Esztergom és Vidéke, 1989

1989. augusztus / 8.szám

„Mindenkor az volt a vágyunk

? hogy élvezzük a pihenést meg a békét — de olyan pihenést. amely hazánk számára is valódi pihenést eredményez!" „. .. GONDOSKODNI KELL ARRÓL, HOGY A KÖZÖSSÉG ÜGYEIT A LEGJOBBAK TANÁCSAI IRÁNYÍTSÁK, SZŰNJENEK MEG A JOGTALANSÁGOK, FÉKEZTESSENEK MEG A GYILKOSSÁGOK, SZÁMŰZZÉK A VISZÁLYOKAT, ÉS NE FENYEGESSE TÖBBÉ BECSÜLETÜNKET ÉS VAGYONUNKAT A SZÉTHÚZÁS, AZ EMBERVÉR E GONOSZ SÁFÁRA!" (1452) Vitéz jános ALAPÍTVA 1879-BEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Művelődési, helyismereti, idegenforgalmi tudósító 1989 Augusztus 8. szám ÁRA: 14,50 Ft Hol vagy

9 István király ? N tiy<;kwr<T<> , wy«fcwr«TÖM mólót visz <S\KF<L<>L A KÁSZOHOK$A kQ oszlop áll F<nn A 'uftT A KOPJAK F<JFÁK ÚJAT ÁLLÍT H<LrÖKN MAJl) AZ <ny02<T %<SAZ %<L<T. 0< A H^^/^li AZ A KOSZAL A íZAbAbiÁK, <MLÍKKOV« rozion KATOWAÍ x<iszáz szálfa-szt>*. _ XAkOKtlYf HAD KiTSZÁZ L«<W V<fcT TW'^OfcT ITT KlW)<>Í{<>Kk< K<SSZ<LÁTSZ<> KŐSZÁL KÖPtÖL HILLIO FA K TÖK Zíí. FERENCZ IMRE költő, a Hargita napilap szerkesztője. Született Kászonaltízen 1948-ban. Iskoláit Csíkszentmártonban, Marosvásárhelyen és Bukarestben végezte. Versei a még meglévő magyar nyelvű lapokban és folyóiratokban jelennek meg. öszszegyűjtött versei: A HETEDIK ÉVAD (1979). Csíkszeredán él. A költemény képírója, SALLÓ GYŐZŐ, 1958-ban született Csíkszeredán. Alsó- és középfokú művészeti iskoláit szülővárosában végezte. 1978-ban szüleivel együtt Magyarországon telepedett le. Itt (Szombathelyen) szerzett matematika—rajz szakos diplomát. Tatabányán él, ott tanít, és édesapja — Salló István — műtermében, a rajz mellett, szobrászattal is foglalkozik. Közösen több nagyméretű munkát készítettek: Csorna településtörténete (14 m

