Esztergom és Vidéke, 1989

1989. június / 6.szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE AZ 1989. ÉVBEN MEGÜRESEDŐ TANÁCSI BÉRLAKASOK lakáskiutalási névjegyzéke — Elfogadta a Városi Tanács V. B. az 1989. május 11-iki ülésén — 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21. 22, 23 24, . Bakos Vilmos, Esztergom, Árpád utca 28. . Balda Jánosné, Esztergom, Jókai Mór utca 36. . özv. Berta Istvánné, Esztergom, Berényi Zsigmond utca 5. . Dékai István, Esztergom, Honvéd utca 22. . Gulyás Jánosné, Esztergom, Petőfi Sándor utca 8. . Horváthné Füzesi Katalin, Esztergom, Béke tér 14. . Kristóf né Csapó Éva, Esztergom, Rosetti utca 10. . Ladányi Zoltán, Esztergom, Arany János utca 1. . Özv. Lakatos Miklósné, Esztergom, Lenin sétány 29. . özv. Ludányi Józsefné, Esztergom, Munkácsi Mihály utca 2. . Madácsi Imréné, Esztergom, Balassa Bálint utca 5. . Mester Józsefné, Esztergom, Kossuth Lajos utca 43. . Nyers Sándor, Esztergom-Kertváros, Pataksor 58. . Oláh Gyuláné, Esztergom-Kertváros, Kolozsvári utca 100. . Oláh Mária, Esztergom, Rózsa Ferenc utca 39. . Pikó Ferenc, Esztergom, Bánomi-dűlő (Tsz-tanya) . Pfeiffer Tibor, Esztergom, Balassa Bálint utca 50. . Putzné Tóth Erzsébet, Esztergom, Vár utca 1. 11/20. . Szabó Cz. Ferencné, Esztergom, Rózsa Ferenc utca 43. II 29. Schweitzer Róbertné, Esztergom, Attila utca 31. Szolnoki László, Esztergom, Balassa Bálint utca 11. Tóth Géza, Esztergom, Kossuth Lajos utca 74. Üveges Jánosné, Esztergom, Móricz Zsigmond utca 5. Zsabodejova Mária, Esztergom, Kossuth Lajos utca 38/B HÍRDETMENY Esztergom Városi Tanács V. B. Termelés-Ellátásfelügyeleti Osztálya értesíti a város lakosságát, hogy az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tatai szakaszmérnöksége az esztergomi árvédelmi töltés kőburkolatának (Lenin sétány) vegyszeres gyomirtását 1989. május 22-től október 31-ig GRAMAXONE vegyszerrel folyamatosan végzi! Emlékeztető A DOVIN Művészeti Kft. 1989. IV. negyedévében jelenteti meg a Magyarország vármegyéi és városai c. monográfia-sorozatból Esztergom vármegye reprint kötetét. A dr. Borovszky Samu által szerkesztett, hatalmas történeti, helyismereti ismeretanyagot tartalmazó monográfia 190S-ban jelent meg korabeli térképpel és fényképekkel illusztrálva. A felfokozott érdeklődést kielégítendő vette tervbe a kiadó a monográfia reprint kiadását, elsősorban esztergomi terjesztésre gondolva. A kötet irányára 980 Ft. Magánszemélyek és közületek részére előjegyzést — pénzügyi kötelezettségvállalás mellett — a Gran Tours Esztergom város Utazási Irodája címén veszünk fel. A megjelenés időpontjáról a megrendelők három hónappal forgalomba hozatal előtt értesítést kapnak. Gran Tours a BNV-n Az elmúlt két és fél évtized legnagyobb és legsikeresebb esztergomi üzeméről, a Labor Műszeripari Művekről több híradás jelent meg. Ezek az újságcikkek sok vihart kavartak az ott dolgozók körében, egyeseket elbizonytalanított, ők továbbálltak, míg másokat felpaprikázva több munkára serkentett. Tény: 1989 májusában, a BNV-n, a hazai és a külföldi kiállítók között ott szerepelt a Labor MIM is! Profiljának megfelelően, kiállított egészségügyi, élelmiszergazdasági, laboratóriumi és kutatási műszereket, készülékeket, munkahelyi füstgúzelszívókat, továbbá lakó-, raktár- és egyéb célokat szolgáló konténereket. Mind új gyártmány. A katonai költségvetés csökkentése alapvetően kihatott és máig kihat a vállalat gazdálkodására. A rendeléshiány megszüntetésére, a szerkezetváltásra kitartó erőfeszítéseket tesznek, hogy életben maradhassanak. A