Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 45. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1944. junius 3 ahelyett, hogy óvták volna őket a veszélytől. Ember vigyázz magadra és gyermekeidre ! Hogy milyen veszély fenyegeti a szabadban leső, kiváncsi embert, erre nézve elegendő lesz felsorolni a következő eshetőségeket : 1. Az átvonuló hullámok gépei leszórhatnak robbanó tárgyakat, apró bombákat stb, ezeknek ledobását a gépek dübörgése miatt nem hallani, 2. Megnyithatják a géppuskák, gépágyúk tüzét 1—1 városban, faluban álló, vagy mozgó tömegekre. Pillanatok alatt ezer és ezer lövedék kerül a földre, 3. Dobhatnak bombákat oda is, ahol nincs célpontjuk, 4. Légiharc alatt a lövedékek százezrei repülnek a levegőben, melyek már sok embert találtaik halálosan, vagy súlyosan. Ezek la lövédékek végeredményben a földre kerültek és vagy a házak tetejét ütik át, vagy a földbe fákba fúródnak. 5. Ahol a saját légvédelmi tüzérségünk működik, ezek lövedékeinek repeszei is veszélyeztetnek. El kell ismernünk, nemcsiak a kövek beszélnek, nemcsak a könyvek szórják az ismereteket, más, ha mindjárt nehezebben is hozzáférhető adatok, emlékek egyenlő rangú forrásai, segítő támogatói tudásszerzésünknek, A hitelesen ellenőrizhető hagyomány, megbúvó feljegyzés ér annyit, mint a külső gúnyájára oly sokat adó, agyondédelgetett nyomtatott betű, írás és könyv, Csak fel kell keresnünk szerény, meghúzódó hajlékukat, szóra bírnunk zárt ajkukat, s beszédjük során egyszerre csak színt kap a semmibevett érdektelen szürkeség, megzendül a múlt titokzatosan hallgató zenelőkútja. Kőemlékek itt kinn, a halottak városában nem őrzik a Rimmelek nevét, ékesen meghúzott sorok nem számolnák be életük megfutott állomásairól, de még csak <a temető nagy könyve sem emlegeti őket. Pedig valamikor szélesre terebélyesedett a Vácról idevetődött család. Rímmel Márton a XVIII. sz. utolsó évtizedeiben Esztergom szorgalmas posztó- készítő mestere (pannifex, pannorum tex- tor = posztómíves). Hitvestársával, Weber Zsuzsanná-val kenyeret adó foglalkozásán kívül gyermekekkel megáldott családjának élt. Fiúgyermekeit magasabbra szánta, különösen a kis János-1 akarta kiemelni megbecsült, nyugodt megélhetést biztosító iparának köréből. Jegyzőt, tanítót óhajtott nevelni fiából, aki szívesebben folytatta volna atyja mesterségét. Didergett a tudományok nehezen kötő, komoly, hideg világától. De engedelmeskedett gondját viselő édesatyjának, Beiratkozott a bencések esztergomi iskolájába, s minthogy akarat feszült benne, értelem sugárzott leikében, sokat adott a becsületre, hogy szidás, büntetés ne érje, szégyenítés ne sújtsa érette, neki élő szüleit, rövidesen az intézet legkiválóbb tanulóinak sorába került. — A gimnázium hat osztályának elvégzése után Pannonhalmán jelentkezett Istennek és nevelő rendjének szolgálatára. Kitűnő képességei, rendtársainak bizalma a rend élére juttatta. Pannonhalmi iőiapáti méltóságában 1842—65-ig intézte a rend ügyeit, s így rájutott, hogy ,a negyven- nyolcas időik viharos, háborgó tengerén az ősi intézmény veszélyeknek odadobott baj óját kormányozza. Rimely János Mihály neve erősebb hullámzással került bele Esztergom város történetébe. Mikor a szabadságharc bukása után a hírhedt Organisaiions- entwurf a magyar középiskolákat is magához húzta, az esztergomi, addig 6 osztályú gimnáziumot nagy veszély fenyegette, Az abszolutisztikus kormány az esztergomi iskolát nem horozta a teljevs gimnáziumok közé, így az 1850—51. tanévben négyosztályú intézetté kellett erőt- lcnednie. A város közönsége