Esztergom és Vidéke, 1990

1990. március / 4. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 AHÍD 1949-et írtunk. Láttam hogyan emelték ki a roncsokat a vízből az Államépítészeti Hivatal mérnökei és munkásai. Majd azt is, hogyan állítják helyre tökéletes szaktudással és becsülettel az alapzatokat. Ettől kezdve a híd'sorsa nem érdekelt senkit. Újjáépítésről szó sem esett. A gondosan visszaállított alapzatok pedig némán meredtek az ég felé, mintegy segítséget várva annak Urától. Félek, talán sosem állítják helyre az én csonka hidamat, a komárominak pontos mását. Régi folyóiratok, fényképek után kezdtem kutatni. Nem tévedek? Valóban a komáromi híd mása ez? Igen, így van. Közben Tatabánya épült (kimerülő bányákra), Esztergomban viszont a városközpontot lerombolták, elcsúfították, Kisköre, majd a Duna került sorra. Azt is sikerült tönkretenni, súlyos pénzekért. A híd pedig maradt, csonkán, bénán, elfeledve. Előszedtem jegyzeteimet, s ebből a következőket olvasom: Az Esztergomot Párkánnyal összekötő híd teljes kiépítésével, részlettervek elkészítésével, próbafúrásokkal, partbiztosításokkal, feljárókkal és egyéb munkálatokkal 1893. szept. 15-én, versenypályázat alapján, Cathry Szaléz és fia budapesti vállalkozót bízták meg. A híd próbaterhelését, mely törtkaviccsal történt, 1895. szeptember első felében végezték el. Az új építményt e hó 28-án a hercegprímás ünnepélyesen megszentelte, majd azt a kereskedelmi miniszter, a kormánybiztos, s több kormánytag jelenlétében átadta a közforgalomnak. Itt említem meg: a vasszerkezeteket úgy készítették, hogy az ne csak a közúti forgalomnak, hanem - minden megerőltetés vagy átalakítás nélkül — helyiérdekű vasúti forgalomnak is szolgáljon. A vállalkozók gondosságára jellemző, hogy az első telet anyagbeszerzésre, a dolgozók védelmét szolgáló munkálatokra fordították (1893 tele). „Némely munkálatok éjjel is folytak (fúrások), ezért éjjelente három ív — és negyven izzólámpással világították meg a helyet, ahol éppen dolgoztak. A compreszszorhajóban, melyben a pneumatikus alapozáshoz szükséges levegőt sűrítették, egy dinamó elektromos gép volt elhelyezve, amit kis, öt lóerejű gőzmozdony hajtott. A két part közötti, valamint az egyes munkahelyekhez való közlekedést mindaddig, amíg az állványok nem voltak felállíthatók, négy csavargőzösre bízták, sőt ezek szállítását, helyváltoztatását is. Minden egyes munkahely mellett kellően felszerelt csónak - két ügyes hajóssal — állt folytonos készenlétben." Hol ez az ésszerű felkészültség, hol van az ember megbecsülése ma? Pedig nem seregnyi dologtalan kéz munkálkodott. Két mérnök (apa és fia), 1 fúrómester és 5 napszámos remekművét látjuk, emberi hanyagságból még ma is roncsban. Nem gyalázni kellene a múltat, sokkal inkább tanulni abból! Nem célom előadást tartani a múlt erkölcsös munkamoráljáról, sokkal inkább szeretném felhívni a figyelmet a mi Mária Valéria hidunk közelgő 100 éves jubileumára (1995. szept. 28.). A bevallottan hatvannyolcmilliós pártházra nem volt szükség. E pénzből talán még az elmaradt, 60%-ban közművesítetlen területű városunk fejlesztésére is futotta volna ... Most már csak az eljövendő új kormány becsületes gondolkodásmódjára, érzelmeire apellálhatunk. Bízzunk . . . Dr. Kalicza Gézáné IrtileJlJ ^ Örömmel olvastam az Esztergom és Vidéke januári és februári számában', hogy immár az utcanevek is tükrözhetik a megváltozott időket. Jól eső érzés az is, hogy mostmár az egyszerű ember is beleszólhat a város dolgaiba, nem úgy mint az '50-es években, amikor tetszik—nem