Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 13. szám

2 rfizriiesKK «a yiiiiKi 1944. február 16. telepek kiépítését. A rendelkezésre álló gép- és kazánteljesítmény az utolsó két évben keresztülvitt bővítés óta harminc százalékkal emelkedett. Nem hanyagol­ható el a tőkeszükséglet szempontjából, hogy milyen nagy öszsegeket köt le az az anyagmennyiség, melyet a társulat meg­növekedett termelése a mai magas árak mellett léköt. Ehhez járul az élelmiszer­készlet, melyet a munkások és hozzátar­tozók részére, kiknek száma ma már eléri a 72.000 lelket, a társulat raktároz. Az igy lekötött érték ez idő szerint 32 millió pengőt jelent. Az üzemek fejlesztésével párhuzamosan megfelelve a mai idők kí­vánalmainak, kiépíti a társulat szociális programmját. Az utolsó két esztendőben Csaknem egy évszázad örökké áramló hullámai nyaldossák Sebők Orzsébet em­lékkövét. Élete nem földi csillogások, nagy sikerek örvénylő lázában égett el. Egyike azoknak, akik a munka malmát hajtó férjek oldalán látták el házukat, annak táját, s gyűjtögették a földi na­poknak temérdek apróság aranyozta ér­demeit. Ide, a pihenni tértek egykor min­denkinek kijutó szállására kisérte ki fér­je, Zámori János lorarius, aki a szíjgyár­tás ősi mesterségével keresett kenyeret magának és övéinek. Színtelenné vált márványok néznek előre egykedvű, közömbös arccal. Szem­rebbenés nélkül fúrják merev kőtekinte- tüket az úton feltörekvők lassan mozgo, csendes árnyai felé. Megszokhatták erre­felé a halk neszek, ritka emberáradások csak néha-néha nyugtalanító zajlását. Változások nem törik életüknek csaknem dermedt csendjét. Ezen a részen évtize­dek hosszú sora óta nem vettek ki la­kást a megfáradottaknak. Legfeljebb egy-egy kései jelentkező kopogtatott az ősi telek ősi kapuján, hogy bebocsátta- tásra találjon a családnak korábban megpihenni tért tagjai közé. Régi esztergomi család márvány emlé­kei sorakoznak egymás mellett a kőbaj- társak őrségen álló, dermedt „vigyázz"- ban őrködő szakaszában. Karcsú, magas márvány kereszt szökik a környezet örökzöld cserjéi fölé. Ég felé törekvő kar a föld könnyes mélyéből. Schönbeck Imre kereskedő nevét takarja a bokrok smaragdzöldben fürdő eleven fala. Foly­tatáskép ugyancsak fehér márványból faragott kisebb obeliszk őrzi a kis Schönbeck István parányi sírját, „kinek tiszta lelke“ három esztendő csillagfényű napjai után „szállt az égbe.“ Elgondolásban, felépítésben egyszerű, de klasszikus komolysagú és erejű nagy keieszt fehér teste tündöklik elő a jó­részt süttői kőből vágott síremlékek néma csapatában. A hatalmas márvány kocka falán csoportosulnak beszélő nevekké a halványtestü betűk. Schönbeck Mihály pékmesternek emlékét védik a pusztító feledéstől. Vele osztja meg síri pihené­sét életének társa, Lunzner Julianna, aki Bécsböl, a császárok ragyogó, puha városából került a közös folyam egykor királyi városába. Nevük alatt baloldalt gyermekeik következnek: Johanna, Te­rézia, Júlia. Jobboldalt az unokák raja fon megsiratott nevekből névkoszorút, mikor Nagy Márta, Nagy Esztike, Schön­beck Anna, Sch. Miska, Sch. Pista, Sch. Juliska és Sch. Katinka elröppenő földi életéről ébresztenek megrebbenő érzést, elmélázó gondolatot. Alacsony kőkereszt rövid szavakkal beszéli mondanivalóját : Bleszl gyerme­kek nyughelye. Apró gyerektestek her­vadtak bele a bölcsők közelében nyílt koporsókba. Hiszen a legidősebb : János, négy esztendő virágos partjáról mondott búcsút az ittenieknek. Bleszl Teréz, B. Albert, B. Gyula, B. Nándor még keve­sebb ideig tartózkodhatott a földi