Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 13. szám

HATVANÖTÖDIK ÉVF. 13. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1944. FEBRUÁR 12 Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. ami ESEMÉNYEK BELFÖLD Rizs helyett hántolt búzát hoznak forga- lcmba ,,Kiza" név alatt. — Budapesien a múlt evben 228 millió felefonbeszélge- test bonyolítottak le, — Üzembe helyez­ték azt muzeális villamos kocsit Buda­pesten, melyen I, Ferenc József és II. Vil­mos császár megnyitották a földalatti vil­lamos vasutat a milieniumi évben. — tgy- millió mazsa kenyeret fogyasztott a múlt évben Budapest lakossága, — KÜLFÖLD Olaszországban 1347 lelkész és szerzetes vesztette eletét légibombazás következté­ben. Két püspök is az áldozatok között van. — A Ford Müvek 3000 munkása ön­kényesen beszüntette a munkát Ameri­kába. — Finnországban otthont építenek a bombasújtottak szamára. — Az amerikai kormány a Perzsa-öbölből a Földközi­tengerig olajvezetéket épít. — Allamszö- veisegge alakitjak át ,a francia birodal­mat. — Szigorú intézkedéseket tett a bol­gár kormány a közigazgatás fenntartá­sára. — Angliában két és félmillió íoní- nyi vagyon után 1,600.000 fontnyi örökö­södési adót kell fizetni. — A spanyol an­tifasiszta mozgalom támogatását követeli egy vezető angol külpolitikai lap. — A szovjet az egész világ forradalmasítását tűzte ki célul a most bevezetett uj alkot­mányreformmal, — Folyik a balti városok polgári kiürítése. — Helsinkiből eltávolít­ják a 16 évnél fiatalabb és a 60 évnél idő­sebb embereket. — Amerikai gyapottszál- lítmány érkezett Spanyolországba. — Hét amerikai gyárat munkaügyi nehézségek miatt állami kezelésbe vettek. — Svédor­szág már eddig 60 állam érdekeit védi. — A legutóbbi anatóliai földrengésnek majd­nem 20.0000 áldozata van. — Lengyel könyvek nyomtatását kezdte meg a szov­jet állami nyomda. — A nettuoni partra­szállás óta 2100 angol katona került fog­ságba, — Kinevezték az ukrán-szovjet köztársaság vezetőségét, — A szovjetel­lenes hangulat egyre erősbödik az Egye­sült Államokban. — A német repülőgép- gyártás sohasem volt akkora, mint ma. — Finnország akkor sem kapitulál, ha az oroszok Helsinkit a földig lerombolják. — Vatikán tiltakozott a Szent Pál kollé­giumban történt letartóztatások miatt, — Anglia és Franciaország pénzügyi egyez­ményt kötött, amely szerint 200 frank egyenlő egy font sterlinggel. — Megjelen­tek az orosz tengeralattjárók a Keleti­tengeren. — A fasiszta Olaszország tör­vényellenesen elbocsátott több magasran­gú bírót. — Badoglio tábornagy veszi át Dél-Olaszország igazgatását. — Drinápoly- ban veszedelmes arányokat öltött a pes­tisjárvány. — Hitler szerencsekivánatait küldte Mandzsukuó császárának születés­napja alkalmából. — Tarantoban egy el­lenértekezleten az összeült monarchisták tüntettek az olasz uralkodóház mellett. — Egymásután a rendkívüli törvényszék elé állítják az olasz tábornokokat. — Milánó­ban a légibombázásoknak eddig 20.000 em­ber és 15.000 ház esett áldozatul. — Chur- hill és több lángol politikus nagy összege­ket örökölt egy délafrikai aranybánya tu­lajdonostól. — A fasiszta pártnak a had- balépéstől 34.375 áldozata van. — Feder- soni, az olasz Akadémia elnöke, kit ha­lálra ítéltek, megszökött. — Az olasz harctéren is megjelentek a Tigris min­tájú páncéltörő tankok. — Az új japán repülőgépgyártás még csak most indult meg. — Megtiltották a Rómába való uta­zást a harcban való részvételre jelentke­zett fasiszta önkénteseknek. — Európá­ban több mint ötvenmillió rádióhallgató van. — Portugália a nagy szárazság miatt újabb terméskatasztrófa előtt áll. — Zágrábtól délre ötvenágyas kórházat, nyomdát és fűrészüzemet