Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 3. szám
HATVANÖTÖDIK ÉVF, 3. SZ. SZOMBAT, 1944. JANUÁR 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. keresztény politikai 6S társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A magyar háziiparok a múlt évben 32 millió pengő exportforgalmat bonyolítottak le. — 2 és fél millió utast szállítottak Pest és Buda között az idén a dunai propellerek. — Ifjabb Horthy Miklós rádiószózatot intézett a délamerikai magyarsághoz. KÜLFÖLD fiadat üzent Mihajlovics tábornok Tito partizánvezérnek. — Sztálin ezentúl a Szovjetunió nagymarsallja címét viseli. — 12,000 embert öltek meg Franciaországban a légibombák. — Horvátországban minden adófizető egyszeri háborús vált- ságot köteles fizetni. — Megszervezik a rend hadseregét Franciaországban. — Costarica kormánya megengedte Károly volt román királynak és Lupescunénak letelepedését. — Giraud tábornokot Eisen- hower tábornok alá rendelték. — Churchill továbbra is ragaszkodik eddigi munkakörének megtartásához. — Lefoglalták a fasiszták Dino Grandi volt nagykövet vagyonát. — Feltalálták Marburgban a vakok számára a tökéletes gyorsírogépet. — A svéd hadsereget hadikészültségbe helyezték. — A szövetségesek felosztják maguk között Afganisztánt. — Badoglio több mint 600 fasis- tát bocsátott el állásából. — Franco tábornagy visszahívta a külföldre emigrált spanyolokat — Bengáliá- ban nagy kolerajárvány dühöng. — Az emigráns olasz politikusoknak tilos a hazautazás. — A németek biztonságba helyezték az olasz műkincseket. — Az angolszászok ha- jórakományszámra szállítják el a régiségeket Olaszországból. — A finnekkel szembenálló szovjetcsapatok egyharmada nőkből áll. — Roose- velt átalakítja kormányát. — Újabb zsidóellenes tüntetés volt Newyork- ban. — A lengyel zsidók népszavazást követelnek a lengyel területekre. — Sztálin az északafrikai francia gyarmatokat egy demokratikus köztársaságba akarja összefoglalni. — Ideiglenes kormánnyá alakítják át az algíri francia bizottságot. — Roo- sevelt az amerikai nemzetnek adományozta Hyde-parki birtokát. — A németek 162 német tengerész kiadatását követeli Írországtól. — 291 halottja volt Franciaországban a szil veszteri támadásnak. — Asszony került az .angol munkáspárt élére. — A Szovjetet a lengyel területek helyett más területekkel akarják kár pótolni. — Szövetséges tiszteket küldtek a szerbiai partizán csapatokhoz. — Moszkva kifogásolja a csehek passzivitását. — Szófiából a követségek vidékre költöztek. — A német hadvezetőség ismét a rugalmas védekezésre tért át. — Tito összeköttetésben állott Sándor szerb király gyilkosaival. — Mac Arthur tábornokot akarják jelölni az amerikai elnökválasztáson. — A balti államokban elrendelték a teljes elsötétítést. — Montgomery tábornok már átvette az angliai inváziós hadsereg parancsnokságát. Istenért és mások javéért... Irta : Szalva László A háború vérzivatara között az emlékezés ereje kétszeresen hatja át a lelkünket. Emlékezünk arra a napra, amely azt a nagy férfiút adta nekünk, aki a magyar katolikus egyház vezetője és irányítója, nekünk pedig esztergomiaknak ennél több, a családtagunk. Az ünneplők közé sorakozunk ezen a napon mi is és kérjük az Egek Urát, hogy adjon még számos évet annak, aki csak az Istennek élt és mások javáért dolgozott. Büszkeséggel emlékezünk arra a napra, mikor