Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 3. szám
2 *SZT1HG!0I8 *» VID1KI 1944. január 8. 3. 51—100% a pótadó Mogyorósbánya, Bucs, Nagyölved, Németszőgyén és Bátorkeszi, tehát összesen 5 községnek. 4. 101—150% a pótadója Csév, Leányvár, Pilismarót, Tát, Dunamocs, Karva, Ebed, Érsekkéty, Farnad, Kéménd, Gyi- va, Kisujfalu, Sárkányfalva, Kőhidgyar- mat, Magyarszőgyén és Nána, összesen 16 községnek. 5. 151—190% a pótadója Bajna, Epöl, Bajót, Dág, Dömös, Kesztölc, Pilisszentlélek, Nagysáp, Uny, Máriahalom, Bart, Bény, Kúrál, Garamkövesd, Bajta, Ki- csind, Leléd, Köbölkút, Béla, Libád és Muzsla, összesen 21 községnek. 6. Esztergom városában a pótadó 100 %, a kereseti adó 7 %. Esztergom városában igen értékes képet mutat az, hogy milyen cimen és mily összegek folynak be a városi pénztárba ; 1942-ben 1941-ben Földadó--------— — — 28.770— P 28.753-65 P Házadó _ — — — 154.064'96 .. 146 817-12 „ Társulati adó — — 34.660 34 „ 14.890-40 „ Fantiém adó — — 4.494-29 1.334 55 „ Társulati k. adó — — — — — — 4.290 50 891-04 „ Jövedelem adó 482.078 98 165.406-86 „ Vagyon adó — — — — — — 323.304 /1 62.738 07 , Betegápolási adó — — — — — 63.633'10 „ 51.99111 „ Rokkant adó ■— —• — — — — 76.333’öb „ 45.448 i3 „ Kincstári pótadó-------— — — 29.223 34 .. 55.571 34 , Beruházási pótadó — — — — — 17.521 94 „ 32.796-66 , Vm. pótadó 71.189 52 124.128 78 „ Útadó — — — — — — — — 71.587 23 „ — Keresk. és ip. illeték 4.855 04 „ 5.229 14 „ Hadfelszerelési j. — — — — — 150.618 45 „ 100.79873 „ Vm. közmunka adó 33.309 30 36.572— „ Gazdasági műnk. vállalatok öregs. bizt. hozzájárulás — — — — 2.929 81 „ 3 159 31 „ Nép- és Családvédelmi adó — 86.995 86 72.368-34 „ Tenyészállatdij — — — — — — 3.2/0 - „ — Ált kereseti adó 223.185 47 „ 96.053 55 „ Pótadó 102 %------213.403 45 „ 189.513 60 „ Vizdij Összes kivetés — — —----------1 72 338 01 „ 2,407.402 28 P 158.243 50 1,651 676 52 F Az 1941. évi statisztika Esztergom vármegyében 21 sportpályát és teret, 6 sportuszodát, 7 gyakorló vivő és tornatermet, 5 csónakházat, 21 teniszpályát és 5 korcsolyapályát tüntet fel, Sokkal érdekesebb a sportegyesületek tagjainak megoszlása. Esztergom vármegyében a sportegyesületeknek van 3.319 rendes férfi és 277 női tagja, 143 pártoló férfi és 35 nő tagja, 238 alapító férfi tagja, 16 tiszteleti tagja. A vármegyében 503 tagdijat nem fizető sportoló férfi működik. Az ifjúsági sportegyesületekben 534 ifjú és 33 leány működik. Ezekben a szánokban nincs benne a városi sportoló középiskolás ifjúság száma. Vasúti forgalom. Városunkban 1941-ben 289.209 ember szállott fel vonatra és utazott el, mig 1942- ben 481.790 ember. Még nagyoob azoknak a száma akik városunkban érkeztek így 1941-ben 319.804 utas érkezett 1943- ban 504.285 utas, 1941-ben elszállított teherárú 67.845 q, 1942-ben 84.127 q, ezzel szemben érkezett 1941-ben 152.782 q. 1942-ben 416.714 q teherárú. Ezek a számok óriási módon feltüntetik a háborús forgalmat. Az itt felsorolt adatok világos képet adnak a vármegye és a város helyzetéről és arról, hogy Esztergom város fejlődése a háborús idők ellenére tervszerűen halad. Legszebb orosz földi kép: az itnádságos lélek! A harcmező az a hely, ahol minden emberi halandó egészen közel, az élet és halál mesgyéjén jár. A csonthalál, az elmúlás a nap minden szakában és pillanatában ott áll a bátor, elszánt