Esztergom és Vidéke, 1990

1990. december / 22. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Esztergom a tervezőasztalon (Folytatás az l-es oldalról) - Mint az köztudott, több város versengett érte. Az esztergomi tanácsnak ingyenes telekről, az oda vezető útról, a vízvezetékről, a szennyvíz-elvezetésről kellett gondoskodnia. A gázvezeték építését a Suzukival közösen vállaltuk. Ezeket a „tanácsi" vállalásokat tervezzük mi. A gyár tervezéséhez nincs közünk. Készítettünk egy hatástanulmányt, amelyben leírtuk, mik azok a teljesítendő feltételek, amelyeket a Suzuki-gyár építése során figyelembe kell venni, hogy a város ne szenvedjen kárt. A gyár szennyvizét például át kell vinnünk a városon, a Pilismarót irányában most épülő tisztítóba. Továbbá arra is ügyelnünk kell, hogy ne légyen fennakadás a vízellátásban, s a Suzuki forgalma se terhelje a várost. De mindezt vállalnunk kell, mert 1200 embernek ad munkát, s a többi iparágat is fellendíti. - Mostanában sokféle hír jár a volt szovjet laktanyáról... - Bocsánat, laktanyákról! - Mint az önkormányzat részére készített felmérésünkből kiderül, összesen hat! laktanyáról van szó. Koncepciót nem készítettünk, csupán tájékozódtunk. Az építmények rendkívül rossz állapotúak. Az ott lévő lakások számunkra elfogadhatatlanok, kiváltképp a szovjet beruházásban épültek. A mintegy ötszáz lakás csak nagy anyagi ráfordítással újítható fel. Az elektromos vezetékek életveszélyesek, a fűtés gyakorlatilag megoldatlan; a közös konyhák, a fürdőszoba nélküli lakások a jellemzőek. Az iskola és a kórház még viszonylag rövid időn belül hasznosítható. A jobb állapotú, magyar kivitelezésű épületek - az előzetes elképzelések szerint - az önkormányzat tulajdonába kerülnek. Sajnos még a részletesebb tervezésre, felmérésre sincs pénz, nemhogy a felújításra! Ha az önkormányzat nem tud mit kezdeni az épületekkel, akkor a Zárolt Állami Vagyont Kezelő Szervezet értékesíti őket. De: kérdés, ki fogja télen fűteni a lakásokat, hiszen a csővezetékek szétfagyhatnak. Nem tudjuk, hol mennek a vezetékek, s ha tudjuk, akkor a magyar szabványnak nem felelnek meg. Mindenhol áramtalanítottunk, ennek ellenére rendszeresek a rövidzárlatok. Emiatt már egy kisebb tűzeset is volt. Elvileg a vizet is elzárták, de az órák mégis forognak. A szennyvíz az FMV mögé, a szabadba folyik ki. A vezetéket a dorogi tisztítóig kellene kiépíteni, amit természetesen bővíteni kellene. Mindez sokmillió forintba kerülne. A volt laktanyákról csak akkor tudjuk megmondani, mennyit érnek, ha eldöntöttük, mit akarunk velük kezdeni. A magyar honvédség egyelőre itt nem kér semmit. -Milyen a város jövője a tervezőasztalon? - Esztergomnak még mindig nincsen elfogadott rendezési terve. Nem befejezni, hanem újragondolni kellene. Á korábbiak szerencsére nem valósultak meg. A 11-es út átvezetését például a Zalka Máté utcában magasépítéssel, lábakra állítva akarták megoldani, a Szenttamás-hegyi házakat pedig szanálásra ítélték, s teraszos beépítést javasoltak. Az állami lakásépítés évek óta szünetel, ezért kénytelenek vagyunk kisebb munkákkal beérni. A Bánomi lakótelepre most tervezünk egy óvodát. A Széchenyi tér burkolat- és parkosítási tervén úgyszintén mi dolgozunk. -És milyen a vállalat jövője? - Cégünket jövőre privatizálni akarjuk. Persze kérdés, hogy vagyonunk, épületünk - kié lesz - az Önkormányzaté, a megyéé, esetleg az államé? Egyáltalán: ki lesz a tulajdonos? Sebő József A LIMES című Komárom-Esztergom megyei tudományos szemle legújabb számában több városunkbéli szerző írása olvasható. Szállási Árpád Babits betegségeiről, Bárdos István Esztergom két világháború közötti művészeti életéről, Bodri Ferenc Einczinger Ferenc festőművészről, Pifkó Péter és Zachar Anna