Esztergom és Vidéke, 1989
1989. augusztus / 8.szám
6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Beszélgetés - telefon ügyben Gizi néni tanácstalan GAZ VAN Bármilyen hihetetlen, lezárult az önerős telefonfejlesztés első szakasza. Mi több, a Budapestvidéki Postaigazgatóság (BUVI) műszaki igazgatóhelyettese a szervező munkáért elismerését fejezte ki az esztergomi tanácsnak. (Valljuk meg őszintén, tanácsunknak ilyenben ritkán van része.) A történelmi lépés megtörtént: a város bekapcsolódott a hazai és a nemzetközi távhívó hálózatba. — Az önerős fejlesztés előkészítése azonban nem volt zökkenőmentes. A tanács minden tőle telhető eszközzel — sajtó, plakát, mozihirdetés, tehómentesség — igyekezett a lakosságot a telefonelőfizetésre „rábírni". £ Mi történt aztán? — kérdeztük a tanácsi tervcsoport vezetőjét, Bacsa Lászlót. — Eredetileg a 3000-es központot még egy 2000-sel szerettük volna bővíteni. A csekély számú jelentkezés alapján azonban a bővítésre nem kerülhetett sor. Az 1280 szabad vonal viszont április 30-ig elkelt. A névsort ekkor „befagyasztottuk". S mi történt: újabb és újabb jelentkezők ostromolnak bennünket, mondván, hogy meggondolták magukat, vagy csak most! szereztek tudomást a lehetőségről. Őket csak az esetleges visszalépők helyére tudjuk betenni. (Jelenleg mintegy 250-en vannak e „várakozó listán".) Mivel mi is érezzük, hogy a város telefonellátása érdekében mindent meg kell tennünk, ezért ismételt tárgyalásokat kezdeményeztünk: a BUVI-t megbíztuk, dolgozza ki, mit jelentene egy további 1000-es központ-, illetve hálózatbővítés. (A 30 000 forintos hozzájárulás ez esetben nyilván nem tartható.) 0 Most hol tartanak a kivitelezési munkák? — Az öt legnagyobb jelentkezőszámmal rendelkező körzet tervezését a „BELL—2000" távközléstechnikai géemkánál megrendeltük. Ennek határideje szeptember 30. (A többi körzet esetében december 30.) Esztergomi egyperces Továbbá örömmel mondhatom, hogy a déli városrészen — Somogyi Béla út, Budai Nagy Antal lakótelep, Bacsó Béla ut, Öntöde utca, Vasas utca, Kiss János út környéke (az utcák felsorolása nem teljes) — már folynak a munkálatok. Itt a 214 jelentkező még az idén telefonhoz jut. Ezzel egyidőben megindultak az északi városrész ellátását szolgáló alépítmény-hálózat kivitelezési munkálatai, amelyek a Fürdő Szállótól (itt van az utolsó akna) a Bajcsy-Zsilinszky úton. a Dobozy úton a pilismaróti vámig tartanak. Ez lesz a gerincvezeték. Ebből ágaznak ki, karácsonyfaszerűen az oldalvezetékek, csökkenő csőszámmal. E munkálatok kellemetlenségei miatt a lakosság megértését kérjük: több helyen fel kell bontani a járdát és gyalogosforgalom-elterelésre is sor kerül. A kivitelezést a KOMVILLGÉP Kisszövetkezet (Tatabánya) végzi. Az északi városrészen — Béke tér, Kun Béla lakótelep, Szentjánoskúti út, Martsa Alajos utca, Szentgyörgymező (a felsorolás itt sem teljes!) — az alépítmény elkészítési határideje november 30. Egyébként a Kun Béla lakótelepen, ahol mintegy 200 jelentkezőt tartunk nyilván, enyhe idő esetén már a télen lefektetik a kábeleket, s így a tavaszra-koranyárra arrafelé is csöröghetnek már a telefonok. (f) Mi lesz a város egyéb részein lakókkal? — Minden más körzet kiépítésére csak a jövő év második felében