MAVAB AB (svéd) cég — hosszú távú együttműködésre számítva ez év márciusában háromféle konténert rendelt, 40 darabot. Az első 3 darab elkészült, a külföldi átvevő jónak minősítette, a 37 darabbal együtt júliusban Göteborgba kell érkeznie. Az év végéig több száz darab gyártása vár az esztergomiakra. CONTAINEX (osztrák) cégnek már referenciaként kiszállítottak 10 db lakókonténert. Ebből a típusból is, valamint a raktárkonténerből százas nagyságrendű so- ! rozatokat kell gyártaniuk. DÁVID LTD. (finn) cég kondicionáló berendezéseket kíván gyártatni a Labor MlM-ben. öt darab elkészült, a kölni (NSZK) FIBO '89 vásáron bemutatták. A vevő szándéknyilatkozata szerint havonta több mint száz darab szállítását kérik. KEMPER GmbH (NSZK) céggel történő együttműködés keretében tervezik a munkahelyi környezetvédő — hegesztő-, foi'rasztó-, kipufogógázok stb. elszívására — berendezések közös előállítását. Ebből is elkészült 15 darab, 10 darab az NSZK-ba műszeres bemérésre kerül. Évi több ezer megrendelés várható. Ezek a legújabb termékek, amikkel a vásáron jelentkezett a Labor MIM, és a legrövidebb időn belül sorozatban gyárthatja. — PÁLOS — Röviden.. . Április 24-én ülésezett a városi tanács mellett működő BNV koordinációs bizottság, mely a szigeti védőmű terveit, a környezetvédelmi miniszterhez írt levélre adott válaszokkal, a talajvízszintmérésekkel, a híd felépítésének kérdésével foglalkozott. • * * Április 25-én tartotta alakuló ülését a Városi Egészségvédelmi Tanács, melynek elnöke: Simon Tibor elnökhelyettes, titkára: Wieszt Ferencné, alelnökei: dr. Mersány Géza, dr. Szontagh Csaba, Balogh Ákosné. A tanács elfogadta szervezeti és működési szabályzatát, meghatározta legközelebbi feladatait. Kéri mindenkinek az áldozatos, aktív támogatását. * * * Április 27-én megalakult a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének Esztergomi Tagszövetsége. Az igen szép számú érdeklődés mellett megtartott ülésen részt vettek az országos szövetség vezetői is. Az esztergomi tagszövetség elnöke Vadászi László lett. * * * — A Komárom Megyei Testnevelési és Sporttörténeti Bizottság és a Vitéz János Tanítóképző Főiskola testnevelési tanszéke „így láttam az olimpiát" címmel pályázatot hirdetett. A díjátadásra május 8-án került sor a főiskolán. A pályázat esztergomi helyezettjei: Altalános iskolások: 2. helyezett: Arató András .7. osztályos tanuló (Petőfi Sándor Általános Isk.). Felnőttek: 2. helyezett: Miszlai Péter (másodéves főiskolai hallgató). 3. helyezett: (megosztva) Várady László (Bibliotéka), Makkos Qyula (másodéves főiskolai hallgató), Pivók Krisztina (elsőéves főiskolai hallgató). * * * — Városunkban immár hagyományosan a végzős középiskolások, miután búcsút intenek az alma maternek, közösen felvonulnak a Széchenyi térre, hogy elköszönjenek diákéveik szűkebb pátriájától és Esztergom város vezetőitől is. Idén május 13-án, a ballagó diákokat Simon Tibor, a városi tanács elnökhelyettese búcsúztatta. Köszöntő, a szülői és pedagógusi fáradozást megköszönő, útra bocsátó gondolatait többek között a következőkkel zárta: „(...) Vigyék el magukban mindazt, amit e város sugall: a mindennapjaikba beépült évezredes történelem szeretetét, tiszteletét. A Szent István óta ránk hagyományozott szellemi örökség ápolását és méltató továbbhagyományozását. Egy olyan önbecsülésből táplálkozó, cselekvő szándékon nyugvó lokálpatriotizmust, amellyel nemcsak szűkebb környezetünket, hanem a nemzet, az egész magyarság felemelkedését is szolgálhatjuk. Talán röviden: emberséget és magyarságot. Hitét