boldogemlékű XI. Pius pápa személyesen püspökké szentelte a már érsekké és bíborossá kinevezett dr. Se- rédi Jusztiniánt. Az ő szerény egyénisége, szerzetesi elhivatottsága sohasem kereste a fényt, a dicsőséget. Talán Istennek különös céljai voltak vele, mikor XI. Pius pápának adta azt a sugallatot, hogy mint Krisztus földi helytartója felruházza őt azokkal a jogokkal, amelyek Magyarország főpásztorának, püspökének járnak. De éreztük ezt a nagy kegyet Krisztus akkori és jelenlegi földi helytartójától, mellyel szeretetét, megbecsülését és bizalmát a hercegprímás személye és a magyar haza iránt is mindenkor kimutatta. Nekünk esztergomiaknak, kik az ő első főpásztori áldásában részesülhettünk, felejthetetlen lesz ez a nap, mert Serédi Jusztinián személye, határtalan nagy tudása, rendkívüli intelligenciája nagy nyereség a hazának. Egyházi téren olyan alkotásai vannak, amelyre joggal figyelt fel az akkori Szentatya és nevezte ki őt Magyarország bíborosának, Bakócz, Oláh, Pázmány, Losy utódának, hogy lelke teljes erejével dolgozzon a magyar haza katolikusainak javára és a lelkek üdvösségére. Ezt a szándékát kifejezésre juttatta a Szentatya abban a beszédben, amelyet 1928. január 8-án intézett hozzá : ,,A bi- borosi méltóság nagy és érdemekben dús kor koronáját szokta jelenteni. A kinevezett négy bíboros közül három, ha munkaképességüket nézzük, aránylag fiatal, de valóban a mi kedves Benjáminunk : Serédi Jusztinián, a Szent Kollégium és a Mi igazi Benjáminunk, aki büszkesége a tudománynak és dicsősége országának. Értesültünk arról, hogy Magyarországon milyen örömet keltett az ö kinevezése. Mi és a Szentszék valóban örülünk, ha megkülönböztetett jóakaratunkat kimutathatjuk Magyarország iránt, amely sokat szenvedett és mely évszázadokon keresztül az Egyház, a kultúra és a civilizáció igazi védőbástyája volt." Ujjongó öröm töltötte el lelkünket, mikor a Bazilika nagy harangja a magyar Sión ormaira hivott, hogy hálát adjunk azért az isteni Gondviselésnek, hogy a megcsonkított országnak a legnehezebb időkben küldött egy olyan férfiút, akit az ország minden katolikusa kezdettől fogva óhajtott és tisztelt. Látjuk, érezzük, hogy bíboros főpásztorunk figyeli katolikus híveit és aggódva félti őket a háború vérzivatarai közepette és szüntelen imádkozik és imádkoztát a békéért. Ma már az országban azok a méretek amelyek között a bíboros hercegprímás él és munkálkodik : egy-egy intézkedése, beszéde, vagy nyilatkozata azt mutatják, hogy látja azokat a problémákat, amelyek elé a háború alatt és után néz hazánk. Ebből a szempontból intézi a katolikus híveknek ügyeit. Ébren őrködik afölött, hogy a háború vérzivatara, a a Krisztus és egyháza iránt a szeretetet. technika haladása ne öljék ki a lelkekböl „Háború van most a nagyvilágban . . ." Vihar pusztítja a földet, förgeteg marcangolja maradék tetőnket, szélvész zihálja vetéseinket, zimankó hordja errs- arra megmaradt emberi javunkat, lázak gyötrik földünk sebes testét, sűrű sötét köd borít hályogot szemünkre, máglyák emésztő lángja lobban fel a sötét éjszakákban. A pusztulás az önmagát emésztő őrjöngés fölött meg nem ingatható szilárdsággal emelkedik az ég azúrja felé a Magyar Sión ormáról a prímási trón. Most a püspökké szentelésének tizenhatodik évében talán még soha a szegény emberi nem földi sorsának egyetlen korszakában