tetszik, tudomásul kellett azt vennie. Éppen ezért, engedtessék meg egy-két észrevétel a javaslatokkal kapcsolatban! Feltétlenül el kell tűnjön József Attila, Thököly, Vasvári Pál, Irinyi János, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály neve az utcatáblákról? Feltétlenül szükséges városunkban a Fő-út elnevezés? Hiszen az az útszakasz „Buda utca" néven volt ismeretes. Viszont Bajcsy-Zsilinszki Endre megérdemelné, hogy neve a Bibliothékáig fennmaradjon. És végezetül: Berényi Zsiga bácsi neve jól jött 1950-ben ... Tudom viszont, hogy abba a miliőbe jobban illik a patinás hangzású (volt) Ince pápa utca elnevezés, de azért Berényiről se feledkezzünk meg! Gondolom, a hozott és hozandó határozatokat nem kis fejtörés, mérlegelés előzi meg, hiszen a döntés - remélem — ezúttal már a jövőnek is szól. Ehhez kíván további eredményes munkát az utcanévadó bizottságnak egy, a városát szintén szerető polgár: Németh Mária Zalka Máté (Simor János) u. 58. * Meszlényi Zoltán püspök is megérdemelne egy utcát. Köztudott, hogy Recsken halt mártírhalált. Számomra az ajánlott utcanevek közül nem mind ismerős, például Kühnel Pál, Feichtinger Sándor. Jó volna legalább pár szóban közölni, kikről neveznek el új utcát Esztergomban?! Horváth Sándorné Kiss János u. 32. Fekete doboz Esztergomban A név sokaknak ismerős. Mindig ott bukkannak fel a Fekete Doboz kamerái, ahol társadalmunk leglényegesebb kérdései, problémái feszülnek. Amióta végre már látni engedik az embereket, azóta a Fekete Doboz kamerái segítségével megnézhetjük azt is, amit csak hallottunk és azt is, amit csak sejtettünk. A Fekete Doboz független videofolyóirat, amely sohasem kíméletes ott, ahol nincs helye a kíméletességnek. Tudja, mit kell látnunk és meri láttatni. (Mindegyik száma egy felkiáltójel. Felháborít és arra késztet, hogy kimondjuk: soha többé!) Az EKE és a Vitéz János Tanítóképző Főiskola közművelődés szakának filmterjesztő szakkollégiuma videosorozatot indít a Fekete Doboz számaiból. A vetítések színhelye a főiskola bemutatóterme lesz. Az első három szám vetítése már tavaly megtörtént. Közülük ismét látható lesz A 301-es parcella, talán mert sokan nem látták, talán mert érdemes újra megnézni. 1988. június 16-án Párizsban ... és Budapesten . . . Ehhez szorosan kapcsolódik Ember Judit újabb dokumentumfilmje, az Újmagyar siralom. Témája a tömegsírok feltárása, megrázóan részletes beszámoló Nagy Imre és társai földi maradványainak megkereséséről és kihan tolásáról. Ezután ülenék látnunk a Harangszó fél egykor című részt, amely 1989. június 16-át idézi vissza, az oly sok huzavona után való méltó megemlékezést és temetést. Ez azonban már a következő alkalom kezdőfilmje lesz. Vele egy időben, a rendőrállam túlkapásairól szól az 1989. júliusában készült dokumentum: „én nem az útonállóktól félek". Ez a párosítás sem véletlen. A vetítések sorrendjében első helyre kerül a Még kér a nép című szám. Három időpontot idéz: 1988. október 23., november 4., 1989. március 15. Hogy mit kért a nép, azt egyetlen szóban tudom összefoglalni: demokráciát! Hogy ne rendőrök vigyék el azt, aki október 23-án szeretne megemlékezni, és ne fegyveres munkásőrök őrizzék azt, aki november 4-én ünnepel. 