Esztergom és Vidéke, 1988
1988. január / 1. szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATÖ Az újjárendezett esztergomi 1987. december 5-étől, szombattól újra látogathatóvá vált az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár. Több, mint egy hónapig tartott az újjárendezése. Simor János bíboros, hersegprímás 100 évvel ezelőtt, pontosabban 1886-ban tette látogathatóvá az előző kincstárat. Az anyag állandó gyarapodása, az igényesebb elrendezés, valamint a hazai és nemzetközi turizmus ugrásszerű növekedése tette szükségessé az új kincstárhelyiségek létesítését. A Bazilika első emeleti részében, a réginél négyszer nagyobb alapterületen, levegősebb elrendezésben láthatók és tanulmányozhatók a nagyszerű kincsek. Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár hazánk leggazdagabb egyházi kincstára. A katolikus liturgiában használt szerek: kelyhek, keresztek, szentségtartók, ereklyetartók, miseruhák, palástok, püspöksüvegek, pásztorbotok gazdag tárháza e gyűjtemény, s közülük is kiemelkedik a világon egyedülálló „Mátyás király kálváriája". A korábbi kincseskamra helyett ötvösés textiltörténeti múzeumnak is beillik e kincstár. A legrégebbi korokból egy kora-népvándorlási mellkereszt töredék, és egy karoling, Kálvária jelenetet ábrázoló ovális hegyikristály maradt meg. A 13. századi, bizánci rekeszzománcos ereklyetartó ikon, valamint balkáni mellkeresztek képviselik a keleti egyház művészetét, jól jelképezve a magyarság határhelyzetét Kelet és Nyugat között. A koronázási eskükereszt, és a limoges-i ágyazott zománcos tárgyak a román stíluskorszakot, a gyönyörű szarvserlegek, úrmutatók, a sodronyzománcos kelyhek, élükön a Suki-kehellyel, és a filigrános kelyhek híven reprezentálják a gótika — a lovagkor művészetét. Mátyás király és Bakócz Tamás mesés kincseiből is maradt néhány: az említett Kálvária, gyöngyös és tűhímzéses miseruha, drágaköves püspöksüveg és az Itáliában készült Apostoli Kereszt. A barokk kor művészeti virágzásának nálunk nem kedvezett a történelmi légkör: a török világ keresztény emlékeket pusztító jelenléte, a reformáció puritanizmusa egyaránt gátat szabtak a nagyarányú művészeti termelésnek. Az esztergomi érsekeknek pozsonyi és nagyszombati tartózkodásuk idején mégis sikerült néhány nagyszerű ötvöstárgyat és liturgikus ruhát megszerezni. Szelepcsényi prímás úrmutatója, kelyhe és keresztje művészeti csúcsteljesítmény. Esterházy Imre és Károly Ambrus prímások hagyatéka párosulva Mária Terézia kehely és miseruha-adományaival a későbarokk iparművészet markáns példányai. A nemzeti újraébredés korában épül az esztergomi bazilika. A kor prímásainak, Rudnay Sándornak, Kopácsy Józsefnek és Scitovszky Jánosnak fő tevékenységi területe az építés. Emellett mindegyiknek jutott ereje arra, hogy egy-egy Főszékesegyházi Kincstár kehellyel, pásztorbottal vagy miseruhával gazdagítsa székesegyházát. A kiegyezési időszak nagy prímása Simor János. Ö befejezi és belsőleg újra díszíti a székesegyházat. A jó gazda nagyszerű mecénás is lett. Nem csak a Keresztény Múzeumot hozza létre, hanem felépíti a prímási palotát is, és hihetetlen szenvedéllyel vásárol és készíttet új egyházi felszereléseket. Régieket restauráltat — kora felfogásának megfelelően, — újakat terveztet Lippert Józseffel. Ez a historizmus kora. Anynyira belefeletkezik a múlt nagy stílusainak utánzásába, hogy meg is feledkezik saját nyelvén beszélni, teremteni. Ennek ellenére nagy értékek születnek meg, s most a megnagyobbodott területen módunk is van ennek bemutatására. Simor sodró hatása mutatkozik meg kanonokjainak tevékenységén is. A múlt század végének és a századforduló kanonokjainak is jelentős számú emlékeit