Esztergom és Vidéke, 1987

1987. szeptember / 7.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFÜZET - KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ Az esztendő ünnepei Szentgyörgymezőn II. BALASSA MÚZEUM TAVASZI ÜNNEPEK Virágvasárnap - barkaszentelés Húsvét előtt egy héttel van a virágvasárnapi barkaszentelés a templomban. „Akkor mindenki kapott egy szál barkát. A harangozónak kellett beszereznie, egész nagy kiviket. Oda kitette egy asztalra, a pap megszentelte, mise végén mindenki odalépett, és egy szál barkát elvett. A barkát aztán mindenki hazavitte, s a ház gerendájába beletűzte. A lakásba nem volt szabad bevinni, mert akkor sok bolha (hangya) lesz." A szentelt barka jó volt torokfájásra. „Hallottam a régiektül. hogy lenyelték, amikor a torkuk fájt, egy szem barkát." Húsvét hete „Húsvét hetiben meszeltünk, súroltunk, kitakarítottunk, ágyat húztunk. Először kimeszeltünk." Szerdán volt általában a nagytakarítás a házaknál. Nagycsütörtökön délelőtt „a harangok Rómába mentek", ekkor harangoztak utoljára, aztán csak Föltámadáskor szólalt meg újra a harang. A nagycsütörtöki utolsó harangszókor hamar meg kellett fogni a söprőt, s mindent kifelé söpörni az udvarból, hogy semmi féreg ne maradjon bent, s az állatok se legyenek férgesek a nyáron. „Amikor meggyüttek a harangok (Föltámadáskor), akkor meg kellett rázni minden gyümölcsfát, hogy jó termés legyen." Nagypénteken, nagyszombaton szigorú böjt volt. Ezekre a napokra csinálták a kőttíst": előzőleg rozsot csíráztattak, a levét kinyomták, lisztet kevertek hozzá — „ídes vót, mint a míz." Nagypénteken még zsírosat se ehettünk, csak a sós heringet, sóba-vízbe krumplilevest, mákosgubát. Az egész nap templom járó nap volt, dolgozni e napon nem illett: pl. nem jó mosni, mert ami ruha ekkor ki van teregetve — a nagypénteken szárított ruha —, megbetegíti azt az embert, aki fölveszi. A nagypénteki időjárásnak is megvolt a maga fontossága: ha ezen a napon esik az eső, kukacos lesz a dió. Nagyszombaton sütöttek-főztek délelőtt. Este feltámadási körmenet volt. Éjjel tüzet szenteltek a templom mellett. A szentelt parázsból ki-ki vitt haza egy darabkát, s vihar idején ezt dobták otthon a tűzre, hogy jóra forduljon az idő. Húsvét vasárnap a délelőtti misére vitték kosárban az ételeket megszentelni: főtt sonkát, tojást, kalácsot, tormát, sót. A templomból hazaérkezve a szentelt ételekből ebédeltek. A böjti tilalom egyébként már szombat este érvényét vesztette, a feltámadási mise után. A húsvét vasárnapi ebédnél szokás volt egy szentelt tojást annyifelé osztani, ahány családtag körülülte az asztalt. „Vótunk pedig tizenketten, de egy tojást apám elosztott annyifelé, ahányan vótunk, és azt mindegyikünknek ő adta a szájába: ha eltévedtek, emélkezzetek meg, kivel ettétek meg ezt a húsvéti tojást." Vasárnap délután festették meg a tojásokat a hétfői locsolkodóknak. A lányok már vasárnap délután megvették a virágot, Holop kertésznél. Szép rózsát, szegfűt vettek a vőlegényjelöltnek, olcsóbbat, egyszerűbbet a rokonférfiaknak, kisfiúknak (jácint, csillagvirág, ibolya). Azelőtt inkább divat volt virágot tűzni a locsolók mellére: „némelyiknek akkora bokrétája vót, majd leszakadt a melle." Húsvét hétfőn már hajnalban kezdték a loesolkodást, ekkor még illendően kis üvegből tiszta vagy szagos vízzel. Kútból vödörrel csak délután öntöztek, vagy lóháton jöttek a legények, s úgy öntötték nyakon a kapuban ácsorgó lányokat. Még az itatóvályúhoz is odacipelték őket. Hétfőn este a fiatalok nagy bált rendeztek, többnyire az olvasókörben. Szent József (márc. 19.) Szent József napján hajtották ki először az állatokat legelni. Ügy tartották, hogy: „Szent József előtt a füvet, ha harapófogóval húzzák, akkor se gyün ki, Szent József után, ha pőrővel verik, akkor is kigyün." A pásztorok (kanászok, tehenesek) már kora hajnalban trombitáltak, pattogtattak az ostorral, jelezték, hogy ki lehet hajtani az állatokat. A gazdaasszonyok ilyenkor leterítették a kötényüket a kapuba, azon keresztül hajtották ki az állatokat, hogy hazataláljanak. SZENT GYÖRGY-NAP (ápr. 24.) Szentgyörgymezőn e naphoz — érthető módon — több hagyomány, szokás, hiedelem fűződik, mint más közösségekben. Az állatok kihajlásának első napja Szentgyörgymezőn nem április 24-e (mint országszerte szokás), hiszen e nap tartják a búcsút. Ünnep volt ez, nem munkanap, csak újabban került át a legközelebbi vasárnapra a Szent György-búcsú. Szent György-napi búcsú Aznap először a templomba mentek az emberek, „volt szép mise, délután litánia". A templomnál voltak a búcsúsok, árusok, mézeskalácsosok, volt ringlispíl. A templom elé egy nagy „májfát" állítottak. Azelőtt mindig volt Szent Györgyeste bál. SZENT GYÖRGY-NAPI HIEDELMEK Ha Szent György előtt ágyneműt teregetnek ki, betegség lesz a családban. Ha e nap előtt kifakadott a szőlő, azt mondták, „le köll rugdosni, mert azon úgyse lesz szőlő, csak azon amelyik Szent György után hajt ki." Megmosakodtak többen Szent György hajnalán, hogy szépek legyenek. Ha Szent György előtt megdördült az ég, mondogatták egymásnak: „hamar henteregni, hogy ne fájjon a derekad!" Tisovszki Zsuzsanna MAGYAR VÍZÜGYI MÚZEUM Esztergom, Kölcsey u. 2. Nyitva: hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. Kiállításaink: A Duna és a magyar vízgazdálkodás története (állandó kiállítás) Beszédes József (1787—1852) emlékkiállítás (időszaki kiálítás) TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT VÁROSI SZERVEZETE ESZTERGOM „TUDOMÁNNYAL A NÉPÉRT" Szeptemberi programjainkból: 3-án 14 órakor LMIM 3. Gyára Esztergom környezetvédelmi helyzete Előadó: Szeder Balázs. 10-én 15.30 órakor UNIKER pinceklub Az új családjogi törvényről Ea.: Nagyné dr. Sándor Bernadett 17-én 17 órakor Dobó Ifj. Klub Szupernóva a Nagy-Magellán felhőben Előadó: dr. Jónás László. 21-én 19 órakor Martos Flóra Leánykollégium önismeret, emberismeret Ea.: Rozgonyiné dr. Kéri Teréz.