1989. március 15-én sokan megmutatták, hogyan tud kérni a nép, határozottan, emelt fővel és fegyelmezetten. Ma már nem kérünk, hanem választunk. Csak tudjunk ilyen határozottan választani is!! A különböző videoszámok 1988-tól kezdődően végigkövetik az eseményeket. Ez a visszapillantás a ritka alkalmak egyike. Jelenünket a múlt „fényében" láthatjuk, s ez jó lehetőség arra, hogy a részek egésszé álljanak össze, új jelentést és értelmet nyerjenek, hogy ne álljunk tanácstalanul a mában. Közben pedig megérint minket a történelem. Egy pillanatra nézzünk vissza! Ehhez kínál Önöknek egy-egy nyugodt pillanatot ez a vetítéssorozat. márc. 5-én: Még kér a nép márc. 12-én: A 301-es parcella márc. 19-én: Új magyar siralom márc. 26-án: Harangszó fél egykor „én nem az útonállóktól félek" A ma aktuális kérdésekről készülőben egy újabb szám, amely előzetes információim szerint, lehallgatási botrányról és a romániai forradalomról készült dokumentumfilmeket tartalmazza. Székely Bernadett APROSAG Rendkívüli esemény történt február 8-án Esztergomban. Az 1948-ban letartóztatott, majd koholt vádak alapján elítélt Mindszenty József hercegprímásról teret neveztek el. Pompás ünnepség, beszédek, magasrangú vendégek, egyszóval országos hírű rendezvény, amelyen a Magyar Televízió is megjelent. A kezdeményezés, majd annak eredménye a téravatás, természetesen elismerést érdemel és várjuk a folytatást. Csupán egyetlen ,.apróság", ami megzavarta az ünnepség fényét. Arról a „semmiségről" van szó, hogy az emléktáblán sok a helyesírási hiba. Csak néhány példa: 26-iki, hercegprímás, állit, bíboros. A hibákért elsősorban nem a kőfaragó, vagy a felszerelő mesterek a felelősek. A megrendelők is nagyobb gondot fordíthattak volna az átvett emléktábla szövegének áttanulmányozására! Valószínű, azóta már felfedezték a hibákat, s igyekeznek azokat mielőbb eltüntetni. Az ilyen szarvashibák nem méltók a hercegprímás emlékéhez. S még valami: az újonnan felavatott Mindszenty térbe torkollik a Duna-parti Lenin sétány. Erre mondják azt: No komment! c . . ^ Szigeti István Esztergom - Tatabánya ... és vidéke ígéretünkhöz híven ebben a lapszámunkban már Esztergom vidékéről is közlünk tudósításokat. Persze, ez még távolról sem olyan gazdag kínálatú, mint amilyenre számítunk az elkövetkezendőkben. Hiányoznak még azok az apró, de igen sokakat érdeklő egy-két mondatos híradások, jegyzetek, kisportrék, hobby-gyűjtemények stb. No és az apróbb vagy nagyobb hirdetések is mint: adás-vétel, házasságkötés, nyugdíjba vonulás, más családi ünnep, vagy: elhalálozás, részvétnyilvánítás stb. Várjuk tehát Pilismarót, Dömös, Tát, Tokod, Pilisszentlélek, Esztergom-Kertváros olvasóinak, lakóinak bekapcsolódását kéthetenként megjelenő lapunk életébe! Dömös Hívnak-e újabb megnyitóra? Aki először jár Dömösön és belép a tíz esztendővel ezelőtt alapítót Galériába, inkább egy fővárosban,mintsem egy községben érezheti magát. Nem csillog,nem dölyfösködik, mégis lenyűgöz, megragad a Galéria külseje, belseje, s az emblémájául választott XI. század elején faragott híres oszlopfő. Mindez nagyszerűen illeszkedik a Duna-menti csodás környezetbe. A Galéria láttán önkéntelenül is felmerül az emberben a kérdés: kihasználják-e a művészetek eme szentélyét ebben a kislétszámú községben? Magam is ezen elmélkedtem a minap, amíg Varga Károlyné, a községi tanácselnöknő kezembe nem adta a Dömösi Galéria ízléses kivitelű prospektusát. Ebből aztán megtudhattam, hogy tíz esztendő alatt több mint hetvenhárom alkalommal tárta szélesre kapuját látogatói előtt! Festők, szobrászok, grafikusok, fotósok, kezdők és világhírű művészek egyaránt mutatkoztak be alkotásaikkal a helység lakói és üdülő vendégei előtt. A címben feltett kérdésre, hogy hívnak-e újabb megnyitóra a közeljövőben, Vertei József grafikus művész, a Dömösi Barátok Körének elnöke határozott igennel válaszolt. Nem is