Esztergom és Vidéke, 1989

1989. június / 6.szám

ESZTERGOM ÉS VÍDEKE FÓRUM & ALLASFOGLALAS A Hazafias Népfront Esztergom Városi Bizottsága 1989. május 24-i ülésén örömmel üdvözölte a nagymarosi vízierőmű építésének felfüggesztése tárgyában hozott kormányzati döntést. Hivatkozva az Esztergomból kiinduló összes eddigi állásfoglalásra és tiltakozó nyilatkozatra, a Titkárság az építkezés végleges leállítását tartja egyedül elfogadhatónak. A HNF Városi Bizottságának titkársága bejelenti, hogy Esztergom város közigazgatási területén az erőműépítkezés által eddig okozott környezeti károk helyreállításában részt vállal, s e munkához csatlakozásra kéri fel Esztergom valamennyi társadalmi-politikai szervezetét, a város egész lakosságát, valamint az építkezés által érintett területen működő szervezeteket. Szívesen fogadunk bármely, belföldről és külföldről felajánlott támogatást, mely a károk helyreállítását segíti. Felkérjük a kormányt, a Duna-régió ökológiai veszélyeztetettségére és a környezetvédelmi beruházások teljeskörű megvalósíthatatlanságára tekintettel a nagymarosi építkezést véglegesen állítsa le. Esztergom, 1989. május 24-én Hazafias Népfront Esztergom Városi Bizottságának titkársága Mit akar a HNF Városi Bizottsága? Az MSZMP Esztergomi Reformköre 1989. május 16-án „Településpolitika Esztergomban" címmel megtartott összejövetelén az alábbi állásfoglalást fogadta el. — A településpolitika legfontosabb tényezője az önrendelkezési jog, amely kiterjed mindenre, ami az adott település társadalmi, gazdasági és kulturális életét érinti. Az önrendelkezési jog megvalósításának politikai, jogi és gazdasági feltételei vannak, amelyeket minden település részére biztosítani kell. Biztosítani kell azt is, hogy minden település sajátos lehetőségei alapján (földrajzi fekvés, természeti adottságok, történelmi múlt, társadalmi tradíciók stb.), tekintettel vonzáskörzetére, maga alakíthassa ki településpolitikáját. Ebben a tevékenységében sajátos érdemeit durván megsértő, kizárólag politikai megfontolásból hozott intézkedések ne gátolhassák. — Az önrendelkezési jog politikai okból való korlátozása az elmúlt negyven évben megtörte Esztergom tradicionális fejlődését. Történelmi múltját, társadalmi és vallási tradícióit leértékelték, idegenforgalmi lehetőségeit agresszíven korlátozták. — Az MSZMP Esztergomi Reformkörének megítélése szerint a települési politika kialakításában vissza kell adni a történelmi és a táji adottságok rangját. EszterA negyvenéves úttörőszervezetnek Esztergomban és környékén 18 általános iskolában működik csapata. Az elmúlt évtizedekben ez volt a gyermekkorúak egyetlen szervezete, s ha egy tanuló kívülmaradt, akkor az kivételes esetnek számított. Így e mozgalomnak meghatározó szerepe lett a felnövekvő nemzedékek nevelésében. Amikor Esztergomban is többszínűvé válik a gyermekmozgalom, tehát más szervezetek is megalakulnak, az úttörővezetésnek is számos kérdésre kell feleletet adnia. Ezek közül választunk ki néhányat a város úttörőelnökével, amikor a múltról, jelenről és törekvésekről beszélgetünk. — A városi pártértekezleten is elhangzott egy hozzászólás az úttörőéletről. Mit szól hozzá Hundzsáné Tarjáni Anna? — Az én hozzászólásom nem hangzott el, mert legutolsóként kaptam volna 3 percet. Mondanivalóm ilyen mértékű lerövidítését nem vállalhattam, ezért hozzászólásomat írásban adtam be. De sorsáról senkitől nem kaptam visszajelzést. Az úttörőélet számára nem is lényeges, hogy ott milyen álláspontot alakítottak ki, vagy egyáltalán kialakítottak-e, mert még utalás sem történt arra, hogy számítanak-e ránk, együtt kívánnak-e működni velünk. Ök a maguk belső problémáival