mindent megtett a fenyegető veszély elhárítására, Az ügynek megnyert Scitovszky János hercegprímás, a megye, a város a legmesszebbmenő áldozatokra is hajlandó volt a 8 osztályú főgimnázium elnyerése érdekében. Nem utolsó sorban Rimely Mihály főapátnak köszönhették az laggódó esztergomiak, hogy a valójában nagy áldozatokkal járó, sok küldöttségjárásba kerülő, alapos körültekintést és megalapozást kívánó ügy a város közönségének megnyugvására, kedvére intéződött el, A szülővárosára hálás emlékezéssel visszagondoló főapát ezzel megmutatta a szülőföld iránt érzett szeretetét, s 1852. okt, 4-én csengőtorkú diákfiúk ujjongó lélekkel énekelték az ünnepélyes Veni Sancte-1 az új főgimnázium megnyitásakor. A múltak kaltegetésének során a Rímmel- oealáddul kapcsolatban iná* álBombatámadás esetében ; 1. A bombák kioldása jóval a célpontok előtt történik, tehát a legtöbb esetben a gépek erős motorzaja miatt nem hallod a bombák sivitását és nem éred el az óvóhelyet. 2. Minden támadásnál gyújtóhasábok ezrei hullanak. 3. Támadás előtt közben és utána, géppuska és gépágyútűz érheti a szabadban tartózkodót. 4. Saját légvédelmi tüzérségünk lövedékeinek repeszdarabjiai hullanak, melyek szintén veszélyeztetnek. Ember ! Öreg, ifjú, férfi és nő térj magadhoz ! Háborúban élsz ! Csatatéren vagy te is, ahol golyók, bombák, pusztítanak ! Hogy mikor és hol érhet a halál, vagy sérülés, azt te nem tudhatod, de itt leselkedik mindnyájunkra, minden órában, minden percben, miért sietsz elébe? Óvd magad és embertársaidat ! Ne áll- tasd miagad azzal, hogy már százszor is végig nézted a gépek elvonulását és nem történt bajod. Itt is fennáll az a közmondás, hogy : „Addig jár a korsó a kútra mig el nem törik!“ Ne légy kiváncsi! lomásra is el kell kerülnünk. A megidézett nevek, emlékek, feljáró árnyak itt a temető földjen prre köteleznek, A család fáján más értékes hajtás is sarjadt. A pannonhalmi főapát 3 évvel idősebb bátyja, Rímmel Ferenc — Ignác néven is emlegetik — Esztergom város szolgálatában kezdte hivatali pályáját mint efö- fogat-bizlos (commissaríus praeiunctura- iisj. Szloboda Erzsébet-tel kötött házasságából . szüfetett Rimely Karoly. — Az Isten hívásának engedő eleven eszű, be- Legséges diák és papnövendék felszentelése után 2 evvel a bécsi Pazmaneum tanulmányi felügyelője. Far esztendő múlva az esztergomi hittudományi főiskolán teológiai tanár. 1861-ben a Pázmáneum igazgatója, majd pozsonyi kanonok. 1868- ban Rudolf trónörökös, s Gizella meg iíiotűd főhercegnők tanara a magyar nyelv- és iroaaiomboí. Később, a nyolcvanas évek végén Pozsony város plébánosa. — Krisztus szíve szerint való papot, munkának, tudománynak szentelt életet tüntetett ki a szetnszék bizalma s a királyi kegy, amikor Rimely Károly-1 a besztercebányai püspökség méltóságába emelték. Mikor ma, a túlságos kritikára annyira hajlamos iíjabb generáció avatottjai, főleg avatatlanjai a szülőföld múltjáról oly elképesztően keveset tudó korosabb osztályok gyökértelenjeivel tetemre hívogatják az elhanyatlott múltat, nagyon meg kell muciatmok, mire telik majd ki munkájukból, A régiekből került sok mindenfelé. A nagyság ormai várják most is hírrel, érdemmel, dicsőséggel érkező hódítóikat. Ez a rendeltetésük. A nagyok homlokára koszorú, fejére korona illik, S mikor így a múltakba vialó elkalandozáskor egy és más számbavehető, Eszter- gcmnak valóban nem kell szégyenkeznie, hogy a múlt század ötödik évtizedétől számítva 50 esztendőn belül csaknem egynek számítható csialád két jeles főpapot adott a magyar katolikus egyháznak. A