harcolók mögött és csak az alkalmat várja, hogy mikor sújtson le életeket kioltó kaszájával. Árnyékként jár a halál a dúló háború földjén, el-el suhan és ilyenkor egy-egy reményteljes élet, egy-egy hazájáért harcoló szív vérbeborultan marad el mögötte. Megszűnik az élet, eler- nyed a fegyvert forgató kéz, megszűnik minden, újabb sirhalom domborul íz idegen föld lankásain. Harcmező ! Itt nem csak az ellenséggel áll a harcoló honvéd szoros összeköttetésben, — ha hite van, úgy itt érzi leikéhez legközelebb a világot teremtő és kormányzó nagy hatalmasságot : az Istent is. Egy esztendőn keresztül századom kötelékében én is részt vettem a XX. század keresztes háborújában, az orosz bolsevizmus elleni harcban. Ez idő alatt sokféle embert volt alkalmam megismerni és rajtuk keresztül egyet-mást megfigyelni. A mindennapi kötelességteljes'i- tések, megpróbáltatások viharain túl, néha, bár jelentéktelennek látszó, de lényegében mégis nagy horderejű dolgokat láttam és éreztem át. Az emberek vallásossági foka, a hitélet grafíkoni görbéje különben is nagyon hullámos vonalat mutat. Egyesek valóban teljes egyéniségükkel érezték át bajtársaim közül a vallásosság szükségességét, lelkűkben éli az a Krisztus, mely másoknál a szív ajtaja előtt állva zörget — eredménytelenül. Ez utóbbiak farizeusi színképet játszanak, nevetve beszélnek a vallási dolgokról és csupán csak egy „felesleges rossz“-nak tartják. Ezt a különbséget, ezt a kétféle irányban mozgó emberi lélektipusokal figyeltem meg bajtársaim körében is. Láttam bajtársakat közvetlen közelemben, akik egy alkalmat sem mulasztottak el, hogy imádságukkal nem keresték volna a Mindenható kegyelmét, irgalmasságát és közbenjárását a harcok viharában. Imádságukkal átkarolták az otthonmaradottakat, kiknek aggódó sze- retete hasonló imába forrva a nagy távolságon túl is egyesülve emelkedett a magasba. Igen, ez a lelki típus az, melynek boldog tulajdonosai valóban átérezték a viallásgyakorlás szükséges voltál és lelkünket minden kisértések közepette is a hitélet hives patakjában kívánták fürdetni bűnös lelkűket. A második tábor a hitgyalázók tábora volt. Számuk szerencsére eltörpült az előbbiekkel szemben. Az emberi élet szerencstélenjeinek kell őket neveznem, s csak sajnálni lehet az ilyeneket. Az ilyeneknek jellegzetes ia lelkűk üressége, minden kiejtett szavuk, mellyel mások vallásos érzéseit támadták — határozottan a bennük hatalmasodó Sátán szavai voltak. Szemrebbenés, lelkiismeretfurda- lás nélkül ajkukravették, a nagy, s felelőtlen kijelentést : „Nincs Isten !“ „Minden, amit ezen a téren 'kifejtenek, az csak egy színjáték, melyet a papok rendeznek, hogy hatás «alatt tartsák a népet !" Ilyen vádaknak a sokaságát hallottam. Nyílt tórdöfésként hatottak rám az ilyen és ehhez hasonló szavak. Örültem, hogy én nem tartozom ezeknek táborába, hálát adtam, hogy ielkemből még nem veszett ki a hit, imádság és az Isten iránti szer :tet, melyet a boldog gyermekkor idején az édesanyai szeretet plántált belénk. Boldog voltam, hogy tudok imádkozni, hogy a nehéz és válságos pillanatok idején imádságommal lelkem keresztjének súlyán segíteni. Ez az öröm azonban csak bárányfelhő volt, melynek ritka gomolyagjain keresztül nézve megütközve láttam egyes bajtársaim lelkiszegénységét, a vallásnélküli embertársaim lelkének reménytelen sötétségét. Sokszor