annak, amit Esztergom, a költő szavaival a szent és gyámoltalan város, évezredes, soksok szenvedést hozó történelme sugall, hogy mindig volt felemelkedés, és hisszük, újra lesz egy emberibb, boldogabb és szebb jövő." * * * — A FI JET. az idegenforgalommal foglalkozó írók és újságírók nemzetközi szervezete, az Aranyalma-díjjal kitüntetett városok I. baráti találkozóját Esztergomban tartotta 1989. május 4-től 8-ig. Vendégünk volt többek között a szervezet volt elnöke Jean Paul Delfeld úr Belgiumból, Jono Carlos Abren úr, Madera tartomány turisztikai minisztere, Joao Melodoro Dantas úr Funchal város polgármestere, Portugáliából, Jusus Vasalb úr a FIJET alelnöke, Pillár Pulgár asszony, Pálos de la Frontéra polgármesternője, Spanyolországból, Herbert Hachtel úr, Rothenburg főpolgármestere, az NSZK-ból, Antoniao Bonelli úr, az olasz szekció főtitkára, Haluk Dorokal úr, a török szekció elnöke, Lellos Demetriades úr, Nicosia polgármestere, Ciprusból és Irmeli Torsonnen asszony, Turku város turisztikai hivatalának igazgatója Finnországból. Magyarországot Miklódy Zoltán, a FIJET főtitkára, a Vue Touristique főszerkesztője, Gyapay Dénes, a magyar szekció elnöke és Bíró Károlyné dr., az IPV osztályvezetője képviselte. A rendezvénysorozaton megjelent Fazekas István, az IPV vezérigazgatója is. Az igen gazdag program házigazdái a város vezetői és a Gran Tours Utazási Iroda voltak. Az első napon városnézés, műkincseink és műemlékeink megtekintése szerepelt, bazilikai orgonahangversennyel színesítve. A nap fénypontja a dr. Paskai László bíboros úrral történt találkozás volt. * * * Május 6-án délelőtt szimpózium zajlott a városháza nagytermében, mely az Aranyalma-díj szerepével, jelentőségével, a baráti kapcsolat szélesítésével, a szervezet jövőjével foglalkozott. A bevezetőelőadást Simon Tibor, a városi tanács elnökhelyettese tartotta. Műveit Nép Szólaljatok meg, régi esztergomi házak! (III.) Könyvterjesztő Vállalat Berda József könyvesbolt Bástya sétány, telefon: 83-32 JELZŐ „Viszontlátásra hadnagy úr!" címmel jelent meg Kadosa Árpád, esztergomi szerző könyve Buda 1945-ös ostromáról, illetve az azt követő 29 hónapos hadifogságáról a Szovjetunióban. A könyvet minden történelmet szerető olvasó figyelmébe ajánljuk. Városunkban kapható a Berda József és a Toldi könyvesboltban. A műből következő — nyári — számunkban közlünk részleteket. KÖLCSÖNZÉSI IDŐ Felnőttek részére: kedd 9—18 óráig szerda, csütörtök, péntek 11—19 óráig szombat 9—16 óráig Gyermekek részére: kedd, csütörtök 9—12 óráig 14—17 óráig szerda, péntek 13—17 óráig szombat 9—12 óráig 14—16 óráig A török után újjáépült Esztergom városközpontja, a Nagy-Piac, a mai Széchenyi tér volt. Az 1777es Eperjessy-térkép már teljesen beépítve mutatja ezt a teret a tulajdonosok nevével együtt. Ezek valamennyien barokk stílusban épült üzletházak voltak, amelyeket később többször is átalakítottak. XVIII. századi stílusjegyeket többnyire csak az udvarokban láthatunk (pl. ún. Pozziház). Az esztergomi főtér XVIII. századi arculatát ma már csak a Tanácsháza, amelyet a város építtetett, és az ún. Gróh-ház őrzi. Ez a ház azért is jelentős, mert ízelítőt ad az esztergomi kereskedő polgárok művészi igényéről. Esztergom ugyanis az egyetlen olyan XVIII. századi város, ahol nincs főúri mecénás. Az érseket ugyanis a király nem engedte Nagyszombatból visszatérni székhelyére. 