Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 13. szám
2 rfizriiesKK «a yiiiiKi 1944. február 16. telepek kiépítését. A rendelkezésre álló gép- és kazánteljesítmény az utolsó két évben keresztülvitt bővítés óta harminc százalékkal emelkedett. Nem hanyagolható el a tőkeszükséglet szempontjából, hogy milyen nagy öszsegeket köt le az az anyagmennyiség, melyet a társulat megnövekedett termelése a mai magas árak mellett léköt. Ehhez járul az élelmiszerkészlet, melyet a munkások és hozzátartozók részére, kiknek száma ma már eléri a 72.000 lelket, a társulat raktároz. Az igy lekötött érték ez idő szerint 32 millió pengőt jelent. Az üzemek fejlesztésével párhuzamosan megfelelve a mai idők kívánalmainak, kiépíti a társulat szociális programmját. Az utolsó két esztendőben Csaknem egy évszázad örökké áramló hullámai nyaldossák Sebők Orzsébet emlékkövét. Élete nem földi csillogások, nagy sikerek örvénylő lázában égett el. Egyike azoknak, akik a munka malmát hajtó férjek oldalán látták el házukat, annak táját, s gyűjtögették a földi napoknak temérdek apróság aranyozta érdemeit. Ide, a pihenni tértek egykor mindenkinek kijutó szállására kisérte ki férje, Zámori János lorarius, aki a szíjgyártás ősi mesterségével keresett kenyeret magának és övéinek. Színtelenné vált márványok néznek előre egykedvű, közömbös arccal. Szemrebbenés nélkül fúrják merev kőtekinte- tüket az úton feltörekvők lassan mozgo, csendes árnyai felé. Megszokhatták errefelé a halk neszek, ritka emberáradások csak néha-néha nyugtalanító zajlását. Változások nem törik életüknek csaknem dermedt csendjét. Ezen a részen évtizedek hosszú sora óta nem vettek ki lakást a megfáradottaknak. Legfeljebb egy-egy kései jelentkező kopogtatott az ősi telek ősi kapuján, hogy bebocsátta- tásra találjon a családnak korábban megpihenni tért tagjai közé. Régi esztergomi család márvány emlékei sorakoznak egymás mellett a kőbaj- társak őrségen álló, dermedt „vigyázz"- ban őrködő szakaszában. Karcsú, magas márvány kereszt szökik a környezet örökzöld cserjéi fölé. Ég felé törekvő kar a föld könnyes mélyéből. Schönbeck Imre kereskedő nevét takarja a bokrok smaragdzöldben fürdő eleven fala. Folytatáskép ugyancsak fehér márványból faragott kisebb obeliszk őrzi a kis Schönbeck István parányi sírját, „kinek tiszta lelke“ három esztendő csillagfényű napjai után „szállt az égbe.“ Elgondolásban, felépítésben egyszerű, de klasszikus komolysagú és erejű nagy keieszt fehér teste tündöklik elő a jórészt süttői kőből vágott síremlékek néma csapatában. A hatalmas márvány kocka falán csoportosulnak beszélő nevekké a halványtestü betűk. Schönbeck Mihály pékmesternek emlékét védik a pusztító feledéstől. Vele osztja meg síri pihenését életének társa, Lunzner Julianna, aki Bécsböl, a császárok ragyogó, puha városából került a közös folyam egykor királyi városába. Nevük alatt baloldalt gyermekeik következnek: Johanna, Terézia, Júlia. Jobboldalt az unokák raja fon megsiratott nevekből névkoszorút, mikor Nagy Márta, Nagy Esztike, Schönbeck Anna, Sch. Miska, Sch. Pista, Sch. Juliska és Sch. Katinka elröppenő földi életéről ébresztenek megrebbenő érzést, elmélázó gondolatot. Alacsony kőkereszt rövid szavakkal beszéli mondanivalóját : Bleszl gyermekek nyughelye. Apró gyerektestek hervadtak bele a bölcsők közelében nyílt koporsókba. Hiszen a legidősebb : János, négy esztendő virágos partjáról mondott búcsút az ittenieknek. Bleszl Teréz, B. Albert, B. Gyula, B. Nándor még kevesebb ideig tartózkodhatott a