próbáltam beavatkozni, hogy egy kevés meggyőződéssel új irányba tereljem féltőén a lelki hajótöréshez közeledő lelkűket. Több vallásos érzésű bajtársammal együtt próbáltam odahatni, hogy megmentsük azt, ami még menthető. Beavatkozásunk meddő, eredménytelen maradt. Fájt, sajgott a szivünk, ha a kötelességteljesítés közepette találko- tunk eme hűtlen bajtársakkal. Ilyenkor mindig egy nagy kérdőjel meredt elém. Ez a lelki kérdőjel egy elhangzott újévi igehirdetésből visszamaradt örökértékü gyöngyszemek voltak, melyben lelkipásztorunk az új esztendő hajnalán igy imádkozott : „Istenem, Atyám ! Vágyódó lélekkel tekintünk fel trónusod felé. Imádságunk szárnyán ünnepelni vágyó lelkünket küldjük a magasba, — seregeknek Ura hallgasd meg könyörgésünket, Leborulva mondunk köszönetét, hogy megengedted érnünk a mai napot és egy új esztendőnek hajnalát árasztottad reánk. Kegyelmes Atyánk ! Ez új esztendő küszöbén szivünk telve van a bizonytalanság érzésével. Nem tudjuk mit hoz reánk ez új esztendő, örömet-e, vagy bánatot. Vájjon milyen lesz ez elkövetkezendő esztendő? Vájjon valóban új esztendőnek a hajnala ez, mely reánk virradt. Uj élet kezdete e az új esztendő, szabad-e ezt kérnünk, hiszen egyre kevesebb ember lépi át a templomok küszöbét, egyre kevesebb láb indul el a tem- lomok relé a szent hajlékba. Vájjon milyen lesz ez újesztenüo V A gőgös ajkak megtanulnak e imát suttogni, a loidi élet mocsarasa rögződött tekintetek tel tudnak e ismét emelkedni az ég tele, megrugdosó labax tudnak e terdreöoruiva megalázkodni es az emberek megtisztulva így imádkozni : istenem, bocsáss meg nekem bűnösnek." Így rémlett a ködkep — es lassan kialakult a válasz. Csoda történt ott kinn a harcmezőn ! Nem olyan csoda, melyre tálán százán, vagy ezren ieiligyeitek volna, nem is langnyelvek alakjában nyert kifejezést, rmnt a pünkösdi lélek kitöltetése, hanem nangtalanul, lathatatlanul, de mégis em- berleieui munkát végzett — emberi lelkeket mentett ! Ue hogy is történt ? .. . A harcok, küzdelmek, megpróbáltatások vihara egyre magasabb hullámokat verdesett körülöttünk s mi lankadhatatlan erővel álltunk a vartan ! Egy nap komoly leiadatok elé állított bennünket. K-a városát kellett századunknak több századdal együttműködve védelmezni és kitartani az utolsó pillanatig. Aki mindezt átgondolta, érezte, hogy a kapott feladat komoly, elszánt harcot kiván, s el kellett rá készülni, hogy jóllehet a tőlünk telhető legnagyobb áldozatot, az életet rabolja el. Ejjei volt... csiilagtaian sötét téli éjszaka. Üdakünn egyre közelebbről hallatszott az ellenség csatazaja, mi mindannyian készenléti várakozó állásban voltunk. Ólomlábakon járt az idő, minden perc külön emberi eietnek számított. A meg rendelkezésre álló időnket felhasználva, — haza gondoltunk, majd a kísérteties perceket áthidalva, páran elővettük imakönyvünket — imádkozni kezdtünk, Utt voltak körülöttünk azok is, akik az eddigi általános helyzet hijján nem érezték még közel magukat isten ítélőszékéhez. Eddig megtagadták az Istent, az emberek bűnéért mártírhalált halt, kereszt- reíeszitett Krisztust eltaszitották maguk mellől, káromló szavakkal illették személyét. Ebben a lelkiállapotban, ezen az éjszakán következett be a nagy csoda, a nagy lelki öntudatna ébredés. Lelkűk a válságos pillanatok habjain vergődve segítségért kiáltott, a