Esztergom és Vidéke, 1989

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Félidőben... Az 1985-ben öt évre megválasztott tanácstestület idén megbízatása félidejéhez érkezett. Idejének valóban a felén is túllép már ebben az évben, de vajon útjának is megtette-e már a felét? Érdemes tehát egy pillanatra megállnunk és visszatekintenünk, hogy az új tervciklust milyen célkitűzésekkel indítottuk, s ebből mit sikerült megvalósítanunk az elmúlt 2 és fél év alatt. (A kérdést a városi pártbizottság is indokoltnak tartotta, s meg is vitatta.) Számot kell adnunk önmagunknak és választóinknak is, le kell vonnunk azokat a következtetéseket, amelyek a további munkát, a hátralévő feladatok megvalósítását elősegíthetik. Annál is inkább szükségszerű ez, mivel előfordulhat, hogy — a választójogi törvénytervezet egyik alternatívájának elfogadása esetén — megbízatása rövidebb ideig tart, s az általa elindított tervciklus megvalósulásáról már nem ez a testület fog számot adni. A városi tanács a 13/1986 (V. 22.) Th. sz. határozatával fogadta el a VII. ötéves terv előirányzatait. A tervidőszak indításakor már érezhető volt a gazdasági körülmények romlása, a feltételek beszűkülése. Központilag is megfogalmazódott, hogy a népgazdaság helyzete, teljesítőképessége az első három évben csak szintentartásra, esetleg igen mérsékelt előre lépésre ad lehetőséget, a dinamikusabb fejlődés talán csak az utolsó két évre várható. Napjaink tapasztalatai azt mutatják, hogy e várakozásnak már nincs realitása. Megerősítést nyert, hogy a várhatóan rendelkezésre álló tanácsi pénzeszközöket elsősorban a megkezdett beruházások befejezésére, a működési feltételek biztosítására, intézményeink eszközállományának karbantartására és felújítására kell fordítani. Fejlesztésre csak a biztonságos működés feltételeinek megteremtése után fennmaradó pénzeszközök használhatók fel. A tervciklus feladatainak megfogalmazásakor igyekeztünk figyelembe venni a fentieket. Helyzetünket nehezítette, hogy több, jelentős munka befejezése áthúzódott erre az időszakra. (Városközpont közmű-rekonstrukciója, Kun Béla lakótelepi B 6 jelű 68, illetve a G/9-10-11 jelű 48 lakásos épületek közműveinek befejezése.) Ezek a beruházások az anyagár-emelkedések miatt megközelítőleg 20 M Ft-tal kerültek többe a tervezettnél. Erre a tervciklusra esik az utóbbi évtizedek legjelentősebb művelődési beruházása, a 20 tantermes gimnázium felépítése is. Az építkezés várható többletköltsége 11 M Ft, s ehhez járul az 1985-ben még semílven formában sem tervezhető ÁFA is, jelen esetben 36 086 M Ft. (A céltámogatás arányában a megyei tanács ebből 14 M Ft-ot átvállalt.) Az árváltozások kedvezőtlen hatása a működésre fordítható pénzeszközök reálértékét is jelentősen csökkentette. Megállapítható, hogy a tervkészítés koncepciója nem számolt — nem is számolhatott! — olyan mérvű forráscsökkenéssel, amilyen bekövetkezett. Felgyorsultak környezetünkben ások a változások, amelyek az ország kibontakozási programjához kapcsolhatók és a költségvetés forrásoldalának beszűkülésével járnak (állami támogatások csökkentése, ÁFA hatása, árváltozások, maximált árkör szűkülése). Befolyásolja gazdálkodásunkat az a tény is, hogy a városunkban működő vállalatok egy részének léte megkérdőjeleződött, í 11. eredményessége jelentősen visszaesett, így a korábbi pénzügyi kapcsolataink (pl. részvétel