elfoglalva megfeledkeztek arról, hogy az okokat és a kiutat akkor találnák meg, ha átgondolnák a másokhoz fűződő kapcsolatukat. Minket igazából ez gom legyen újra idegenforgalmi, üdülési, kulturális és oktatási centrum. E cél szolgálatába kell állítani a fejlesztéseket, az értékteremtő és megélhetést biztosító beruházásokat, beleértve az ipart és a kereskedelmet is. Ennek alapfeltétele az infrastruktúra európai szintű fejlesztése (csatornázás, gázprogram, közlekedés, telefon, városkép alakítása stb.). Az idegenforgalomban ki kell használni az egyházi turizmusban rejlő lehetőségeket is. — Véleményünk szerint egy ilyen önrendelkezési jogra épített emberközpontú várospolitika növelné az ittlakók szociális biztonságát, és a város népességmegtartó erejét. Visszaadná a várost, mint történelmi értéket az országnak és visszaadná a városnak negyven éven keresztül hibás politikai megfontolásból csorbított rangját. — Az MSZMP Esztergomi Reformköre egyetért a kormánynak a nagymarosi vízlépcső építését felfüggesztő határozatával

Lörömmel üdvözli az MSZMP Esztergom Városi Bizottságának ezzel megegyező tartalmú állásfoglalását és egyúttal kéri, hogy az MSZMP Komárom megyei pártértekezlete 1989. május 27-én hasonló álláspontot alakítson ki. Esztergom, 1989. május 16. Az MSZMP Esztergomi Reformköre A vízlépcsővel kapcsolatban határozott állásfoglalásunk, hogy a város semmilyen hátrányt nem szenvedhet, akár elkészül, akár nem. Ismételten megerősítjük: testületünk tiltakozik a vízlépcső megépítése ellen, a városi koordinációs bizottság munkáját segítve, a lakosság véleményét ezen a fórumon is képviselni igyekszik. A város csatornázása és ivóvízhelyzete tarthatatlan, emiatt kezdeményezői leszünk lakossági társulásoknak, társadalmi munkának, ugyanakkor elvárjuk, hogy a különböző hivatalok anyagi lehetőségeikhez mérten, e probléma megoldását segítsék elő. A pápa látogatása városunkban történelmi esemény lesz, ezért a Népfront is készül az eseményre. Támogatjuk a Világkiállítás megrendezését, elvárva, hogy városunk is szerepet kapjon a Duna-menti rendezvényekben. Az idegenforgalom fejlesztése érdekében szorgalmazzuk a régi Nagy-Duna-híd felépítést, mely a valóságban is híd lehet a felvidéki magyarsághoz, mely kapcsolatunkat továbbra is fontosnak Jó néhány támadás érte (éri) a FIDESZ-t a megyei lap, a Dolgozók Lapja részéről. Nem vitatkozni kívánok vele. Vitatkozni csak akkor érdemes, ha mindkét oldalról jóindulatú vitakészség a jellemző, s ha a közlés (vagy kommentár) is ennek megfelelően nem hangulatkeltő, hanem korrekt. Az igazság az, hogy a FIDESZ Esztergomi Köre nem is kívánta publikálni magát a megyei lapban, mert nem is érezte soha esztergominak is az újságot, s mert nem is találta megfelelő fórumnak gondolatai számára... Annál inkább igényt tartunk az esztergomi polgárság akár megye-független gondolkodásának megteremtésére — ahogy Bibó István is elgondolta: egy túl bürokratizált, probléma-független apparátus helyett helyi önálló vezetést, emberi szempontból is megfelelő szakemberekkel. A városi társadalmi szervezetekkel, intézményekkel együtt saját lapot akarunk minél sűrűbb megjelenéssel. Ez a saját lap, amely ma az Esztergom és Vidéke, legyen gondolataink hordozója. Talán a kezdeti nehézkes információs áramlás az oka, hogy polgáraink oly keveset tudnak a helyi társadalmi szervezetekről, így a FIDESZ-ről is. A Fiatal Detartjuk (kertbarát körök, nőklubok). A város szellemi életének szüksége van olyan helyszínre, ahol vélemények információk cserélődhetnek, ezért szükségesnek tartjuk egy közösségi ház létesítését, melyre jó lehetőséget kínál a régi Gazda-kör helyreállítása. Ehhez