megpróbáltatásokban egyensúlyba került. Az ő gondolatuk is bazaszallt szeretteik közé, tudták, érezték, hogy tálán ez az utolsó alkalom, hegy gondolhatnak rajuk, kik szeretetük- kel halmozták el. Érezték a nagy és nehéz bizonytalanságot — egy láthatatlan erő közbejöttével felszabadult lelkűk a közönyösség béklyóitól és fájdalmas hangon kerestek most segítséget : „Istenem csak most segíts meg !" Felébredtek, látták, hogy a bajban nincs másban segítség mint hinni és imádkozni. Imakönyvet talán sohasem olvasgattak, most mint lelkűk égető léj dalmát gyógyító irt, mohón nyúltak érte. Megtértek a tékozló fiúk, «a hűtlen juhok. A megpróbáltatás keresztje alatt lettek ismét vallásossá, lettek Krisztus követőivé. Vallásossak voltak ők is egykor, csak megtántorodtak, megszéditette őket a földi élet gyönyöre. Egyes, más célkitűzések konkolyt hintettek lelkűkbe s ez elnyomta a nemes magot. Harc, küzdelem lett osztályrészünk — de istenben bízva, annak kezét fogva kikerültünk belőle. Éjszaka után napfény ragyogott le ránk, ugyanúgy az ő lelkűkben is egy hosszú éjszaka után most lobbant lángra a hit és vallásosság. Ennek birtokában látták eddigi tévutakon bolyongó életüket, a kialakult kép az eddigi posványos lelki élet gyújtotta lángra a még bennük elnyomva pislogó hit parazsát. A lélek ébrentartása ! A hit gyakorlása ! — ez az ami erőt ad a harcok mezején, Ezt a missziót, azt a nehéz, de mé- is áldásos munkát végezte akkor és végzi most is a vallásosság, az imádság. Társunk volt a jó és balsorsban, híven kitartott mellettünk a harcok idején. A hitélet harangszavát hallatta ott a messze idegenben és ez a harangzúgás tartotta ébren lelkünket Isten kegyelméből, most visszatérve a drága magyar földre, követendő példaképül kívánom állítani az elmondottakat mindazoknak, akik ma is ellenséget látnak a hitben és a golgotái keresztben. Most amikor e sorokat írom, örül a lelkem, mert a kietlen orosz földön ismertem meg a legnagyobb csodát, az új élet felé kalauzoló földöntúli hatalmat a hit magasztos erejét, valamint ennek következtében a legszebb képet : a megtért imádságos lelket. Lénárt Tibor István llllil«l!íi!ni!IIHIII!IBI!ll!ieíl!UEIIlil«IIIIIBI!linillinilinillílBlllliai!Í Szabályozták a hadikölcsön- károsultak támogatását Az 1914—18. évi hadikölcsön károsultak támogatásáról szóló rendeletet a belügyminiszter a hivatalos lap január 1-i szamában kiadott rendeletével módosította. Eszerint ezentúl támogatásra utalt- nak keli tekinteni azt a természetes személyt, akinek barmeiy torrásból szármázó összjövedelme az évi 2400 pengőt nem í haladja meg. Ez a jövedelmi hatar sze- ! mélyenként évi 600 pengővel növekszik , a közös háztartásban élő vagy eltartott 1 gyermekek után, illetve évi 1200 pengővel növekszik a más eltartásra köteles hozzátartozó után. j A rendelet ujr,a szabályozta a támoga- 1 tás összegét is. Ha a segélyezés aiapjaul szolgáló címletek névértéke összesen legalább 1000 korona, de nem több 1500 ko- ! rónánál, legfeljebb évi 20 P, 1500—2000 korona után évi 25 P, 2000—2500 korona után évi 30 P, 2500—3000 korona után évi 35 P, 3000—3500 korona után évi 40 P, 3500—4000 korona után évi 50 P, 4000—4500 korona után évi 60 P, 4500— 5000 korona után évi 75 P, 5000—7500 korona után évi 90 P, 7500—10.000 korona után évi 110 P, 10.000—12.000 korona után évi 150 P, 12.5000—15.000 