Esztergom és Vidéke, 1987

1987. január / 1.szám

netán a tanács?... A játszóhely előtt patinás gesztenyesor szalad le egészen a vízműig. A századelőn nem kis buzgalommal telepítette a Sétahelyszépítő Egyesület. A fasor azóta meglett férfikorát éli, s itt-ott bizony már foghíjas. Vajon a pótlásról kinek kell gondoskodnia? ... A fák között elhelyezett szemétgyűjtők pedig inkább jelzőoszlop gyanánt szolgálnak, a körülöttük elterülő szeméttengerből legalábbis erre következtethetünk. . . A „Szandokán" mellett terpeszkedik a KPM-telep. A szigetről való kitelepítéséről—állítólag—már régen szó esett. ,,Biztos" pletykahírek szerint ide sporttelepet szántak . . . A Kis—Duna vizét annak idején, kikövezett partoldalakkal, szépen mederbe terelték. Mára az idő vasfoga kikezdte e védműveket. Az illetékes hivatal nemrégiben intézkedett is: a Bottyánhíd környékének kövezetét újra kifugázták. A munkálatok — mint látható abbamaradtak. A kavics- és homokkupacok most is ott árválkodnak a partoldal tetején ... Továbbmenvén a Szabad május sétányon, egy romos épület és elhagyott kertek rondítják a környezetet. A házikó hajdan érseki célt szolgálhatott. Ablakait nemrégiben még hevenyészett keménypapír-zsaluk ,,díszítették" - most csak üres helyük ásít kifelé. Omladozó, gazdátlan épület a szigeten másutt is van, például az új szálló mellett. Bízzunk benne, hogy ott sem az idő mondja ki a végszót!... A sportpályák mellett elhaladva a gesztenyesor egyre barátságosabb árnyékot ad. (Einczinger Ferenc, a jeles festő több vásznán is megörökítette a sziget eme hangulatos részletét.) Az arra járó már-már romantikus hangulatba ringathatja magát, mígnem a betonoszlophoz nem ér. Képzelje csak el, tisztelt olvasó, a fasor-út kellős közepén egy két méter magas oszlop éktelenkedik — betonból! Dehogy éktelenkedik: felkiáltójel minden szépérzék ellen. — Először nem tudtam mire vélni a dolgot, mígnem rájöttem: az illegális szemétlerakók ellen tétetett oda. Vajon, engedelmet kérek, csak ilyen drasztikusan lehet megoldani e dolgot?! — Nem hiszem. Egyébként a szemétdomb e szép sziget közepén — valóság! Néhány évvel ezelőtt itt még egy lapos, vizenyős rész volt — a Duna egykori holtága —, amit avatatlan kezek szeméttel töltöttek fel. Hogy feltöltötték, az még csak hagyján, de le is kéne takarni! A szemétdombok lefedése fejlettebb vidékeken már korántsem jelent gondot... A kutyakiképző ideális helyen van; szép számmal járnak ide a kedvencek gazdáikkal. Néha magam is elgyönyörködöm ,,az ember leghűbb barátainak" szépségében, ügyességében. Csupán az zavar, ha kocogásaim során egy-egy nagyobbacska szelindek utánam ered. Volt, amikor ketten futottunk egy kutyával: én előtte, a gazdája meg mögötte. Miután a harmadik elnézést kért az elsőtől, már csak arról vitatkoztunk, melyikünk futott gyorsabban. Tehát: arról a bizonyos szájkosárról a szigeten sem kellene elfeledkezni. Vagy talán nem arrafelé kellene kocognom?.. A fákkal szegélyezett úton a vízműig mehet az ember. A kaput időnként nyitva hagyják. Egy ilyen alkalommal bátorkodtam beljebb merészkedni. Egy dzsumbujos részen enyhén megdőlt emlékoszlopra lettem figyelmes. „Szent István emlékfái, 1938" - hirdette a felirat. Tán e kőnek is lenne méltóbb helye... Átkanyarodva a Nagy-Dunához, a Palkovics-emlékpad kínál pihenőhelyet. Bizony ezen is lenne