Esztergom és Vidéke, 1990

1990. december / 22. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Bemutatkozó Örömmel teszek eleget az Esztergom és Vidéke felkérésének, hogy valljak magamról, Esztergom-élményemről, az önkormányzatiságról alkotott elképzeléseimről. Tamási Áron írta: „... azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne...". Nos, számomra ez a „valahol otthon" Esztergomot jelenti, annak ellenére, hogy csak 1971 óta élek e városban. Dunavecsén születtem 1948-ban (édesapám erdélyi születésű református lelkész, édesanyám tanítónő), 1955-ben Szeremlére (Baja mellett) költöztünk, az egyetemi évek alatt Budapesten éltem 1966-tól 1971-ig. Édesapám szolgálati helyein szolgálati lakásban laktunk, egyik helyen sem volt rokonságunk, így igazából sem dunavecseiek, sem szeremlciek nem voltunk, az egész család egy furcsa „ideiglenesség" hangulatában élt. Szüleim - nyugdíjas korukra gondolva, s lévén édesanyám esztergomi születésű - Esztergomban vettek házat, így tulajdonképpen ide: hazajöttem. Az „otthon"-érzetet erősíti az itt élő rokonság, az hogy itt nősültem meg, építettem lakást, itt született két lányom, akiknek büszkén mutatom a református templom előterében lévő, 1932-ben készített fényképen a presbiterek között nagyapámat, Jóba Károlyt. Bocsássák meg, hogy ilyen hosszú, magammal való foglalkozás után térek csak rá a tulajdonképpeni lényegi kérdésre: milyennek is ítélem meg Esztergom helyzetét, milyen irányban látnám szívesen fejlődését, s ehhez milyen lépések vezetnek? Esztergom olyan kicsiben, mint az ország nagyban. Kiváltságaitól, ősi jussától megfosztva, méltatlanul elhanyagolva talán joggal füstölög azon, hogy egyes szomszédai olykor az ő rovására kedvezőbb helyzetben voltak a múltban. Ennek ellenére ma az egyik legígéretesebb fejlődési lehetősége előtt áll, történelmi múltja, iskolavárosi és egyházi központ mivolta miatt és páratlanul jó földrajzi fekvése következtében. Még közigazgatási rangját is visszaszerezheti, ha azt nem valamikori jogaira hivatkozva teszi, hanem a szomszédos településekkel összefogva, azokkal közösen alakít ki ilyen irányú szolgáltatási funkciókat. Az önkormányzatiság egyik nagy előnye, hogy segít felismerni az egymás mellett fekvő települések együttműködésének hasznosságát, s lehetőséget is ad az együttműködésre. A képviselő-testület kettős kihívás előtt áll. Egyrészt a csökkenő reálértékű állami hozzájárulás és az általános gazdasági recesszió körülményei között is fent kell tartania a város működőképességét (közszolgáltatások, oktatási és egészségügyi intézmények), másrészt az önkormányzati törvény, ill. a szovjet csapatok kivonulása következtében a tulajdonába kerülő vagyon hosszútávon is kifizetődő hasznosításának feltételeit kell kidolgoznia. Ez utóbbival kapcsolatban külön hangsúlyozni kell a nyilvánosság szerepét, azaz a közösség tulajdonában levő tulajdont, ill. tulajdoni jogokat a városnak legelőnyösebb feltételeket nyújtó vállalkozásnak lehessen csak működtetésre átadni, nyilvános pályáztatás útján. A nyilvánosság fontos eszköz az önkormányzatiság lényegének megvalósításához, azaz a lakosság aktív bevonása a közügyek intézésébe, a célok megfogalmazásába, a végrehajtás és a végrehajtók ellenőrzésébe. Ezért egyik legsürgetőbb feladatunknak tartom