korona után évi 180 P, 15.000—20.000 korona után évi 225 P, 20.000—25.000 korona után évi 250.000 P, 25.000—30.000 korona után évi 300 P, 30.000—40.000 korona után évi 335 P, 40.000—50.000 korona után évi 375 P, 50.000—65.000 korona után évi 410 P, 60.000—80.000 korona után évi 450 P, 80.000—100.000 korona után évi 485 P, 100.000—120.000 korona után évi 525 P, 120.000—150.000 korona után évi 560 P, 150.000—180.000 korona után évi 600 P, 180.000—210.000 korona után évi 635 P, 210.000—240,000 korona után évi 675 P, 240.000—280.000 korona után évi 710 P, 280.000—320.000 korona után évi 750 P, 320.000—360.000 korona után évi 785 P, 360.000—400.000 korona után évi 825 P, 400.000—450.000 korona után évi 900 P, 450.000—500.000 korona után évi 1000 P, 500.000 koronánál magasabb összeg után évi 1100 P. A rendelet január 1-én hatályba lépett. Ä IS—00 eves férfiak nem kaphatnak útlevelet A hivatalos lapban megjelent belügy- miniszteeri rendelet értelmében a 18-—60 életév között levő magyar állampolgár férfi részére, tekintet nélkül arra, hogy katonai szolgálatot teljesitett-e vagy sem az illetékes hatóság nem állíthat ki útlevelet, illetve nem hosszabbíthat meg útlevelet. Kivételnek csak közérdekből van helye, amikor hivatalos minőségben küllőidre kell utazni,* vagy az utazás állami, illetve egyéb közérdekből feltétlenül szükséges, kivételnek van helye fontos magánérdekből is, mint pl. haláleset, súlyos betegség, külföldi lakóhelyre való visszatérés, zsidó kivándorlása, olyan szerződéses kötelezettség teljesítése, amelynek elmulasztása az illetőre súlyos anyagi hátránnyal járna stb. Kivételes esetben is azonban csak a belügyminiszter előzetes engedélye alapján szabad kiállítani vagy meghosszabbítani az útlevelet. Ezt az engedélyt csak akkor adja meg a belügyminiszter, ha a honvédelmi miniszter közli vele, hogy az útlevél kiállításának és a határkilépés engedélyezésének hadkötelezettség szempontjából akadálya nincs. Ha a kilépésre szóló engedélyt az útlevél tulajdonosa 15 rapon belül nem veszi igénybe, az engedély hatályát veszti. Ha egy 18—60 éves korban lévő férfinak a rendelet kelte elölt kiállított vagy meghosszabbított útlevele van, a külföldi utazás pedig köz- vagy fontos magánérdekből szükséges, akkor az ország határán való kilépéshez külön engedélyt kell kérni a belügyminisztertől, aki ezt az engedélyt csak a honvédelmi miniszter hozzájárulása esetén adja meg. A rendelet a kisebb határszéli forgalomra nem vonatkozik. Mennyi textilárut vásárolhatunk 1944-ben? Az 1944. évben vásárolható textilárúk mennyiségét a közellátásügyi miniszter rendeletben szabályozta. A rendelet szerint a közvetlen fogyasztó 1944. január 1-től vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett az alább felsorolt textilárúkból legfeljebb a következő mennyiséget szerezheti be : Férfiak : egy felöltő vagy kabát, egy rend gyapjúipari anyagból készült felsőruha, egy rend pamutból készült felsőruha, egy rend len- és kenderipari anyagból készült felsőruha, két rend védömunkaruha, egy munkásnadrág, három rend alsóruha és hat pár harisnya. Az öltönykabát mellénnyel, a nadrág, a női blúz, továbbá a szoknya félrend felsőruhának, a nappali ing, az alsónadrág és női kombiné félrend alsóruhának, a hálóing és pizsama pedig egész rend alsóruhának számit. A készruházati cikkek helyett a fo-