sem térdeltünk oly kétségbeesett végső reménykedéssel az oltár lépcsőjénél. Sohasem menekültünk mi hajótörött emberi lelkek, oly fanatikus bizakodással ebbe a révbe, mint az eget-föl- det rázó förgeteg e napjaiban. Kérjük a Mindenhatót, hogy a magyarok főpásztorának szive vágyát hallgassa meg e napon és küldje el erre a sokat szenvedett, vérzett hazára a főpásztor és mindnyájunk által óhajtott világbékét. Esztergom város és vármegye a statisztika tükrében A történelem igazságai alapján jutottunk el odáig, hogy Magyarországnak milyen szerep jutott itt kelet és nyugat határmesgyéjében. Ha az évről-évre megjelenő statisztika adatait összehasonlítjuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy mi magyarok a legzaklatottabb vidéken vertünk gyökeret. Magyarországon az elmúlt ezer esztendő alatt sokszor tombolt a történelem kegyetlen vihara, a magyarság embererdejét tépázva, sokszor dús embererdőket tarolva le. A magyarság fennmaradása annak köszönhető, hogy életre való, államalkotó és vezetésre képes katonanemzet, másrészt, mert történelmi hivatást tölt be legsúlyosabb időkben, a kultúra és civilizáció érdekében. Mindezt fényesen bizonyítják a statisztikák és mutatják azt, hogy mily ragy árat fizettünk a folytonos küzdelemben. Esztergom városának IV. Béla király vagy Mátyás király ideje alatt volt ennyi lakosa. A mostanában megjelent Magyar Statisztikai Zsebkönyv, melyet már lapunkban ismertettünk sok érdekes és értékes adatot tartalmaz Esztergom városáról és a vármegyéről. A mostani cikkünkben is egy csokorra valót tárunk olvasóink elé és összehasonlítjuk más hasonló város adataival. Terület, népesség. Esztergom vármegye 1.121 négyzetkilométer. Ebből a földterületből 115.000 kát. hold szántó, 7000 kát. hold kert és szőlő, 21.000 kát. hold rét és legelő, 37.000 kát. hold erdő és 15.000 kát. hold van, ami nem esik földadó alá. Esztergom város területe 15.893 kát. hold és pedig : 5049 kát. hold szántó, .158 kát. hold kert, 1925 kát. hold legelő, 747 kát. hold rét, 4 kát. hold nádas, 2059 kát. hold beltelek. Ebből a város tulajdona : 539 kát. hold szántó, 2863 kát, hold erdő, 745 kát, hold legelő, 155 hold rét, 25 hold szőlő és 1140 kát. hold beltelek. Esztergom vármegye területén van 1 megyei város, 2 járásra oszlik, 25 nagyközség, 26 kisközség, 131 puszta, telep és egyéb lakott hely. 1930-ban 104.798 lélek lakott a vármegye területén mig 1941-ben 115.384 Esztergom vármegye szaporodása 1930—1941 között 10.586, ami 10.1 °/o-nak felel meg. Esztergom vármegyében egy négyzetkilométerre 1029 lélek jutott. Az 1941. évi népességből 58,798 férfi és 56.586 nő. E népességből 1000 férfira 962 nő jutott. Esztergom vármegye szaporodása országos viszonylatban a hetedik helyen áll. 1. Mármaros 21, 2. Bereg 16.5, 3. Ugocsa 12.9, 4. Pest vm. 12.3, 5. Udvarhely vm, 12.2, 6. Ung 10.4, 7. Esztergom 10.1 százalékkal. Az ország legszomorúbb statisztikáját mutatja Gömör- és Kishont vm. ahol az 1930—1941. között 2.161 lélekkel van kevesebb. Amilyen emelkedést mutat a megye statisztikája, épp oly emelkedést mutat a város statisztikája is. Esztergom városának 1930-ban 17.354, mig 1941-ben 22.171 lakosa volt. Az 1941. évi népességből 12.280 a férfi, 9.891 nő, ezeksze- rint Esztergom városában 1000 férfira 805 nő jut. Nálunk nagyon szerencsés helyzetben vannak a nők. Esztergom