Esztergom és Vidéke, 1990

1990. március / 4. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 AHÍD 1949-et írtunk. Láttam hogyan emelték ki a roncsokat a vízből az Államépíté­szeti Hivatal mérnökei és munká­sai. Majd azt is, hogyan állítják helyre tökéletes szaktudással és becsülettel az alapzatokat. Ettől kezdve a híd'sorsa nem érdekelt senkit. Újjáépítésről szó sem esett. A gondosan visszaállí­tott alapzatok pedig némán me­redtek az ég felé, mintegy segítsé­get várva annak Urától. Félek, ta­lán sosem állítják helyre az én csonka hidamat, a komárominak pontos mását. Régi folyóiratok, fényképek után kezdtem kutatni. Nem té­vedek? Valóban a komáromi híd mása ez? Igen, így van. Közben Tatabánya épült (ki­merülő bányákra), Esztergomban viszont a városközpontot lerom­bolták, elcsúfították, Kisköre, majd a Duna került sorra. Azt is sikerült tönkretenni, súlyos pénze­kért. A híd pedig maradt, cson­kán, bénán, elfeledve. Előszedtem jegyzeteimet, s eb­ből a következőket olvasom: Az Esztergomot Párkánnyal összekö­tő híd teljes kiépítésével, részlet­tervek elkészítésével, próbafúrá­sokkal, partbiztosításokkal, feljá­rókkal és egyéb munkálatokkal 1893. szept. 15-én, versenypályá­zat alapján, Cathry Szaléz és fia budapesti vállalkozót bízták meg. A híd próbaterhelését, mely tört­kaviccsal történt, 1895. szeptem­ber első felében végezték el. Az új építményt e hó 28-án a hercegprí­más ünnepélyesen megszentelte, majd azt a kereskedelmi miniszter, a kormánybiztos, s több kormány­tag jelenlétében átadta a közfor­galomnak. Itt említem meg: a vas­szerkezeteket úgy készítették, hogy az ne csak a közúti forga­lomnak, hanem - minden meg­erőltetés vagy átalakítás nélkül — helyiérdekű vasúti forgalomnak is szolgáljon. A vállalkozók gondos­ságára jellemző, hogy az első telet anyagbeszerzésre, a dolgozók vé­delmét szolgáló munkálatokra for­dították (1893 tele). „Némely munkálatok éjjel is folytak (fúrások), ezért éjjelente három ív — és negyven izzólám­pással világították meg a helyet, ahol éppen dolgoztak. A compresz­szorhajóban, melyben a pneumati­kus alapozáshoz szükséges levegőt sűrítették, egy dinamó elektromos gép volt elhelyezve, amit kis, öt lóerejű gőzmozdony hajtott. A két part közötti, valamint az egyes munkahelyekhez való közlekedést mindaddig, amíg az állványok nem voltak felállíthatók, négy csavar­gőzösre bízták, sőt ezek szállítá­sát, helyváltoztatását is. Minden egyes munkahely mel­lett kellően felszerelt csónak - két ügyes hajóssal — állt folytonos készenlétben." Hol ez az ésszerű felkészültség, hol van az ember megbecsülése ma? Pedig nem seregnyi dologta­lan kéz munkálkodott. Két mér­nök (apa és fia), 1 fúrómester és 5 napszámos remekművét látjuk, emberi hanyagságból még ma is roncsban. Nem gyalázni kellene a múltat, sokkal inkább tanulni abból! Nem célom előadást tartani a múlt erkölcsös munkamoráljáról, sokkal inkább szeretném felhívni a figyelmet a mi Mária Valéria hi­dunk közelgő 100 éves jubileumá­ra (1995. szept. 28.). A bevallottan hatvannyolcmil­liós pártházra nem volt szükség. E pénzből talán még az elmaradt, 60%-ban közművesítetlen területű városunk fejlesztésére is futotta volna ... Most már csak az eljövendő új kormány becsületes gondolkodás­módjára, érzelmeire apellálhatunk. Bízzunk . . . Dr. Kalicza Gézáné IrtileJlJ ^ Örömmel olvastam az Eszter­gom és Vidéke januári és februári számában', hogy immár az utcane­vek is tükrözhetik a megváltozott időket. Jól eső érzés az is, hogy mostmár az egyszerű ember is be­leszólhat a város dolgaiba, nem úgy mint az '50-es években, ami­kor