földi életnek épenhogy megmutatkozott bizonytalan térségein. A család fájáról bimbókorukban leszakadt apróságok Bleszl Fe- renc-nek, az Esztergomi Takarékpénztár volt igazgatójának testvérei. Szüleik : Bleszl Albert, quaestor vinorum (borkereskedő) és Einczinger Teréz hullattak omló könnyet a virágok hullásának idején, A földnek mindent temetni akaró elejével vívja egyszer majd megszűnő harcát Schönbeck Ignác kissé már megsüppedt sírköve. Német írás búcsúztatja, nyugtatja a hosszú pihenés ágyába meg- térteket : Allhier ruhet in Gott entsch- laffen Ignatz Schönbeck bürgerlicher Bärkermeister. Gestorben den 29-ten August 1824. Seines Alters. 53 Jahr. Gott segne seine Asche ! — Egyazon kezdéssel emlékeznek a szavak a feleségből is : Allhier ruhet in Gott entschlaffen Elisa- betha Schönbeck geborne Eintzínger. Gestorben den 15-ten April 1837. Ihres Alters 60 Jahr. Gott segne ihre Asche ! — Törzsétől fosztott alacsony fatönk alá- zatoskodik a márvány tövében. Évekkel korábban ö nézett le a magasból több mint ezer korszerű munkáslakást épített, valamint tisztviselői és segédtiszti lakásokat is. Ezeknek az építkezéseknek további folytatása, valamint anyagraktáraknak, élelemraktáraknak, továbbá munkásfürdőknek építése a legközelebbi programúiba tartozik, A társulat fenti közlése utal arra, hogy a megnövekedett tevékenységgel összhangba kell hozni a saját tőkét. Kétségtelen, úgy a háború, mint pedig az azutáni időkben a Salgóra váró feladatok mégfelelő anyagi felkészültséget igényelnek. Országos érdek, hogy a most következő időkben a magyar ipar teljesítőképességének maximumát nyújthassa, aminek előfeltétele, hogy berendezése versenyképes termelést biztosítson. koronásán, lombosán. De hogy fordult az idő járása, nagyon alább adta ! Most a nem is olyan magas kő tekint rá tentebbről ! Meddig ? Nemcsak rajtuk múlik í A temető törvényei gyakran széthagyják a dolgok viszonyát, egymásutánját. A régi római sírkövek beosztását, alkotórészeit mutatja a szomszédos síremlék. Egy százada, hogy a sír fejéhez állították, Azóta innen nézi a változó idő hullámverését. Finom, klasszikus vonalak keretében őrzi a távozás barokkosán ci- kornyás búcsúszavait ; E Csöndes Sírban Édes Övei Között Nyugszik Steindí Katalin Asszony Tekintetes Lammer Pál Ur Esztergom Varmegye Fő Orvosának Sze- retetdus Özvegye. O Élte 48-ik Evében 1845 Jan. 16-an Szállott Halottainkhoz. — Férjét Lammer Pál-1 1817-ben választottak meg Esztergom varmegye íő- orvosava. — Ebbéli tisztében elődje a híres Kcmenszky István orvosnak. Működéséről elismeréssel szóinak a vármegye Évkönyvei. Dicsérik „kötelességében való pontos eljárását s tudományában utólag is a veszett ebek altat megsebeséíettek gyógyításában való tehetőseges ebbéli serény eljárását, amit meg tetszéssel fogadtak az egyben gyűlt Kendek is és teljes dicsérettel logadtak megrendelni, hogy kérelméhez képpest a dicserés ezen orvos vigasztalasára kiadassék." Érdekes munkateljesítménye, hogy 1818-ban évi orvosi jelentésében beszámol a vármegye „mineratis" (ásvány) vizeiről. — A Helytartó Tanács részéről szintén több ízben részesül dicséretben. 1826-ban „a rendszerént Való orvos úrtúl beadott jelentés alapján megdicsérését kéri, egyben a hímlőojtasban buzgólkodó plébános urakat és kerületbeli seborvosokat rend- béli megelégedésrül tudósítani.