élet­nek épenhogy megmutatkozott bizonyta­lan térségein. A család fájáról bimbóko­rukban leszakadt apróságok Bleszl Fe- renc-nek, az Esztergomi Takarékpénztár volt igazgatójának testvérei. Szüleik : Bleszl Albert, quaestor vinorum (borke­reskedő) és Einczinger Teréz hullattak omló könnyet a virágok hullásának ide­jén, A földnek mindent temetni akaró elejével vívja egyszer majd megszűnő harcát Schönbeck Ignác kissé már meg­süppedt sírköve. Német írás búcsúztatja, nyugtatja a hosszú pihenés ágyába meg- térteket : Allhier ruhet in Gott entsch- laffen Ignatz Schönbeck bürgerlicher Bärkermeister. Gestorben den 29-ten August 1824. Seines Alters. 53 Jahr. Gott segne seine Asche ! — Egyazon kezdéssel emlékeznek a szavak a feleségből is : Allhier ruhet in Gott entschlaffen Elisa- betha Schönbeck geborne Eintzínger. Ge­storben den 15-ten April 1837. Ihres Al­ters 60 Jahr. Gott segne ihre Asche ! — Törzsétől fosztott alacsony fatönk alá- zatoskodik a márvány tövében. Évek­kel korábban ö nézett le a magasból több mint ezer korszerű munkáslakást épített, valamint tisztviselői és segédtiszti lakásokat is. Ezeknek az építkezéseknek további folytatása, valamint anyagraktá­raknak, élelemraktáraknak, továbbá mun­kásfürdőknek építése a legközelebbi prog­ramúiba tartozik, A társulat fenti közlése utal arra, hogy a megnövekedett tevé­kenységgel összhangba kell hozni a saját tőkét. Kétségtelen, úgy a háború, mint pedig az azutáni időkben a Salgóra váró feladatok mégfelelő anyagi felkészültsé­get igényelnek. Országos érdek, hogy a most következő időkben a magyar ipar teljesítőképességének maximumát nyújt­hassa, aminek előfeltétele, hogy berende­zése versenyképes termelést biztosítson. koronásán, lombosán. De hogy fordult az idő járása, nagyon alább adta ! Most a nem is olyan magas kő tekint rá tentebbről ! Meddig ? Nemcsak rajtuk múlik í A temető törvényei gyakran szét­hagyják a dolgok viszonyát, egymásután­ját. A régi római sírkövek beosztását, al­kotórészeit mutatja a szomszédos sírem­lék. Egy százada, hogy a sír fejéhez ál­lították, Azóta innen nézi a változó idő hullámverését. Finom, klasszikus vonalak keretében őrzi a távozás barokkosán ci- kornyás búcsúszavait ; E Csöndes Sírban Édes Övei Között Nyugszik Steindí Ka­talin Asszony Tekintetes Lammer Pál Ur Esztergom Varmegye Fő Orvosának Sze- retetdus Özvegye. O Élte 48-ik Evében 1845 Jan. 16-an Szállott Halottainkhoz. — Férjét Lammer Pál-1 1817-ben vá­lasztottak meg Esztergom varmegye íő- orvosava. — Ebbéli tisztében elődje a hí­res Kcmenszky István orvosnak. Műkö­déséről elismeréssel szóinak a vármegye Évkönyvei. Dicsérik „kötelességében való pontos eljárását s tudományában utólag is a veszett ebek altat megsebeséíettek gyógyításában való tehetőseges ebbéli serény eljárását, amit meg tetszéssel fo­gadtak az egyben gyűlt Kendek is és tel­jes dicsérettel logadtak megrendelni, hogy kérelméhez képpest a dicserés ezen orvos vigasztalasára kiadassék." Érdekes munkateljesítménye, hogy 1818-ban évi orvosi jelentésében beszámol a vármegye „mineratis" (ásvány) vizeiről. — A Helytartó Tanács részéről szintén több ízben részesül dicséretben. 1826-ban „a rendszerént Való orvos úrtúl beadott je­lentés alapján megdicsérését kéri, egyben a hímlőojtasban buzgólkodó plébános urakat és kerületbeli seborvosokat rend- béli megelégedésrül tudósítani.