Színház és közönség az önkényuralom éveiben Esztergomban címmel írt dolgozatot, Tisovszki Zsuzsanna pedig az Esztergom környéki magyar és nemzetiségi jeles napokat vette számba. De itt olvasható Einczinger Ferenc (1879-950) Művészetek a vármegyében című rég elfeledett, de újra olvasásra érdemes tanulmánya is. Családi életmű A decemberben tíz éves jubileumához érkező Balassa Bálint Társaság „Esztergomi írószobák" című sorozatának nyolcadik találkozójára került sor november 26-án a Babits Mihály Városi Könyvtárban. Igen népes vendégsereg ülte körül „egy ősi polgárház" ideképzelt „családi íróasztalát". Miközben ki-ki a valóságos asztalokon gőzölgő teáját kavargatta, elgondolkodva, egyre emeltebb szívvel követte az esztergomi Prokoppok családfájának terebélyesedését. Ahogy egybefonódott a Brennerekkel, Trenkerekkel, Nitterekkel, ahogy a vagyoni polgárosodás törzse minden nemzedék emeletén hajtott magából néhány, a szellem irányába nyújtózó lombos ágat. Amilyen Prokopp János, Hild József munkatársa, az érsekség, a vármegye, majd Esztergom város mérnöke, a helyi Zenei kör megalapítója. Amilyen az ő nyomában fia, dr. Prokopp Gyula, városi főügyész, az Esztergom és Vidékének 1902-1910 között laptulajdonosa és főszerkesztője. Amilyen az ő fia szintén dr. Prokopp Gyula - járásbíró, 1957-től prímási levéltáros, a Balassa Bálint Társaság tiszteletbeli tagja. 1983-ban bekövetkezett haláláig számtalan helytörténeti munkát írt, főként Esztergom városrészeiről, nevezetes épületeiről, így például a bazilika legteljesebb építéstörténetét is neki köszönhetjük. Feleségére bízta: szólaltassa meg családjuk történetét, és ő - P. Gy.né, dr. Stengl Mariann művészettörténész -, mióta a Keresztény Múzeumból nyugdíjba vonult, ennek a kérésnek tesz eleget. írásban - eközben más régi polgárházak történetét is megelevenítve, pl. a lapunkban közölt sorozat számára -, és varázslatos élőszóval mint ahogy a 26-i estén is. Amit megidézett: Esztergom régés közelmúltja tágította a családias kört, amelyhez társult a folytatás is, négy gyermekük és tizenkét unokájuk. Többéiféersze csak képzeletben, de néhányaft-^zemélyesen is. Köztük Prokopp Mária, kandidátus, a művészettörténészi hivatás-ág továbbnövesztője. Erőt sugárzó találkozó volt: olyan életpéldákkal, amelyekben az Igazhoz és a Széphez való hajthatatlan hűség műveket és családot egyszerre épített. Amelyekben - a legnehezebb idők, a „nagy történelem" - szorítása ellenére - maga a család is erőtadó, örömszerző alkotás volt. N. T. CSELGÁNCS: OB III. BAJNOKA A SPARTACUS SE Az esztergomi cselgáncs sportág újabb sikerét hozta az OB III. osztályú csapatbajnokság, elsők lettek. A Magyar Cselgáncs Szövetség Budapesten rendezte meg az I—II— III. osztályúak csapatbajnokságát, és már hagyomány, hogy azon indulnak az esztergomiak. Most a harmadik vonalban mutatták meg képességeiket, eredmények: Esztergom-Mosonmagyaróvár 6:1, Esztergom-Közgazdasági Egyetem (Bp) 5:2, Közgazdasági EgyetemMosonmagyaróvár 4:3. Végeredményben, 1. (Esztergomi Spartacus SE) a csapat tagjai Sárik István (6o kg), Koller László (65 kg), Cserei Péter (71 kg), ifj. Fizel József (78 kg), Cserni László (86 kg), Bádi Mihály (95 kg), Bádi Tibor (nehézsúly), az edző Fizel József. NEMZETKÖZI VERSENYEN OLASZORSZÁGBAN. Az esztergomi-tatai cselgáncsozók közös csapattal vettek részt nemzetközi versenyen, az olaszországi Faenzában. Ifjúsági, serdülő és junior korosztály versenyzett. Első helyezést értek el: Paska Veronika, Mikler Ferenc, Kun Szilárd, Pintér Imre, Hudák Attila. Ezüstérmet hoztak haza: Fizel Zoltán, Paska Attila, Gyurman László, Madarász Ferenc. Bronzérmesek lettek: Fizel József, Czéh Richárd és Kuchár Attila. Összetett csapatversenyben: 1. Faenza (olasz), 