Esztergom és Vidéke, 1987
1987. február / 2.szám
Vendéglátás ? vendégvárás Esztergomban Mi a teendő....? Bemutatjuk Flórián Mária esztergomi költő verseit Arany ködök Köd feszüi a nyűtt földre. Arany ködök, ezüst ködök keringenek. Megint macska-éberség, megint ördögi kényszer. Nem téved Bogdán bakter úr, vonata kinyúlt, mint szétroncsolt kutya. Totyogó lábaival a gyerek pirospöttyös labdáját rúgja. Téli cinege elszenesedett maradványai a vágányok között. Szinte sérthetetlenül megmaradt lábai sötétlenek. A tollkupactest érintésre a fényesre koptatott sínekre száll. Ne menj felé! Ez itt élt, szárnyaival verte a levegőt lehet még tegnap is. Kátrány- és olajszag, köd, erős zajok, füstlecsapódás az arcon. Iqen, a füstlecsapódás megérdemel egy fotográfiát - Ködös időben f:4 1/60mp. Fenyő madarakkal Ott, a fenyő tetején bódult szárnyaikat csapkodják a madarak. Akarják tudni hány emelet még az ég, vagy a földgolyó meg a fenyő megfelel nekik? Szabálytalan alakzatban toboz-rügyek hálózzák át a fakoronát. Jutna talán mindegyikre egy madár. Most már felfedhetők: galambok burukkolnak összetéveszthetetlenül. Tűlevél-kardok melengetik a fagyos lábakat, szárnyakba hatol a gyanta. Kikerülve a csigák bíbelődő szerelmét, vadmacska közelít sunyi lépteitől szinte nem rezzen a sáfrányszínű avar.. Kertek Királyok kertje éjszaka; ragyog a sok-sok almafa. Diófák sírva alszanak, álmukban almákhoz hajlanak. Súlyos szoknyák a fák alatt kergetőznek, felgyújtanak. Az én kertem éjszaka: kevély a három almafa. Diófám tagadva bólogat, dühében engem kárhoztat. Hátam mögött, a fák alatt fuvolásom baltát ragad. Automobil Az ablakból lesel: lopódzó automobil még a „hőskorból". Csöpp ládikóban viaskodó sárkány roppant élvezed. Kopogtass át a falon, ki látja még. Alattomos pillantásaid szúrnak, sürgető tekinteted végre célt ér. Vagy optikai csalódás csupán? Bűvölöd-bájolod leáll a motor, Derekadon szivárványöv mesterien kidolgozott színekkel — piros, sárga, zöld. Kezedben a mosógép forgótárcsája, hajadba fűzve piros kis jelzőtáblák. Vigyázz, a túloldalon fellebbenti függönyét egy ikerlélek. Esztergom város vendéglátása és a vendégvárás régmúltra tekint vissza. A rendelkezésünkre álló dokumentumokból tudjuk, hogy már az 1200-as évek elején — Tar Péter (a kopasz) vezetése alatt - a városban vendégfogadó működött. A XII. század vége felé a városban már sör főzésével is foglalkoztak. Ilyen előzmények után az 1920-as évek második felében törvényszerűen fogalmazódott meg az az elképzelés, melynek értelmében a természeti adottságok, valamint az itt található múzeumok, műemlékek vonzóerejére építve idegenforgalmi centrummá kell fejleszteni a várost. E koncepció szellemében kezdték meg az infrastruktúra kiépítését: strandfürdőt, fedett uszodát, gőzfürdőt építettek; bővítették a vaskapui turista házat, a szállodákat, a vendéglátást és a kereskedelmet. E törekvések nyomán lehetőség nyílt komplex programok szervezésére, a kultúra, a sport, a természetjárás, az üdültetés és a vendéglátás összekapcsolására. E munka során jelentős eredményeket értek el az idegenforgalom fejlesztését illetően, A felszabadulás után komoly erőfeszítések történtek e hagyományok folytatására. Augusztus 15-20 között nyaranta megszervezték az „Esztergomi ünnepi Hetet" Az 1960-as évek elejétől érzékelhetően nagyobb erőket mozgósítottak a város idegenforgalmának fejlesztésére. Vendéglátásunk az 1970-es évek végére válságos helyzetbe került, a szállodai