Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 45. szám

HATVANÖTÖDIK ÉVF. 4$^ SZ. SZOMBAT IS 14. JUNIUS 3

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 30 fillér, szc r Daton 40 fillér

Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő.

Az esztergomi vár ostrománál 350 éve halt hősi halált ^.Balassa Bálint

JUBTi

BELFÖLD

A máriaremetei kegytemplom csodatevő Maria-kepének lUU.OÜO pengős értékeit elraboltak. — Német vaskeresztet kaptak a hadiszolgálatot teljesítő magyar kereskedelmi tengerészek. — A budapesti ügyvédi Kamara 1233 zsidó ügyvédet törölt tagjai közöl. — A szegedi zsidók 1079 rádiót, 66ó kerékpárt, 24b írógépet és 209 iényképezógépet szolgaitattak be.

— Az egyetemisták munkaszolgálatát a

matematikai és a természettudományi kar hallgatóira is kiterjesztették. — Magyar nyelvű röpcédulákat és német nyelvű újságokat szórtak le az ellenséges repülök bzeged környékén, — Elrendelték a budapesti zsidók összeírását. — Hitler rveledy Tibornak, Budapest főpolgármesterének ia Német Sasrend 1. osztályát adományozta, — Törölték az értéktőzsdén a zsidó alkuszokat és bizományosokat. — Egy év alatt több mint egymil- liárd pengővel szaporodott a. betétállomány. ^

KÜLFÖLD

A szovjet tengerészeti akadémia hét tanárát tengernaggyá nevezték ki. — Spa- iiyolorszégDan a műbenzint már nagyban gyártják. — Gandhi már jobban van és a nap legnagyobb részét hallgatással tölti. — Görögországba újabb vöröskeresztes hajó 3600 tonna sózott hialat es 160 tonna almakonzervet szállított. — Finnországban több magyar darabot játszanak a szinházak. — Anglia elejtette egyik leghűbb szövetségesét, Péter volt jugoszláv királyt. — A francia főpapok elitélték az angolszász terrortámadásokat. — Romániában halállal büntetik a beszivárgó zsidókat. — A pünkösdi véres forradalom lemondatta Ecuador elnökét. — Hitler közös hadviselésről tárgyalt a japan külügyminiszterrel. — Az amerikai csapatok Angliában nagy lakáshiányt okoztak. — Meghiúsult Róma gyors elfoglalásának terve az angolszászok részéről. — Hollandiában nincsen jelenleg munkanélküli. — Svájcban ismét csökkentették a húsadagokat. — A németek szerint az olasz larcvonal megrövidítése növeli az ellenállás erejét. — Rómából kivonult a német katonaság. — A német hadvezetőség továbbra is védekező magatartást követ Olaszországban. — Finnországban ismét felemelték a húsadagot. — Rajnán egy kiránduló hajón utazó asszonyokra, gyermekekre és kirándulókra tüzeltek az amerikai repülők,

— Több angol ejtőernyőst találtak Svédországban. — Április 18-ika óta több mint 30.000 olasz partizán adta meg magát. — Svájc területén öt nehéz amerikai bombázó szállt le. — Nem szüntették meg Svájcban az elsötétítést. — A németek szerint Anglia felelős a légiháború elfajulásáért. — Hétfőn éjszaka Bécs városára is bombákat dobtak az amerikai repülök. — Pünkösdi angolszász légitámadásoknak 5000 halottja, 7000 sebesültje és 100.000 hajléktalanja van. — Házsorok dőltek romba Róma külvárosában pünkösdkor az angolszász bombáktól. — Firenzében a legutóbbi légitámadás pótolhatatlan műkincseket pusztított el. — Bulgáriában új vezérkari főnököt neveztek ki. — Roosevelt az invázió szó helyett a felszabadítás kifejezését kívánja használni. — Dél-Olaszország hajóépitő műhelyeinek 85 százaléka a szovjet kezére került. — Svédországban a kémkedés miatt letartóztatott munkások a ko- munista párt tagjai voltak. — A török nemzetgyűlés bizalmat szavazott a kormánynak. — Svédországban törvényjavaslat készül a hadkötelezettség bevezetéséről. — A felállítandó vatikáni flottához Spanyolország az első hajót felajánlotta. — Banyalukában 200 embert öltek meg az angolszász bombák. — Romániában bevezetik az általános munkaszolgálati kötelezettséget. — Tárgyalások vannak Németország és Törökország között a krómérc szerződés meghosszabbításáról. — Az angolszászok már minden tartalékukat harcbavetették, mely Olaszországban volt. — Inváziós előkészületek vannak Dél-Franciaország ellen.

