Esztergom és Vidéke, 1989

1989. augusztus / 8.szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Beszélgetés - telefon ügyben Gizi néni tanácstalan GAZ VAN Bármilyen hihetetlen, lezárult az önerős telefonfejlesztés első sza­kasza. Mi több, a Budapestvidéki Postaigazgatóság (BUVI) műsza­ki igazgatóhelyettese a szervező munkáért elismerését fejezte ki az esztergomi tanácsnak. (Vall­juk meg őszintén, tanácsunknak ilyenben ritkán van része.) A történelmi lépés megtörtént: a város bekapcsolódott a hazai és a nemzetközi távhívó hálózatba. — Az önerős fejlesztés előkészí­tése azonban nem volt zökkenő­mentes. A tanács minden tőle telhető eszközzel — sajtó, plakát, mozihirdetés, tehómentesség — igyekezett a lakosságot a telefon­előfizetésre „rábírni". £ Mi történt aztán? — kérdez­tük a tanácsi tervcsoport vezető­jét, Bacsa Lászlót. — Eredetileg a 3000-es köz­pontot még egy 2000-sel szeret­tük volna bővíteni. A csekély szá­mú jelentkezés alapján azonban a bővítésre nem kerülhetett sor. Az 1280 szabad vonal viszont áp­rilis 30-ig elkelt. A névsort ek­kor „befagyasztottuk". S mi tör­tént: újabb és újabb jelentke­zők ostromolnak bennünket, mondván, hogy meggondolták magukat, vagy csak most! sze­reztek tudomást a lehetőségről. Őket csak az esetleges visszalé­pők helyére tudjuk betenni. (Je­lenleg mintegy 250-en vannak e „várakozó listán".) Mivel mi is érezzük, hogy a város telefonel­látása érdekében mindent meg kell tennünk, ezért ismételt tár­gyalásokat kezdeményeztünk: a BUVI-t megbíztuk, dolgozza ki, mit jelentene egy további 1000-es központ-, illetve hálózatbővítés. (A 30 000 forintos hozzájárulás ez esetben nyilván nem tartható.) 0 Most hol tartanak a kivite­lezési munkák? — Az öt legnagyobb jelentke­zőszámmal rendelkező körzet ter­vezését a „BELL—2000" távköz­léstechnikai géemkánál megren­deltük. Ennek határideje szep­tember 30. (A többi körzet ese­tében december 30.) Esztergomi egyperces Továbbá örömmel mondhatom, hogy a déli városrészen — So­mogyi Béla út, Budai Nagy An­tal lakótelep, Bacsó Béla ut, Ön­töde utca, Vasas utca, Kiss Já­nos út környéke (az utcák fel­sorolása nem teljes) — már foly­nak a munkálatok. Itt a 214 je­lentkező még az idén telefonhoz jut. Ezzel egyidőben megindultak az északi városrész ellátását szol­gáló alépítmény-hálózat kivitele­zési munkálatai, amelyek a Für­dő Szállótól (itt van az utolsó ak­na) a Bajcsy-Zsilinszky úton. a Dobozy úton a pilismaróti vámig tartanak. Ez lesz a gerincvezeték. Ebből ágaznak ki, karácsonyfa­szerűen az oldalvezetékek, csök­kenő csőszámmal. E munkálatok kellemetlenségei miatt a lakosság megértését kérjük: több helyen fel kell bontani a járdát és gya­logosforgalom-elterelésre is sor kerül. A kivitelezést a KOMVILLGÉP Kisszövetkezet (Tatabánya) végzi. Az északi városrészen — Béke tér, Kun Béla lakótelep, Szent­jánoskúti út, Martsa Alajos utca, Szentgyörgymező (a felsorolás itt sem teljes!) — az alépítmény el­készítési határideje november 30. Egyébként a Kun Béla lakó­telepen, ahol mintegy 200 jelent­kezőt tartunk nyilván, enyhe idő esetén már a télen lefek­tetik a kábeleket, s így a tavasz­ra-koranyárra arrafelé is csörög­hetnek már a telefonok. (f) Mi lesz a város egyéb részein lakókkal? — Minden más körzet kiépí­tésére csak a jövő év második felében