neve: MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT 5. Dr. ARATÓ GÉZA Esztergom, Ferenczi B.u.12. Jelölő párt neve: SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE 6. KNAPP JÁNOS PÁL Esztergom,Aranyhegyi út 8. Jelölő párt neve: FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE 7. SASVÁRI JÓZSEF Dorog, Eötvös u. 23. Jelölő párt neve: AGRÁRSZÖVETSÉG 8. CSÓKA FERENC .. Esztergom, Hajabáts u.l. Jelölő párt neve: FÜGGETLEN KISGAZDA FÖLDMUNKÁS ES POLGÁRI PÁRT 9. Dr. UGRIN EMESE Esztergom, Béke tér 60. Jelölő párt neve: KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT 10. MIHALOVICS ANDRÁS Dorog, Arany J. u. 2. Jelölő párt neve: HAZAFIAS VÁLASZTÁSI KOALÍCIÓ Az 5.számú egyéni választókerület Választási Bizottság döntése az 1989. évi XXXIV.sz. törvény 33.§. (2) bekezdésén alapul. Esztergom, 1990. február 26. Választási Bizottság tagjai A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE Választottak: dr.Sarkantyú Lajos titkár Kovács Tibor tag Kerekes Katalin tag Kaposi Endre póttag Gulyás András póttag Delegáltak: Etter Nándor MDF Mitter Zsolt FIDESZ Dr.Bárdos Istvánné MSZP Kocsis Józsefné HVK Vargáné Dr.Hancsók Éva KDNP Bóna Ferenc Agrárszövetség Szendi Gábor SZDSZ LAPUNK AZ ESZTERGOMBAN ÉLŐ KÉPVISELŐJELÖLTEKRŐL KÖZLÜNK OLDALÁN PORTRÉVÁZLATOT! NYILATKOZAT A Városi Tanács testülete és a város lakossága a Suzuki Művek Esztergomban történő telepítéséről szóló híreket nagy örömmel fogadta. Ezért különösen nagy megdöbbenést és aggodalmat váltott ki körünkben, amikor megtudtuk, hogy a tömegkommunikáció félretájékoztatta a közvéleményt, és az ügyben lényegi döntés még nem született. A város a telepítéshez szükséges anyagi és erkölcsi támogatást vállalja. Nagy öröm számunkra, hogy ebben a Megyei Tanács teljes támogatását is bírjuk. A város telepítéssel kapcsolatban - földterület, stb. - semmiféle anyagi igényt nem támaszt, lehetőségeit, a munkaerőbázist, a szükséges szakmai képzés intézményi és iskolai hátterét azonnal biztosítani tudja. A testület megbízza a város vezetőit és az érintett szakembereket, hogy a gyártelepítés ügyében az eddigiekhez hasonlóan, a továbbiakban is tegyenek meg mindent az érintett hatóságoknál és szervezeteknél, ha szükséges a pártok, egyesületek képviselőinek a bevonásával is. A város vezetése a lakosságot az események alakulásáról sajtó, vagy fórum útján tájékoztatja. Esztergom, 1990. február 23. SIMON TIBOR mb.tanácselnök ÉVFORDULÓ A SZENT KORONA ESZTERGOMBAN A Szent Korona viharos történelme során nem egyszer volt fcsztergomban. Idősebb polgárok még emlékezhetnek az 1938-as aranyvonatra, amely az ország sok más városa mellett -- Esztergomba is elhozta a Szent Koronát. Néhány éve pedig mindenki szemtanúja lehetett a korona bemutatásának. A kétszáz év előtti esztergomi eseménynek viszont nagyobb a jelentősége. Mária Terézia királynő 1765 óta nem tartott országgyűlést, fia II. József pedig nem is koronáztatta meg magát. A Szent Koronát Bécsben őrizték. az ország határain kívül, így természetes volt, hogy amikor IIJózsef rendszere megroppant a törvénytelen adókivetések, katonai sorozások, a sikertelen török háború miatt, sor került a korona visszaküldésére is. 1790. február 20-án érkezett a Szent Korona Esztergomba. A vármegye számadásai szerint mind az alispán, mind a főbb tisztségviselők - közfutárokkal - február 20-án Almásra és Neszmélyre mentek a korona fogadására. Nyergesújfalun hoszszabb ideig állomásozott a Szent Koronát szállító koronaőrség, 20 lóra számoltak el a korabeli feljegyzések szerint zabot és szalmát. A győri kerületi biztos értesítése alapján Esztergom szabad királyi város Tátnál várta a koronát. A tervezet szerint: „A város táti határánál magyar lovas csoport fogadja a szent koronát és trombita szó mellett kísérik a fogadás helyére. Pauer Ádám város kapitány a magyar lovas csoport vezetője, a városi tanácsúrak közül Jaksits Pál úr diszkarddal fogadja a Szent Koronát a Budai Kapunál, ahol a magisztrátus és az egész nemesség szabályos fölállás szerint a város utcáin a Budai Kaputól a Szent Kereszt utcán át a vásártérre és végül a Szent Lőrinc kapuig szétoszolva áll, köztük szétosztva a polgárok és más városi lakosok, szüzek, fiatalok. A Szent Lőrinc kapunál állnak rendben a céhek és a város gimnáziumának és nemzeti iskolájának tanulói és a nagytiszteletű egyház képviselői és végül az esztergomi káptalan tagjai. És itt állnak fel a muzsikusok és az egyházi énekkar. Tűzijáték és ágyúk dörgése kiséri ezt, amikor a Szent Korona a városi plébánia templomhoz érkezik. Az éjszakai őrség első óráját adják: Szilva Mihály városi bíró, Szabó János szenátor, Kovács János, Hilóczky Mátyás. A második órát Sztreska András, Víszolay József, Dohnányi János és Frivaldszky József. A harmadik órát Pauer Ádám, Jaksits Pál szenátorok, Horváth Sámuel alispán és Lauber Gáspár kamarás, az utolsó órában a Szent Korona mellett őrséget adnak a koronaőrök, a városi nemesség és a teljes városi választott polgárság. Utolsólag elhatároztatott, hogy a Szent Korona üdvözlésére elhangozzék a Szent Ambrusnak szentelt ének, valamint a Mária Terézia által szeretett „Gloriosae Regnatis" — amelyet muzsikával mindenki énekel." A korabeli számadásokból és egy leírásból tudjuk, hogy sok ezres tömeg fogadta Esztergomban a Szent Koronát és kisérte a káptalani gazdasági épülethez, a mai Vízügyi Múzeumhoz, ahol az éjszakát töltötte. Esztergom vármegye és Esztergom város lakossága nyíltan mutathatta meg, hogy számára menynyire fontos és értékes a Szent Korona. A fehér ruhás lányok százai, a díszőrséget álló nemesek és városi polgárok valahol a lelkük mélyén tudták, hogy nemcsak egy ünnepség részvevői, hanem magyarságukért, nemzeti voltukért foglalnak állást. ORTUTAY ANDRÁS