zsákmányoltak ,a német-horvát csapatok. — Hatmillió halottja van eddig a világháborúnak. — Bologna érseke légitámadás áldozata lett. — Marschall tábornok bejelentette, hogy Távolkeleten megindult a szövetséges tá­madások lavinája. — Bulgáriában a vidé­ken is tilos éjjel a közlekedés. — Ha Szi­bériával külön egyezmény lesz köthethő, Amerikának hamarosan támaszpontjai lesznek Japán ellen. — Robbanás történt a bukaresti Opera előcsarnokában. — Mihajlovics Szerbia területét meg akarja tisztítani a nemzeti kisebbségektől, Bosz­niát a horvátoktól és a muzulmánoktól. — Megérkezett Iránba az első orosz aranyszallítmány. — A Szovjet felszólí­totta Finnországot Kaiélia kiürítésére. — Pénzügyi és segélynyújtási egyezményt kötött Anglia a degaulistákkal. — Firen­zében razziát tartottak a naplopók ösz- szefogására. — Kiéleződtek az ellentétek a királypárti és demokrata olaszok kö­zött. — Serényen tevékenykednek a szov­jetbiztosok Észak-Afrikában. — A Szovjet katonai ügynek tekinti a finn fegyverszü­neti tárgyalást. — Rommálőtték az orosz cári Versaillest a Leningrád körüli har­cokban. — A hesseni hercegné a legutóbbi légitámadásnál életét vesztette. — Isiam- fculban jelenleg 40.000 külföldi tartózko­dik. — Eltiltották a rizstermelést a török antakiai kormányzóságban, mert a kór­okozó malária szúnyogok nagyon elsza­porodtak. —■ Bukarest felkészült az eset­leges légitámadásokra. — Felfüggesztette a Badoglio-kormány a fasiszta íajvédel- törvényeket. — Kikopott kiürítették a németek. A magyar csendőr Mikor a kakastollas járőr megjelenik a falu legszélső házánál, egy pillanat alatt megváltozik a belső és külső képe egyaránt. A jókban, a becsületesekben, a törvény útján járókban nagy megnyugvás lesz úrrá : az államhatalom nem felejtkezett meg róluk s elküldte belső béke, nyuga­lom és rend megtestesült jelképeit : a csendőröket. A gonoszokban és latrokban pedig a kakastoltas forgó láttára rögtön elcsitul és lekushad az ártó szándék legalább is addig, mig a kakastollak el nem tűnnek a látóhatár szélén. De nemcsak a falu belső, erkölcsi arculatja változik meg a kakastollasok feltűnésére, hanem a köz­ség külső képe is. Az élies emberek kö­szöntik a csendőröket s ha közelebbi is­merős akad köztük, esetleg egy parolára is „megáredáiják". A leventék kihúzzák magukat, nagyot szalutálnak s nem egy levente toldisan azt gondolja magában : „Hej ha én is, én is közietek lehetnék.“ De a lányok is kiegyenesítik darázsdere­kukat és szemérmetes, lesütött szempil­lájuk alól nem átallanak titkon egy pil­lantást vetni a magyar földnek ezekre a délceg fiaira. S ha valahol baj van, verekedés vagy zene-bona ámad, legtöbbször már a ka­kastóll feltűnése és a szurony megcsilla- nása elégséges a feldúlt kedélyek ép há­borgó indulatok lecsititására. A magyar csendőr valóban meg is ér­demli azt a nimbuszt, mely körülveszi. Hatvan éves története folyamán mindig megállta a sarat még pedig a legnehe­zebb időkben a legjobban. A kommun véres kánkánja alatt hű maradt a nem­zeti gondolathoz és nem szédült bódul­tán a nemzetközi forradalom karjaiba. Sőt a nemzeti gondolathoz való hűségét sok csendőr az életével pecsételte meg a különböző vérbefojtott ellenforradal­mak során. Tisza Kálmánról, a kiegyezés utáni korszak hosszú életű miniszterelnökéről lehetnek különböző vélemények (mi sem vagyunk elragadtatva tőle, hogy a féke­vesztett liberalizmust a nyakunkra sza­badította), azt azonban el kell ismer­nünk, hogy a magyar csendőrségben olyan intézményt adott az országnak, mely világviszonylatban is párját ritkit- ja : egyrészt katonai szervezet, ha fegye­lemről van szó, de teljesen ment a régi közös hadsereg ártó csökevényeitől, más­részt