Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 45. szám

HATVANÖTÖDIK ÉVF. 4$^ SZ. SZOMBAT IS 14. JUNIUS 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 30 fillér, szc r Daton 40 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő. Az esztergomi vár ostrománál 350 éve halt hősi halált ^.Balassa Bálint JUBTi BELFÖLD A máriaremetei kegytemplom csodate­vő Maria-kepének lUU.OÜO pengős érté­keit elraboltak. — Német vaskeresztet kaptak a hadiszolgálatot teljesítő magyar kereskedelmi tengerészek. — A budapesti ügyvédi Kamara 1233 zsidó ügyvédet tö­rölt tagjai közöl. — A szegedi zsidók 1079 rádiót, 66ó kerékpárt, 24b írógépet és 209 iényképezógépet szolgaitattak be. — Az egyetemisták munkaszolgálatát a matematikai és a természettudományi kar hallgatóira is kiterjesztették. — Ma­gyar nyelvű röpcédulákat és német nyel­vű újságokat szórtak le az ellenséges re­pülök bzeged környékén, — Elrendelték a budapesti zsidók összeírását. — Hitler rveledy Tibornak, Budapest főpolgármes­terének ia Német Sasrend 1. osztályát adományozta, — Törölték az értéktőzs­dén a zsidó alkuszokat és bizományoso­kat. — Egy év alatt több mint egymil- liárd pengővel szaporodott a. betétállo­mány. ^ KÜLFÖLD A szovjet tengerészeti akadémia hét ta­nárát tengernaggyá nevezték ki. — Spa- iiyolorszégDan a műbenzint már nagyban gyártják. — Gandhi már jobban van és a nap legnagyobb részét hallgatással tölti. — Görögországba újabb vöröske­resztes hajó 3600 tonna sózott hialat es 160 tonna almakonzervet szállított. — Finnországban több magyar darabot ját­szanak a szinházak. — Anglia elejtette egyik leghűbb szövetségesét, Péter volt jugoszláv királyt. — A francia főpapok elitélték az angolszász terrortámadáso­kat. — Romániában halállal büntetik a beszivárgó zsidókat. — A pünkösdi vé­res forradalom lemondatta Ecuador el­nökét. — Hitler közös hadviselésről tár­gyalt a japan külügyminiszterrel. — Az amerikai csapatok Angliában nagy lakás­hiányt okoztak. — Meghiúsult Róma gyors elfoglalásának terve az angolszá­szok részéről. — Hollandiában nincsen jelenleg munkanélküli. — Svájcban ismét csökkentették a húsadagokat. — A né­metek szerint az olasz larcvonal megrövi­dítése növeli az ellenállás erejét. — Ró­mából kivonult a német katonaság. — A német hadvezetőség továbbra is védekező magatartást követ Olaszországban. — Finnországban ismét felemelték a hús­adagot. — Rajnán egy kiránduló hajón utazó asszonyokra, gyermekekre és ki­rándulókra tüzeltek az amerikai repülők, — Több angol ejtőernyőst találtak Svéd­országban. — Április 18-ika óta több mint 30.000 olasz partizán adta meg ma­gát. — Svájc területén öt nehéz amerikai bombázó szállt le. — Nem szüntették meg Svájcban az elsötétítést. — A néme­tek szerint Anglia felelős a légiháború elfajulásáért. — Hétfőn éjszaka Bécs vá­rosára is bombákat dobtak az amerikai repülök. — Pünkösdi angolszász légitá­madásoknak 5000 halottja, 7000 sebesült­je és 100.000 hajléktalanja van. — Ház­sorok dőltek romba Róma külvárosában pünkösdkor az angolszász bombáktól. — Firenzében a legutóbbi légitámadás pó­tolhatatlan műkincseket pusztított el. — Bulgáriában új vezérkari főnököt nevez­tek ki. — Roosevelt az invázió szó he­lyett a felszabadítás kifejezését kívánja használni. — Dél-Olaszország hajóépitő műhelyeinek 85 százaléka a szovjet ke­zére került. — Svédországban a kémke­dés miatt letartóztatott munkások a ko- munista párt tagjai voltak. — A török nemzetgyűlés bizalmat szavazott a kor­mánynak. — Svédországban törvényja­vaslat készül a hadkötelezettség beveze­téséről. — A felállítandó vatikáni flottá­hoz Spanyolország az első hajót felaján­lotta. — Banyalukában 