kerül sor. A végső ha­táridő december 31. Az elmondottak tájékoztató jel­legűek, hiszen sok múlik a BUVI mint beruházó kapacitásának le­kötöttségén. Milyen a részletfizetési fe­gyelem? — Az igénylők nagy hányadá­val nincsen semmi bajunk. De: néhányan még mindig nem tel­jesítették a fizetési kötelezettsé­güket. Őket levélben kérjük, sze­mélyesen tisztázzák, visszalépnek vagy sem. Ha igen, van helyettük jelentkező. Az eddig befizetett pénzt természetesen visszaadjuk. Amit nyomatékosan kérünk: a részleteket mindenki az OTP-nél fizesse be és NE a postán. Postai befizetés esetén ugyanis csekken­ként tíz forint ötven fillért szá­molnak fel — a vállalkozás ká­rára, másrészt az átfutási idő is hosszadalmasabb. Néhány eset­ben ugyan befizették a részlete­ket, de név és cím nélkül; ese­tenként mindkettő olvashatatlan. Továbbá kérjük, hogy az a név szerepeljen a csekken, amelyiken a szerződéskötés történt — tehát ne a testvér és az anyós nevét ír­ják rá. fj Elterjedt a hír, hogy a tele­fonvonalak 60 u/ 0-a iker lesz. Igaz-e? — Ez, sajnos, számunkra is csak három hónapja derült ki, s a lakosság elégedetlenségét meg­értem. A posta szerint a 60—40 százalékos arány országos jelen­ség, azaz a BHG gazdaságossági szempontok miatt, jórészt ilyen központokat épít. ÍP Mit jelent az ikresítés a gya­korlatban? — Mindenkinek külön száma lesz; egymást lehallgatni nem le­het; lakossági igénylőt közülettel, vállalattal nem ikresítenek; iker­pár szomszéd vagy utcaszomszéd lesz; az ikerpár nem hívható; vé­gül — ami szerintem a lényeg: ikertárs beszélgetése esetén a ké­szülék foglaltat jelez. Egyébként a telefonhasználat alapdíja ala­csonyabb, mint fővonal esetén. Ki lesz iker? — Ez kifejezetten műszaki probléma; meghatározott terüle­teken eleve ikervonalak lesznek, tehát nem „baráti" alapon dől el a dolog. — Az ikresítés lénye­géről a lakosságot szórólapokon értesítjük. Ha valaki nem vállal­ja az ikervonalat, természetesen visszafizetjük a költségeit. — Telefon dolgában most már csak egyet kívánhatunk: úgy le­gy e n (s. j.) a g'ás körül!? Méghozzá elég nagy! Ugyanis a gáz­használók közül a nagyobbik résznek lehetetlen a gázhoz jutás. Akinek nincs autója vagy autós rokona, vagy önfel­áldozó szomszédja, annak hetekig nincs gáza se. Márpedig a csecsemő nem ehet hideg reggelit, mondjuk paprikás szalonnát, ebédre gyulai mócsingot sa­vanyúval. A hatvan éven felüli vagy aluli, de beteg, szintén nem ehet he­tekig hideget, se ezt, se hasonlót. A Boyszolgálat udvarias, de nem visz. Ha véletlenül ő, vagy valamelyik ma­gánszolgáltató visz, az emeletre nem, oda vigye, aki akarja vagy tudja, bír­ja. A beteg is, a 80 éves is. Ezen valahogy segítenem kell! Eszembe jutott a kínai Csing-Csang­Csung úr, aki már segített rajtam. Be­ültem a fotelba, kezembe fogtam szép kék világútlevelemet, 10 cseh korona konvertibilis valutámat és becsuktam a szemem. Csak Cs-Cs-Cs úr irodá­jának küszöbén nyitottam ki. — Asszonyom! önt látni öröm, hall­gatni bánat. Mi baj van? — Kérem, segítsen! Baj van a gáz körül. — Régóta érzem a gázszagot. Tudtam, hogy itt is baj lesz. Mit segíthetek? — Házhoz szállítani. Csak ezt. — Nehéz eset. Nagyon nehéz. Az ön gyönyörű országának lakói szeretik a sok pénzt, de a munkát nem, a kicsi munkát sem. Ez baj! Nagy baj! — Bocsásson meg