ezek különféle formáinak kialakítását és rendszeres működtetését (lakossági fórum, képviselői fogadónapok, közvélemény-kutatások, újságcikkek, városi tv, társadalmi-gazdasági szervezetek tájékoztatása stb.). Végezetül szeretném remélni, hogy az Esztergom és Vidéke a továbbiakban is segítségünkre lesz ezen feladatok megvalósításában. Üdvözlettel: Balogh Péter alpolgármester (Folytatás az l-es oldalról) 3. Egészségügyi és Szociális Bizottság. (9 fő) Elnöke: Dr. Sinka Gábor. f Tagjai: Dr. Antalics Mihály, Dr. Ámon György, Németh József, Dr. Sólyom Olympia képviselők, Galambosi Lajosné, Dr. Nemeskéri Edwin, Papp Anikó, Dr. Tittman János külső tagok. 4. Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. (11 fő) Elnök: Brassai György. Tagjai: Horváth György, Dr. Horváth István, Juhász Albin, Knapp János Pál, Kulcsár Márton képviselők, Balogh Ákos, Karácsony Tamás, Nagy Tibor, Pozsonyi László, Varga Ernő külső tagok. 5. Gazdasági Bizottság. (11 fő) Elnöke: Dr. Balázs László. Tagjai: Brassai György, Horváth György, Mitter Iván, Nyers Sándor, Szabó Sándor, Szóda Ferenc képviselők, Dr. Dolina Károly, Grób Lajos, Kardos Tamás, Réti Imre külső tagok. 6. Kulturális és idegenforgalmi Bizottság. (12 fő) Elnöke: Nagyfalusi Tibor. Tagjai: Bánhidy László, Dr. Horváth István, Meggyes Tamás, Miavecz Jenő, Reményi Károly, Szóda Ferenc képviselők, Dr. Cséfalvay Pál, Dr. Pifkó Péter, Horváth Zsolt, Koditek Pál, Szekeres János külső tagok. 7. Oktatási Bizottság. (11 fő) Elnöke: (I. elnök) Bánhidy László. Tagjai: Dr. Balázs László, Knapp János Pál, Miavecz Jenő (II. elnök), Paál Anikó (IV. elnök), Sipos Imre (III. elnök) képviselők, Balogh Ákosné, Dr. Dolina Károly, Gergely László, Müllner Vilmosné, Reisz Péter külső tagok. Nyolcadik bizottságként a Nemzetiségi és Etnikai Bizottság felállítása is javaslatba került, melyről a döntést a képviselők későbbre halasztották. Az egyebek napirendi pontban elsőként a jegyzői állásra kiírt pályázat elbírálásával összefüggő kérdést tárgyalták a képviselők. Dr. Könözsy László javasolta, hogy a Jogi és Szervezési Bizottság egészüljön ki a pártok l-l képviselőjével. Miavecz Jenő (SZDSZ) javasolta, hogy a jegyzőt 2/3-os többséggel válasszák, melyet a testület elfogadott. Másodikként tárgyalta a testület az egységes szociális segélykeret tárgyévi felhasználását, melynek előterjesztője Tóthné Dr. Menczel Zsuzsanna vb-titkár volt. A kérdéseket megválaszolva elmondta, hogy a segélyekre előirányzott összegeket kizárólag segélyezésre fordították, kirívóan magas összeget senkinek sem folyósítottak. (A lakosság elszegényedésére jellemző adat elszomorító: az 1986. évi 2,5 millió Ft-tal szemben ez év november végéig 12,7 millió Ft-ot fizettek ki a rászorulóknak! - a Szerk.) A tájékoztatót a testület elfogadta. Előterjesztés hangzott el, melynek tárgya egy Településközi Szövetség megalakítása és Környezetvédelmi Alapítvány létesítése volt. Az előterjesztés készítője, Balogh Ákos, a KOMTERV mérnöke javasolta, hogy a Dunamenti települések tömörüljenek szövetségbe érdekeik jobb képviselete érdekében. A Bős-Nagymarosi Vízlépcső építése során okozott károk helyreállítása, az ivóvíz- és a környezetvédelem is indokolják a szövetség létrehozását, mely később nemzetközi szövetséggé is alakulhat. A kapcsolódó alapítvány