Esztergom és Vidéke, 1987

1987. május / 5.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFÜZET - KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ A ,HELL JÓZSEF KÁROLY GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ifjúsági klubja és a HNF májusi (béke hónap) rendezvényei: Május 7., 17 óra TIT-előadás 60 perc a világ körül Utazás, öltözködés, étkezési szokások a világ népeinél Előadó: Dombrády József. Május 28., 17 óra Hell klub Életcélok Az emberi boldogság forrásai Előadó: Rozgonyiné dr. Kéry Teréz. Filmklub: Május 20., 19,15 óra Gólem (francia film, 1936) Sport: Május 15-én 10 órai kezdettel tartjuk az iskola sporttelepén, a hagyományos komárnói szlovák—magyar technikum és a Hell szakközépiskola diákjai közötti sporttalálkozót. Május 8-án 20.30 órakor kezdődik az iskola hagyományos esti ballagása Esztergomban. A menet a bazilikától indul. Május 14-én 17 órai kezdettel az NDKból érkezett művészek 6 tagú csoportja ad hangversenyt a Hell klubban. A belépés díjtalan. Május 1-én nyitjuk meg a Hell kljbban a „Műalkotások Csehszlovákiában" c. színes fotókiállítást. Május 14-én 16 órakor a HNF központban, (Esztergom Széchenyi tér 5.) az „NDK-nap" során előadást hallhatunk az NDK szakszervezeteinek életéről. Május 20-án 15 órai kezdettel a Technika Házában, a Csehszlovák Kulturális Központ és a HNF rendezésében, prágai előadó ismerteti az újítómozgalom alakulását Csehszlovákiában. Mindkét előadás nyilvános, szeretettel várunk minden érdeklődőt. 3Cu fídUm^a^z&k /. A PÓK (Az intrikus) Nem sejtheted, hogy hol remeg sok titkos szál sok zug-fonál. Mit csendbe font azon leront orozva bajt, ha tőrbecsalt... És jaj neked, ha nincs kezed, hogy szertezúzd a csalfa gúzst. A hálót tépd, mert súlyos tét, hogy bennragadsz és néki hagysz egérutat, mit nyála ad. Hátán kereszt, de ne ereszd: Szorítsd torkát, - mert fut tovább ... Z. F. Balassa Társaság Esztergom vára 1737-ben (Egy elfeledett útleírást újra olvashatunk) Németországban, a bambergi levéltárban maradt fenn Johann Michael Küchel építész útleírása. A wüzburgi hercegérsek kiküldetésében 1737 nyári hónapjaiban tett utazást Pozsonyon át egészen Budáig. Hazafelé útjába ejtette Esztergomot is. Hevenyészett fo galmazású útinaplóját (Reisejournal) Garas Klára művészettörténész tette közzé. Fordításunk erre a kiadásra támaszkodik, a értelmező, mondatfűző befűzéseinket szögletes zárójelbe tettük. „Július 2-án Budáról Bécsbe visszaút Csabán (eredetiben Schaba), azután Dorogon (Turach) át. Innét postakocsival Esztergomba (Gran), ahol Peter Weis ezredes engedélyt adott a vár megtekintésére. (A vár) egy hegyen fekszik, amelynek egyik oldala a Dunáig lejt dél felé, és (lenn) a Garam találkozik (a Dunával). Az egész vár legnagyobbrészt össze-vissza romos, (helyenként) toronyszerű. Schuhknecht generális ismét védhető állapotba hozta, a földek felőli oldalon fedett úttal (Chemain couvert) és néhány vállvéddel erősítette meg, jóllehet ezek a munkálatok nem sokat használnak a közeli hegyek, különösen a Tamás-hegy miatt. Ezen várban csodálni valók a (mecsetek) — törökül szólva moshék — a föld színe alatt, így a szuterrénben lévén alkalmasak kirohanó támadásra. Jóllehet a fedezett sáncútnál levő vársík (glassic=glacis) a réslövő ütegek által levegőbe röpíthető. A fegyvertár itt nagyon üresnek látszik, nem több, mint 50 nagyobb és kisebb (darab) van benne, más felszerelés is kevés, úgy hogy a vár ezzel a készlettel nem tudna egyetlen ostromnak ellenállni, amúgy is nagyon romos. Ezek előtt álló dóm-templom belülről tiszta márványnyal és mozaikkal kirakva olyan, mint a római Szent Péter templom. Kívülről is a legszebb márványból való. Régi romok és egy kisebb álló szakasz, ahol most az istentiszteleteket tartják, mutatják, miként állt egykor megépítve. Egyébként az erődítmény a vízig lemegy, azon okból, hogy a benne található kutat a törökök elfedték. A helységben egy nagy meleg tó is található, halban dús, a békák serege nagy lármát csap." A leírásban említett sáncút, ún. fedett vagy fedezett út megfelelt a szárazárok külső falához épített sáncrendszeren futó szűk járatnak, amelyből kis darabot a várkapu előtt láthatunk, mielőtt a fahídra lépünk. A mecsetek valószínűleg a Szent Adalbert bazilika romos oldalkápolnáit jelenthették, amelyek a várfelszín egyengetésekor már a föld alá kerültek. A viszonylag ép Bakócz-kápolnát a törökök mecsetnek használták, később az egyetlen hely volt a várban, ahol a visszavívás után misézhettek. Éppen a Bakócz-kápolna szép vörös falairól és az akkor még egészben levő Porta Speciosa színes kőberakásairól jut a szerző eszébe a római főtemplom felületes és túlzó hasonlata. A várhegy és a Víziváros összekötő falrendszere egy régi vízemelő szerkezetet védett, Evlia Cselebi is látta működni. Lehet, hogy emiatt nem használták a várkutat, s a török idők végén eltömődött. Az esztergomi vár itt ismertetett állapota Andreas Krey császári hadmérnök 1756-ban rajzolt térképén jól azonosítható. Vukov Konstantin Hogyan lett a polgárvárosból „nemes" város Esztergom? Magyarországon a régi vármegye nemesi szervezet volt; a nemesség érdekeit szolgálta, nemesek voltak a vezetőik, akik igazgatták a megyét. Ezzel szemben a szabad királyi városokat polgári szervezetnek mondhatjuk, lakói töboségükben az iparosok, a kereskeaok es az ertelmisegiek közül kerültek ki, bár nemes ember is lehetett a varos polgára. Honnét szármázik akkor a „nemes varos ' elnevezes, amivel gyakran lehet a külonbozo iratokban találkozni í A szabaa királyi város mint polgárvaros tulajdonkeppen nemesi kivaltsagokkal renüelkezett. Önkormányzata volt, akár a nemesi vármegyéknek. A varos maga aontoti a polgárok felvételéiül, szabalyozhatta a városlakok gazdasági tevékenységét, pallosjoga volt (akár egy tournakj, vamot szeahetett, de a város polgárai nem fizettek sem révvámot, sem harmincadot, a város polgára csak a városi törvényszék előtt felelt bűncselekményeiért stb. A város képviseletében két polgár részt vehetett az országgyűlésen is. A kiváltságlevél a város polgárait a negyedik rendbe sorolta, de a polgárok összessége „testében" nemesnek minősült. Nem az egyes polgárt, hanem a polgárok közösségét megtestesítő várost ezért megillette a „tekintetes" és „nemes" jelző. Hegedűs Rajmund