polgár és civil módon tud gondol­kodni, ami okvetlen szükséges is, ha pol­gári lakosság békéjének és nyugalmának megőrzését vállalta feladatul. Ezen sorokkal lapunk a magyar társa­dalom háláját kívánja némileg leróni a 'kakastollas magyar csendőrök iránt tes­tületük hatvan esztendős jubileuma al­kalmából. Dr. Sz. Á. Becsmérlő közbekiáltások zavarják a magyar rádió Néhány nap óta a magyar rádiónak Budapest I. hullámhosszán különösen este 21 óra 40 perckor közvetített ma­gyarnyelvű hírszolgálatát egy külföldi radióleadóállomás oly módon zavarja, hogy azonos hullámokon a magyar rádió hírszolgálata idején, nyilván zavartkeltó célzattal, különböző becsmérlő közbeki­áltásokkal igyekszik a magyar közvéle­ményt félrevezetni, illetve befolyásolni. Illetékes helyről ezért felhívják a ma­gyar közönség figyelmét erre a körül­ményre és megállapítják, hogy a Buda­pest I. hullámhosszán különösen este 21 óra 40 perckor a magyarnyelvű híradás idején hallható, szintén magyarnyelvű közbeszólasok és hirbemondások kizáró­lagos célja, hogy a magyar közvéleményt félrevezesse és hamis hírek terjesztésével a közönség körében zavart keltsen. A za- vartkeltő törekvés abból a körülményből is kitűnik, hogy ezeket a híreket nem hi­vatalos rádiószolgalata keretében sugá­rozza a külföldi rádióállomás, hanem csak a fenti ellenőrizhetetlen módon, A közbeszólások kiküszöbölésére irá­nyuló technikai intézkedések folyamat­ban vannak. A ma&yarorszagi Szent Margitról kiadott pápai buiia érdekes részletei Az a pápai bulla, amelyet XII, Píus pápa még az elmúlt év novemberében írt alá a Vatikánban, amelyben kihirdette a magyarországi Árpádházi Boldog Margit nak szenttéavatásai, csak most érkezett meg és ennek egyes részeit a követke­zőkben ismertetjük : XII. Pius pápánaik sok nagy feladata között egyik főteladata az, hogy a hívek elé követendő példaképpé azoknak az életét állítsa, akik a lelki tökéletesség legmagasabb foikára jutottak életükben s akiknek halála után közbenjárásukra csodák következtében szentség hírébe kerültek. ,,Ugy gondoltuk, — mondja a pápai bulla •— hogy joggal ezek közé keli sorolnunk a Boldog Szüzet, Margi- tot, a katolikus magyar nemzet díszét, IV. Béla király leányát, Szent Domonkos rendjének szerzetesnőjét, aki, mivel rég­óta tisztelik őt, hősies erényeiről és cso­dáiról a hiteltérdemlő történelmi forrá­sok állandóan beszélnek és csödaíettei- nek hire ma is megvan, méltónak látszik arra, hogy mi őt, ha nem is a szokott ün­nepélyes szenttéavatással, de legfelsőbb határozatunkkal szentnek jelentsük ki és a szentek sorába iktatni határozzuk el. A magyar Árpádházi királyi család — mondja továbbá bullájában a Szent­atya —• egyedül a XIII. században még négy másik szentéletű nőt adott az Isten Egyházának : Szent Erzsébetet, prágai Boldog Ágnest, Boldog Kingát és Boldog Jolánt. . . Ebből a családból származott Margit." Ezután kiemeli a bulla, hogy Szent Margit tisztelete nem korlátozódott Ma­gyarország területéi e, hanem tisztelete elterjedt a külföldön is. Halála után hat évvel már megindították a szenttéavatási eljárást és a kihallgatott tanuk már akkor mint Boldogot és szentet emleget­ték Szent Margitot. A Szentatya XII. Pius pápa, Serédi Jusztiníán bíboros hercegprímás esztergomi érsek, a magyar püspöki ikar, Magyarország vezetői és kormánya és csaknem az egész magyar­ság kérésére, amihez hozzájárultak Szent Domonkos Rendje, az Egyház bíborosai és püspökei, valamint a többi szerzetes- rendek is, elhatározta Árpádházi Boldog Margitnak szentek sorába való iktatását. A pápai bulla ezután szó szerint a kö­vetkezőket mondja : ,,Mi tehát — mond­ja XII. pius pápa — miután kegyesen meghallgattuk