Esztergom és Vidéke, 1987

1987. március / 3.szám

/ K.ULI UKALIÜ IAJEKUIIAIO ESZTERGOM-SZENTGYÖRGYMEZŐI KLUBKÖNYVTÁR KISCSOPORTJAINAK 1987. MÁRCIUS HAVI PROGRAMJAIBÓL KERTBARÁTKOR: 2-án 18 órakor Fólia alatti palántanevelés, hajtatás, vírusbetegségek, kártevők Előadó: Kottra Dezső. 9-én 18 órakor Zöldség-felvásárlás, értékesítés, szerződés Előadó: Szobi Tibor. 16-án 18 órakor Általános kiskert! növényvédelem Előadó: Holop Géza. 23-án 18 órakor Hollandia mezőgazdasága Előadó: Dombrády József. 30-án 18 órakor Amit az AIDS-ről tudni kell Előadó: dr. Kiss Gyula NŐKLUB: 3-án 18 órakor Állam és az egyház kapcsolata Előadó: Horváth István. 7-én 17 órakor 10 ÉVES A NŐKLUB! A nemzetközi nőnap megünneplése Közreműködnek a Balassa Bálint Át. Iskola növendékei. 24-én 18 órakor A nemzetközi helyzet és a magyar külpolitika kérdései Előadó: Horváth István. KISÁLLATTENYÉSZTŐK: 4-én 18 órakor A nyulak tavaszi és nyári tartásra való felkészítése Előadó: dr. Hamvas József. IFJÚSÁGI KLUB: 6-án 18 órakor Irány: Észak! Norvégia, Északi-sark, a lappok élete Előadó: Dombrády József. 27-én 18 órakor Gyógyszertárban beszerezhető gyógynövények, hatásuk Előadó: dr. Nemeskéry Edvin. HONISMERETI SZAKKÖR: Aranymosás a Dunából (Előadás helye: Vízügyi Múzeum) Előadó: Szeder Balázs. NYOLCADIKOSOK KLUBJA: Jogi előadás Előadó: dr. Babják Lajos. MŰSZAKIAK KLUBJA: A mikroelektronika jövője Előadót az IVI biztosítja. A nőnapi ünnepséget a Klubkönyvtárban működő kiscsoportok a Népfront klubbal közösen rendezik. A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! Schleifer Lajos klubkönyvtár-vezető ESZTERGOM-KERTVÁROS, KLUBKÖNYVTÁR Nyugdíjasok klubja (szerda 16 óra): 11-én Tavaszi munkák és gombatermesztés a háztájiban Előadó: Kottra Dezső. 25-én A vagyon elleni bűnözés aktuális kérdései Előadó: Keresztes István. A Klubkönyvtárban KÖTŐTANFOLYAMOT indítunk. Várjuk a jelentkezőket! Az intézmény nyitvatartási ideje: naponta 16-20 óráig, szünnap: kedd és vasárnap r— MAGYAR VÍZÜGYI MÚZEUM Esztergom, Kölcsey u. 2. Tel.: 325 Nyitva: hétfő kivételével 9—17 óráig. Kiállításaink: A Duna és a magyar vízgazdálkodás története (állandó kiállítás) Dunai utazás az Osztrák-Magyar Monarchiában (időszaki képeslap-kiállítás) Hévíz-tó és hévíz-malom Esztergomban Esztergom középkori emlékei között nagy jelentőségűek azok az emlékek, melyek a város vízügyi múltjáról nyújtanak számos kortörténeti adatot. Az esztergomi városközpont építésével lehetőség nyílt a város egyik jelentős vízügyi emlékének megkutatására. Történeti adataink vannak arról, hogy Esztergom Hévízi területén igen érdekes objektum állott: egy Árpád-kori eredetű vízimalom, melyet a török korban lőpormalommá alakítottak át. A Balassa Bálint Múzeum felhívta a figyelmet arra, hogy az építkezések során az egykori vízimalom maradványai előkerülhetnek, illetve az építkezések során megsemmisülhetnek. A Balassa Bálint Múzeum és a Vízügyi Múzeum összefogásával 1982 augusztusában kezdődött a feltárás. De nézzük először a Hévíz-tó és hévíz-malom rövid történetét. A mai Bajcsy-Zs. u. 14-18. számú házak helyén (Fürdő Szálló), a strandfürdő területére is