tetszik—nem tetszik, tudomá­sul kellett azt vennie. Éppen ezért, engedtessék meg egy-két észrevé­tel a javaslatokkal kapcsolatban! Feltétlenül el kell tűnjön József Attila, Thököly, Vasvári Pál, Irinyi János, Mikszáth Kálmán, Mun­kácsy Mihály neve az utcatáblák­ról? Feltétlenül szükséges váro­sunkban a Fő-út elnevezés? Hiszen az az útszakasz „Buda utca" néven volt ismeretes. Viszont Bajcsy-Zsilinszki Endre megérde­melné, hogy neve a Bibliothékáig fennmaradjon. És végezetül: Be­rényi Zsiga bácsi neve jól jött 1950-ben ... Tudom viszont, hogy abba a miliőbe jobban illik a patinás hangzású (volt) Ince pápa utca elnevezés, de azért Berényiről se feledkezzünk meg! Gondolom, a hozott és ho­zandó határozatokat nem kis fej­törés, mérlegelés előzi meg, hi­szen a döntés - remélem — ezút­tal már a jövőnek is szól. Ehhez kíván további eredményes munkát az utcanévadó bizottságnak egy, a városát szintén szerető polgár: Németh Mária Zalka Máté (Simor János) u. 58. * Meszlényi Zoltán püspök is megérdemelne egy utcát. Köz­tudott, hogy Recsken halt már­tírhalált. Számomra az ajánlott utcanevek közül nem mind isme­rős, például Kühnel Pál, Feichtin­ger Sándor. Jó volna legalább pár szóban közölni, kikről neveznek el új utcát Esztergomban?! Horváth Sándorné Kiss János u. 32. Fekete doboz Esztergomban A név sokaknak ismerős. Mindig ott bukkannak fel a Fekete Doboz kamerái, ahol tár­sadalmunk leglényegesebb kérdé­sei, problémái feszülnek. Amióta végre már látni engedik az embereket, azóta a Fekete Do­boz kamerái segítségével megnéz­hetjük azt is, amit csak hallottunk és azt is, amit csak sejtettünk. A Fekete Doboz független vi­deofolyóirat, amely sohasem kí­méletes ott, ahol nincs helye a kí­méletességnek. Tudja, mit kell látnunk és meri láttatni. (Mindegyik száma egy fel­kiáltójel. Felháborít és arra kész­tet, hogy kimondjuk: soha többé!) Az EKE és a Vitéz János Tanító­képző Főiskola közművelődés sza­kának filmterjesztő szakkollégiu­ma videosorozatot indít a Fekete Doboz számaiból. A vetítések színhelye a főiskola bemutatóter­me lesz. Az első három szám vetítése már tavaly megtörtént. Közülük ismét látható lesz A 301-es par­cella, talán mert sokan nem lát­ták, talán mert érdemes újra megnézni. 1988. június 16-án Párizs­ban ... és Budapesten . . . Ehhez szorosan kapcsolódik Ember Judit újabb dokumentumfilmje, az Új­magyar siralom. Témája a tömegsírok feltárása, megrázóan részletes beszámoló Nagy Imre és társai földi marad­ványainak megkereséséről és ki­han tolásáról. Ezután ülenék látnunk a Ha­rangszó fél egykor című részt, amely 1989. június 16-át idézi vissza, az oly sok huzavona után való méltó megemlékezést és temetést. Ez azonban már a következő alkalom kezdőfilmje lesz. Vele egy időben, a rendőrállam túlka­pásairól szól az 1989. júliusában készült dokumentum: „én nem az útonállóktól félek". Ez a párosítás sem véletlen. A vetítések sorrend­jében első helyre kerül a Még kér a nép című szám. Három időpon­tot idéz: 1988. október 23., no­vember 4., 1989. március 15. Hogy mit kért a nép, azt egyetlen szóban tudom összefoglalni: de­mokráciát! Hogy ne rendőrök vigyék el azt, aki október 23-án szeretne megemlékezni, és ne fegyveres munkásőrök őrizzék azt, aki no­vember 4-én ünnepel. 