“ Az írás további során is az „egészség állapottya- ra törekvő ügyelele megdicsértetik. Ezen alkalmatossággal közönségessé tétetik." Ódon szavait torinak dicsérő koszorút mindenképi-n „Lammer Pal Ur“ elszál- lott emléke köré. Özvegyének sírja körül szállingóznak ezek a loszlányok, s újit- gatják fel annak érdemeit, akinek élete, alakja, tettei a rég elsüllyedt múltba hanyatlottak. Sarfaivay Héya Imré-nek múlásba vonuló neve már kevésbbé érezie meg az idő felőrlő hatalmát. A közügyekben való szereplése, a hivatalos világgal járó gyakori emlegetés és ráutaias időt allóbbá tette életének, munkájának emlékét. — Székely nemesi család sarjadéka. Az esztergommegyei Nánán született. A nemes vármegye szolgálatára szegődött. 1828—31-ig másod-, majd 1832—40- ig első alispán. Több alkalommal küldték fel Pozsonyba, az országgyűlésre. Egyszer Huszár Imré-ve\, máskor And- rássy József-ic\. A rendi világ alkonyán vájjon hogyan nézhette az új idők dübörgésében feltünedező koreszméket ? Észrevette-e a szükséges változások kezdetben örvendetes, később azonban vészessé erősödő sodrását ? Láta-e a régi koronázó városban az egyik lépcsős, Kanyargó utca szegényes, régi' hazát, melynek szobájában silány olajmécses mellett sápadt ifjú görnyed írása fölé, S rója- rója, késő éjjel is a sokasodó betűk sorakozó dandárait. Fáradt lemondással törli néha verejtékező homlokát, hiszen mindössze 25 garast kap egy nagy ívért. írja az újságot, a mások jól szerkesztett beszédét, a boldogabbak, gazdagabbak felszólalásait, a rendek előterjesztett ki- vánságait. S közben könnycseppet dörzsöl ki árnyékolt szeméből, mert lopva mást is papírra vet : Szép hazámba ismerősök mennek. Jó anyámnak tőlük mit üzenjek ? Ugyan honnan sejtette volna, hogy a juratusok között itl-ott megforduló vékonydongájú, lobogószemü, éhező, nyomorgó íródeákból hat év múltán a nemzet Tyrtaeusa lesz és meghal a megzengette szabadságért ? — Mindenképen a megfontolt munka embere lehetett. Nem került a forgó örvény révületébe. Józan székely esze meg tudta állapítani a dolgok hatását. Híve az ország gazdasági megalapozásának. Elnöklésével tartja 1844, decemberében első alakuló közgyűlését az „Esztergomi Takarékpénztár Rt,“, melynek később, 1856-ban igazgatója lesz. —- Megérte a nemzetet megforgató orkán kitörését, de annak csillapodását is. Bízó lélekkel várta az időt, amikor a nemzet és királya a félreértések kiküszöbölésével egymásra talál, felejti a történteket, hogy a jövőt zavartalanabbá építhessék. A napkeltét már nem érhette meg. Hat esztendővel korábban került ide, kővel párnázott sírjába. Sírhalma tövében hatalmas márványtömb tetején fehér kereszt díszeskedík. A lapokra vésett szűkszavú adatok nyomán rajzot- tak fel sírdombjának keresztje fölött a kavargó gondolatok. Erre-arra keringtek, majd ékalakot véve messzi útra indultak. Halkuló hangjukból ennyi maradt a feledés, emlékezés helyén, hogy teljesen mégse felejtsük a múltakat. A múlt század első évtizedeiben szokásos márvány emlék int tovább megállásra. Ilyen modorban faragott követ a jómódú családok állíttattak szeretteik sírjára. A görög templom összeszűkített, felmagasított kapujának mintájára oldotta meg feladatát a kőfaragó. Az oiomfal csúcsán földgömbös kereszt tetőzi be a régi klasszikus elemek alkalmazását. Német szavak húnyt fényű vonalai adnak értelmet a kőbevésett emlékezésnek, kesergésnek : Hier ruhet in Gott entschlaffen. Franciska Trenker. Geborne Einczinger. Gestorben in 34-ten Jahre ihres Alters den 28 Febr, 1837. Ruhe sanft dá Edle Gattin Im dem dünstren stillen Grabe, Nur zu frühntries dich der Tont Aus deines Gatten und Kinder Arme. Deines Gatten deiner Kinder Liebe nahmes'.e du mit