“ Az írás további során is az „egészség állapottya- ra törekvő ügyelele megdicsértetik. Ezen alkalmatossággal közönségessé tétetik." Ódon szavait torinak dicsérő koszorút mindenképi-n „Lammer Pal Ur“ elszál- lott emléke köré. Özvegyének sírja körül szállingóznak ezek a loszlányok, s újit- gatják fel annak érdemeit, akinek élete, alakja, tettei a rég elsüllyedt múltba hanyatlottak. Sarfaivay Héya Imré-nek múlásba vo­nuló neve már kevésbbé érezie meg az idő felőrlő hatalmát. A közügyekben való szereplése, a hivatalos világgal járó gyakori emlegetés és ráutaias időt allóbbá tette életének, munkájának em­lékét. — Székely nemesi család sarjadé­ka. Az esztergommegyei Nánán született. A nemes vármegye szolgálatára szegő­dött. 1828—31-ig másod-, majd 1832—40- ig első alispán. Több alkalommal küld­ték fel Pozsonyba, az országgyűlésre. Egyszer Huszár Imré-ve\, máskor And- rássy József-ic\. A rendi világ alkonyán vájjon hogyan nézhette az új idők dü­börgésében feltünedező koreszméket ? Észrevette-e a szükséges változások kez­detben örvendetes, később azonban vé­szessé erősödő sodrását ? Láta-e a régi koronázó városban az egyik lépcsős, Ka­nyargó utca szegényes, régi' hazát, mely­nek szobájában silány olajmécses mellett sápadt ifjú görnyed írása fölé, S rója- rója, késő éjjel is a sokasodó betűk sora­kozó dandárait. Fáradt lemondással törli néha verejtékező homlokát, hiszen mind­össze 25 garast kap egy nagy ívért. írja az újságot, a mások jól szerkesztett be­szédét, a boldogabbak, gazdagabbak fel­szólalásait, a rendek előterjesztett ki- vánságait. S közben könnycseppet dör­zsöl ki árnyékolt szeméből, mert lopva mást is papírra vet : Szép hazámba isme­rősök mennek. Jó anyámnak tőlük mit üzenjek ? Ugyan honnan sejtette volna, hogy a juratusok között itl-ott megfor­duló vékonydongájú, lobogószemü, éhező, nyomorgó íródeákból hat év múltán a nemzet Tyrtaeusa lesz és meghal a meg­zengette szabadságért ? — Mindenképen a megfontolt munka embere lehetett. Nem került a forgó örvény révületébe. Józan székely esze meg tudta állapítani a dolgok hatását. Híve az ország gazda­sági megalapozásának. Elnöklésével tart­ja 1844, decemberében első alakuló köz­gyűlését az „Esztergomi Takarékpénztár Rt,“, melynek később, 1856-ban igazgató­ja lesz. —- Megérte a nemzetet megfor­gató orkán kitörését, de annak csillapo­dását is. Bízó lélekkel várta az időt, ami­kor a nemzet és királya a félreértések ki­küszöbölésével egymásra talál, felejti a történteket, hogy a jövőt zavartalanab­bá építhessék. A napkeltét már nem ér­hette meg. Hat esztendővel korábban ke­rült ide, kővel párnázott sírjába. Sírhal­ma tövében hatalmas márványtömb tete­jén fehér kereszt díszeskedík. A lapokra vésett szűkszavú adatok nyomán rajzot- tak fel sírdombjának keresztje fölött a kavargó gondolatok. Erre-arra keringtek, majd ékalakot véve messzi útra indul­tak. Halkuló hangjukból ennyi maradt a feledés, emlékezés helyén, hogy teljesen mégse felejtsük a múltakat. A múlt század első évtizedeiben szo­kásos márvány emlék int tovább megál­lásra. Ilyen modorban faragott követ a jómódú családok állíttattak szeretteik sírjára. A görög templom összeszűkített, felmagasított kapujának mintájára ol­dotta meg feladatát a kőfaragó. Az oiomfal csúcsán földgömbös kereszt te­tőzi be a régi klasszikus elemek alkalma­zását. Német szavak húnyt fényű vona­lai adnak értelmet a kőbevésett emléke­zésnek, kesergésnek : Hier ruhet in Gott entschlaffen. Franciska Trenker. Gebor­ne Einczinger. Gestorben in 34-ten Jahre ihres Alters den 28 Febr, 1837. Ruhe sanft dá Edle Gattin Im dem dünstren stillen Grabe, Nur zu frühntries dich der Tont Aus deines Gatten und Kinder Arme. Deines Gatten deiner Kinder Liebe nahmes'.e du mit dir Und