a munkához kérjük a városban működő szervezetek, egyesületek támogatását. A város értelmiségi fiataljai számára értelmiségi kör szervezését támogatjuk, illetve kezdeményezzük (Főiskola). Továbbra is javasoljuk a megye névhasználatában a Komárom-Esztergom megye elnevezést. Elvárjuk a megyei központtól, hogy történelmi városunkat, mely 40 évig csak a mellőzöttséget érezhette, a történelemben betöltött szerepéhez méltóan „kezelje". Döntéseikor Esztergom érdekeit is tartsa szem előtt. Javasoljuk történelmi városunk szimbólumainak visszaállítását (zászló, címer, utcanevek, intézménynevek felülvizsgálatát). Kérjük az egyházat, hogy aktívan kapcsolódjon be a város közéletébe. Minőségi változást várunk a tanács, a tanácsi vezetés munkájában. Csak olyan tanácstag kerüljön a testületekbe, aki önálló programmal, gondolatokkal rendelkezik. Elvárjuk, hogy a jövőben a döntéshozók felelősséget is vállaljanak, és ezáltal városunk morális, etikai helyzete is javuljon. A Népfront az állampolgárok mozgalma legyen, ezért korrekt, tisztességes közéletet kíván. Az információáramlás jobbá tétele érdekében: a/ szorgalmazzuk a városi tévé kiépítését, alapul tekintve a meglévő parabola-hálózatot, b/célunk, hogy a városnak önálló újságja legyen, ezért támogatjuk, hogy az „Esztergom és Vidéke" kétheti, majd heti megjelenésű lap legyen. Célunk, hogy a város minden rétegéhez szóljon, aktualitását pedig fokozza, c/'a Városi Tanács és a különböző szervezetek hozzanak létre önálló híradókat. (Az állampolgárok lakókörzetenkénti informálására.) Esztergom, 1989. április 21. — amelyben az egészséges öntudatát visszanyert nemzet képes hatékonyan fellépni az állam határain kívül rekedt magyarság érdekében, s a nemzeti függetlenség, valamint a Kelet-KözépEurópa népeivel való szolidaritás elvei alapján képes közreműködni egy demilitarizált és egységes Európa eszméjének megvalósításában." Városunk fejlődéséért és identitásának megőrzéséért a következőket kívánjuk elérni: — A nagymarosi vízlépcső építésének végleges leállítását — a megyében Esztergom a legilletékesebb ebben a kérdésben (nem a megyeszékhely), Részlet a Politikai Programnyi- — A (még létező struktúra szelatkozatból: rint) megye nevébe vegyék be az Esztergom elnevezést is, ezzel adtevékenységében egy olyan új va legalább erkölcsi kártérítést Magyarország felépítésének igé- egy ideológiai téveszme áldozatányéből indul ki, ul esett városunknak. — amelyben olyan gazdasági modell működik, ahol a magán-, az önkormányzati és az állami tulajdon arányait a gazdaracionalitás szabályozza; Válasz helyett mokraták Szövetségének már megalakulása pillanatában szembe kellett néznie egy lejáratási kampánnyal. Először törvénytelennek titulálták, majd adminisztrációs eszközökkel próbálták tevékenységét gátolni. E „kitüntető" szerepét azért is érdemelte ki, mert először merte egy alulról létrejövő politikai mozgalom legálisnak nevezni magát, a Jogi Egyetem hallgatói és fiatal tanárainak „törvényes felügyelete" mellett. Jelenleg 82 csoportja működik az országban. — amelyben a demokrácia szabályainak megfelelően az egyéni és csoportérdekek szabad szerveződésen alapuló képviseletet nyernek; — Vállaljuk tudatosan, hogy Esztergom ősi egyházi székhely is. Következésképpen állítsuk viszsza Esztergom nagy múltú keresztény hírét, „intra et extra muros"! FIDESZ EK nevében Knapp János Pál Gyermekcentrikus szervezet nem zavar, mert azt mondjuk, hogy mi önálló gyermekszervezet vagyunk. — Mióta mondják ezt? — Az 1986-os konferencián mondtuk ki, hogy a társadalom gyermekszervezete vagyunk. Mindig is gyermekszervezet voltunk! — De nem mindig a társadalomé? — Nem. Korábban