hivatott a szövetség működését biztosítani. Az előterjesztést kisebb módosító indítványokkal a testület nagy többséggel elfogadta. (A Településközi Szövetség létesítésére a jövőben még visszatérünk. Szerk.) Az egyebekben, utolsó napirendként foglalkozott a testület a Vaszary Kolos Kórház gazdasági igazgatói állásának betöltésével. A kiírt pályázatra ketten jelentkeztek, végül Szegőfi Béla, korábbi gazdasági igazgató nyerte el a kollektíva bizalmát. A 219 szavazatból 210 jutott Szegőfi Bélának, s ennek alapján a Képviselő Testület 28 szavazattal állásában újólag megerősítette. Az új kinevezést dr. Könözsy László polgármester adta át Szegőfi Bélának. (Szegőfi Bélának az Esztergom és Vidéke szerkesztőbizottsága nevében is gratulálunk! Szerk.) A következő testületi ülést a Polgármester úr 1990. december 6-ára hívta össze, melyről a decemberi második számban tudósítunk. A későre nyúló ülés 21.42 órakor ért véget. Tudósított: Koditek Pál Önkormányzati választások Párkányban 1990. november 23-24-én Cseh- és Szlovákiában is lezajlottak az első szabad helyhatósági (önkormányzati) választások. Szlovákiában a választási rendszer áttekinthetőbb és egyszerűbb, mint a magyar. A választási törvény nem szab meg minimális részvételi arányt, így elvileg nagyon kevés szavazattal is mandátumhoz lehet jutni, a polgármestereket közvetlenül választják, az elöljáróságok képviselőit pedig kislistás rendszerben. A pártok és mozgalmak jelöltjei mellett független jelöltek is indulhatnak, akik esetében 100, illetve 50 támogató aláírás szükségeltetik. Szlovákiában összesen 56 politikai párt és mozgalom indult a választásokon, amelyeken a választásra jogosult állampolgárok 63,75%-a élt választói jogával. Országos viszonylatban (Szlovákia) a választások a populista, illetve keresztény pártok sikerét hozták. Öszszességében a Kereszténydemokrata Mozgalom (szlovák) szerezte a legtöbb képviselői mandátumot, míg a magyarlakta vidékeken az Együttélés p.-m., illetve a vele általában koalícióban induló Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom lett a választások egyértelmű győztese. Vázlatosan lássuk előbb a szlovákiai eredményeket, a képviselői mandátumokat illetően: KDM (szlovák) 10564 mandátum 27,4%; NYEE (VPN) 7844 mandátum 20,4%; Kom. Párt 5252 mandátum 13,6%; Együttélés 2416 mandátum 6,3%; MKDM 3,1%; Szlovák Nemzeti Párt 3,2%; Demokrata Párt 2,3% A polgármesteri helyekért víyott csatát a Kommunista Párt nyerte, eszerint a bársonyszékek 24,2%-a - szám szerint 660 - őket illeti. Az utóbbi hónapok „botránypártja", a Szlovák Nemzeti Párt, óriási arányú vereséget szenvedett, ami a konszenzusra törekvő irányzatok előretörését jelzi. Dél-Szlovákia magyarlakta vidékein a választások a magyar mozgalmak nagyarányú győzelmét hozták. Sok különösen a magyar többségű - városban és községben a szlovákság messze arányszáma alatt tudott csak bekerülni a helyi önkormányzatokba. Somorján, Dunaszerdahelyen, Komáromban, Tornaiján a 30-40-es létszámú elöljáróságokba csak egy-egy szlovák nemzetiségű jelölt jutott be. Még az egyébként szlovák többségű Érsekújvárnak is magyar polgármestere (Csanda Endre) és magyar többségű önkormányzata van: 39 képviselői helyből 15-Együttélés, 8-MKDM, 3-FMK, tehát összesen 26 magyar. A nyugatszlovákiai kerület