A májusi napfényben, üde ragyogásban ott állok a várhegy lábánál Balassa emlékét megörökitő szobormű előtt. Nézem a szobrot és a várost. Napfénytől csillogó párában fürdik a város innen elterülő tájképe, Annyiszor láttuk és még sem tudunk betelni vele. Ebben a csendes végtelen tiszta időben, ebben a néma csendben emlékezünk a mából a tegnapba, aztán a végtelen múltba. Abba a múltba, lamikor a városnak voltak szorongatott percei, mikor szükség volt minden magyar harcosnak megfeszült izmára, erejére.

Harc és háborúság alig szünetelt ezen a magyar földön és különösen e városban. Mindig fegyverben állottunk, véreztünk és véreztek elleink, legjobbjaink a hosszú harc alatt. Századokon át e hazában a közösségi érzésben rejlő roppant erő és az önzetlen áldozatkészség hősi helytállás, a múlt nagyjainak példája adott erőt és bátorságot a további küzdelemre,

A fegyverek e gigantikus küzdelmében megfeszített munkájában ma ismét az ősök emlékéhez megyünk és csendben áldozunk a nagyságos és vitézlő gyarmati és kékkői báró Balassa Bálint emlékének, aki 1594 május 20-án városunk várának ostrománál kapott hősi sebet, •amelybe napok múlva május 29-én Hybbe községben örökre lehunyta szemét.

Leverjük a port az elavult történelemkönyvekről és újra átérezzük, újra átolvassuk, megszólaltatjuk a nyugtalan, kalandortermészetű és nyugodni nem tudó harcost, a kitűnő bajvívót, a legelső igazi magyar költőt.

Balassa Bálint nem fél az idők mohától, a koporsóból is kitör és eget kér. Lehetséges, hogy ebben az újult időben, süket fülek között, vagy a vak lárma mindent elnyomó zajában megszólaljon egy hang, vérbe, velőbe hatoló igazságokat mondjon s aztán elszálljon nyomtalanul, folytatás nélkül ? Úgy látszik vannak ilyen könyvek, vannak ilyen irók, de csak a magyarok között. Balassa szava soha sem volt időszerűbb, mint ma, mikor ismét la kardot, a fegyvert kell csörgetni a pogányság ellen. Az ő szavai beszélnek felénk a sárga lapokról.

Ellenséget látván, örömmel kiáltván Ők kópiákat törnek, ;

5 ha súlyosan vagyon A dolog a harcokon Szólítatlan megtérnek, ;

Sok vérben fertezvén Arccal reá térítvén, űzőt gyakran megvernek.

Minden izében és minden porcikájában .katona, vitéz volt, amelyet egész fiatalon kezdett, Egerben a toll forgatása mellett a kardot is kezdte forgatni és itt találta magát szemben az egész keresztény világot fenyegető törökkel. Kitünteti magát nem egyszer a szenvedélyes harcos, látjaj ézri ,hogy mily nagyszerű erő rejlik a magyarokban. Megéneklí a dicső végbeli élet szépségét és gyönyörűségét :

Vitézek mi lehet E széles föld felett Szebb dolog a végeknél ?

Holott kikeletkor A sok szép madár szói,

Kivel ember ugyan él :

Mező jó illatot,

Ez ég szép harmatot.

Ad ki kedves miadennél.

Kalandos, szenvedélyes vére hajtotta városunk vára alá is, ahol mint fiatal hadnagy felvonul katonáival, hogy ezt a történelmi múltú várost megszabadítsa a török félholdtól, hogy újra ragyogjon a várfokon diadalmasan Krisztus keresztje,

A viadalnál halálosan megsebesül, egy otromba ágyúgolyó terítette le, nem várt pillanatban. A súlyosan sebesült költőt szekérre rakták és igy vitték hybbei birtokára és ott férfi korának delén adta oda Istennek életét.

Halálos sebeiben is vitézeit vigasztalja, buzdítja „Krisztus katonája voltam, miért félnék ? Végek vitézei megcsodálják a legendás hőst, aki egyetlen nap 11 bajt vív erős fegyverben s kopját törve ugyanannyiszor részesül diadalban, Csodálják, de még sem értik meg.