a KISZ-é, azelőtt az MSZMP-é. Ezek a kötöttségek még mindig megvannak. Az elmúlt hónapok óta azonban tényleges a szakítás. A városi úttörőelnök a KISZ-bizottság politikai munkatársa, tehát nekem KISZ-es feladatokat kell ellátnom — háromszor akkora taglétszám mellett! Miközben a KISZ-ben kevesebb a tagság, és tudjuk, hogy ott hány politikai munkatárs dolgozik. Gazdasági függőségünk ebben az évben kezd megszűnni. Az úttörőmozgalom a KISZ-en keresztül kapja az állami költségvetésből a támogatást, és a belső elosztásban ebből csak a maradék az úttörőé. Az úttörővezetők pedagógusok, és itt kezdődnek a gondjaink. Az 1947-es VKM-engedély óta összemosódott a mozgalom és az iskola, túlértékelődött az úttörőélet, iskola-ízűvé és iskola-pótszerré vált. Megítélésem szerint ettől kellene megszabadulni. Az úttörőnek gyermekcentrikus szervezetté kell válnia, amelyben a rendszer és a program a gyermekek érdekeit és érdekvédelmét szolgálja. Tisztázni és egyeztetni kellene, hogy mihez van joga egy úttörővezetőnek. Az lenne a dolga, hogy a város összes gyermekének az érdekeit képviselje, akár úttörő, akár cserkész vagy vallásos a gyerek. — Kik előtt és kikkel szemben? — Például bármilyen tanácsi rendelkezés, vagy a gyermekélelmezés dolgában. Vagy órarendügyben, amikor a gyermek érdeke az utolsó, a századrangú. De feladata lenne, hogy elégítse ki a gyermekek élményigényét, ezáltal juttassa el hozzájuk a baloldali értékeket. A pedagógus kizárólagos jogának és kötelességének érzi, hogy úttörővezető legyen, bár ma már az önkéntességnek kellene elsődlegesnek lennie. Ha az alkotmány kimondaná, hogy semmilyen mozgalom ne legyen az iskolában, el sem tudom képzelni, hogy kik lennének a munkatársaink. Nekem ez gond. Eddig sem a gyerekeket, sem a szülőket nem kérdeztük meg, akarják-e az úttörőéletet. Próbálkoztunk az iskolán kívüli úttörőmozgalommal, de mégiscsak az volt a kényelmes, ha egy március 15-iki műsort az iskola és az úttörőcsapat együtt állított ki. — Sokak véleménye az, hogy ezt az ünnepet az úttörőmozgalom nem szorgalmazta, legfeljebb osztálykeretben került sor megemlékezésekre — ha az osztálytanító szükségét látta. De ugyanez derül ki, ha átlapozzuk az úttörőmozgalom sajtóját! — Az úttörőmozgalomban ugyanúgy hagyományos volt március 15-e megünneplése, mint most. Nem biztos, hogy a gyerek számára egy nagy ünnepség minőségileg többet ad. Sokkal többet használ, ha kisebb közösségben éli meg azt. — Gondolja, hogy azért ünnepeltük március 15-ét osztálykeretben, hogy meghittebb legyen, mint április 4. vagy a fegyveres erők napja? ' — Pár évvel ezelőtt az adta meg az ünnep jellegét, ha monstre rendezvény volt. Március 15-e egy politikai magatartás miatt maradt ki ezek sorából. De a jövőben jobban kifejezésre jut a magyarsághoz, a hazához való viszony. Kifejezésre jut ez a nyakkendő formájában is! Március 15-e óta — a gyerekek véleményét is meghallgatva — a kisdobos- és az úttörőnyakkendő sarkán nemzeti színű szalaggal utalunk magyarságunkra. — Mit jelent az úttörőmozgalom számára a cserkészcsapatok feléledése a városban? — Ez csak jó lehet! Arra kell törekedni, hogy partneri kapcsolat legyen közöttünk, hiszen alapcéljainkban nincs eltérés. Világnézeti kérdésben viszont igen. De azért elfogadjuk mi is, ha a gyerek csak szimpatizáns, vagy ha templomba jár. A jövőben mozgalmunkban erősödni fog az erkölcsi követelmény. — Mit kíván elmondani azoknak, akik majd elolvassák ezt a beszélgetést? — Azt, hogy a korábbi kényszerítésnek semmi helye! Azok legyenek tagjai a mozgalomnak, akik úttörők akarnak lenni! Azaz követelménytámasztó mozgalommá kell válnunk. — Köszönöm a beszélgetést. Dobó Attila