ellátottságunk minimális volt. E feszültséget próbálta feloldani a Fürdő Szálló rekonstrukciója, a Platán söröző megnyitása, a Kis Pipa étterem felújítása, a Korona Kávéház létrehozása, a Kettős Pince étterem bővítése. Ide sorolható még a Hévíz étterem, a magánvendéglők és a Vadvirág motel és camping átadása, valamint a Turista szálló felújítása. Jelenleg a Rákóczi téri bisztró átépítését és újabb vendéglátó egységek létrehozását tervezik, elsősorban a Széchenyi téren és a városközpontban. A kereskedelmi ellátás a Bástya áruház felépültével némileg javult, ezenkívül több új szövetkezeti, illetőleg néhány magánkezdeményezés is enyhített a gondokon. Az ellátás bizonyos fokú változása nyomán emelkedett a vendégéjszakák száma. Jelenleg 1520 fő számára tudnak szálláshelyet biztosítani, és több mint 2950 főt étkeztetni. A kulturális élet szervezeti rendjéből adódóan a művelődési központ kivételével valamennyi idegenforgalommal foglalkozó kulturális intézmény kívül esik a városi irányítás közvetlen hatáskörén. Ennek köszönhetően rendkívüli nehézségeket okoz a megfelelő fejlesztések szorgalmazása, céltudatos összehangolása, a kulturális rendezvények közös érdekeltségű rendszerének megformálása. A múzeumok közül megfelelő körülmények között tudja fogadni látogatóit a Keresztény Múzeum, a Balassa Múzeum, s részben a Vármúzeum. Fontos egységgel gazdagodott a város a Vízügyi Múzeum megnyitása révén, s örvendetes, hogy megkezdődött az a folyamat, amelynek eredményeképpen megnyithatja kapuit a Modern Galéria, s visszakaphatja épületét a Bibliotéka, így megfelelő irodákhoz, raktárakhoz juthat a Balassa Múzeum. A korábban megszűnt két szabadtéri színpadot (Városi Tanács udvara, Labor MIM sporttelep) az Idegenforgalmi Hivatalnak és a Városi Tanácsnak sikerült pótolnia a Vár-hegyen. Esztergom kulturális vonzerejét növelik az újból indított Várjátékok, ám szinte teljes egészében hiányzik a szórakoztató, könnyűzenei rendezvények sora. (Kivételként az Express törekvését említhetjük.) A Nemzetközi Duna-túra és a Sobiesky Emléktúra kivételével nincs igazán vonzó nyári sportesemény sem. Kihasználatlanok a természet vonzerejében rejlő idegenforgalmi adottságok. Az Ifjúsági Park mielőbbi befejezése úgyszintén kívánatos. Ezt követően a Sportcsarnok, a Petőfi Sándor ÁMK, a szabadtéri mozi, a strand és a Fürdő Szálló összefogásával komplex idegenforgalmi ellátásra kerülhet sor. A kialakult hazai gyakorlat szerint a tömegeket mozgósító könnyűzenei, színházi és komolyzenei programok rendezői - különböző szervekkel együttműködve — a művelődési központok, E feladatok legnagyobb részét a Petőfi ÁMK-nak kellene megoldania. Ehhez azonban szinte minden feltétel hiányzik. Az intézmény kifejezetten gyenge technikai és pénzügyi ellátottsága, s a célra szervezett státuszok kevés száma gátolja az idegenforgalmi vonzatú kulturális rendezvények megfelelő ritmusú fejlődését. E méltatlan helyzet megváltoztatátsa alapvető városi érdek. Meg kell teremteni az idegenforgalomban részt vevő vállalatok és intézmények s a bennük dolgozó személyek anyagi érdekeltségét, valamint a szerezett, egységes és színvonalas propaganda feltételeit. Ez utóbbi megvalósításához szükség lenne, arra hogy az üdülőhelyi díjakból befolyt összeg egy részét ilyen célokra használják föl. Az érdemi előrelépéshez ezen túl feltétlenül nélkülözhetetlen az idegenforgalomban érdekelt intézmények és vállalatok tevékenységének összehangolására. Dr. Bárdos István 2