Évszázadok mulniak el az országban, mig Esztergom város vitézei ércszobrot emelnek 1938-ban Balassa Bálint emlékének, költői nagyságának és hősi önfeláldozásának.

Irodalmi értékét iskoláinkban megismertették a fejlődő miagyar ifjúsággal, azonban igazi nagyságát később éreztük át, mikor pallérozatlan nyelvünkről kezdtünk tárgyalni és arról, hogy ki alakította ki önálló nyelvünket, a magyar szellemet. A zamatos magyar nyelv, az idegen hatásoktól mentes irodalom megalkotói között első helyen áll Balassa Bálint. A verselésben új formát alkotott, a Balassa versszakot. Neve hallattára úgyszólván mindnyájunk emlékezetébe csendülnek azok a sorok, amelyeket később a kurucok is átvettek bujdosó énekeikbe. „Zöld erdő harmatát, Piros csizmám nyomát, Hóval lepi be a tél, Hóval lepi be a tél,"

Az ő irodalmi nagyságát, munkáját városunk irodalmi társasága van hivatva ápolni, de sajnos a háború, az emberek elfoglaltsága nem engedi, hogy úgy jusson elénk, ahogy ezt a kor megkövetelné. Az ember megdörzsöli a szemét és nem tudja itt a szobor alatt ébren van-e, vagy csak álmodik la kalandos életű, hős, vitéz költőről. Ma írták-e az ódon, sárgalapú könyvét, vagy csakugyan 350 évvel ezelőtt ? Elszégyeljük magunkat, elsápadunk, hogy évtizedeken át nem a Balassa izzó magyarságával, hősiességével neveltük katona nemzetté fiainkat, Tért engedtünk a liberalizmusnak, engedtük, hogy idegenek gáládul kiüssék kezünkből ia fegyvert.

Állok a szobor tövében és érzem, hogy a régen elporladt szív és kéz figyelmeztet arra, hogy e városban nem feledkezünk meg nagyságáról :

Sok jó vitéz legény, kiket felneveltem.

S kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem, —

Maradjon nálatok jó emlékezetem,

Jusson eszetekbe jó tétemről nevem !

Szalva László

A hercegprímás pünkösdi beszéde

Pünkösd vasárnapján iaz esztergomi főszékesegyházban dr, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás ünnepi nagymisét pontifikáit, utána apostoli áldást osztott, majd szentbeszédet mondott.

Beszéde elején arról szóllott a bíboros főpásztor, hogy Krisztus már kínszenvedése és kereszthalála előtt meg akarta erősiteni és előkészítette az apostolokat arra az időre, amikor az üldözők hatalma és a megpróbáltatások nagysága miatt látszatra oíkuk lehetett kételkedni az Ö istenségében és a hit igazságaiban. Megígérte, majd elküldötte az Igazság lelkét, a Szentleiket, amely tanúbizonyságot tett Krisztus istensége mellett és erőt adott arra, hogy higyjünk Krisztus igazságaiban és reméljünk abban, hogy Krisztus egyháza élni fog minden üldözés és meg próbáltatás ellenére a világ végéig. Szóval, de főként életünkkel és cselekedeteinkkel bizonyítjuk be, hogy Krisztus követői, egyházának, tagjai vagyunk. Hiáha mondják egyesek, hogy hiába hir- aelik akár egyes nemzetek, hogy kitűnő 'keresztények, ha cselekedeteik az ellenkezőjét bizonyítják, ha életük és cselekedeteik nem egyeztethetők össze Krisztus tanításával. A kereszténységnek ily módon és ilyen értelemben való hirdetése nem Isten megvallása és dicsérete, hanem Isten kigúnyolása, — mondotta 'a hercegprímás.

Azután arról beszélt a bíboros főpásztor, hogy Isten nem engedi magát félreállítani és hogy pl. a francia forradalom is hiába mondotta ki hivatalosan, hogy nincs Isten. Előtte és azóta is nem egyszer bizonyosodott már be a világtörténelemben, hogy igenis van Isten.

Végül figyelmeztet \ /•ercegprimás arra hogy a Szentlélek ej‘ÍV'-tele nemcsak az apostoloknak szóllotf'’, hanem Krisztus egyháza minden egye* tagjának. Kötelességünk, hogy szóval, de még inkább életünkkel és cselekedet »tinikéi valljuk meg Krisztust és bízzunk na egyház életének örökkévalóságában.