kerül sor. A végső határidő december 31. Az elmondottak tájékoztató jellegűek, hiszen sok múlik a BUVI mint beruházó kapacitásának lekötöttségén. Milyen a részletfizetési fegyelem? — Az igénylők nagy hányadával nincsen semmi bajunk. De: néhányan még mindig nem teljesítették a fizetési kötelezettségüket. Őket levélben kérjük, személyesen tisztázzák, visszalépnek vagy sem. Ha igen, van helyettük jelentkező. Az eddig befizetett pénzt természetesen visszaadjuk. Amit nyomatékosan kérünk: a részleteket mindenki az OTP-nél fizesse be és NE a postán. Postai befizetés esetén ugyanis csekkenként tíz forint ötven fillért számolnak fel — a vállalkozás kárára, másrészt az átfutási idő is hosszadalmasabb. Néhány esetben ugyan befizették a részleteket, de név és cím nélkül; esetenként mindkettő olvashatatlan. Továbbá kérjük, hogy az a név szerepeljen a csekken, amelyiken a szerződéskötés történt — tehát ne a testvér és az anyós nevét írják rá. fj Elterjedt a hír, hogy a telefonvonalak 60 u/ 0-a iker lesz. Igaz-e? — Ez, sajnos, számunkra is csak három hónapja derült ki, s a lakosság elégedetlenségét megértem. A posta szerint a 60—40 százalékos arány országos jelenség, azaz a BHG gazdaságossági szempontok miatt, jórészt ilyen központokat épít. ÍP Mit jelent az ikresítés a gyakorlatban? — Mindenkinek külön száma lesz; egymást lehallgatni nem lehet; lakossági igénylőt közülettel, vállalattal nem ikresítenek; ikerpár szomszéd vagy utcaszomszéd lesz; az ikerpár nem hívható; végül — ami szerintem a lényeg: ikertárs beszélgetése esetén a készülék foglaltat jelez. Egyébként a telefonhasználat alapdíja alacsonyabb, mint fővonal esetén. Ki lesz iker? — Ez kifejezetten műszaki probléma; meghatározott területeken eleve ikervonalak lesznek, tehát nem „baráti" alapon dől el a dolog. — Az ikresítés lényegéről a lakosságot szórólapokon értesítjük. Ha valaki nem vállalja az ikervonalat, természetesen visszafizetjük a költségeit. — Telefon dolgában most már csak egyet kívánhatunk: úgy legy e n (s. j.) a g'ás körül!? Méghozzá elég nagy! Ugyanis a gázhasználók közül a nagyobbik résznek lehetetlen a gázhoz jutás. Akinek nincs autója vagy autós rokona, vagy önfeláldozó szomszédja, annak hetekig nincs gáza se. Márpedig a csecsemő nem ehet hideg reggelit, mondjuk paprikás szalonnát, ebédre gyulai mócsingot savanyúval. A hatvan éven felüli vagy aluli, de beteg, szintén nem ehet hetekig hideget, se ezt, se hasonlót. A Boyszolgálat udvarias, de nem visz. Ha véletlenül ő, vagy valamelyik magánszolgáltató visz, az emeletre nem, oda vigye, aki akarja vagy tudja, bírja. A beteg is, a 80 éves is. Ezen valahogy segítenem kell! Eszembe jutott a kínai Csing-CsangCsung úr, aki már segített rajtam. Beültem a fotelba, kezembe fogtam szép kék világútlevelemet, 10 cseh korona konvertibilis valutámat és becsuktam a szemem. Csak Cs-Cs-Cs úr irodájának küszöbén nyitottam ki. — Asszonyom! önt látni öröm, hallgatni bánat. Mi baj van? — Kérem, segítsen! Baj van a gáz körül. — Régóta érzem a gázszagot. Tudtam, hogy itt is baj lesz. Mit segíthetek? — Házhoz szállítani. Csak ezt. — Nehéz eset. Nagyon nehéz. Az ön gyönyörű országának lakói szeretik a sok pénzt, de a munkát nem, a kicsi munkát sem. Ez baj! Nagy baj! — Bocsásson