tényleges szaporodása 1930 és 1941 között 4817 lélek, ami 27.8 °/o-nak felel meg Gyáripar, középipar és kisipar. Esztergom vármegyében az ipartelepek száma 46, ebből üzemben volt 1941-ben 43, a tényleges üzemi napok száma 11.256. A 43 üzemben az évi átlagos munkáslétszám 3.237 férfi és 417 nő. A munkások által teljesített munkanapok száma 1,066.000, ami 9,504.000 munkaórának íeiel meg. Ezért a teljesített munkaóráért 4.504.000 pengőt fizettek ki és átlag egy munkásra évenként 1.233 pengő jutott. |.Ez az összeg ma már természetesen a narom, négy sőt ötszörösére emelkedett.) A termelés értéke 32,395,000 pengő, a leihasznait anyagok alatt tüzelő, vilagitó- anyagok, nyers- és csomagolóanyagok értékét kell vennünk. Esztergomban és a vármegyében az őstermelés és a bányászat mellett jelentős szerep jut a kisiparnak is. Esztergom vármegyében az önálló iparosok és vállalkozók száma 2.086, akik: 2.087 műhelyben dolgoztak. Az önálló iparosok által fenntartott üzemek közül természetes személyek tulajdonában volt 1.986 üzem, jogi személy tulajdonában 92. 1000 lélekre 18.1 °/o üzem esik. A kereskedők közül a kis és nagy- kereskedők száma a vármegyében 730. Az önálló kereskedők által fenntartott üzletek száma 745, amelyek közül 680, természetes személy és 65 jogi személy birtokában volt. Pénz és hitel. A pénz értékének szilárdsága folytán Esztergom vármegye területén úgy a betét, mint a hitel ügylet igen szép forgalmat mutat. Esztergom varmegye területén 514.471 pengő kölcsönt nyújtottak földbirtokra, 75.083 pengőt bérházakra és gyárakra, az összes ingatlanokra nyújtott jelzálogos kölcsön összege 589.554 pengő volt. Ezek az összegek azonban csak belföldi kölcsönök voltak. Biztosítás. Ma már hála Istennek országosan felismerték a biztosítás nagy horderejét és igy azután a biztosítások száma napról- nepra nő. A vármegyénkben is igen szép fejlődést mutat, a múlttal szemben, Esztergom vm. területén a tűzesetek száma 80, amelyből károsodást szenvedett 141 személy. Biztosított épületben az okozott kár 73.000 pengő volt, a nem biztosított épületben 2000 pengő, biztosított ingóságban 106.000 pengő, nem biztosított ingóságokban 16.000 pengő, mig erdőben 1000 pengő volt a kár összege. Az ösz- szes kár 198.000 pengő volt, amelyből a biztositó társaságok 44.000 pengőt megtérítettek. A tűzesetek oka gyújtogatás 12, villámcsapás 2, gyermekek játéka 20, gondatlanság és ki nem mutatható ok 46 esetben fordult elő. Költségelőirányzat. Esztergom vármegye költségelőirányzata 1942-ben : az összes szükséglet 471.000 pengő, 1943-ban 597.048 pengő. Az összes szükségletekből háztartásialap 1942-ben 245.000 pengő, 1943-ban 375.006 pengő, nyugdíjalap 1942-ben 185.000 pengő, 1943-ban 192.938 pengő ,vegyes alap 1942-ben 41.000 pengő, 1943-ban 67.844 pengő volt. Az összes költségvetési hiány 1942- ben 414.000 pengő, 1943-ban 597.048 pengő. Esztergom városát terhelő vármegyei pótadó 1942-ben 59.000 pengő a községeket terhelő 355.000 pengő. A megállapított pótadó Esztergom városában 1942-ben 17.9%, 1943-ban 18.7%, a nagy- és kisközségekben 1942-ben 38 %, mig 1943-ban 32% volt, A pótadó a vármegye területén lévő kis- és nagyközségekben 1943-ban a következőkép alakult : 1. Pótadómentes Dorog és Sárisáp. 2- 1—10% pótadója Csolnok, Lábatlan, Nyergesujfalu, Piszke, Süttő, Tokod és Párkány, tehát 7 községnek.
