Esztergom és Vidéke, 1987

1987. március / 3.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MELLÉKLET ESZTERGOM VÁROS TANÁCSANAK az 5/1974. (IX. 27.) sz. tanácsrendelettel módosított 2/1971. (XI. 15.) sz. RENDELETE A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL, HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL A címer és zászló leírása 1. s (1) A címer formája: Két részből álló, kikerekített oldalú, alul hegyben végződő pajzs. A pajzs felső részében kék alapon ezüst (fehér) városkép: pirostetős tornyos városfallal, kaputoronnyal, háttérben a város kiemelkedő palotája. A vágott címerpajzs alsófekvésű ezüst pólyájában ötágú vörös csillag. A pajzs alsó részében vörös mezőben négy ezüst (fehér) pólya. (2) A címer szimbolikája: A felső mezőben ábrázolt városkép az esztergomi latinusok kettős pecsétjének előlapjáról származik. A pecsétnyomó az árpádkori várost jelképezte. Az eredeti pecsétnyomó 1723-ban került elő, s 1725-ben történt a megerősítése, amikor a címer színeit is meghatározták: kék mezőben piros toronysüveges ezüst (fehér) városkép formájában. Az alsó mezőben ábrázolt, városkép alatti ezüst pólya a város történetét, képét és jellegét meghatározó Dunát jelképezi, a középen elhelyezett ötágú vörös csillag a város szocialista jelenére és jövőjére utal. A vörös mezőben elhelyezett négy ezüst (fehér) pólya a városnak az Árpádokkal való szoros kapcsolatát szimbolizálja. (3) A városi zászló: fehér alapszínű, téglalap alakú, a városi címert és Esztergom helynevét ábrázoló jelkép. II. A címer használatának feltételei 2. § (1) A város címerét csak mint díszítő és utaló jelképet lehet felhasználni, az hatósági eljárás során nem alkalmazható. (2) A város címere díszítő és utaló jelképként a következő esetekben alkalmazható: a) állandó jelleggel a tanácsülés termében, b) a tanácsülés meghívóin, c) a tanács, a végrehajtó bizottság és a tanácsi bizottságok tervein, programjain, felhívásain, a nem tanácsi szervekkel kötött megállapodásokon és szerződéseken, d) a város történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, a városra utaló emléktárgyakon - külön tanácselnöki engedély alapján, e) a tanács által alapított (kiadott) díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, f) városi ünnepségeken, rendezvényeken, a várost bemutató kiállításokon, g) nemzetközi kapcsolatokban, testvérvárosi kapcsolatokban, protokoláris rendezvényeken, és az idegenforgalmi propagandában, a város idegenforgalmi kiadványain, h) a tanács tisztségviselői, továbbá a tanács bizottságai által a tanács megbízásából eredő tevékenységük során használt levélpapíron, i) a tanács vállalatának, költségvetési üzemének emblémájaként, j) a város fehér színű zászlaján, k) az előzőekben felsoroltak értelemszerű alkalmazásával — külön tanácselnöki engedély alapján tanácsi intézmények és nem tanácsi szervek által is. (3) Az állami és a városi címer együttes használata esetén az áliami címernek — különösen az elhelyezés módját és a címer méretét illetően elsőbbséget kell biztosítani. (4) A városi címert védőjegyként sem tanácsi, sem más szervek nem használhatják. (5) A címer használatának, illetőleg forgalombahozatalának engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a címerrel díszített tárgyat, kiadványt, vagy annak fényképmásolatát. 3. § (1)A város címerét — mint díszítő és utaló jelképet - kizárólag hiteles alakban (az ábrázolás hűségének, méretarányoknak, színeknek betartása mellett) szabad ábrázolni. (2) Egyes esetekben megengedhető, hogy a címer kizárólag a tárgy anyagának színében (fém, bőr) jelentkezzék. (3) A címert csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást. A városi zászló használatának feltételei 4- § (1)A városi zászló a Magyar Népköztársaság zászlajának és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlajának használatát nem helyettesítheti. (2) A városi zászló - 4 m hosszú 2 m széles, 2 m hosszú 1 m széles, valamint 30 cm hosszú és 15 cm széles méretformákban - a következő esetekben használható: a) a tanács ülései alkalmával, b) a város életében más jelentős helyi események (ünnepek) alkalmával, c) az állami és a vörös zászló elsőbbségének biztosítása mellett tanácsi szervek, vállalatok, intézmények ünnepségein, rendezvényein, d) a város belföldi és nemzetközi kapcsolataiban (testvérvárosi ''apcsolatokban), az ezzel összefüggő rendezvényeken, e) a várost bemutató, vagy a városra utaló - több település (város, község) részvételével tartott — rendezvényeken, f) a város jelentősebb kulturális és sport eseményei alkalmával cserezászlóként, g) elismerésként a juttatás jellegének a zászlón való feltüntetésével. (3) A (2) bekezdés b), c), d), f) és g) pontjaiban foglalt esetekben a városi zászló felhasználásához, illetve cserezászlóként vagy elismerésként történő juttatásához előzetesen a tanács elnökének hozzájárulását ki kell kérni. IV. Vegyes rendelkezések 5. § (1) Aki a városi címer és a városi zászló használatára, forgalombahozatalára vonatkozó rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el, és 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a Városi Tanács V. B. igazgatási osztálya hatáskörébe tartozik. (3) A tanácsrendelet kihirdetése napján lép hatályba. Esztergom, 1971. szeptember 26. Dr. Sárosi József sk. Brunszkó Antal sk. vb-titkár tanácselnök A 2/1971. (XI. 15.) sz. tanácsrendelet kihirdetési napja: 1971. november 15. A módosító 4/1974. (IX. 27.) sz. tanácsrendelet kihirdetése: 1974. nov. 15. Dr. Sárosi József sk. vb-titkár