kiterjedő, melegvizű tó terült el, melynek bő vize hasonló nevű patakban folydogált a Kis-Duna felé. A tavat a Szent Tamás-hegyből fakadó melegvizű források táplálták. A melegvizű tó mellett kialakult település eredetileg királyi birtok, melyet 1201-ben Imre király a rajta lévő telkekkel, épületekkel és lakóival együtt az esztergomi káptalannak adományozott. A tóról és környékéről több középkori oklevél tesz említést. Egy 1294-ben keltezett először a Hévíz-tó lefolyásán lévő káptalani fürdőkről, majd a malmok vízrekesztőiről ír. A malom a tó DK-i végénél — a Bástya Áruház melletti építési területen — állott. Esztergom 1543. évi elfoglalása után a törökök lőpormalommá alakították át. Johann Sibmacher 1595. évi metszetén is így szerepel, mely egyben a malom első ábrázolása. A lőpormalom mellett, annak védelmére a törökök kisebb erődöt létesítettek. Az erődöt Evlia Cselebi leírása szerint 1605-ben Kodzsa Lala Mohamed pasa építette. (A Hévíz-tó és malom ábrázolását több törökkori metszeten is megfigyelhetjük.) A törökök kiűzése után (1683) a tó és környéke visszakerült az esztergomi káptalan birtokába. A tó vízét — valószínűleg — ismét a malom hajtására használták fel. Helischer József, egykori városi tanácsos írása szerint az ő ifjúkorában (1790 körül) a tó sűrű náddal benőtt volt, amelyet Sándor Antal gróf az esztergomi káptalantól megvett, azt betöltette és a forrásokat medencébe vezette, amely fölé fürdőházat építtetett. Valószínű, hogy ekkor a tó alsó része töltődött fel (a Fürdő Szálló helye még nem). Ugyanitt említi, hogy a víz ekkor kallómalmot hajtott. A tó teljes feltöltésének idejét - a kutatások alapján - 1839-1841 -es évekre tehetjük. A tó megszüntetésével egyidőben a forrásokat földalatti alagút-, illetve folyosórendszerbe foglalták, melyek a jelenlegi úttest alatt két helyen is átmennek. A malom átépítésére, egy új angolamerikai szerkezet (műmalom) beépítésére 1843-ban került sor. Az átépítést Gramling Ignác végezte, aki az ország első műmalmát 1836-ban készítette a Nyitra megyei Nagy-Surányban. Az esztergomi „műmalmot" többször modernizálták, a régi vízikerekeket a század elején turbinával cserélték ki, majd az 1920-as években elektromos üzeművé alakították át. Sajnos, a malom 1945 októberében leégett. A malom feltárását 1982-ben kezdtük. A terület beépítettsége miatt csak kevés hely állt rendelkezésünkre, ahol kutathattunk. Ennek ellenére ebben az évben sikerült a XVIII—XIX. sz.-i malomépület délnyugati sarkát és nyugati falának nyomvonalát tisztázni. A feltárás folytatására csak 1985-ben nyílt újból lehetőség, amikor elkezdték a pártház építését. Az építkezés miatt módszeres feltárásra nem volt lehetőségünk, csupán ún. leletmentő ásatásra. A feltárás során előkerült a malomhoz tartozó kettős pinceág, melynek boltozatán lyukat vájva sikerült a pince É-D-i ágába lejutni, s azt felmérni. A pince falába beépített bélyeges téglák és egyéb leletek alapján a pince építését a XVII—XVIII. sz.-ra tehetjük. Sajnos a pincét az építkezés során elbontották. Reméljük, ebben az évben lehetőség nyílik a malom további részleteinek feltárására. Molnár Erzsébet muzeológus