1777-ben e ház helyén két kisebb ház állt, az akkori számozás szerint 119. és 120. A kisebb ház tulajdonosa Schachtern János 1785-ben megvette a szomszédos nagyobb házat Lang Antaltól 3136 Ft-ért. 1790-ben az egész várost újraszámozták, és ekkor már egy nagy házként tört számmal szerepel a telekkönyvben, de két év múlva már egy száma van: 128. Tehát e két év alatt nyerte mai alakját, amely a város igazi gyöngyszeme, mint az egyetlen fennmaradt rokokó ház. A művészettörténeti szakirodalomban az 1760-as évekre tették A GKÓ11-11 í% eddig a ház építését, mivel nem ismerték a fenti telekkönyvi adatokat, amelyeket dr. Pifkó Péter kutatott ki. (Esztergom házszámozása 1777—1985. Esztergom, 1985.) A ház 1790—92-es építését a levéltári adatok mellett az Esztergom királyi város plébániatemplomának 1789-ben készült remekművű rokokó orgonája is alátámasztja. Az 1780-as évek végére ugyanis az ünnepélyes, komoly barokk stílust felváltja a belőle fakadó, könnyedebb, játékosabb rokokó stílus úgy az építészetben, mint a képzőművészetekben. Hasonlítsuk csak össze az 1773ra a mai alakját nyert Tanácsháza homlokzatát a Gróh-házzal. A háromszögű timpanonnal lezárt és kőrácsos erkéllyel díszített középrizalit, amelyet a két szintet összefogó ünnepélyes félpillér emel ki, s amely a tanácsháza barokk stílusának szimmetrikus rendszerét jól mutatja, eltűnik a Gróh-háznál. Itt az emeleti tagolás aszimmetriája és gazdag stukkódíszítése, a meredek kettős manzárd tető a játékosan elhelyezett ovális ablakokkal jelenti a rokokó jelleget. De folytassuk a ház történetét! 1807-ben Trenker Antal a Vas megyei Nagyszentmihályról Esztergomba költözött. 9 ezer forintért megveszi ezt a már akkor 135. számú házat, polgárjogot kap és megnyitja itt a vaskereskedését. Gyermektelen lévén Vas megyében maradt Mihály bátyjának két fiát, Mihályt és Jánost hívja Esztergomba. Mihályt bevette a vaskereskedésbe és mint „kebelbeli" — a céhmester neveltjét nevezték így — polgárjogot kapott 1826-ban és önálló vaskereskedést nyitott a Lőrinc-kapun túl, a Kispiacon. Ez az üzlet a mai Bástya Áruház helyén állt, és leányágon öröklődött a Marosi családra. Trenker Antal másik unokaöccsét, Trenker Jánost is mint „kebelbelit" 1829-ben maga ajánlja a polgárjog elnyerésére, aki, miután házat vett, a mai Zalka Máté utca 6. számú nagy ház negyed részét, ott fűszerüzletet nyitott. János, még ebben az évben feleségül vette Kautz Jozefát, a Patika-háznál már említett Krakovitzer Ferenc patikus nevelt lányát. A Gróh-ház tulajdonosa, Trenker Antal 1832-ben meghalt. Végrendelete szerint vagyonának felét említett unokaöccsei, másik íelét felesége, Mitterhoffer Anna unokaöccse, Ádám örökölte, aki az üzletet átvette. Az örökség miatt per indult. A vagyon felbecsülésénél az üzlet árukészletét többre becsülték a ház értékénél. Ebből következtethetünk Esztergom élénk kereskedelmi életére. 1861. október 30-án a házat Szerencsés Mihály veszi meg ugyancsak 9 ezer forintért. Halála után 1897-ben veje, Borovicska Adolf tulajdonába kerül a ház. 1936. február 16-án veszi meg dr. Gróh József (1893—1969) ügyvéd. A ház addigra több átalakításon esett át, és ezért Gróh kérvényt nyújt be a tanácshoz a külső és a belső helyreállításra. Ekkor nyeri a mai kapu neobarokk stukkódíszét, a két földszinti ablakot a vasráccsal, az emeleti szoborfülke Madonna domborművét. A belsőben ekkor készült a kapualj és az emeleti nagyterem neobarokk stukkódísze. A színvonalas, stílusos helyreállításban nagy szerepet játszott bátyja, Gróh István, a budapesti Iparművészeti Főiskola igazgatója. Ez a ház, amely a Széchenyi tér ékessége, megérdemli, hogy továbbra is őrizze helyreállítójának nevét. Prokoppné dr. Stengl Marianna