meg Cs-Cs-Cs úr! Nem diagnózist vártam, azt én is tudom, ismerem. Segítséget kérek! — Asszonyom! ön bölcs. Ám nézzük: lapítsa le lelke háborgását. — Köszönöm szépen. Buddhának könynyű, nyugodtan mosolyoghat még sok ezer évig: nem lakik Esztergomban, nem a négy emeletnek álcázott ötemeletes bérház valamelyik emeletén — gáz nélkül. — Asszonyom! ön bölcs. Ám nézzük: van egy teherautó, rajta a gázpalackok. Ez nem munka. Az autót vezeti a sofőr. Ez sem munka. De felrakni a gázpalackokat, majd onnan leszedni és odavinni a vevőhöz, ez már munka! Kínainak nem, magyarnak igen. Méghozzá nagy munka! Itt a baj! Hm! Hm! De nézzük csak, mit lehet tenni: Először: körzetekre kell osztani a várost és mindenhova kiírni: hétfőn de. 10—12-ig Széchenyi tér, pontos cím, hogy hol? 12—14-ig mondjuk Zalka Máté utca, pontos cím, hogy hol? A hét többi napját is ugyanígy be- és elosztani. És mindig pontosan ottlenni ! Másodszor: ugyancsak a körzetben postaládákat elhelyezni, mert ezek könnyebben elérhetők mindenki számára, ezekbe beledobni a pontos címmel és otthoniéti idővel ellátott cédulákat. Reggel összeszedni, utcák szerint sorba rakni és lehet vinni a megrendelt gázt. Harmadszor: ha személyesen magam megyek és intézek el mindent. — Cs-Cs-Cs úr! Az ön elméje ragyogó, mint mindig: csak éppen a legutolsó, a legjobb, a legmegfelelőbb és legkitűnőbb megoldás nem kivihető nálunk. Mert ahogy megtudnák, hogy ön jön, még az a kevés munka is azonnal leállna, ami most még valahogy megy. Rögtön nekiállna mindenki bizottságot alakítani az ön fogadására, tervezni, szervezni a fogadást, a helyet, a teret, a köszöntőket, a búcsúztatókat, a munkaebédet, az ikebanákat, a kimonókat, a bemonókat... jaj! bocsásson meg, egészen belezavarodtam! — Asszonyom! Az ön hely- és emberismerete kiváló. De sajnos, így igaz. Szervezni, tervezni nagyon tudnak, jobban, mint dolgozni, fgy hát maradjunk a két első pontnál. És reménykedjünk. Buddha önnel í — Cs-Cs-Cs úr! Köszönök mindent! De inkább én lennék és maradnék a gázzal — Buddha nélkül. .. Trexler Béláné dr. Mersány Géza kórházigazgató-főorvossal — Igazgató úr, igaz-e, hogy a Városi Tanács Egyesített Kórházai elnevezés helyett ismét a Kolos Kórház lesz az elfogadott? — Igen, a Városi Tanács V. B. júniusi határozata szerint július l-jétől már ezt a nevet használjuk. — Miért? — Egyrészt Vaszary Kolos (1832—1915) esztergomi érsek alapította a kórházat, másrészt a Álljunk meg az Arany János és a Kossuth Lajos utca sarkán, az üzletajtó előtt, mert itt volt a bejárata 100 éven át — 1830-tól 1930-ig — Esztergom legnagyobb fűszeráru kereskedésének. Ezen a 109 négyszögöles saroktelken már 1777-ben is üzletház állt, tulajdonosa Gyurkovics Kristóf volt. Tőle Kulnik Elek vette meg, akinek az özvegye 1830-ban Nitter Ferencnek adta el. A Takarékpénztár épülete című írásban már megismertük Nitter Ferencet, mint a Takarékpénztár alapítóját és 40 éven át igazgatóját. Utódai közül többen élnek még ma is, akik magánéletéről is sok adatot őriznek. Édesapja, Nitter András, mint bevándorló 1826ban nyitott fűszerüzletet a Kossuth Lajos u. 20. sz. alatt. Fia, Ferenc ekkor jött haza 10 évi nyugat-európai tanulmányútjáról, amelyre a kereskedő céh adott lehetőséget. Előbb apja üzletébe