Wechmuts Tränen lassest hier. Doch tränt und, des Schiitaals Dunkler Wille Auf, Ewig trent das Schicksal nicht. Das Ópfer fählt in Heiliger Stille Doch nicht verlöscht Des Gatten Liebe Licht! Fiiede ihre Asche. A 34 esztendős fiatalasszonyt szülésé­nél jelentkező nehézségek ragadták „polgári kalmár“ ura mellől korán ha­sadt sírjának mélyébe, A betűk vésője nem Goethe helyesírása szerint mélyesz- tette a márvány türelmes lapjára a bú­csúzkodás szavakba sírt mondatait. Az éx zések meleg verése azonban még most í, átdobol, átjajong az érzéketlen már­ványemlék régóta álló, őriző kőfalán. (Folyt, köv.) Vértes Zoérd á „Szülök iskolájáénak előadássorozata Esztergom vármegye és Esztergom sz. kir. megyrei város Iskolánkivüli Népmű­velési Bizottsága a helybeli fiú középis­kolákká! karöltve 8 előadásból álló soro­zatban kifejti azokat a gyermeknevelési íeladatokat, amelyek a jövő generáció egészséges fejlődésének, valamint az is­kola és a család harmonikus együttmű­ködésének biztosítása végett nélkülözhe­tetlen. Ezzel egyidöben az Érseki Nönevelő Intézet külön előadássorozatban tájékoz­tatja a szülőket a leánynevelés aktuális kérdéseiről. Felkérjük tehát a szülőket, hogy eze­ken az előadásokon, melyek folyó évi feb­ruár hó 14-én, illetve február hó 17-én délután 5 órakor kezdődnek és amelye­ket folytatólagosan minden hétfőn és csü­törtökön, az alant összeállított sorrend szerint tartanak meg, megjelenni szíves­kedjék. Bioaüássaroaaí a fiúgyermekek sziliéi reszere. Az előadás helye a városháza tanácster­me. Minden hétfőn d. u. 5 órakor. S:ebruár 14-én. (Megnyitó előadás.) Igaz Lajos alispán megnyitó szavai. -— A család és az iskola. Előadó : Cscplovics József tanker. kir. főigazgató. — A val­lásos nevelés. Előadó : Kövér Alajos bencéstanár. Február 21 -én. A tanulás kérdése. Elő­adó : dr. Jámbor Mike gimn. igazgató. — A serdülő ifjú. Előadó : dr. Szívós Donát bencéstanár Budapest. Február 23-án. A hajlam, képesség, te­hetség kérdése gyermekeink életében. Előadó : dr. Szeliánszky Ferenc gimn. igazgató Léva. — A szociális nevelés a családban. Előadó : Végvári István taní­tóképző int. tanár. Március ó-án. A nemzetnevelés mai kér­dései. Előadó : Földes Ferenc, honv. mi­nisztériumba beosztott népm. titkár. — Az ünnep és a család. Előadó : Obermül­ler Ferenc tanügyi főtanácsos, gimn. igaz­gató. — Igaz Lajos alispán záróbeszéde. Az Érseki Nőnevelő Intézel Szülök iskolájának programja. Az előadás helye az intézet tornaterme. Minden csütörtökön d. u. 5 órakor. Február 17-én. Dr. Drahos János érseki helynök megnyitója. — Blaskovics Piacid érs. leánygimn. igazgató : A nevelés örök célkitűzései, — Dr. Brückner József pá­pai kamarás, szemináriumi igazgató : A család lelke a vallásos hitves, a vallásos édesanya. Február 24-én. Sikora M. Andrea leány­gimn, tanárnő : Tanulás, elbírálás és a szülők a leányiskolában.. — Horváth M. Felicia leánygimn. tanárnő ; Leány-nem­zetnevelés az iskolában és családban. Március 2-án. Csaba M. Immaculata ér­seki polg. leányisk. igazgatónő : Kislány, serdülőlány, nagylány. — Gecső Zsu­zsanna budapesti Szent Margit gimn. test- nev. tanárnő : Az egészséges, edzett és sportoló nő. Március 9-én ; Szabó M. Erika, a buda­pesti Szent Margit leánygimn. igazgató­nője : Esztétika a leánynevelésben és családban. — Plavics M. Fremiota, az ér­seki tanitónőképző igazgatónője : Hogyan használják fel szabadidejüket leányaink. — Dr. Drahos János érseki helynök záró­beszéde. Jé! sikerűit a tűzharcosok szioielőadása Február 6-án d. u. 5 órai kezdettel a P ürdő