1989. március 15-én sokan megmutatták, hogyan tud kérni a nép, határozottan, emelt fővel és fegyelmezetten. Ma már nem kérünk, hanem választunk. Csak tudjunk ilyen ha­tározottan választani is!! A kü­lönböző videoszámok 1988-tól kezdődően végigkövetik az ese­ményeket. Ez a visszapillantás a ritka alkalmak egyike. Jelenünket a múlt „fényében" láthatjuk, s ez jó lehetőség arra, hogy a részek egésszé álljanak össze, új jelentést és értelmet nyerjenek, hogy ne álljunk ta­nácstalanul a mában. Közben pedig megérint min­ket a történelem. Egy pillanatra nézzünk vissza! Ehhez kínál Önöknek egy-egy nyugodt pillanatot ez a vetítés­sorozat. márc. 5-én: Még kér a nép márc. 12-én: A 301-es parcella márc. 19-én: Új magyar siralom márc. 26-án: Harangszó fél egykor „én nem az úton­állóktól félek" A ma aktuális kérdésekről ké­szülőben egy újabb szám, amely előzetes információim szerint, le­hallgatási botrányról és a romá­niai forradalomról készült doku­mentumfilmeket tartalmazza. Székely Bernadett APROSAG Rendkívüli esemény történt február 8-án Esztergomban. Az 1948-ban letartóztatott, majd koholt vádak alapján elítélt Mind­szenty József hercegprímásról teret neveztek el. Pompás ünnep­ség, beszédek, magasrangú vendégek, egyszóval országos hírű rendezvény, amelyen a Magyar Televízió is megjelent. A kez­deményezés, majd annak eredménye a téravatás, természetesen elismerést érdemel és várjuk a folytatást. Csupán egyetlen ,.apróság", ami megzavarta az ünnepség fényét. Arról a „semmi­ségről" van szó, hogy az emléktáblán sok a helyesírási hiba. Csak néhány példa: 26-iki, hercegprímás, állit, bíboros. A hibákért elsősorban nem a kőfaragó, vagy a felszerelő mesterek a felelősek. A megrendelők is nagyobb gondot fordít­hattak volna az átvett emléktábla szövegének áttanulmányozá­sára! Valószínű, azóta már felfedezték a hibákat, s igyekeznek azo­kat mielőbb eltüntetni. Az ilyen szarvashibák nem méltók a hercegprímás emlékéhez. S még valami: az újonnan felavatott Mindszenty térbe torkollik a Duna-parti Lenin sétány. Erre mondják azt: No komment! c . . ^ Szigeti István Esztergom - Tatabánya ... és vidéke ígéretünkhöz híven ebben a lapszámunkban már Esztergom vidékéről is közlünk tudósításokat. Persze, ez még távolról sem olyan gazdag kínálatú, mint amilyenre számítunk az elkövetkezen­dőkben. Hiányoznak még azok az apró, de igen sokakat érdeklő egy-két mondatos híradások, jegyzetek, kisportrék, hobby-gyűj­temények stb. No és az apróbb vagy nagyobb hirdetések is mint: adás-vétel, házasságkötés, nyugdíjba vonulás, más családi ünnep, vagy: elhalálozás, részvétnyilvánítás stb. Várjuk tehát Pilismarót, Dömös, Tát, Tokod, Pilisszentlélek, Esztergom-Kertváros olvasóinak, lakóinak bekapcsolódását két­hetenként megjelenő lapunk életébe! Dömös Hívnak-e újabb megnyitóra? Aki először jár Dömösön és be­lép a tíz esztendővel ezelőtt alapí­tót Galériába, inkább egy főváros­ban,mintsem egy községben érez­heti magát. Nem csillog,nem döly­fösködik, mégis lenyűgöz, meg­ragad a Galéria külseje, belseje, s az emblémájául választott XI. szá­zad elején faragott híres oszlopfő. Mindez nagyszerűen illeszkedik a Duna-menti csodás környezetbe. A Galéria láttán önkéntelenül is felmerül az emberben a kérdés: kihasználják-e a művészetek eme szentélyét ebben a kislétszámú községben? Magam is ezen elmél­kedtem a minap, amíg Varga Ká­rolyné, a községi tanácselnöknő kezembe nem adta a Dömösi Galéria ízléses kivitelű prospektu­sát. Ebből aztán megtudhattam, hogy tíz esztendő alatt több mint hetvenhárom alkalommal tárta szélesre kapuját látogatói előtt! Festők, szobrászok, grafikusok, fotósok, kezdők és világhírű mű­vészek egyaránt mutatkoztak be alkotásaikkal a helység lakói és üdülő vendégei előtt. A címben feltett kérdésre, hogy hívnak-e újabb megnyitóra a közeljövőben, Vertei József gra­fikus művész, a Dömösi Barátok Körének elnöke határozott igen­nel válaszolt. Nem is egy, de több párlat