jelentős magyar lakosságot számláló járásaiban (Dunaszerdahely, Galánta, Komárom, Érsekújvár) mindenütt az Együttélés vezeti a listát, második helyen az MKDM vagy az FMK (érsekújvári járás) végzett. Párkány 30 képviselői mandátumát 10 párt és mozgalom 135 képviselőjelöltje, ill. 3 független jelölt célozta meg. Teljes listát csak az Együttélés-MKDM koalíció állított. Az összes többi párt és mozgalom (FMK, Mezőgazdasági Párt, Demokrata Párt, Zöldek, KDM, NYEE, Kommunista Párt, Szlovák Nemzeti Párt) helyi csoportjai, ill. alapszervezetei önállóan tették ki magukat a megmérettetésnek. A választás itt is a magyar mozgalmak győzelmét hozta: az Együttélés 13, az MKDM 6 és az FMK 6 képviselői mandátumot szerzett. A maradék 5 helyen a Mezőgazdasági Párt - 2, Zöldek - 1, Demokrata Párt - 1, független jelölt - 1 osztoztak. Az elöljáróságban így 26 magyar, 3 szlovák és 1 morva nemzetiségű képviselő ül majd. A KDM, NYEE, Kommunista Párt és a Szlovák Nemzeti párt egyetlen mandátumot sem tudott szerezni. Az 5 polgármesterjelölt küzdelméből Ján Oravec - független jelölt - került ki győztesen, szoros küzdelemben, mintegy 400 szavazattal megelőzve az Együttélés-MKDM koalíció jelöltjét Proszonits Lászlót. Az eredmény azt mutatja, hogy az új polgármester, aki szlovák nemzetiségű, kiváló magyar nyelvtudásával és határozott megjelenésével nagyon sok magyar szavazót is maga mellé tudott állítani. Ez a tény mindenesetre sejteti, hogy a polgármester-választás nem kizárólag és talán nem is elsősorban nemzetiségi szempontok alapján történt. Párkányban a szavazásra jogusultak 64%-a adta le voksát. Himmler György (Párkány) Rövidítések: FMK - Független Magyar Kezdeményezés liberális mozgalom) MKDM - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom KDM - Kereszténydemokrata Mozgalom (szlovák) NYEE - Nyilvánosság az Erőszak Ellen (polgári liberális) - szlov.: VPN DP - Demokrata Párt SZNP - Szlovák Nemzeti Párt KP - Kommunista Párt MEGHÍVÓ 1990. december 22. (szombat), 18 órakor a Párkány városi művelődési ház nagytermében Karácsonyi műsor és táncház Hagyományos karácsonyi műsorunk harmadízben kerül megrendezésre. Vendégünk ismét a GHYMES zenekar, amely városunkban eddig mindig sikerrel szerepelt. Karácsonyi műsorukkal a középkor és barokk kor karácsonyainak hangulataiba avatnak be bennünket. A gyermekeket külön szeretettel váijuk, mert a TÉLAPÓ is beígérte részvételét, aki ajándékkosarát sok földi jóval tömte meg. A műsor után TÁNCHÁZ - tánctanítással és népdaltanulással - amely LÁTÁSTÓL MIKULÁSIG tart. Mindenkit sok szeretettel várunk! CSEMADOK Párkányi Alapszervezete Balassi Bálint Közművelődési Klub (Folytatás az l-es oldalról) belehallhatták a magyar zene örökifjú mesterének dicséretét is. Azt a „jó hírt", hogy a 85 éves Farkas Ferenc erőben, egészségben, töretlen alkotókedvvel köztünk van, - úgy is mint a Balassa Társaság tiszteletbeli tagja. A tíz évvel ezelőtt újjáalakult Társaság - s ez még egy „jó hír" - december 10-én tartja jubileumi közgyűlését a Városháza dísztermében, ahol évtizedes működését kiállítás is szemlélteti majd. Az újjáalakulásnak is ez a terem volt a színhelye: itt választották tiszteletbeli taggá - többek között - Nemeskürty Istvánt, Kosáry Domokost, Farkas Ferencet és Csoóri Sándort is. Csoóri abban az évben, 