tanácsi beruházásokban) gyengültek. Az eddig részükről vállalt szociális, kulturális és sporttámogatások radikális csökkentése vagy megszüntetése is komoly többletteherként jelentkezik (pl. sportegyesület, bölcsőde és óvoda). A fentieket azért szerettem volna előre bocsátani, mert csak mindezek tükrében vizsgálhatjuk reálisan és igazságosan a városi tanács munkáját, a tervfeladatok megvalósulásának időarányos helyzetét. A tanácsi gazdálkodás pénzügyi alapjait biztosító három bevételi forrás az elmúlt időszakban az alábbi módon alakult. Állami támogatás: 97,3% — de e forrás minden évben 100%osan teljesül, meghatározott ütemezés szerint. Az eltérés a félévi mérlegből adódik. Szabályozott bevétel: 95,6%-os teljesülése az eddigiek során mintegy 20 M Ft-os kiesést jelent az eredeti tervekhez képest. Ezt a vállalati béradók, valamint a városi és községi hozzájárulás alacsony teljesítési szintje okozza. Érdekeltségi bevételek: 121,1%. A jelentős többlet — melynek nagyságrendje sajnos az előzőekhez képest igen kicsiny — bizonyítja azt a törekvésünket, hogy a lehetségességig mindent megteszünk bevételeink növelése érdekében. KIVONAT AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA TÁJÉKOZTATÓJÁBÓL A városi pártbizottság 1988. október 6-i ülésén jelentést fogadott el a városi és községi tanácsok VII. ötéves terv eddigi időszakában végzett fejlesztési munkájáról és az intézmények működési feltételeinek helyzetéről. Az előterjesztés alapján megállapítható, hogy a tanács és az intézmények 1986—87-es kitűzött céljaikat és feladataikat csak részben teljesítették, munkájukat a takarékosság, ill. a pénzeszközök szelektív felhasználása jellemezte. Fokozatos elmaradás egyre nagyobb. Az úthálózat és kommunális ellátottság területén is növekszik az elmaradás a tervhez, ill. az igényekhez képest. Az egészségügy területén jelentkező feszültségeket a jelenlegi költségvetésből megoldani nem tudják. Az igényekkel szembeni 1988. október 17-én az utóbbi idők legtartalmasabb titkári értekezlete zajlott le. Az értekezleten 13-an kértek szót. A szenvedélyes, esetenként indulattól fűtött hozzászólások megerősítették a testületi üléseken elhangzottakat, érzékeltették, hogy a jelenlegi politikai közhangulat rossz, távlatvesztés érzékelhető, sokan létbizonytalanságban élnek. Beszéltek az alternatív szervezetek fellépéseiben érzékelhető ellenzéki megnyilvánulásokról, ugyanakkor hangsúlyozták a velük való párbeszéd szükségességét. Néhányan úgy érzik, a párt fáziskésésben van a politikai, társadalmi problémák megoldásában, tömegbázisa gyengül. Ezt a folyamatot viszsza kell tudni fordítani a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének megteremtésével. E célból a jelenlévők közül néhányan szorgalmazták a városi pártértekezlet összehívását, ahol mélyebb helyzetelemzésre van lehetőség. Felhívták a figyelmet a közelgő tanácsválasztásokra, figyelmeztetve, hogy ennek politikai előkészítését már most meg kell kezdeni. — A városközpontban álló romos Bisztró ügyében kevés az intézkedés. A város vezetői tehetetlenek az ügyben? — A Kristály Vendéglátó Vállalat a „Múzeum" cukrászdáról való lemondás ellenében 1986. októberében kapta kezelésbe az épületet. Ekkor kötelezettséget vállalt arra, hogy az épület felújítását haladék nélkül, de legkésőbb 1987. I. negyedévében megkezdi. Erre mind a mai napig nem