előkészítésén dolgoznak, ígérjük: lapunk hasábjain idejében hírt adunk majd a Galéria újabb tárlatának megnyitójáról. Pilismarót Falugyűlés Átfogó előkészületek előzték meg Pilismaróton a február 26-án este megtartott falugyűlést. Mint azt Benkovics László tanácselnök elmondta, szükség volt a körül­tekintő szervezésre több okból is: 1. A legutóbbi „normál" falu­gyűlés közel másfél éve volt, bő­ven akadt hát megtárgyalni való. 2. Mrnd a négy ügyrendi pont olyan téma volt, amit mélyre­hatóan kellett elemezniük a hely­ség polgárainak. 3. Az összejöve­telre meghívták a képviselőjelöl­teket is, akikkel együtt próbálták előre vetíteni a községre (lakóira) váró teendőket. A Művelődési Házban a tanács­elnöktől arra kértünk választ: a tárgyalt másfél esztendőből ő mit emelne ki? — A fejlesztések közül az egyik legjelentősebb a Kishábód villamosítás második ütemének befejezése, ami magába foglalja a húsz kilowattos középfeszültségű hálózat transzformátorállomásá­nak és a 0,4 kilowattos kisfeszült­ségű hálózatnak a megépítését. így megteremtettük annak lehetősé­gét, hogy községünk valamennyi lakásába eljusson az elektromos energia . .. Több mint négyezer négyzetméter felületen aszfalto­zást végeztünk. A kishábódi Arany János utca kőzúzalék-borítását be­fejeztük ... A leglátványosabb megvalósítás talán mégis csak a Köztársaság téri park helyreállítá­sa, a Dobozi szobor felújítása, va­lamint a II. világháborús emlékmű létesítése. De sorolhatnám még az óvoda fűtési rendszerének korsze­rűsítését, az Idősek Klubjának, az orvosi rendelőnek javítási munká­latait, a strand, a tanácsháza, az iskola rendbetételét és egyebeket. Helyettük azonban inkább emlí­tem, hogy a felsorolt megvalósí­tások zöméhez nagy segítséget kaptunk a helység polgáraitól, a sárisápi Új Élet Termelőszövet­zettől, a Pilisi Parkerdőgazdaság Üzemegységétől .. . A falugyűlésen elhangzott hoz­zászólásokból, a kialakult vitákból azonban kendőzetlenül felszínre került: temérdek sok itt még a tennivaló a községgazdálkodásban, a módosított rendezési terv kivite­lezésében, a közérdekű és egyéni sérelmek orvoslásában egyaránt. Van tehát bőven mire odafigyelni az elkövetkezendő időszakban! Tát 100 éves a Tűzoltó Egyesület Tekintélyes múltra, kerek száz­esztendőre tekint vissza a táti ön­kéntes tűzoltó egyesület! S ha már ilyen szép időt élt meg, s állt a község szolgálatában, most ehhez méltó évforduló-ünneplésre ké­szül. Prohászka Tibor tanácselnök elmondta, hogy már jó ideje meg­kezdődött az ünnepség szervezése, amelyben a helybeli illetékeseken kívül részt vesz Esztergom város tűzoltó parancsnoksága is. Mint megtudtuk, az áprilisban esedékes centenáriumi ünnepségen Süttőtől Dömösig, Táttól Kesztölcig, Pilis­csévig, de még ezeken túlról is vár­nak vendégeket az egyesület tagjai. S hogy a szervezéssel máris ilyen intenzíven foglalkoznak, an­nak az a magyarázata: nem csak egyszerű összejövetelre, megemlé­kezésre kerül majd sor Táton. A helybeli és a környékről meg­hívott önkéntes tűzoltó egységek, az üzemi tűzoltó egységek, vala­mint a hivatásosak jól átgondolt versenyt, órákon át tartó szóra­koztató műsort szerveznek az év­forduló napjára, április 2l-re. Van hát dolga Latkovszki Antalnak, a helyi tűzoltók vezetőjének és baj­társainak, hogy minden készenlét­ben álljon a nagy eseményre! Rovatszerkesztő: Kiss József ESZTERGOM ÉS VIDÉKE megvásárolható az alábbi helyeken: — Berda József Könyvesbolt - Babits Mihály Városi Könyvt — Gran Tours Utazási Iroda Amit az „Esztergom és Vidéké' ben hirdet, azt Esztergom és vidéke OLVASSA!

Next

/
Thumbnails
Contents