Cs-Cs-Cs úr! Nem diagnózist vártam, azt én is tudom, is­merem. Segítséget kérek! — Asszonyom! ön bölcs. Ám nézzük: lapítsa le lelke háborgását. — Köszönöm szépen. Buddhának köny­nyű, nyugodtan mosolyoghat még sok ezer évig: nem lakik Esztergomban, nem a négy emeletnek álcázott öt­emeletes bérház valamelyik emeletén — gáz nélkül. — Asszonyom! ön bölcs. Ám nézzük: van egy teherautó, rajta a gázpalac­kok. Ez nem munka. Az autót vezeti a sofőr. Ez sem munka. De felrakni a gázpalackokat, majd onnan leszed­ni és odavinni a vevőhöz, ez már munka! Kínainak nem, magyarnak igen. Méghozzá nagy munka! Itt a baj! Hm! Hm! De nézzük csak, mit lehet tenni: Először: körzetekre kell osztani a várost és mindenhova kiírni: hétfőn de. 10—12-ig Széchenyi tér, pontos cím, hogy hol? 12—14-ig mondjuk Zalka Máté utca, pontos cím, hogy hol? A hét többi napját is ugyanígy be- és elosztani. És mindig pontosan ott­lenni ! Másodszor: ugyancsak a körzetben postaládákat elhelyezni, mert ezek könnyebben elérhetők mindenki szá­mára, ezekbe beledobni a pontos cím­mel és otthoniéti idővel ellátott cé­dulákat. Reggel összeszedni, utcák szerint sorba rakni és lehet vinni a megrendelt gázt. Harmadszor: ha személyesen ma­gam megyek és intézek el mindent. — Cs-Cs-Cs úr! Az ön elméje ragyogó, mint mindig: csak éppen a legutolsó, a legjobb, a legmegfelelőbb és legki­tűnőbb megoldás nem kivihető ná­lunk. Mert ahogy megtudnák, hogy ön jön, még az a kevés munka is azonnal leállna, ami most még vala­hogy megy. Rögtön nekiállna min­denki bizottságot alakítani az ön fo­gadására, tervezni, szervezni a foga­dást, a helyet, a teret, a köszöntőket, a búcsúztatókat, a munkaebédet, az ikebanákat, a kimonókat, a bemonó­kat... jaj! bocsásson meg, egészen belezavarodtam! — Asszonyom! Az ön hely- és em­berismerete kiváló. De sajnos, így igaz. Szervezni, tervezni nagyon tud­nak, jobban, mint dolgozni, fgy hát maradjunk a két első pontnál. És re­ménykedjünk. Buddha önnel í — Cs-Cs-Cs úr! Köszönök mindent! De inkább én lennék és maradnék a gázzal — Buddha nélkül. .. Trexler Béláné dr. Mersány Géza kórházigazgató-főorvossal — Igazgató úr, igaz-e, hogy a Városi Tanács Egyesített Kórhá­zai elnevezés helyett ismét a Ko­los Kórház lesz az elfogadott? — Igen, a Városi Tanács V. B. júniusi határozata szerint július l-jétől már ezt a nevet használ­juk. — Miért? — Egyrészt Vaszary Kolos (1832—1915) esztergomi érsek ala­pította a kórházat, másrészt a Álljunk meg az Arany János és a Kossuth Lajos utca sarkán, az üzletajtó előtt, mert itt volt a bejárata 100 éven át — 1830-tól 1930-ig — Esztergom legnagyobb fűszeráru kereskedésének. Ezen a 109 négyszögöles saroktelken már 1777-ben is üzletház állt, tu­lajdonosa Gyurkovics Kristóf volt. Tőle Kulnik Elek vette meg, aki­nek az özvegye 1830-ban Nitter Ferencnek adta el. A Takarék­pénztár épülete című írásban már megismertük Nitter Ferencet, mint a Takarékpénztár alapítóját és 40 éven át igazgatóját. Utódai közül többen élnek még ma is, akik magánéletéről is sok adatot őriznek. Édesapja, Nitter András, mint bevándorló 1826­ban nyitott fűszerüzletet a Kos­suth Lajos u. 20. sz. alatt. Fia, Ferenc ekkor jött haza 10 évi nyugat-európai tanulmányútjáról, amelyre a kereskedő céh adott lehetőséget. Előbb apja üzletébe állt be, de hamarosan