állt be, de hamarosan önállósult és 1830-ban megvette a szemben lévő sarokházat, és ekkor nyitotta meg a „Vörös rák"-hoz címzett üzletét. Cégérét, a Vörös rákot, a Balassa Bólint Múzeum őrzi igen jó állapotban. Nitter Ferenc 1800-ban született Esztergomban, szülei egyetlen gyermekeként. Gondos nevelésben részesült. A német, francia, olasz és svájci tanulmányújának tapasztalatait kiváló tehetségével és nagy szorgalmával alkalmazta saját üzletében. Ennek köznyelvben is gyakran így emlegették az intézményt. Egyébként a Dobozy úti 55 ágyas rehabilitációs osztályt ezentúl Siítior Intézetként emlegetjük. Ennek alapítója Simor János (1813— 1891) érsek volt. — Terveznek-e valamilyen hivatalos keresztelőt? — A tudományos üléssel egybekötött névadóra — a bíboros úr jelenlétében — októberben kerül sor. — Hallottuk, hogy a röntgen mai épülete megint kórházi kápolna lesz... — Az épület a jelenlegi célra alkalmatlan, ezért új röntgen építését kezdtük el. A megkeresett intézmények, vállalatok, üzemek 11 millió forintot ajánlottak fel. így jutottunk el az egyházhoz is, Ekkor született az az elhatározás, hogy ha az egyház visszakapja a kápolnát, akkor ő — a Máltai Lovagrend segítségével — fontos berendezési tárgyakhoz juttatja a kórházat. Ezek egy részét már meg is kaptuk: gördíthető intenzív ágyakat, fizioterápiás műszereket, továbbá a leendő röntgenosztály gépi berendezéseinek megszerzéséből is részt vállalt. A bíboros úrral jó a kapcsolatunk. Az első misét is ő tartotta nálunk. Azóta a református lelkész úgyszintén rendszeres vendégünk. Mostanában csupán a különböző Istentiszteletek kezdési időpontjára kell ügyelnünk. Egyébként elképzelhető, hogy a pápa hozzánk is ellátogat. Ennek egyik oka lehet az eredeti kápolna visszaadása, másrészt az országban nálunk került sor először kórházi misére. — És a régi gond, a mosoda ügye továbbra is reménytelen? — Ügy tűnik, igen. A ma is használatos mosodai mángorlót egy felügyelő bizottság már 1936ban kiselejtezésre ítélte... A légtér miatt új gépeket nem tudunk beállítani. A régi masinák szakítják a ruhaneműt. Egy köpeny egy évig tart ki. A mosoda által „megevett" ruhapénzen már két új mosodát is fel tudtunk volna építeni. S a közelben sincs számunkra megfelelő. Nincs más megoldás: új mosoda kell! (sebő) Szólaljatok meg, régi esztergomi házak! (V.) A 100 eves Vörös rák" üzletházén legfőbb bizonyítéka az esztergomi Takarékpénztár alapítása 1844-ben. Családi élete azonban nem volt ilyen sikeres. Felesége, Harrer Julianna, egész életében beteg volt, 1865-ben halt meg. Ekkor állíttatta a férj a belvárosi temetőben ma is álló romantikus síremléket a fájdalmas sírverssel. Nitter Ferenc egyetlen öröme Róza leánya volt, aki apja tehetségét és szorgalmát is örökölte. Műveltségét és iskolázottságát mutatják a fennmaradt levelei, azok választékos stílusa és kiforrott, szép írása. Róza 1843ban született, így a Bach-korszakban járt iskolába, ezért apjához is németül írt, amikor az üzleti ügyekben távol volt, de magyar szavakkal tarkítja, ami azt mutatja, hogy otthon magyarul beszéltek. 