mit felújítani. A nyáron a városvédő tábor diákjai a kőpad alig kibetűzhető verssorait újrafestették. Jó volna ha e tett nem a gomb és a kabát sorrendiségét reprezentálná -fordítva. . . A hajóállomás sokaknak emlékezetes indulási és érkezési pont. A barakképület azonban nem Esztergomhoz méltó. (S ezzel talán nem vagyunk elfogultak, csupán józan önbecsülők!) Az ott található szabvány-szögletes eligazító táblák, igénytelen felirattal, sem egy forgalmas régi városhoz illők. Itt bőven példálózhatnánk más települések neveivel, de tény, hogy az esztétikus, netán archaizáló táblák nem csak Ráday Mihály műsorából ismeretesek. .. Visszaérve a Hotel Esztergomhoz, a "okálpatrióta joggal mondhatja: ez igen, még több ilyen szálloda kellene! Nem titok, már a harmincas években is a város ,,átmenő turizmus" jellegén siránkoztak. A jachtkikötővel is rendelkező hotel valóban szép reményekre jogosít. Nekem csupán a már omladozó lábazat bántja a szemem. . . Mielőtt az olvasó megrója e sorok íróját: a kákán is csomót keres, hadd valljam be: szándékosan tereltem a dolgok fonákjára a szót - önmagunkért. Szociológusok a megmondhatói: ahol a környezetkultúrával baj van, ott a közösség a felelős, s nem a hivatal és nem a városvédő egyesület. . . Igen, így van ez esztergomi Margitsziget! Sebő József ím SZÁMADÁS - ELŐRETEKINTÉS Esztergom Barátainak Egyesülete alakulásakor célul tűzte ki a város szeretetének ápolását, védelmét. Ekkor (1983) sokan tették fel a kérdést: „kikkel szemben akarják védeni a várost?" Azóta az egyesület megerősödött. Munkájával feleletet adott a feltett kérdésre. A várost szerető lakosság fontos fórumnak tekinti az egysületet, ezért igen sokan keresik meg aggasztó problémákkal az elnökséget. Az elnökség decemberben közgyűlésen adott számot az elmúlt év munkájáról. Kiemelendő annak a közel 60 diáknak a munkája, akik a városvédő táborban cselekvően fejezték ki a város szeretetét. 130 tanítóképző főiskolás négy napon át a város szépítése közben ismekedett Esztergom utcáival. Az elmúlt év során is számtalan kérdés vetődött fel, melyek megoldásában egyesületünk hallatta szavát. Így a 11-es számú főközlekedési út nyomvonalának és a temető helyének kijelöléséről, a piac és a buszpályaudvar leendő helyéről, a városrendezési tervkoncepcióról és a Bős—Nagymarosi vízlépcső esztergomi hatásairól tartott vitákban. A közgyűlésen körvonalazódtak az 1987es év feladatai. Az elnökség e terveket csak a tagság aktív közreműködésével tudja megvalósítani. Égetően fontos a tagság és az elnökség közötti jobb munkakapcsolat kiépítése, melyhez feltételnül szükséges, hogy a már többször megígért helyiség rendelkezésünkre álljon. Nagy feladat a Mária-Valéria híd problémája. Az 1944-ben felrobbantott híd helyreállítása - mint mindannyiunk számára ismeretes — elmaradt, késlekedik. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az épen maradt hídcsonk a nagyközönség számára látogatható legyen. Ezúton is kérjük tagjainkat, ajánlják fel segítségüket a statikai vizsgálathoz, a felújítási terv elkészítéséhez és az apróbb szükséges javítások elvégzéséhez. Tervezzük a temetők felmérését. Térképet szándékozunk készíteni, amelyen jelöljük azon jeles személyek sírhelyét, akik sokat tettek városunkért, öregbítették hírnevét. Kataszterbe kell foglalni a képzőművészetileg, helytörténe-