2. Szlovák válogatott, 3. Ravenna (olasz), 4. Esztergom-Tata. Edzők : Fizel József, Bádi Tibor és Pál Zoltán. SPORT \ _J JUNIOR BAJNOKSAGON EZÜSTÉREM. Debrecenben rendezték meg a junior korosztály egyéni országos bajnokságot, ahol 52 kg-ban 2. lett Paska Veronika. TEREMFOCIBAN ELSŐ ÉS MÁSODIK HELY. Dunakanyar-kupa elnevezéssel ez évben is megrendezték Esztergomban a városi sportcsarnokban az ifjú, és tehetséges focisták vetélkedőjét. Elsőnek az 1980/81. születésűek találkozóján 12 csapat mérkőzött, négyes csoportokra osztva. Elsőnek jutottak tovább az esztergomiak, a szolnokiak és a fővárosi MTK. A döntő eredményei: EsztergomSzolnok 3:2, Esztergom-MTK 2:2, Szolnok-MTK 3:1. Ezzel 1. az Esztergomi Focisuli (játékosaik: Rigler Gábor, Meszes György, Mezőfi Gergely, Marosi László, Hídvégi Péter, Kurali László, Hajnal Tamás csapatkapitány, Nagy Gábor, Villányi Richárd, Párkányi Norbert, Koloszár Dávid, Takács Dávid, Molnár János, edzőjük Gál Kálmán. 2. Szolnok, 3. MTK. Az 1978/79-es születésűeknél 8 csapat vett részt, négy-négy csoportonként. Első csoport sorrendje: MTK, Margitsziget, Párkány, Dorog. A másik csoport sorrendje: Esztergom, Góliát FC, Újpesti Dózsa, Tatabányai BSC. Döntőben, MTK-Esztergom 3:1, a bronzért Margitsziget-Góliát FC 5:2. Ezzel 1. MTK, 2. Esztergomi Focisuli (játékosaik Nagy Attila, Dékai Norbert, Gleviczky Tamás, Németh Kálmán, Pálinkás Zoltán, Varga Krisztián, Várkonyi Tibor, Psenák Attila, Kugler Balázs, Zöld Zoltán csapatkapitány, Jánszky Dávid, Sarkady Attila, Hernádi Zsolt, Kranyik József, edzőjük Zöld István), 3. Margitszigeti SE (Bp), 4. Góliát FC (Bp). PÁLOS IMRE Kertváros éled! Két nagymúltú város - Esztergom és Dorog - közé ékelődött kis település „őshonos" polgárai, egy jó ügy érdekében összefogtak. Éz a hat és félezer lélekszámot magában foglaló kis közösség ráébredt, hogy tennie kell valamit azért, hogy beleszólhasson önmaga mindennapi életébe. Közigazgatásilag Esztergom városához tartozik, így hosszú ideig a közösség feje felett döntöttek-vagy nem döntöttek-mindennapjai felett. Idősebb lokálpatrióták összedugták fejüket, mert úgy gondolták, hogy ezentúl joguk és kötelességük elmondani véleményüket a lakóhelyüket érintő kérdésekben. így: 1990. október 20-án megalakították a „KERTVÁROS BARÁTI EGYESÜLET"-et. Megfogalmazták alapszabályukat, programjukat és folyamatosan növelik tagjaik létszámát. Az egyesület célja: aktív közreműködés az Esztergom Városi Önkormányzattal, melynek soraiban három választott képviselőjük fejti ki tevékenységét e kis közösség érdekében. Összegyűjti és megfogalmazza a lakosság igényeit, közérdeket szolgáló felvetéseit. Az egyesület mozgósítani kívánja a település lakosságát, a közösségi élet legkülönbözőbb területein. Saját kezelésbe kívánja a „FÉJA GÉZA" nevét viselő kultúrházat és könyvtárat. A településen ez az egyetlen olyan elfogadható épület, mely otthont adhat az egyesületen belül működő klubfoglalkozásoknak. Mivel a település kertes, családiházas beépítésű és mivel az itt lakók szabadidejükben kertészkedéssel is foglalkoznak, fontosnak tartják a Kertbarát Klub létrehozását. A kulturális igények kielégítése érdekében a helybéli Arany János Általános Iskolával közösen megalakítják a kulturális, zenei és táncklubot. Fontosnak tartják a sport és ifjúságnevelő tevékenység kiszélesítését, ezért megalakul a sportklub, melynek célja a meglévő labdarúgópálya átvétele, felújítása, üzemeltetése közös összefogással. Az Információs klub megalakulásával megvalósul a lakosság tájékoztatása az egyesületi és az önkormányzati munkáról. Az információáramlást szolgáló eszközök között a plakátok készítése, valamint egy havonta megjelenő újság, a „Kertvárosi Híradó"-létrehozása és a lap teijesztése