2 nagyságú dombormű), Árpád-házi királyaink (21 m

2), A szőlő dicsérete (9 m

2); In memóriám Péch Antal stb. E számunk 4. oldalán Salló István írását közöljük arról a csatáról, amely 140 évvel ezelőtt dúlt a Nyergestetőn. Augusztus huszadikára, Szent István ünnepére gondolván napok óta egy ősi magyar dallam hullámzik bennem: Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja? — Hol vagy, István király? Téged magyar kíván, — Gyászos öltözetben teelőtted sírván. Ezeknek az évszázadok távolából üzenő soroknak nemcsak a szépsége fogott meg, hanem a benne foglalt gondolat modernsége is. ?! — kérdezheti joggal az Olvasó. A sorok között olvasva felfedezhetjük: Szent István „kívánása" ma is létparancs; intelme ma is követendő példa: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő." Azaz: merjünk európaiak lenni! — A mai magyarság számára sincs ennél sürgetőbb parancs. Az idézett verssorok mélyén a apjaink tanítanak arra, hogy népünk történelmének egészéhez képest pár évtized mit is számít?! Egy nomád, törzsi társadalom fejedelme itt, a Kárpát-medencében megkeresztelkectett, de Géza nagyfejedelem — vagy ahogy egyes források tuűni vélik, mar király is —, úgy halt meg, mint egy nomád közösség leje. Ismert a történet — bár nyilvánvalóan Későbbi —: amikor a katolikus papok felelősségre vonták (szelíden figyelmeztették), hogy keresztény létére az ősi pogány magyar isteneknek is áldozik, a váj lasza az volt: — Elég gazdag vagyok, hogy több istennek is áldozzak! Fia, Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta — s nyugati források még életében, az 1083as szenttéavatást megelőlegezve, a kereszténységhez, Krisztushoz való hűsége, a kereszténység terjesztése, életszentsége miatt szentnek nevezték — nehéz örökséget ! kapott. Nemcsak a pogány Kop| pánnyal kellett megharcolnia, de ! egy még nomád — bár alapjaij ban megrendített — társadalmat kellett átformálnia. Közismertek l Szent Istvánnak, helyileg is Esz! tergomhoz kötődő döntései: törj vénykönyvei, fiához írt intelmei, ! a királyi vármegyerendszer ki-' j építése, az esztergomi érsekség és a püspökségek megszervezése, az ország határainak megvédése, az ország függetlenségének kemény katonai eszközökkel való biztosítása a bárhonnan, nyugatról-keletről érkező támadásokkal szemben. Lényegében négy évtized állt rendelkezésére, hogy a nomád társadalom törvényei szerint élő, a múlthoz ezer szállal kötődő törzsszövetséget újjá formálja, európai értelmű állammá szervezze. Munkájában természetesen, a kor értelmiségére, írástudóira, a papságra támaszkodott, de fegyvereseire is, akik az Árpád-nemzetség harcosai voltak. S persze a királyhoz hű idegen zsoldosokra. Törvényei szerint minden tíz falunak templomot kellett emelnie és fenntartania, a püspökök miseruháiról pedig maga a király felesége, Gizella gondoskodott! Aki XVI. századi református templomi térítőkét lát — amit hosszú és szeretetteljes munkával készített egy-egy özvegy nemesasszony vagy polgárasszony — gondoljon arra, hogy tudatlanul is Gizella munkáját folytatták. Gizella más volt, mint Géza nagymagyarság „örök" sorskérdése jajgat: a keleti fogantatású nép — István király útmutatásai ellenére — még mindig nem érkezett meg Európába. A nemzeti tudat Szent István alakjához kapcsolja e nép legfőbb törekvésének megfogalmazását: a „civilizált" világ részévé legyünk, s ne a pogány despoták uralják a Duna—Tisza vidékét! Az évszázadok sodrában bizony sokszor visszavetődtünk az európai partokról. Az Európa és Ázsia között hányódó magyarság lét-törvényét talán Ady fogalmazta meg a legtisztábban: kompország vagyunk. A komp ma — legalábbis szándeka szerint — Európa felé úszik, s talán partot érhetünk: kiköthetünk, kiszállhatunk — nem csak körülnézni. Átvitt értelemben ma is gyászos öltözetben állunk. Gondoljunk csak mázsás gondoktól barázdált arcunkra, ismét és ismét kifulladó vállalkozásainkra, a m