önállósult és 1830-ban megvette a szemben lévő sarokházat, és ekkor nyitotta meg a „Vörös rák"-hoz címzett üzletét. Cégérét, a Vörös rákot, a Balassa Bólint Múzeum őrzi igen jó állapotban. Nitter Ferenc 1800-ban szüle­tett Esztergomban, szülei egyet­len gyermekeként. Gondos neve­lésben részesült. A német, fran­cia, olasz és svájci tanulmány­újának tapasztalatait kiváló te­hetségével és nagy szorgalmával alkalmazta saját üzletében. Ennek köznyelvben is gyakran így em­legették az intézményt. Egyéb­ként a Dobozy úti 55 ágyas re­habilitációs osztályt ezentúl Si­ítior Intézetként emlegetjük. En­nek alapítója Simor János (1813— 1891) érsek volt. — Terveznek-e valamilyen hi­vatalos keresztelőt? — A tudományos üléssel egybe­kötött névadóra — a bíboros úr je­lenlétében — októberben kerül sor. — Hallottuk, hogy a röntgen mai épülete megint kórházi ká­polna lesz... — Az épület a jelenlegi célra alkalmatlan, ezért új röntgen épí­tését kezdtük el. A megkeresett intézmények, vállalatok, üzemek 11 millió forintot ajánlottak fel. így jutottunk el az egyházhoz is, Ekkor született az az elhatáro­zás, hogy ha az egyház vissza­kapja a kápolnát, akkor ő — a Máltai Lovagrend segítségével — fontos berendezési tárgyakhoz juttatja a kórházat. Ezek egy ré­szét már meg is kaptuk: gördít­hető intenzív ágyakat, fizioterá­piás műszereket, továbbá a le­endő röntgenosztály gépi beren­dezéseinek megszerzéséből is részt vállalt. A bíboros úrral jó a kap­csolatunk. Az első misét is ő tar­totta nálunk. Azóta a református lelkész úgyszintén rendszeres ven­dégünk. Mostanában csupán a különböző Istentiszteletek kezdé­si időpontjára kell ügyelnünk. Egyébként elképzelhető, hogy a pápa hozzánk is ellátogat. Ennek egyik oka lehet az eredeti ká­polna visszaadása, másrészt az országban nálunk került sor elő­ször kórházi misére. — És a régi gond, a mosoda ügye továbbra is reménytelen? — Ügy tűnik, igen. A ma is használatos mosodai mángorlót egy felügyelő bizottság már 1936­ban kiselejtezésre ítélte... A lég­tér miatt új gépeket nem tudunk beállítani. A régi masinák sza­kítják a ruhaneműt. Egy köpeny egy évig tart ki. A mosoda által „megevett" ruhapénzen már két új mosodát is fel tudtunk volna építeni. S a közelben sincs szá­munkra megfelelő. Nincs más megoldás: új mosoda kell! (sebő) Szólaljatok meg, régi esztergomi házak! (V.) A 100 eves Vörös rák" üzletházén legfőbb bizonyítéka az esztergo­mi Takarékpénztár alapítása 1844-ben. Családi élete azonban nem volt ilyen sikeres. Felesége, Harrer Julianna, egész életében beteg volt, 1865-ben halt meg. Ekkor állíttatta a férj a belvárosi te­metőben ma is álló romantikus síremléket a fájdalmas sírvers­sel. Nitter Ferenc egyetlen örö­me Róza leánya volt, aki apja tehetségét és szorgalmát is örö­költe. Műveltségét és iskolázott­ságát mutatják a fennmaradt le­velei, azok választékos stílusa és kiforrott, szép írása. Róza 1843­ban született, így a Bach-korszak­ban járt iskolába, ezért apjához is németül írt, amikor az üzleti ügyekben távol volt, de magyar szavakkal tarkítja, ami azt mu­tatja, hogy otthon magyarul be­széltek. 