Szálló nagytermében előadásra ke­rült az esztergomi tűzharcosok kiváló mű­kedvelő gárdájának szereplésével Kádár Lajos : „Ítél az Isten" c, 4 felv. hazafias színműve. Az előadáson megjelent dr. Késmárki Ftey Vilmos főispán is. Ott láttuk többek között még Igaz Lajos alispánt és vitéz vitéz dr. Bánomy Antal városi főjegyzőt és még másokat a tűzharcos ügy iránt érdeklődő közönség köréből. Ez alkalom­mal zsúfolásig megtöltötte a Fürdő nagy­iéi mét a darab iránt érdeklődő nézőkö­zönség. Az esztergomi tűzharcosok kitűnő mű­kedvelő gárdája Torma József szabómes­ter tűzharcos baj társsal az élén ezúttal is komoly felkészültséggel s a nehéz szerep­hez illő komolysággal oldotta meg a fel­adatot. Az W14—18-as években az orosz- országi hadifogolytábor élményeit, szen­vedéseit és megpróbáltatásait festi le a színműíró, majd a Szovjet uralomra jutá­sát, a vallásos ember szenvedését, üldöz­tetését és végre a megszabadulást szemé­lyesíti meg szellemes leírással, melyet a szép összjátékot nyújtó színpadi szerep­lők nagyszerűen oldották meg. A színmű fő- és kisebb szerepeiben el­sősorban Torma Józsefet, a színésztehet­ségű főszereplőt illeti dicséret, ki tudásá­nak legjavát adta ez alkalommal is ; majd a női szerepékben Jónás Lajosné (két sze­repben játszott), Molnár Gáborné, Kiss Eszter, Móczik Etel, Nyári Olga és Lobog Mária ; a férfi szerepekben ifj. Szurdi A.ndrás, Magyari Károly, Molnár Ferenc, Szaller Ferenc, Nyizsnyánszky Lajos, ifj. Lobog István, Szilágyi Lajos, Bagó István és Preczner Sándor; a vörös katonák sze­repében Porga Sándor, Németh István, Nyizsnyánszky József és Bea Pál; gyer­mekszereplők Markovics József, Magya- rovics László és Magyarovics Gyula (orosz muzsik) szerepében dicséretre méltó módon dolgoztak és ezúton is külön köszönet illeti meg őket. A darabot ifj Szurdi András rendezte és tanította be hozzáértéssel a figyelmes rendezőség segítségével. A szép összjátékkal szinrehozott „ítél az Isten" c. szinmű előadását — úgy hall­juk a Szentgyörgymezei Olvasókör, majd Dorog és Tokod Munkásotthonai is sze­retnék látni. Népművelési est a Belvárosi Eat. Olvasókörben Az Érseki Tanitónőképző intézet nö­vendékei ismét tanujelét adták hivatá­sukra való alapos és megnyugtató felké­szültségüknek. A Belvárosi Olvasókörben f. hó 6-án tartották meg óriási érdeklő­dés mellett régenvárt népművelési estjü­ket. A műsor pergő jelenetei között el- rejthetetlen volt a jogos büszkeség min­den hallgatóban : ilyen hivatásra való előkészítés és hivatástudat mellett még a mai sötét magyar látóhatáron is biztató jelenség a jövendő magyar tanítónők lel­kesedése és rátermettsége. Külön ki kell emelnünk azt a céltuda­tos, igazán népművelői gonddal és fel­tétlen felelősségérzettel megrendezett és egész estet betöltő műsort, amit Plavits M. Fremiota igazgató-nővér irányítása mellett a lelkes ifjúság önerejéből állí­tott össze, Nemcsak a szereplés, hanem a megírás, a megjelenítés is a lelkes ifjú tanítónőjelöltek ügyszeretetét, buzgósá- gát cs igen szép rátermettségét igazolja. A rendezésben, irányításban oroszlán- része volt az igazgató-nővér mellett Adalberta nővérnek és Hámori Sarolta testnevelő tanárnőnek, aki a felejthetet­len szép magyar tánc jelenetet betaní­totta. Kiütik Mária konferánszai szelle­mesek, finomak, és mindvégig nagyon kedvesek voltak. Mérő Beatrix üdvözlő beszéde után eredeti ötlettel személyesítették meg Zsitvay Klára, Mészáros Gizella, Habe­Az esztergomi belvárosi temető slrlámpái mellői. XLXI. Séta a halottak városának utcáin.

Next

/
Thumbnails
Contents