került sor. A Városi Tanács a felújítás meg nem kezdése esetén vissza veheti az épületet. Az épület visszavételét szeptember l-jétől tervezték, azonban a vállalat igazgatójának kérésére még várnak. A Kristály Vendéglátó Vállalat társulásos alapon az épületet teljesen le szeretné bontani és helyette kétszintes épületbe vendéglőt, lakást vagy panziót, vagy más idegenforgalmi létesítményt építene fel, amely a Műemlék Felügyelőség engedélye alapján történhet. Tehát nem a város vezetőinek tehetetlensége miatt áll változatlan állapotban a bisztró, hanem a Kristály Vendéglátó Vállalat igen nehéz anyagi helyzetének következtében. Meg kell jegyezni, hogy amennyiben vissza kerül tanácsi kezelésbe, elölről kell kezdeni annak a vállalkozónak a keresését, amely a felújítást elvégezné és vállalja az üzemeltetését. A kiadási előirányzatok teljesítése a lezárt első két évben 96,6 %-os volt, a folyó év első felében 52,7%-os. Következtetések levonására természetesen csak a lezárt évek alkalmasak. Az első két év teljesítése igen jónak mondható, hiszen a 3,4%-os tartalékolás a biztonságos gazdálkodáshoz feltétlenül szükséges. Mindezek bizonyítják, hogy egyrészről igyekeztünk a feladatokhoz szükséges pénzalapot biztosítani, másrészt a meglévő pénzösszegekkel takarékosan bánni, a szelektív felhasználást megvalósítani. A VII. ötéves terv fejlesztési célkitűzései az elmúlt két és fél év során nemcsak lényegében teljesültek, hanem egy sor olyan — fejlesztéssel összefüggő — kiadást is vállalnunk kellett, amelyek az eredeti tervszámokban nem szerepeltek. A lakásellátás területén a megvalósult teljesítés időarányosan túlságosan is jó, hiszen az első két év végére a tervezett lakásszám 44,5%-a megvalósult. Ennek ellenére a feszültségek e területen a legnagyobbak, s várhatóan a hátralévő években sem fognak csökkenni. Miután — pénzügyi fedezet hiányában — a továbbiakban szociális bérlakás építésére minimális lehetőségünk lesz, elsősorban lakásmobilizálással, magánerős lakásépítkezések és -vásárlások támogatásával próbálunk a gondokon enyhíteni, a tervezetteket jóval meghaladó, több mint kétszeres összegkeretekkel. Az elmúlt időszakban fiatal házasok és többgyermekes családok ilyen irányú támogatására 34,095 M Ftot használtunk fel, míg lakásmobilizálásra 12,102 M Ft-ot. Sajnos a támogatásnak ez az üteme a továbbiakban nem tartható, mivel az ebből adódó hitelterheink egyre elviselhetetlenebbek, s már a majdani VIII. ötéves terhet is jelentős törlesztés terheli. A magánerős építkezések támogatása érdekében terület-előkészítő munkát végeztünk Esztergom-Kertvárosban és a város bocskoroskúti részén közel 200 telket biztosítottunk, ezek értékesítése azonban nagyon nehezen megy. A város életében a másik alapvető, teljesen jogos, fes z ii Its égfo rrá s a település köz m tí-el lát ottsága az útállomány helyzete. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban komoly előrelépések is történtek (befejeződött a Kun Béla lakótelep közműfejlesztése, a városközpont teljes rekonstrukciója, a Bánomi II. vízrendszer beruházása, épül a GNV kapcsán a déli városrészi csatornagerinc, a városi szennyvíztisztító-telep és Szentgyörgymezőn az odavezető gyűjtővezeték) az általános helyzet nagyon í'ossz. Nemcsak a mutatók alacsonyak, hanem nagyok az egyes településrészek közötti minőségi különbségek (pl. új