Esztergom és Vidéke, 1987

1987. február / 2.szám

Babits Mihály: Szent István városa Én egy harmadik hegyről szoktam nézni mindezt, ez az én saját külön hegyem: egy nyájas szőlőhegy kis kápolnákkal és pincesorokkal! Innen a másik kettőt jól belátom, s így szeretem őket látni együtt; itt ütöttem föl nyári tanyámat immár hosszú évek óta. A hideg pompájú Benczúr-festmény helyett ma otthonos tájkép néz rám, meghitten mosolyogva, verandám üvegkockáin át, friss színekkel, mint egy rajzhálós karton. Szent István székhelye iparkodó, messziről füstölgő bányavároskák közt pilledten őrzi pompáját s szegénységét. Tekintetem kéjjel csúszkál a csillogó Dunán, a méltóságos kanonokházaktól, a Csitri-szigetek ősvadonáig. Ahol én lakom, ott is ősvadon volt, mikor először ide csöppentem, mint egy gyarmatos a Csöndes-óceán valamely ismeretlen szigetére. Mennyi türelem, fáradság, lemondás a gyarmatos élete, míg némi kényelmet teremthet magának. Sokszor eltűnődtem, mit szeretek Esztergomon? Nyilván a Benczúr-pompát, az ősvadont és a szelíd szegénységet együtt, öreg Esztergomiak még emlékeznek a Simor prímás négyesfogatára, amely lépésben sétált át a legszegényebb utcákon, előtte egy hajdú járt, mint a mesékben, és hatosokat osztogatott a szenttamási rongyos gyerekeknek. Simor bíboros nemcsak hatosokat osztogatott, hanem képeket is gyűjtött, s ő vetette meg a kis múzeum alapját, ahol ma édes olasz primitívek láthatók, és középkori magyar festmények, Filippo Lippi, Kolozsváry Tamás s a titokzatos M.S. mester mellett, s közben Pázmány A BALASSA TÁRSASÁG decemberi közgyűlésén szó esett az esztergomi vár helyreállításának további sorsáról: A válasz: Az Állami Tervbizottság (ÁTB) tíz fontos műemlék — hét vár és három kastély — helyreállítását támogatja. Rangjához méltóan szerepel közöttük a mi várunk is. A kezdeti szándék szerint teljes helyreállításokat tűzték célul, hiszen később már csak a legfontosabb állagmegóvási és életveszé'y elárítási feladatokra jut a támogatás. (Sejthetjük az okot: ,,A jelenlegi nehezülő gazdasági helyzet....") Esztergomot illetően az ÁTB-program a váron kívül a vízivárosi városfalakkal is foglalkozik. 1986-ban három millió forint jutott rájuk, melyet sikerült maradéktalanul felhasználni. Tavaly a várkápolna tetőzetének javítását és a szép kápolnakapuhoz vezető kőbábos reneszánsz lépcsőzet restaurálását is elvégezték. A Vízivárosban pedig jelentős falszakasz javítását fejezték be. Sajnos, a támogatás összege az idén sem fog növekedni, pedig az eredeti előirányzat valamivel magasabb volt, mint 5 millió forint. Ezért a Várhegyen munkálkodó más beruházók szándékainak és pénzeinek összehangolása rendkívül fontos. Egy konzultatív tárgyalássorozat révén — szerencsére — e munka sikeresen előrehaladt. A Várhegy területén jelenleg az Országos Műemléki Felügyelőségen kívül a Központi MúzePéter sétabotja is helyet talál vén juhászok faragott botjai közt, s egy régi hercegnő dísztárgy- és szelencegyűjteménye. Igen, minden van Esztergomban, pompa és szegénység, szent csillogás és otthonos magyarság, a magyar élet egész keresztmetszete. S ha leszállok a hegyről, a Sötét kapu mellett, s tovább ballagok a kis híd felé, elém tárul az időbeli hosszmetszet is, maga a történelem, minden dicsőségével és pusztulásával. Egyformán jelentős itt, amit látok, és ami hiányzik. A szent, papi barokk Pázmány Pétert juttatja eszembe, holott ez persze mind csak későbbi. Hisz Pázmány esztergomi érsek volt ugyan, de nem lakhatott Esztergomban. Esztergom a török alatt nyögött, száznegyven éven át. A hídon túl látom a szigetet, ahol Balassa Bálint elesett, a török ellen küzdve. A csehszlovák partról gémeskutak integetnek felém. (...) Visszafordulok, A városház körül még ósdibb barokk fogad, mely a kuruc kor emlékét idézi: dupla tetejű házak, faragott erkélyek, legyezőmód széttáruló scgarakkal díszített jellegzetes kapuk. Maga a városház, mely a híres Vak Bottyán palotája volt, kecses tornyával s tömzsi árkádjaival, a legszebb épületek egyike. Ide ült be Kucklander, a labanc generális: amit a török meghagyott, azt a labanc bontotta le. Az útjába eső építményeket behordatta földdel, hogy ágyúinak állást szerezzen. S amit a labanc meghagyott, azt a talajegyenlítők bontották le, vagy földelték el. A régi, Szent István-i bazilika állt még, mikor a műveleteket megkezdumi Igazgatóság, a Városi Tanács és a Közép-Dunavidéki Intézőbizottság (különösen területi bizottsága), tevékenykedik eredményesen. A helyreállítási munkálatokat nagy mértékben segítik a Balassa Múzeum kutatásai. ték; az utolsó tornyok közben dőltek össze. Néhány év előtt még azt hittük, hogy végkép elsüllyedt és elpusztult minden, ami a török előtt volt Esztergomban. Esztergom, mint egy nagy temető, a föld alatt őrizte igazi kincseit, s ékes sírköveket emelt fölébök. Különös véletlen folytán éppen Szent István évére ismét láthatóvá lett valami ebből az elmerült múltból. A történelmi sétát, amit megkedtem a Duna-parton, folytathatom a föld alatt. Lelkes és kitűnő szakemberek kiásták Szent István eltemetett palotáját a sárból! Ez a palota, háromszor átépítve más-más korban és stílusban, mint egy geológiai képződmény tárja föl Esztergom eltűnt múltjának rétegeit. Esztergomét vagy Magyarországét: mert hisz Esztergom, mielőtt véghely lett volna, székváros volt, és kultúránk góca. Sőt még Magyarországnál is többről beszélnek ezek a rétegek! Az európai kereszténység lelkéről beszélnek, melynek a magyar lélek előbb áhítatos kis inasa, később már tökéletes munkatársa.. . .A magyar míves együtt dolgozott a III. Béla francia építészeivel s a Vitéz János olasz festőivel. A pompa, melyet nemzedékeken át fölrétegeződött alkotásuk romjai megsejtetnek, talán nem egészen ugyanaz, mint amit valaha, a Benczúr-kép nyomán, elképzeltem. A szellem azonban, mely belőle árad, pontosan az a szellem, aminek Szent István nyitott kaput ebbe az országba. Az európai kultúra és keresztény egység szelleme. Esztergom és Vidéke 1938. szept. 18. Az egyház —mint érintett tulajdonos—, talán külföldi támogatást is tud szerezni, ezáltal a vár régi palotájának és más épületeinek rekonstrukciója meggyorsulhat. Vukov Konstantin SZABADTÉRI SAKKJÁTÉK Ez már a múlt - januári számunkból technikai okok miatt kimaradt 15