1980-ban választott magának menedéket városunk dombos határának egyik hajlatában: az író európai távlatú magyarságának, többféle műfajban egyaránt líraian személyes alkotóerejének azóta ez a kis faház és kertje is termőhelyévé vált. A tíz év újabb tíz Csoóri-kötetet adott: verseket és esszéket, amelyekkel találkozva tanúi és részesei lettünk a „félig bevallott élet" - életünk - legújabb kori teljesedésének. Segített erőnk összeszedni, nekünk, „erőtlen szabadoknak". Hogy elkezdenünk nem lett végzetesen késő: ehhez Csoóri Sándortól is a legtöbbet kaptuk. „Szálljon szárnyon a jó hír": december 18-án este valamit mi is visszaadhatunk Csoóri Sándornak. 17,30 órai kezdettel a Technika Háza nagytermében ünnepi szerzői esten köszöntjük őt, a 10. éve esztergomi „telepest", bemutatva a megyei művelődési osztály kiadásában megjelenő kötetét, a helyi nyomda mestermunkáját: az Esztergomi töredék című könyvet, benne az író városunkhoz fűződő alkotói és emberi kapcsolatainak eddig publikálatlan dokumentumaival és gazdag válogatással esztergomi ihletésű műveiből. Ez a kötet is bizonyság lesz arra, hogy a nemzet történelmi politikai közszolgálatában korfordító elszántsággal magát szétosztó művész, érezze bár életművét mégannyira „töredéknek" is - bennünk Egészet mutat, mert mindnyájunkért szól. Olyképpen, ahogy ezt - Farkas Ferenc jelentőségének adózván - Csoóri Sándor fogalmazta meg. Gondolatainak lényege - változtatva a változtatandókat - mintha az ő munkásságát is joggal illetné: „Hogy a tanárkodás mennyire segítette vagy mennyire akadályozta zeneszerzői munkájában Farkas Ferencet, erre egyedül csak ő tudna válaszolni. Én, aki évtizedeken át csupán távolból figyelhettem őt, azt gondolom: ha a zene farizeusa lett volna, bizonyára magánakvalóbban és önzőbben viselkedik De Farkas Ferenc tudta, hogy Bartók és Kodály munkássága áldozat nélkül folytathatatlan, hogy az ő világraszóló, gyönyörű, ószövetségi munkájukat, nekik, az újszövetség embereinek mindenképpen folytatniuk kell. Tudta, hogy a zene bizalmat ébreszt a világban, s a magyar szellemi élet mindig rászorul majd erre a bizalomra. Farkas Ferenc 85. születésnapján, mi most ezt a bizalmat is ünnepeljük (...) Ki merte volna néhány évvel ezelőtt hinni, hogy a lekezelt, az oldalbarugdalt vallások belső száműzetésükből visszatérhetnek közénk, s velük együtt másfajta hitek és remények is visszatérnek? Vajon a művészet, amely jelenleg ugyancsak idegenül kószál a világban, a civilizáció és a politika telefirkált zűrzavaros díszletei között, nem térhet-e egyszer ugyanúgy vissza hozzánk? A költészet szava és a zenéé egyaránt? Ha visszatér, lesz helye köztünk Lesz, mert olyan szálláscsináló mesterek tartották tisztán a helyet neki szellemi életünkben, mint amilyen Esztergom város vendége s ünnepeltje, a 85 éves Farkas Ferenc." „Szálljon szárnyon a jó hír": december 18-án a 60 éves Csoóri Sándort várhatjuk városunkba. Személyében, műveivel gondolat és költészet hasonlóképp „újszövetségi szálláscsináló mesterét" - hogy megérkezzék, hogy hazaérjen közénk. Nagyfalusi Tibor Olvasóinktól elnézést kell kérnünk, mivel az est időpontját tévesen közöltük (23-a helyett 24-ét írtunk). A szervezőktől időben megkaptuk a nap megjelölését, de a módosítást már csak későn, lapzárta után - Szerk.