BIe légy b áncsi!

Légi riadó ! Üvölt i > firéna, verik félre ia harangot ! Te mR-i fegyelmezett polgár összeszeded háza-4 népét, és szépen lementek az óvóhely! í, vagy a fedett árokóvóhelyre. Ezt k ÜLrne cselekednek. A józan ész is ezt d ki.Úja, de mi nem vagyunk fegyelmezel el , mi kiváncsiak vagyunk arra, hogy s-i van már megint azokkal az amerikai, ec» tg ánglis gépekkel? Jönnek? Nem j rnS-ek? Hiszen még ia zúgásukat sem hall . És ha jönnek, vájjon mennyien jön* elf ? Itt nem látni semmit, gyerünk ki a kv rt végébe, onnan van aztán kilátás !

Mi az gyerekek ti s- b? láttok még semmit?

— Édesapám jőjjél ^iák — kiált be a Pista gyerek az utca ícA — Jönnek már ahun, látni is őket, mi- it i méhek annyian vannak.

Erre már a szomszi dfetlc is felfigyelnek és verődik a tömeg. I isi anként az utcák is megtelnek kiváncsi emberekkel. Egykét okos ember is al ad., akik szakértele mmel magyarázzák ;

— így jöttek a fi ni on is, aztán ledobták a rakományukét. Volt ugyan bunkerunk, de fene ment L»e abba 1 Néztük ükét, aztán, ha dobott b illottuk a bomba sivitását lehasaltunk *, Zöldre,

így megy a tere-fer^, mig a gépeik végig dübörögnek a vári s, vagy falu fölött. A légiriadó kicsalja íz embereket lakásaikból. Nyugodtan Mk-thatjuk, hogy a városokban, falukban soHa annyi ember, asszony, gyerek nem mi zog az utcákon, tereken, kertekben, n, in' a légiriadó elhangzása után. Minth i az ördög húzná ki áldozatait a véres fávcra.

— Csak nem maradói el ettől a látványtól? Hátha még légii harc is lesz?

Az meg különösen él dekes, Nincs az a hatalom, mely a k vs acsiságnak gátat tudnia vetni. És hol mar idna a jól értesültek kara, kik besétálnának, ha egy napon hir nélkül ma adnának. De még törvény, vagy rendelei ide, vagy oda, nekem aztán ne pár; Honoljon senki, ne féltse az életemet. Ig^ okoskodnak a magukat korán legényei nf k tartó, fegyelmet nem ismerő honp t>' Járok, nem gondolva arra, hogy ross-i példájuk mennyi áldozatba kerülhetne ha történetesen megszólalnának az elír» égés gépek géppuskái és gépágyúi.

Sajnos az emberek 1 ivkncsiságát, köny- nyelműségét, nemtörd d&tnségét, fegyel- metlen magatartását, í enrt jóakaratú szóval, sem törvénnyel, r tu lelettel, de még csak fenyítéssel lehet nr egmásitani. Hiába ia szigor, a rendőr, a csendőr, hiába a büntetés. Csak egy m id képes az embereket jobb útra téríteni, k véres áldozat. De hát miért kell ere bereknek, gyermekeknek akkor is meghilii, ha ezt el lehet kerülni? Miért ke l annyi ember kezét, lábát amputálni, nj íkür az mind elkerülhető lett volna ? Miért követeljük meg, hogy légiriadó elnaí.gzása után mindenki menjen óvóhe5 yj e ? Mind olyan kérdések, amelyeket fiié \ egy kíváncsiskodó sem vetett fel, savkor kiállt a nézők tömegébe.

Nézzük meg már mc sí hogy mit mond a tapasztalat, a statiütísa, A légitámadások áldozatainak te? bl mint 70 százaléka szabadban tartózíu lókból kerül ki. Ezek nagy része mafa kereste vesztét. Ezeket nem lehet hőw halottaknak tekinteni !

Napról-napra érkezve jelentések halálesetről, sérülésekről llyan helységekből, hol bombázás nein 'A volt. Néző, kíváncsiskodó emberek izük a szerencsétlenek, kik nem tudtál n agukra vigyázni. Gyermekhalál és súlyos sérülés, sok szomorú bejelentés tartat l, szülők bűnei, kik még gyermekeikre sem vigyázták,