megvalósult. Környezetvédelmi klub megalakulásával, a település szebbé tétele, a közterületek rendjének védelme oldódik meg. Végül: a frissen alakult egyesület választott vezetőinek jelszava úgy szól: minden igény, amely lakossági kezdeményezésből fakad, az egyesület vezetői számára megoldásra váró feladat! Esztergom-Kertváros tehát letette voksát a város Önkormányzata mellett. Reméli és bizakodik, hogy ezek után már nem a fejük felett döntenek az őket érintő kérdésekben. SZÓDA TIBOR Megjelent az esztergomi Tűzkerék Revival Band A megátkozott ember című nagylemeze. A Strigon '90 által megjelentetett lemez zenei rendezője Som L^jos és Koltay Gergely, hangmérnöke Szita István. Már nem megátkozott ember - levél a Tűzkerék Revival Bandhez Az igazán nagy tettek és alkotások a világ zajongásától távol és csendben születnek. Nem is annyira a hely a lényeges, hanem a valami szépet teremteni akaró ember elbúvását a feladat megoldása érdekében. Úgy például, ahogy azt tette angyalföldi szoba-konyhás lakásában a mi kedves halottunk, Radics Béla és úgy, ahogy már tíz éve ti is teszitek abban a hideg és dohos raktárból kialakított próbateremben. A magyar rockzenének e nagy alkotásai ma már mind megvannak lemezen, kazettán, kivéve ezt az egyet, amely a progresszív zene hazai fundamentuma lehetett volna: Radics Béla zeneszerzői és előadói munkái. A tragikusan korán elhunyt gitárzseni életében nem adatott meg, hogy a stúdiók közelébe engedjék, annak ellenére, hogy a „szakma" és a közönség is egyértelműen a legnagyobbnak tartotta.-Ahhoz, hogy ez a megátkozott ember rehabilitálódjon zenei életünkben, kellettetek Ti, a Tűzkerék együttes tagjai: Tóth Tamás, Tóth József, Filip György és Drexler Zoltán. Közös munkátok eredményeként december elején megjelenik A megátkozott ember című nagylemezetek, amely Radics Béla szerzeményeinek többségét tartalmazza, méghozzá úgy, hogy az eredeti előadásmód szellemét megtartottátok - de - s ez lényeges, nem szolgai módon utánoztátok. A nagylemez szakmai értékelése a kritikára tartozik. Mi, Radics Béla egykori rajongói és a Ti barátaitok, köszönjük, hogy megajándékoztatok minket muzsikátokkal és kívánjuk, hogy legalább a Ti életetekben adassék meg a siker, ami Neki nem adatott meg. Szilágyi S. Ferenc Öt helyiségből álló lakrész üzleti vagy magáncélra kiadó. Romantikus, tárgyalásra rendkívül alkalmas nyugodt környezet! Érdeklődni: Esztergom, Téglaház u. 10/a. Ugyanitt eladó SKODA 120 LS (1982), 66000 km-ben. Üzemi büfénkhez üzemeltetőt keresünk! Telephelyünkön levő felszerelt büfé üzemeltetéséhez naponta kb. 7-10 óráig terjedő időtartamra olyan vállalkozót keresünk, aki az itt dolgozók napi igényeit el tudja látni. Jelentkezni lehet telephelyünkön: Esztergom, Rózsa Ferenc utca 37. Telefon: 13-511, dr. Kőrösy János üzemigazgatónál. KÁNTOR JÁNOS esztergomi festő és grafikusművész önálló kiállítása nyílt december 4-én Budapesten a Németvölgyi Úti Általános Iskola galériájában. A megnyitót Pogány Ö. Gábor művészettörténész, a Nemzeti Galéria ny. főigazgatója mondta. Megtekinthető december 28-ig, Bp. XII., Németvölgyi út 46. Megközelíthető a 4-es busszal. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IDŐSZAKI LAP Szerkeszti a szerkesztőbizottság a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár közreműködésével Felelős szerkesztő: SEBÓ JÓZSEF Felelős kiadó: DR. KÖNÖZSY LÁSZLÓ polgármester Főmunkatárs: BENCZE CS. ATTILA Szerkesztőség és kiadómegbízott: GRAN TOURS Kft. Esztergom város utazási irodája (Koditek Pál ügyvezető igazgató) 2500 Esztergom, Széchenyi tér 25. Telefon: 13-756 Kéziratokat, megrendeléseket, apróhirdetéseket a fenti címre kérjük KONTAKTA Esztergomi Üzem Felelős vezető: dr. Kőrösy János HU ISSN 0864-7054