200 embert öltek meg az angolszász bombák. — Romániá­ban bevezetik az általános munkaszolgá­lati kötelezettséget. — Tárgyalások van­nak Németország és Törökország között a krómérc szerződés meghosszabbításá­ról. — Az angolszászok már minden tar­talékukat harcbavetették, mely Olaszor­szágban volt. — Inváziós előkészületek vannak Dél-Franciaország ellen. A májusi napfényben, üde ragyogásban ott állok a várhegy lábánál Balassa emlé­két megörökitő szobormű előtt. Nézem a szobrot és a várost. Napfénytől csillogó párában fürdik a város innen elterülő tájképe, Annyiszor láttuk és még sem tu­dunk betelni vele. Ebben a csendes vég­telen tiszta időben, ebben a néma csend­ben emlékezünk a mából a tegnapba, az­tán a végtelen múltba. Abba a múltba, lamikor a városnak voltak szorongatott percei, mikor szükség volt minden ma­gyar harcosnak megfeszült izmára, ere­jére. Harc és háborúság alig szünetelt ezen a magyar földön és különösen e városban. Mindig fegyverben állottunk, véreztünk és véreztek elleink, legjobbjaink a hosszú harc alatt. Századokon át e hazában a közösségi érzésben rejlő roppant erő és az önzetlen áldozatkészség hősi helytál­lás, a múlt nagyjainak példája adott erőt és bátorságot a további küzdelemre, A fegyverek e gigantikus küzdelmében megfeszített munkájában ma ismét az ősök emlékéhez megyünk és csendben ál­dozunk a nagyságos és vitézlő gyarmati és kékkői báró Balassa Bálint emléké­nek, aki 1594 május 20-án városunk vá­rának ostrománál kapott hősi sebet, •amelybe napok múlva május 29-én Hybbe községben örökre lehunyta szemét. Leverjük a port az elavult történelem­könyvekről és újra átérezzük, újra átol­vassuk, megszólaltatjuk a nyugtalan, ka­landortermészetű és nyugodni nem tudó harcost, a kitűnő bajvívót, a legelső igazi magyar költőt. Balassa Bálint nem fél az idők mohá­tól, a koporsóból is kitör és eget kér. Lehetséges, hogy ebben az újult időben, süket fülek között, vagy a vak lárma mindent elnyomó zajában megszólaljon egy hang, vérbe, velőbe hatoló igazságo­kat mondjon s aztán elszálljon nyomta­lanul, folytatás nélkül ? Úgy látszik van­nak ilyen könyvek, vannak ilyen irók, de csak a magyarok között. Balassa szava soha sem volt időszerűbb, mint ma, mi­kor ismét la kardot, a fegyvert kell csör­getni a pogányság ellen. Az ő szavai be­szélnek felénk a sárga lapokról. Ellenséget látván, örömmel kiáltván Ők kópiákat törnek, ; 5 ha súlyosan vagyon A dolog a harcokon Szólítatlan megtérnek, ; Sok vérben fertezvén Arccal reá térítvén, űzőt gyakran megvernek. Minden izében és minden porcikájában .katona, vitéz volt, amelyet egész fiatalon kezdett, Egerben a toll forgatása mellett a kardot is kezdte forgatni és itt találta magát szemben az egész keresztény vilá­got fenyegető törökkel. Kitünteti magát nem egyszer a szenvedélyes harcos, látjaj ézri ,hogy mily nagyszerű erő rejlik a magyarokban. Megéneklí a dicső végbeli élet szépségét és gyönyörűségét : Vitézek mi lehet E széles föld felett Szebb dolog a végeknél ? Holott kikeletkor A sok szép madár szói, Kivel ember ugyan él : Mező jó illatot, Ez ég szép harmatot. Ad ki kedves miadennél. Kalandos, szenvedélyes vére hajtotta városunk vára alá is, ahol mint fiatal hadnagy felvonul katonáival, hogy ezt a történelmi múltú várost megszabadítsa a török félholdtól, hogy újra ragyogjon a várfokon diadalmasan Krisztus keresztje, A viadalnál halálosan megsebesül, egy otromba ágyúgolyó terítette le, nem várt pillanatban. A súlyosan sebesült költőt szekérre rakták és igy vitték hybbei bir­tokára és ott férfi korának delén adta oda Istennek életét. Halálos sebeiben is vitézeit vigasztalja, buzdítja „Krisztus katonája voltam, mi­ért félnék ? Végek vitézei megcsodálják a legendás hőst, aki egyetlen nap 11 bajt vív erős fegyverben s kopját törve ugyan­annyiszor részesül diadalban, Csodálják, de még sem értik meg. Évszázadok mulniak el az országban, mig Esztergom város vitézei ércszobrot emelnek 1938-ban Balassa Bálint emléké­nek, költői nagyságának és hősi önfelál­dozásának. Irodalmi értékét iskoláinkban megis­mertették a fejlődő miagyar ifjúsággal, azonban igazi nagyságát később éreztük át, mikor pallérozatlan nyelvünkről kezd­tünk tárgyalni és arról, hogy ki alakította ki önálló nyelvünket, a magyar szellemet. A zamatos magyar nyelv, az idegen ha­tásoktól mentes irodalom megalkotói kö­zött első helyen áll Balassa Bálint. A verselésben új formát alkotott, a Ba­lassa versszakot. Neve hallattára úgy­szólván mindnyájunk emlékezetébe csen­dülnek azok a sorok, amelyeket később a kurucok is átvettek bujdosó énekeikbe. „Zöld erdő harmatát, Piros csizmám nyo­mát, Hóval lepi be a tél, Hóval lepi be a tél," Az ő irodalmi nagyságát, munkáját vá­rosunk irodalmi társasága van hivatva ápolni, de sajnos a háború, az emberek elfoglaltsága nem engedi, hogy úgy jus­son elénk, ahogy ezt a kor megkövetelné. Az ember megdörzsöli a szemét és nem tudja itt a szobor alatt ébren van-e, vagy csak álmodik la kalandos életű, hős, vitéz költőről. Ma írták-e az ódon, sárgalapú könyvét, vagy csakugyan 350 évvel ez­előtt ? Elszégyeljük magunkat, elsápa­dunk, hogy évtizedeken át nem a Balassa izzó magyarságával, hősiességével nevel­tük katona nemzetté fiainkat, Tért en­gedtünk a liberalizmusnak, engedtük, hogy idegenek gáládul kiüssék kezünkből ia fegyvert. Állok a szobor tövében és érzem, hogy a régen elporladt szív és kéz figyelmez­tet arra, hogy e városban nem feledke­zünk meg nagyságáról : Sok jó vitéz legény, kiket felneveltem. S kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem, — Maradjon nálatok jó emlékezetem, Jusson eszetekbe jó tétemről nevem ! Szalva László A hercegprímás pünkösdi beszéde Pünkösd vasárnapján iaz esztergomi fő­székesegyházban dr, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás ünnepi nagymisét pontifikáit, utána apostoli áldást osztott, majd szentbeszédet mondott. Beszéde elején arról szóllott a bíboros főpásztor, hogy Krisztus már kínszenve­dése és kereszthalála előtt meg akarta erősiteni és előkészítette az apostolokat arra az időre, amikor az üldözők hatal­ma és a megpróbáltatások nagysága miatt látszatra oíkuk lehetett kételkedni az Ö istenségében és a hit igazságaiban. Meg­ígérte, majd elküldötte az Igazság lelkét, a Szentleiket, amely tanúbizonyságot tett Krisztus istensége mellett és erőt adott arra, hogy higyjünk Krisztus igazságai­ban és reméljünk abban, hogy Krisztus egyháza élni fog minden üldözés és meg próbáltatás ellenére a világ végéig. Szó­val, de főként életünkkel és cselekede­teinkkel bizonyítjuk be, hogy Krisztus követői, egyházának, tagjai vagyunk. Hiáha mondják egyesek, hogy hiába hir- aelik akár egyes nemzetek, hogy kitűnő 'keresztények, ha cselekedeteik az ellen­kezőjét bizonyítják, ha életük és csele­kedeteik nem egyeztethetők össze Krisz­tus tanításával. A kereszténységnek ily módon és ilyen értelemben való hirdeté­se nem Isten megvallása és dicsérete, ha­nem Isten kigúnyolása, — mondotta 'a hercegprímás. Azután arról beszélt a bíboros főpász­tor, hogy Isten nem engedi magát félre­állítani és hogy pl. a francia forradalom is hiába mondotta ki hivatalosan, hogy nincs Isten. Előtte és azóta is nem egy­szer bizonyosodott már be a világtörté­nelemben, hogy igenis van Isten. Végül figyelmeztet \ /•ercegprimás arra hogy a Szentlélek ej‘ÍV'-tele nemcsak az apostoloknak szóllotf'’, hanem Krisztus egyháza minden egye* tagjának. Köteles­ségünk, hogy szóval, de még inkább éle­tünkkel és cselekedet »tinikéi valljuk meg Krisztust és bízzunk na egyház életének örökkévalóságában. BIe légy b áncsi! Légi riadó ! Üvölt i > firéna, verik fél­re ia harangot ! Te mR-i fegyelmezett pol­gár összeszeded háza-4 népét, és szépen lementek az óvóhely! í, vagy a fedett árokóvóhelyre. Ezt k ÜLrne cselekednek. A józan ész is ezt d ki.