a kérést, a Rítusok Szent Kongregációjára bíztuk az ügy megvizs­gálását és elintézését, annál is inkább, mivel úgy láttuk, hogy ez a kérés telje­sen megegyezik véleményünkkel, ame­lyet kifejeztünk azon a páratlan Eucha­risztikus Kongresszuson, melyen Buda­pesten vettünk részt, mint boldogemlékű XI. Pius pápa követe és amely kongresz- szusnak nagyon kedves emléke soha el nem múló emlékként él szivünkben ..." Ezután igy folytatódik a nagyjelentő­ségű pápai bulla : ,, . . .Mindent megfon­tolva, biztos tudásból, apostoli hatal­munk teljességével, az itt elmondottak alapján ünnepélyesen kinyilvánítjuk : Boldog Margit Szűz, az Árpádok királyi családjából származó szerzetesnő szent és a szentek sorába kell iktatni : megha­tározzuk, hogy ,az egész egyetemes Egy­ház Szent Margitot születése napján ja- . nuár 18-án, a szent szűzéknek kijáró tisztelettel ünnepelje. XII, Pius pápa befejezésül reméli, hogy magyarországi Szent Margit nem­csak nagyon szeretett hazájáért fog köz­benjárni „....amelyet méltán tekintenek a katolikus hit és a keresztény név védő­pajzsának“, hanem mindazon népekért is, amelyek oly kegyetlen háborúban vannak egymással. A Salgótarjáni Kőszénbánya Et. jelentős alaptőkeemelése A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény- Társulat igazgatósága február 3-i ülésé­ben elhatározta, hogy a február 12-ére egybehívandó rendkívüli közgyűlésnek in­dítványozni fogja a társulat alaptőkéjé­nek 254.800 darab 30 pengő névértékű be­mutatóra szóló új részvény kibocsátása által 7,644.000 pengővel 45,864.000 pengő­re való felemelését. Az indítvány értel­mében az összes új részvényeket a régi részvényeseknek ajánlják fel olymódon, hogy 5 darab részvény után 1 darab új részvény vehető át. A tőkeemelést a társulat és az érde­keltségben lévő vállalatok elsősorban a mátravidéki bánya termelésének jelenté­keny emelése és a további fejlesztéssel járó pénzszükséglet fedezése indokolja. A Salgótarjáni és a konszernjéhez tar­tozó bányák széntermelésének mennyi­sége az előirányzat szerint folyó évben el fogja érni az eddigi legmagasabb színvo­nalat. Csúcsteljesítmény volt az elmúlt évben a cement- és mészüzem, valamint a Salgótarjáni Üveggyár termelése. A termelési volumennek emelkedése szükségessé tetté és teszi nemcsak új üzemi berendezések létesítését a meglé­vők bővítését és korszerűsítését, hanem munkás és tisztviselői lakások építését is, tevábbá a mennyiségben és értékben meg­növekedett anyagkészleteknek és a mun­kások és azok hozzátartozói ellátásához szükséges, nagy tőkét lekötő élelmiszer­készleteknek fenntartását. A társulat tevékenységének megnöve­kedése összhangba hozandó a saját tőké­vel, hogy a nagy feladatok megoldásának pénzügyi előítéletei ezzel is biztositassa­nak. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény- Társulat iskolapéldáját adta annak, hogy a mostani súlyos időkben miképpen kell a vezető poziciot megőrizni és azt egyide­jűleg tovább fejleszteni. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat1 kétség­telenül Magyarország egyik vezető válla­lata, amelyet negyvenöt esztendővel ez­előtt alapítottak és nógrádmegyei bányá­szata mellett ma már az ország hat me­gyéjében termel szenet, gyárt cementet, karbidot, meszet, téglát, üveget s részt- vesz az ország műanyag, vasötvözet, arany, bauxit, műtrágya és viscosa stb. gyártásában. A társulat egyik legjelentősebb felada­tának tűzte ki a Heves-vármegyében fek­vő bányászat kifejlesztését. Emellett nem feledkezett meg arról sem, hogy az eddig meglevő bányáit kiépítse és korszerűsítse. A széntermelési gyártás nagy emelke­dése szükségessé teszi az áramfejlesztő

Next

/
Thumbnails
Contents