egnőtt szólásszabadság ellené

re fejedelem asszonya, Sarolt, akiről a nyugati krónikások borzalommal jegyezték fel, hogy versenyt ivott a férfiakkal, s ebben a versenyben a férfiak voltak a vesztesek; vadaszott, verekedett (persze a szerzetes krónikások tollát nem a személyes ismeret, hanem a nomád népekről író görög és római történetírók toposzai határpzták meg). Szent István törvényei kegyetlenek — de a törvényhozó tudta azt, hogy egy váltás, a nomád társadalomból a szomszédok által is elfogadott államformára, európai módSzent István öröksége ra, mindenképpen szükséges, enélkül nemcsak személyes hatalmára, birodalmára, de ami számára is a leglényegesebb volt, népére pusztulás vár! Személyes, de nem csak egyéni tragédia volt, amikor István király egyetlen életben maradott fia, Szent Imre meghalt. Ki lehet méltó utódja, embertpróbáló munkájának folytatója, ha az életében is szentnek tekintett király meghal? Vazul fiai külföldre menekültek, István rokonában, Orzeoló Péterben vélte felismerni az örököst. Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlotta, de az utódjára vonatkozó döntés nem volt ilyen jó. Péter öszszekülönbözött a szent király özbelenk rögződött {élénkségünkre... De itt a józanok örökösen viszszatérő kérdése: hogyan lehet egy genetikailag ázsiai nép szekerét Európához kötni? Most, hogy meghirdették: 1992ben létrejön az Európai Egyesült Aiiamok — az ezeréves parancs még sürgetőbbnek tetszik. S hogy mégiscsak történt valami, arra a legioob bizonyság, hogy augusztus huszadikát az idéntől megint a legszentebb magyar ünnepként tartjuk számon! S ha a változások eredményei a gazdaság tájékán is jelentkeznek, akkor nem kell olyan fájdalmasan szólítanunk a szent királyt, mint a hajdani költő tette versének folytatásában: Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid, — Hozzád fohászkodunk, árva maradékid. — Tekints, István király, szomorú hazádra, — Fordítsd szemeidet régi országodra! Sebő József vegyével s a magyar urakkal. Aba Sámuelt emelték trónra vele szemben, akit csak a németrómai császár segítségével sikerült levernie, az országot a segítségért hűbérbe ígérve. Ezt akarta Szent István? Kettős lázadás támadt az ismét visszatért Péter királlyal szemben. Pogányok követelték a kereszténység felszámolását, mások az ország függetlenségéért, a Szt. István által biztosított európai hatalmi súlyért fogtak fegyvert. Vata mögött elsősorban azok az erők sorakoztak fel, amelyek nem kértek a keresztény istenből, nem kértek az új társadalmi rendből. (Hogy azt feudalizmusnak neveznék, ebben a korban senki sem tudta.) Visszahívták az országba az Árpád-házi hercegeket, Andrást, Bélát, Leventét. Lengyelországból, a kijevi Russzból jöttek vissza. Győzött a pogánylázadás, de I. András király felmérte, tudta, mit kell tennie. Csak azt az utat választhatta —• ha országának jót akart —, amit Szent István kijelölt. Leverte a pogányokat, visszahívta a katolikus papokat, a kor „menedzsereit". Szent István elveit és döntéseit a maga számára is kötelezőnek tekintette. I. András döntése napjainkra is tanácsot adhat: Esztergomnak és az országnak is ... Ortutay András Ünnepi programtervezet Nagyboldogasszonytól Szent István napjáig Augusztus 15-én 20 órától, tárogató a Szent Tamás-fokon (ezt követően a hét minden napján 20 órától 20.30-ig hallható). Augusztus 16-tól 18-ig az idegenforgalmi irodák és a városi egyesületek rendezvényei tekinthetők meg. Az ünnepi héten a Várhegy szerpentinjén kirakodóvásár lesz. Augusztus 19-én 16 órától lovagi torna a várban, 17 órakor pedig a Szenttamás-hegyen megkoszorúzzuk Szent István domborművét. Megemlékezést mond: Nagyfalusi Tibor. — 18 órától az Esztergom Szálló melletti „Szent István Emlékfák" márványtáblájánál Esztergom Barátainak Egyesülete szervez koszorúzással egybekötött megemlékezést. — A párkányi híd előtti téren 20.30 órától egy régi hagyományt szeretnénk felújítani, a hídbált. — 21 órakor a királyi vár Lipót-bástyájáról tűzijátékban gyönyörködhetünk. Augusztus 20-án 9 órakor a szentgyörgymezői Klubkönyvtárban terménybemutató és az „Új Kenyér" átadása. — 10.30 órától ünnepi Szent István-mise a Bazilikában, a misét dr. Paskai László bíboros, prímás esztergomi érsek celebrálja. — 12.15 órakor a Kecskés lanttrió középkori Szent István énekeket ad elő, szintén a Bazilikánál. — 12.30 órától sárkányrepülő-bemutató, közben dr. Kukorelli István, a HNF Országos Tanácsának ügyvezető elnöke mond ünnepi beszédet a Bazilika előtt. •— 17 órától „Mi a magyar?" címmel beszélgetést szervezünk a Babits-házban, amelyre a városban működő szervezeteket és a „Kék lista" tagjait hívtuk meg. A Hazafias Népfront Esztergom Városi Bizottsága