Úja, de mi nem vagyunk fegyelmezel el , mi kiváncsiak vagyunk arra, hogy s-i van már megint azokkal az amerikai, ec» tg ánglis gépek­kel? Jönnek? Nem j rnS-ek? Hiszen még ia zúgásukat sem hall . És ha jönnek, vájjon mennyien jön* elf ? Itt nem látni semmit, gyerünk ki a kv rt végébe, onnan van aztán kilátás ! Mi az gyerekek ti s- b? láttok még sem­mit? — Édesapám jőjjél ^iák — kiált be a Pista gyerek az utca ícA — Jönnek már ahun, látni is őket, mi- it i méhek annyian vannak. Erre már a szomszi dfetlc is felfigyelnek és verődik a tömeg. I isi anként az utcák is megtelnek kiváncsi emberekkel. Egy­két okos ember is al ad., akik szakérte­le mmel magyarázzák ; — így jöttek a fi ni on is, aztán le­dobták a rakományukét. Volt ugyan bun­kerunk, de fene ment L»e abba 1 Néztük ükét, aztán, ha dobott b illottuk a bomba sivitását lehasaltunk *, Zöldre, így megy a tere-fer^, mig a gépeik vé­gig dübörögnek a vári s, vagy falu fölött. A légiriadó kicsalja íz embereket laká­saikból. Nyugodtan Mk-thatjuk, hogy a városokban, falukban soHa annyi ember, asszony, gyerek nem mi zog az utcákon, tereken, kertekben, n, in' a légiriadó el­hangzása után. Minth i az ördög húzná ki áldozatait a véres fávcra. — Csak nem maradói el ettől a lát­ványtól? Hátha még légii harc is lesz? Az meg különösen él dekes, Nincs az a hatalom, mely a k vs acsiságnak gátat tudnia vetni. És hol mar idna a jól érte­sültek kara, kik besétálnának, ha egy napon hir nélkül ma adnának. De még törvény, vagy rendelei ide, vagy oda, ne­kem aztán ne pár; Honoljon senki, ne féltse az életemet. Ig^ okoskodnak a ma­gukat korán legényei nf k tartó, fegyel­met nem ismerő honp t>' Járok, nem gon­dolva arra, hogy ross-i példájuk mennyi áldozatba kerülhetne ha történetesen megszólalnának az elír» égés gépek gép­puskái és gépágyúi. Sajnos az emberek 1 ivkncsiságát, köny- nyelműségét, nemtörd d&tnségét, fegyel- metlen magatartását, í enrt jóakaratú szó­val, sem törvénnyel, r tu lelettel, de még csak fenyítéssel lehet nr egmásitani. Hiá­ba ia szigor, a rendőr, a csendőr, hiába a büntetés. Csak egy m id képes az embe­reket jobb útra téríteni, k véres áldozat. De hát miért kell ere bereknek, gyerme­keknek akkor is meghilii, ha ezt el le­het kerülni? Miért ke l annyi ember ke­zét, lábát amputálni, nj íkür az mind elke­rülhető lett volna ? Miért követeljük meg, hogy légiriadó elnaí.gzása után min­denki menjen óvóhe5 yj e ? Mind olyan kérdések, amelyeket fiié \ egy kíváncsis­kodó sem vetett fel, savkor kiállt a né­zők tömegébe. Nézzük meg már mc sí hogy mit mond a tapasztalat, a statiütísa, A légitáma­dások áldozatainak te? bl mint 70 száza­léka szabadban tartózíu lókból kerül ki. Ezek nagy része mafa kereste vesztét. Ezeket nem lehet hőw halottaknak te­kinteni ! Napról-napra érkezve jelentések ha­lálesetről, sérülésekről llyan helységek­ből, hol bombázás nein 'A volt. Néző, kí­váncsiskodó emberek izük a szerencsét­lenek, kik nem tudtál n agukra vigyázni. Gyermekhalál és súlyos sérülés, sok szo­morú bejelentés tartat l, szülők bűnei, kik még gyermekeikre sem vigyázták,

Next

/
Thumbnails
Contents