városrészek, Szentgyörgymező, Szenttamás, Esztergom-Kertváros) is. Annak ellenére, hogy a tervezettnél többet fordítottunk e területekre, a fejlődés a jogos lakossági igényektől messze elmarad. A tervciklus hátralévő időszakában intenzívebb fejlesztésre csak a lakossági erőforrások fokozottabb bekapcsolása esetén gondolhatunk. Ugyanakkor szinte bizonyos, hogy az elkövetkező időszakban más feladatok félretételével szinte minden erőforrást e területre kell összpontosítani, alapvető fejlesztés megvalósítása érdekében. Az egészségügyi és szociális ellátás területén elsősorban a működési költségvetés, a műszerállomány beszerzése okoz nagyon nagy nehézségeket. A tervezett fejlesztési feladataink folyamatosan teljesültek. Befejeződött a volt Ideg-elme felújítása, a Kun Béla lakótelepen megvalósult egy általános orvosi és egy gyermekorvosi körzeti rendelő beruházása. Mindezek mellett az egészségügy további lehetőségeket is kapott: a volt főügyészség épületének cseréjével a szakrendelés területén, a gőz-, kádfürdő kezelői jogának megszerzésével a szakellátás, a speciális szolgáltatások területén, s megteremtődtek a feltételei egy új, korszerű mentőállomás megépítésének is. Terven felül vállalta a városi tanács a nővérszálló tetőtér-beépítéséhez a 4,2 M Ft költség biztosítását. Legnagyobb gondunk, hogy feltétlenül szükséges az új röntgenosztály megépítése, amelyre semilyen pénzt nem terveztünk. A várható, mintegy 30 M Ft-os költségvetésből jelenleg 8 M Ft megyei támogatás és 2 M Ft-os vállalati hozzájárulás áll rendelkezésünkre. A művelődési ágazatban, ahogy fentebb említettem a város és széles környéke középfokú oktatásának megnyugtató megoldása érdekében ebben az évben átadásra kerül az új, 20 tantermes gimnáziumi épület. Ehhez kapcsolódóan két önálló középfokú intézmény — Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola — alapítása ebben az évben megtörtént. Az elmúlt időszakra más fejlesztést e területen nem terveztünk. Ezzel szemben az Ifjúmunkás úti óvoda életveszélyessé válása miatt a Kun Béla lakótelepen átmenetileg ki kellett alakítanunk 5 lakásból egy 80 férőhelyes lakásóvodát, több milliót kellett biztosítanunk az állami támogatás mellé az Arany János Általános Iskola 3 tantermes bővítéséhez. A volt pártbizottsági épületbe a Modern Galéria kerül — a testületi döntés már megszületett —, ennek átalakításához is hozzá kell járulnunk anyagilag. A kereskedelem

9 vendéglátás, itlegenforga l om területén a városi tanácsnak tervezhető fejlesztési lehetőségei nem voltak. Ami megvalósult az döntően magántőke és kisebb mértékben vallalati beruházások eredménye. Az elmúlt 2 évben a fejlődés e területeken igen dinamikus. Az Esztergom Szálló részbeni eladásával — a városi tanács 10% erejéig továbbra is érdekelt — az idegenforgalomban nagy tapasztalattal rendelkező tőkeerős vállalatot sikerült a Danubius személyében városunkba behozni, melynek első eredményei igen biztatóak. Ebben az időszakban sikerült a város több évtizedes óhaját megvalósítanunk, amikor az ÁFÉSZ-szel közösen létrehoztuk önálló utazási irodánkat, a Gran Tourst. Ehhez az alaptőke meghatározott részét biztosítanunk kellett. Az idegenforgalom feltételeit nagymértékben javította a várhegy teljes rendezése, nagyrészt OIH, KDIB és tanácsi pénzeszközökből. Összegezve megállapítható, hogy a tervidőszak első felének fejlesztési célkitűzései