csodálhatjuk meg. A trianoni Magyarország legnagyobb vesztese az esztergomi érsekség. A harmincas években kibontakozó modern művészeti megújhodásnak sajnos csak nagyon kevésszámú képviselője van az esztergomi kincstárban. Az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus hoz némi változást e területen. Néhány modern kehely jelzi e kort. A mi korunkban dr. Lékai László bíboros, prímás energikus egyénisége hozott mozgást a kincstár életében is. Nem volt gazdag, nagy megrendelései inkább a Római Magyar Kápolna és a szociális intézmények építésére irányultak. Mégis szép emléktárgyakkal gazdagodott általa is a kincstár. Ezeket elkülönítve mutatjuk be. A Keresztény Múzeum is átadta ideillő darabjait. Körülbelül 400 műtárgyban gyönyörködhet a látogató, a bazilika építéstörténetét bemutató kiállítás mellett. Ha meggondoljuk, hogy a történelem folyamán ez a kincstár 19-szer volt kénytelen mozdulni, menekülni, és hogy a sok háború folytán mindig csak dézsmálták királyaink, főuraink, szinte csodával határos, hogy ennyi megmaradt. A főszékesegyházi káptalan felelős gondosságának, féltésének eredményeképp vonzza ma is a kincstár a műkincsekben gyönyörködni és tanulni vágyó hazai és külföldi túristák százezreit. Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár várja látogatóit téli időben — hétfő kivételével — naponta 10— 15 óráig, nyári időben pedig naponta 9—17 óra között. Elhunyt Lékai László bíboros kezdeményezésére a Művelődési Minisztérium Egyházi Gyűjtemények Felügyelősége segítségével, a Központi Múzeumi Igazgatóság kivitelezésében Fekete György tervei szerint készült el az új installáció. Cséfalvay Pál Felhívás! Az Esztergomi Tanítóképző Főiskola, a TIT Városi Szervezete és az esztergomi Általános Művelődési Közp. 1988. február l-jétől Esztergomban, a Tanítóképző Főiskolán megindítja a NYUGDÍJASOK FŐISKOLÁJÁT. Számítunk minden azon nyugdíjas jelentkezésére, aki az idejét szívesen foirdítja rendszeres tanulásra, önművelésre, szellemi gazdagodásra. Ajánljuk a Nyugdíjasok Főiskolája elvégzését mindazoknak az akár életkor szerint, akár egészségügyi okból nyugdíjazottaknak, akik gondot fordítanak gondolkodásuk frissentartására, küzdenek az öregedés ellen önmaguk és családjuk érdekében. A Nyugdíjasok Főiskolája az Esztergomi Tanítóképző Főiskola keretében működik. Az első évben a történettudományi szakkollégiumto indítjuk. Ennek keretében a történettudomány alapjainak megismerése után, megfelelő világtörténeti kitekintéssel a magyar nép történetét dolgozzák fel a hallgatók. A szakkollégium mellé az érdeklődésnek megfelelően speciális kollégiumokat lehet felvenni. Az irodalomtörténet, nyelvtörténet, helytörténeti kutatás, valamint a néprajz speciális kollégiumok közül azt a kettőt indítjuk, amelyiket a legtöbben választják. A tananyagot három félévben, heti 3 órában dolgozzuk fel. A hallgatóknak félévenként lehetőségük van írásos vagy szóbeli beszámolót tenni. A főiskola sikeres elvégzését oklevél tanúsítja. A Nyugdíjasok Főiskolája közösségben biztosítja a rendszeres tanulást, a szabadidő tartalmas eltöltését. A témakörökhöz kapcsolódóan kiegészítő programokat is szervezünk. (PL: színház- és múzeumlátogatás, kirándulás stb.) Jelentkezési lapot a Főiskola és az Általános Művelődési Központ portáján lehet kapni. (Kérésre postán is küldünk!) Címünk: Tanítóképző Főiskola Közművelődési Tanszéke 2500 Esztergom, Makarenko út 1—3. Jelentkezési lapot a fenti címre 1988. január 15-éig kérjük beküldeni. A részvétel feltétele: érettségi vagy felsőfokú végzettség, félévenként 300 Ft tandíj. (Kérelemre és külön feltételekkel az érettségitől a főiskola eltekinthet.) »?>• a.?* mfa «{• "T* < rQ t > *»* "t*