dir Und Wechmuts Tränen lassest hier. Doch tränt und, des Schiitaals Dunkler Wille Auf, Ewig trent das Schicksal nicht. Das Ópfer fählt in Heiliger Stille Doch nicht verlöscht Des Gatten Liebe Licht! Fiiede ihre Asche. A 34 esztendős fiatalasszonyt szülésénél jelentkező nehézségek ragadták „polgári kalmár“ ura mellől korán hasadt sírjának mélyébe, A betűk vésője nem Goethe helyesírása szerint mélyesz- tette a márvány türelmes lapjára a búcsúzkodás szavakba sírt mondatait. Az éx zések meleg verése azonban még most í, átdobol, átjajong az érzéketlen márványemlék régóta álló, őriző kőfalán. (Folyt, köv.) Vértes Zoérd á „Szülök iskolájáénak előadássorozata Esztergom vármegye és Esztergom sz. kir. megyrei város Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága a helybeli fiú középiskolákká! karöltve 8 előadásból álló sorozatban kifejti azokat a gyermeknevelési íeladatokat, amelyek a jövő generáció egészséges fejlődésének, valamint az iskola és a család harmonikus együttműködésének biztosítása végett nélkülözhetetlen. Ezzel egyidöben az Érseki Nönevelő Intézet külön előadássorozatban tájékoztatja a szülőket a leánynevelés aktuális kérdéseiről. Felkérjük tehát a szülőket, hogy ezeken az előadásokon, melyek folyó évi február hó 14-én, illetve február hó 17-én délután 5 órakor kezdődnek és amelyeket folytatólagosan minden hétfőn és csütörtökön, az alant összeállított sorrend szerint tartanak meg, megjelenni szíveskedjék. Bioaüássaroaaí a fiúgyermekek sziliéi reszere. Az előadás helye a városháza tanácsterme. Minden hétfőn d. u. 5 órakor. S:ebruár 14-én. (Megnyitó előadás.) Igaz Lajos alispán megnyitó szavai. -— A család és az iskola. Előadó : Cscplovics József tanker. kir. főigazgató. — A vallásos nevelés. Előadó : Kövér Alajos bencéstanár. Február 21 -én. A tanulás kérdése. Előadó : dr. Jámbor Mike gimn. igazgató. — A serdülő ifjú. Előadó : dr. Szívós Donát bencéstanár Budapest. Február 23-án. A hajlam, képesség, tehetség kérdése gyermekeink életében. Előadó : dr. Szeliánszky Ferenc gimn. igazgató Léva. — A szociális nevelés a családban. Előadó : Végvári István tanítóképző int. tanár. Március ó-án. A nemzetnevelés mai kérdései. Előadó : Földes Ferenc, honv. minisztériumba beosztott népm. titkár. — Az ünnep és a család. Előadó : Obermüller Ferenc tanügyi főtanácsos, gimn. igazgató. — Igaz Lajos alispán záróbeszéde. Az Érseki Nőnevelő Intézel Szülök iskolájának programja. Az előadás helye az intézet tornaterme. Minden csütörtökön d. u. 5 órakor. Február 17-én. Dr. Drahos János érseki helynök megnyitója. — Blaskovics Piacid érs. leánygimn. igazgató : A nevelés örök célkitűzései, — Dr. Brückner József pápai kamarás, szemináriumi igazgató : A család lelke a vallásos hitves, a vallásos édesanya. Február 24-én. Sikora M. Andrea leánygimn, tanárnő : Tanulás, elbírálás és a szülők a leányiskolában.. — Horváth M. Felicia leánygimn. tanárnő ; Leány-nemzetnevelés az iskolában és családban. Március 2-án. Csaba M. Immaculata érseki polg. leányisk. igazgatónő : Kislány, serdülőlány, nagylány. — Gecső Zsuzsanna budapesti Szent Margit gimn. test- nev. tanárnő : Az egészséges, edzett és sportoló nő. Március 9-én ; Szabó M. Erika, a budapesti Szent Margit leánygimn. igazgatónője : Esztétika a leánynevelésben és családban. — Plavics M. Fremiota, az érseki tanitónőképző igazgatónője : Hogyan használják fel szabadidejüket leányaink. — Dr. Drahos János érseki helynök záróbeszéde. Jé! sikerűit a tűzharcosok szioielőadása Február 6-án d. u. 