1852-ben új segéd jött az üz­letbe, Brenner József, Brenner Károly esztergomi „kávés" fia. ő csak két évig dolgozott a „Vö­rös rák"-nál, de Nitter annyira megszerette, hogy a következő 9 éves vándorútján Pozsonyban és Sopronban — ahol már üzletve­zető volt — rendszeresen levele­zett vele. 1863 őszén jött vissza Brenner, aki önálló üzletet kívánt nyitni, de Nitter társnak vette maga mellé. A romantikus lelkületű Bren­ner beleszeretett a szép Rózába, és 1864. január 19-én megtartot­ták az esküvőt. Lakásuk a Vörös rák-háza lett. Házassága első évé­ben, még a kiegyezés előtt ké­szült finoman festett portréja. Ezen a képen díszmagyar ru­hában, fehér ingvállal, rózsaszí­nű, bő selyemszoknyában és aranyzsinórozású pruszlikba öl­tözve, ülve láthatjuk. Szőke ha­ját fekete fátyolos párta koro­názza. Ékszerei mértéktartó gaz­dagságát mutatják. A család ke­gyelettel őrzi még két teljesen jó karban ránkmaradt gazdag zsinórozású selyem pruszlikját, amelyek azt mutatják, hogy már a kiegyezés előtt is rendszeresen magyar ruhát viselt. Nitter Ferenc a fűszerüzletét teljesen rábízhatta vejére, így élete utolsó 20 évét teljesen a Ta­karékpénztárnak szentelhette. Lá­nyának szép családi élete, végre neki is megadta az otthon boldog­ságát. Első unokája 1865-ben szü­letett, „s aztán jöttek, egyre jöt­tek, fiúk, leányok vegyesen... és felnőttek tizenegyen" írja 1913­ban 70 éves feleségéhez írt ver­ses köszöntőjében a boldog apa, Brenner József. Nitter Ferenc 1885-ben halt meg, amikor a 11. unokája született, és megérte első dédunokája születését is. Nevelé­sükbe is ösztönzően kapcsolódott be, két fiú Pesten végzett egye­temet, három kereskedelmit vég­zett, Ferenc, akinek régiséggyűj­teményét a Balassa Bálint Mú­zeum őrzi, a Takarékpénztár osz­tályvezetője lett. Antal jogi dok­torátusával Esztergom város fő­jegyzője volt. Az orvos, Károly, a MÁV-kórház főorvosa volt Pes­ten. A lányok iskoláztatására is nagy gondot fordítottak. Az Esz­tergomban akkor elérhető legma­gasabb műveltséget szerezték meg. Különösen a zenében tűn­tek ki. Egészen kivételes eset volt akkor Esztergomban, hogy Júlia — az 1890-es években — az ek­kor indult vonattal naponta uta­zott Pestre, a Zeneakadémiára. Ezt elvégezve, 1902-ben ő nyitot­ta meg Esztergom első magán zongoraiskoláját. Nitter 1885. évi halála után Brenner az üzletet nagykereske­déssé fejlesztette. Ebből az évből maradt ránk egy nagyméretű pla­kát, amelyen árukészletét feltün­teti. Itt olvashatjuk, hogy pl.: Cognac-ból annyi féle van, hogy fel sem sorolható. A rumot — egy másik okmány szerint — Backer londoni cég Hamburgon keresztül egyenesen Jamaica-ból szállította Brenner címére. 1914­ben, a háború kitörésekor, már az özvegy és József fia vezetik az üzletet. Vállalják az Eszter­gom melletti fogolytábor élelme­zését. Ezért a raktárkészletet a padláson is felduzzasztották. 1915. szeptember 24-re virradó éjjel tűz ütött ki a padláson. A ház falai közül csak a Kossuth La­jos utcán maradt meg egy rész. A kárt 100 000 koronára becsülte a biztosító, de kifizetni nem tud­ta. A 72 éves Róza asszony mégis újjáépítette a házat, és megnyi­totta az üzletel, ahol személye­sen felügyelt a segédekre. A pen­gő behozatala után az adósságot már nem tudták törleszteni, így az üzletházat el kellett adniok és 1930-ban kiköltöztek a szőlőjük­be, ahol Nitter Róza 1931-ben, 87 éves korában halt meg, mi­után az utolsó nyáron még maga kötözte a szőlőt. Prokoppné dr. Stengl Marianna

Next

/
Thumbnails
Contents