1852-ben új segéd jött az üzletbe, Brenner József, Brenner Károly esztergomi „kávés" fia. ő csak két évig dolgozott a „Vörös rák"-nál, de Nitter annyira megszerette, hogy a következő 9 éves vándorútján Pozsonyban és Sopronban — ahol már üzletvezető volt — rendszeresen levelezett vele. 1863 őszén jött vissza Brenner, aki önálló üzletet kívánt nyitni, de Nitter társnak vette maga mellé. A romantikus lelkületű Brenner beleszeretett a szép Rózába, és 1864. január 19-én megtartották az esküvőt. Lakásuk a Vörös rák-háza lett. Házassága első évében, még a kiegyezés előtt készült finoman festett portréja. Ezen a képen díszmagyar ruhában, fehér ingvállal, rózsaszínű, bő selyemszoknyában és aranyzsinórozású pruszlikba öltözve, ülve láthatjuk. Szőke haját fekete fátyolos párta koronázza. Ékszerei mértéktartó gazdagságát mutatják. A család kegyelettel őrzi még két teljesen jó karban ránkmaradt gazdag zsinórozású selyem pruszlikját, amelyek azt mutatják, hogy már a kiegyezés előtt is rendszeresen magyar ruhát viselt. Nitter Ferenc a fűszerüzletét teljesen rábízhatta vejére, így élete utolsó 20 évét teljesen a Takarékpénztárnak szentelhette. Lányának szép családi élete, végre neki is megadta az otthon boldogságát. Első unokája 1865-ben született, „s aztán jöttek, egyre jöttek, fiúk, leányok vegyesen... és felnőttek tizenegyen" írja 1913ban 70 éves feleségéhez írt verses köszöntőjében a boldog apa, Brenner József. Nitter Ferenc 1885-ben halt meg, amikor a 11. unokája született, és megérte első dédunokája születését is. Nevelésükbe is ösztönzően kapcsolódott be, két fiú Pesten végzett egyetemet, három kereskedelmit végzett, Ferenc, akinek régiséggyűjteményét a Balassa Bálint Múzeum őrzi, a Takarékpénztár osztályvezetője lett. Antal jogi doktorátusával Esztergom város főjegyzője volt. Az orvos, Károly, a MÁV-kórház főorvosa volt Pesten. A lányok iskoláztatására is nagy gondot fordítottak. Az Esztergomban akkor elérhető legmagasabb műveltséget szerezték meg. Különösen a zenében tűntek ki. Egészen kivételes eset volt akkor Esztergomban, hogy Júlia — az 1890-es években — az ekkor indult vonattal naponta utazott Pestre, a Zeneakadémiára. Ezt elvégezve, 1902-ben ő nyitotta meg Esztergom első magán zongoraiskoláját. Nitter 1885. évi halála után Brenner az üzletet nagykereskedéssé fejlesztette. Ebből az évből maradt ránk egy nagyméretű plakát, amelyen árukészletét feltünteti. Itt olvashatjuk, hogy pl.: Cognac-ból annyi féle van, hogy fel sem sorolható. A rumot — egy másik okmány szerint — Backer londoni cég Hamburgon keresztül egyenesen Jamaica-ból szállította Brenner címére. 1914ben, a háború kitörésekor, már az özvegy és József fia vezetik az üzletet. Vállalják az Esztergom melletti fogolytábor élelmezését. Ezért a raktárkészletet a padláson is felduzzasztották. 1915. szeptember 24-re virradó éjjel tűz ütött ki a padláson. A ház falai közül csak a Kossuth Lajos utcán maradt meg egy rész. A kárt 100 000 koronára becsülte a biztosító, de kifizetni nem tudta. A 72 éves Róza asszony mégis újjáépítette a házat, és megnyitotta az üzletel, ahol személyesen felügyelt a segédekre. A pengő behozatala után az adósságot már nem tudták törleszteni, így az üzletházat el kellett adniok és 1930-ban kiköltöztek a szőlőjükbe, ahol Nitter Róza 1931-ben, 87 éves korában halt meg, miután az utolsó nyáron még maga kötözte a szőlőt. Prokoppné dr. Stengl Marianna