megvalósultak, hiszen mindössze a Bánom III. ütem (víz, közmű) elkezdése csúszik, ám itt is csak átütemezés történt. Ugyanakkor a fenti ekben több olyan fejlesztésre is kitértem, melyek az eredeti tervkoncepcióban nem szerepeltek. Ezekhez még hozzátehetjük a városközponti parkoló megépítését (8,45 M Ft), az új telefonközponthoz történt hozzájárulás (eddig 5 M Ft) összegét is. Ügy érzem, a tervkoncepció időarányos teljesítése érdekében talán túlságosan is sokat kellett vállalnunk, nem egyszer kényszerűségből, amelynek pénzügyi következményeit a következő években érezzük majd igazán. Ez pedig szükségszerűen felveti — az elmúlt időszak tapasztalatainak talaján — a tanács és intézményei fokozott takarékoskodását, a tervidőszak hátralévő céljainak átgondolását, esetleg átütemezését vagy részbeni elhagyását, a fedezetlen kiadások forrásoldalának további keresését, egy lehetőségekhez mérten önállóan gondolkodó, menedzser-szemléletű struktúra kialakítása érdekében. Simon Tibor tanácselnök-helyettes — Mi lesz a Knézich utcával? — A Knézich Károly utca befejezéséhez a pénzügyi feltételek biztosítottak. A munkákhoz a szakosztály új kivitelezőt keres, mivel a KM igazgatósága az aszfaltozási munkát nem vállalja. cJvtóni (la Hatszázévvel ezelőtt, 1388. dec. 8-án Zsigmond király az esztergomi érseknek adományozza Újfalu (ma Nyergesújfalu), Bajót, Genemarocsa Esztergom megyei helységeket. 1918. december 9-én 200 tengerész érkezett Budapestről az új hatalom helyi erőinek megerősítésére. A megyeházán volt a főhadiszállásuk. Szintén e napon, 1918. december 9-én Esztergomban megalakul a Károlyi-párt szervezőbizottsága, majd a december 14-i alakuló ülésen elnökévé dr. Réthei Prikkel Marián bencés tanárt, neves tánckutatót választották. Társelnökök dr. Katona Sándor, Dombay Nárcisz, Bartalos Vince és Horváth Mihály lettek. 1738. december 13-án tehát negyedévezrede, Esztergom szabad királyi város tanácsa a külső tanács megkeresésére úgy döntött, hogy mivel a szegénységen nagy teher a „németh" tartása, tudniillik a katona-beszállásolás, ezért a természetbeni ellátás helyett a katonák pénzt kapjanak. 1848 december 22-én kezdte meg vendégszereplését Pázmán Mihály színtársulata Esztergomban. Pázmán a korszak egyik legjelentősebb színiigazgatója volt. A színészek előadásaikkal szolgálták a szabadságharc ügyét. Külön díszelőadást tartottak a honvédek részére. összeállította a Komárom Megyei Levéltár A SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDASÁGI TÁRSASÁG AZ ALÁBBI SZOLGÁLTATÁSOKKAL ÁLL AZ ÉRDEKLŐDŐ TÁRSAS ÉS EGYÉNI KISVÁLLALKOZÓK RENDELKEZÉSÉRE: Lekötött és célbetétek kamatozása: 15 nap évi 8 %+prémium 30 nap évi 9 %+prémium 60 nap évi 10,5%+prémium 90 nap évi 12,5%-f prémium 180 nap évi 13,5%+prémium 270 nap évi 14,5%+prémium 360 nap évi 15 %+prémium Pénzügyi, banki szolgáltatásokkal: — bankszámlanyitással, bankszámlavezetéssel, — pénzforgalommal kapcsolatos megbízások teljesítésével, — alcímű számlák nyitásával, — jogi és nem jogi személyiségű gazdálkodóegységek, kisiparosok és kiskereskedők átmenetileg nélkülözhető pénzének betétként történő fogadásával, — rövidlejáratú hitelezéssel (saját ügyfélkörben), — bankgaranciával bíró készpénzfizetési és -elszámolási utalvány kibocsátásával. AKI MER, VELÜNK NYER! BIZALOMMAL FORDULHAT HOZZÁNK: Esztergom, Rákóczi tér 2—4. Telefon: 332, 155