egy, de több párlat előkészítésén dolgoznak, ígérjük: lapunk hasábjain idejében hírt adunk majd a Galéria újabb tárlatának megnyitójáról. Pilismarót Falugyűlés Átfogó előkészületek előzték meg Pilismaróton a február 26-án este megtartott falugyűlést. Mint azt Benkovics László tanácselnök elmondta, szükség volt a körültekintő szervezésre több okból is: 1. A legutóbbi „normál" falugyűlés közel másfél éve volt, bőven akadt hát megtárgyalni való. 2. Mrnd a négy ügyrendi pont olyan téma volt, amit mélyrehatóan kellett elemezniük a helység polgárainak. 3. Az összejövetelre meghívták a képviselőjelölteket is, akikkel együtt próbálták előre vetíteni a községre (lakóira) váró teendőket. A Művelődési Házban a tanácselnöktől arra kértünk választ: a tárgyalt másfél esztendőből ő mit emelne ki? — A fejlesztések közül az egyik legjelentősebb a Kishábód villamosítás második ütemének befejezése, ami magába foglalja a húsz kilowattos középfeszültségű hálózat transzformátorállomásának és a 0,4 kilowattos kisfeszültségű hálózatnak a megépítését. így megteremtettük annak lehetőségét, hogy községünk valamennyi lakásába eljusson az elektromos energia . .. Több mint négyezer négyzetméter felületen aszfaltozást végeztünk. A kishábódi Arany János utca kőzúzalék-borítását befejeztük ... A leglátványosabb megvalósítás talán mégis csak a Köztársaság téri park helyreállítása, a Dobozi szobor felújítása, valamint a II. világháborús emlékmű létesítése. De sorolhatnám még az óvoda fűtési rendszerének korszerűsítését, az Idősek Klubjának, az orvosi rendelőnek javítási munkálatait, a strand, a tanácsháza, az iskola rendbetételét és egyebeket. Helyettük azonban inkább említem, hogy a felsorolt megvalósítások zöméhez nagy segítséget kaptunk a helység polgáraitól, a sárisápi Új Élet Termelőszövetzettől, a Pilisi Parkerdőgazdaság Üzemegységétől .. . A falugyűlésen elhangzott hozzászólásokból, a kialakult vitákból azonban kendőzetlenül felszínre került: temérdek sok itt még a tennivaló a községgazdálkodásban, a módosított rendezési terv kivitelezésében, a közérdekű és egyéni sérelmek orvoslásában egyaránt. Van tehát bőven mire odafigyelni az elkövetkezendő időszakban! Tát 100 éves a Tűzoltó Egyesület Tekintélyes múltra, kerek százesztendőre tekint vissza a táti önkéntes tűzoltó egyesület! S ha már ilyen szép időt élt meg, s állt a község szolgálatában, most ehhez méltó évforduló-ünneplésre készül. Prohászka Tibor tanácselnök elmondta, hogy már jó ideje megkezdődött az ünnepség szervezése, amelyben a helybeli illetékeseken kívül részt vesz Esztergom város tűzoltó parancsnoksága is. Mint megtudtuk, az áprilisban esedékes centenáriumi ünnepségen Süttőtől Dömösig, Táttól Kesztölcig, Piliscsévig, de még ezeken túlról is várnak vendégeket az egyesület tagjai. S hogy a szervezéssel máris ilyen intenzíven foglalkoznak, annak az a magyarázata: nem csak egyszerű összejövetelre, megemlékezésre kerül majd sor Táton. A helybeli és a környékről meghívott önkéntes tűzoltó egységek, az üzemi tűzoltó egységek, valamint a hivatásosak jól átgondolt versenyt, órákon át tartó szórakoztató műsort szerveznek az évforduló napjára, április 2l-re. Van hát dolga Latkovszki Antalnak, a helyi tűzoltók vezetőjének és bajtársainak, hogy minden készenlétben álljon a nagy eseményre! Rovatszerkesztő: Kiss József ESZTERGOM ÉS VIDÉKE megvásárolható az alábbi helyeken: — Berda József Könyvesbolt - Babits Mihály Városi Könyvt — Gran Tours Utazási Iroda Amit az „Esztergom és Vidéké' ben hirdet, azt Esztergom és vidéke OLVASSA!