5 órai kezdettel a P ürdő Szálló nagytermében előadásra került az esztergomi tűzharcosok kiváló műkedvelő gárdájának szereplésével Kádár Lajos : „Ítél az Isten" c, 4 felv. hazafias színműve. Az előadáson megjelent dr. Késmárki Ftey Vilmos főispán is. Ott láttuk többek között még Igaz Lajos alispánt és vitéz vitéz dr. Bánomy Antal városi főjegyzőt és még másokat a tűzharcos ügy iránt érdeklődő közönség köréből. Ez alkalommal zsúfolásig megtöltötte a Fürdő nagyiéi mét a darab iránt érdeklődő nézőközönség. Az esztergomi tűzharcosok kitűnő műkedvelő gárdája Torma József szabómester tűzharcos baj társsal az élén ezúttal is komoly felkészültséggel s a nehéz szerephez illő komolysággal oldotta meg a feladatot. Az W14—18-as években az orosz- országi hadifogolytábor élményeit, szenvedéseit és megpróbáltatásait festi le a színműíró, majd a Szovjet uralomra jutását, a vallásos ember szenvedését, üldöztetését és végre a megszabadulást személyesíti meg szellemes leírással, melyet a szép összjátékot nyújtó színpadi szereplők nagyszerűen oldották meg. A színmű fő- és kisebb szerepeiben elsősorban Torma Józsefet, a színésztehetségű főszereplőt illeti dicséret, ki tudásának legjavát adta ez alkalommal is ; majd a női szerepékben Jónás Lajosné (két szerepben játszott), Molnár Gáborné, Kiss Eszter, Móczik Etel, Nyári Olga és Lobog Mária ; a férfi szerepekben ifj. Szurdi A.ndrás, Magyari Károly, Molnár Ferenc, Szaller Ferenc, Nyizsnyánszky Lajos, ifj. Lobog István, Szilágyi Lajos, Bagó István és Preczner Sándor; a vörös katonák szerepében Porga Sándor, Németh István, Nyizsnyánszky József és Bea Pál; gyermekszereplők Markovics József, Magya- rovics László és Magyarovics Gyula (orosz muzsik) szerepében dicséretre méltó módon dolgoztak és ezúton is külön köszönet illeti meg őket. A darabot ifj Szurdi András rendezte és tanította be hozzáértéssel a figyelmes rendezőség segítségével. A szép összjátékkal szinrehozott „ítél az Isten" c. szinmű előadását — úgy halljuk a Szentgyörgymezei Olvasókör, majd Dorog és Tokod Munkásotthonai is szeretnék látni. Népművelési est a Belvárosi Eat. Olvasókörben Az Érseki Tanitónőképző intézet növendékei ismét tanujelét adták hivatásukra való alapos és megnyugtató felkészültségüknek. A Belvárosi Olvasókörben f. hó 6-án tartották meg óriási érdeklődés mellett régenvárt népművelési estjüket. A műsor pergő jelenetei között el- rejthetetlen volt a jogos büszkeség minden hallgatóban : ilyen hivatásra való előkészítés és hivatástudat mellett még a mai sötét magyar látóhatáron is biztató jelenség a jövendő magyar tanítónők lelkesedése és rátermettsége. Külön ki kell emelnünk azt a céltudatos, igazán népművelői gonddal és feltétlen felelősségérzettel megrendezett és egész estet betöltő műsort, amit Plavits M. Fremiota igazgató-nővér irányítása mellett a lelkes ifjúság önerejéből állított össze, Nemcsak a szereplés, hanem a megírás, a megjelenítés is a lelkes ifjú tanítónőjelöltek ügyszeretetét, buzgósá- gát cs igen szép rátermettségét igazolja. A rendezésben, irányításban oroszlán- része volt az igazgató-nővér mellett Adalberta nővérnek és Hámori Sarolta testnevelő tanárnőnek, aki a felejthetetlen szép magyar tánc jelenetet betanította. Kiütik Mária konferánszai szellemesek, finomak, és mindvégig nagyon kedvesek voltak. Mérő Beatrix üdvözlő beszéde után eredeti ötlettel személyesítették meg Zsitvay Klára, Mészáros Gizella, HabeAz esztergomi belvárosi temető slrlámpái mellői. XLXI. Séta a halottak városának utcáin.