pannonhalmi főapát szülei ebben a temetőben porladoznak. Sírdombjukat szerteszítálta, emlékkeresztjüket darabokra törte az idő érckeze. Csak a szálló hír beszél rójuk, mert hát mindent elfelejteni mégsem lehet. A besztercebányai püspök atyját, anyját is idehozták, amikor földi életük mécsese utolsót lobbant. Porrá vált, csonttá foszlott testük azoknak körében várja a nagy nap égindulasál, akik a család ágas-bogas lombos koronájáról velük együtt sodródtak a temető dajkáló bölcsőjébe, Egyetlenegy név őrzi már csak a régi csialádi nevet itt kinn a temetőben. Ez sem ódon kő, kereszt, bár tépázott gúnyájú betűivel hirdeti a röpke nevek gyors iramú múltját, A temető nagy könyvében húzódik meg hangtalan szerényen, Az özvegységre jutott Rímmel Ferenc táblabíró 1846-ban másodszor is megnősült. Juhász Klárát választotta üresen maradt házának új asszonyává. Rímmel Ferencné Juhász Klára koporsójára 1881-ben zuhogtak a megásott sírüreg felhányt göröngyei. Földbe kívánkozott teste 42 éven keresztül pihent háborítatlanul a negyedik telekrész IX. sorának 5. helyén, hogy 1943-ban új lakos költözködjék a megbolygatott sírliakásba. Ma Komlósy Károlyné lllavszky Anna koporsóját borítja a föld vastag takarója. A költözködő madarak jórészt visszaszállnak, ha levélhuilató bús ősz, zord fél után ránk köszönt a tavasz, a meleg szellő lepattintja a vizek jégzárát, s a mező lábunk elé ontja tarka virágait. — Nem így vagyunk az elszállt nevekkel. Ha vándorcsapataik egyszer az időik tengerén át a ieiedés hazájába szálltak, ismeretlenekké v,attak, legfeljebb laz emlegetés idézi vissza testetlen alakjukat. Leverő figyelmeztetés azok számára, akik hírükre vük hosszabb éle Lér ői szőnek önhitt, csalta álmokat ! Lalán már hosszú ideje kong-bong a messzi múltak nagy emlékharangja, s megfáradt a kötéllel játszó emlékezés is! A lassan elhalkuló harang azonban még eloseng egy verset az esztergomi Apa János szabómester bencés tanar fiáról, aki a régi varos hegyeinek, napsütötte lankáinak áljáról került Pannónia szent hegyére. trdos René Vj sarj című regényének Apáti Benedek-ében az ő finom, jóságos alakjával találkozhatunk. Vitéz Somogyvary Gyula A pirossapkás kislány c. regényében újra felbukkan bájos, vonzó egyénisége, amikor a szerzetestanári hivatásra készülő bencés kispapok körében szerepelteti a víg kedélyű, önfeledten boldog tanárjelöltet a bakonybéli ősi monostorban. De hát mire való mindez ? Minek eny- nyire megbolygatni az elsüllyedt múltakat, visszaidézni a messze partokra távo- zcitakat ? Ha megbatóctottan tudunk megáliani a ház omiott tálainál, melyek védő oltalmában telt el boldog gyermekkorunk, s ha elérzékenyüléssei forgatjuk a kezünkbe kerülő sárgult levelű könyveket, melyek kedveseinket hozzák eszünkbe, talán most sem vétettünk a kötelező tartózkodás ellen. Hiszen csak arról beszéltünk, amiről a megkondított harangok szóltak itt kinn a temető szétszitált dombjai között : a szívük porlott jó szülőkről, az életben helyüket megálló neves fiaikról. Hogy jóreszt bencések voltak ? Nem ezért folyt róluk a szó, hanem azért, mert Esztergom földjén sarjadtak ! Erdély erdőborította hegyei közül került errefelé kézdivásárheiyi Jancsó Gyula. Földi életében a vaspalya fegyelmezett lelkeket kívánó szolgálatában robogta hivatásának útjait, ma a helyhez kötöttség csendjében pihen és várakozik. Mellette nyugszik fia, Jancsó Zoltán, aki negyedéves tanítójelölt korában hagyta szomorúságra hozzátartozóit, élet előtt álló osztály- és pályatársait, Cseh golyó oltotta ki Szabó József áldozatos magyar katonaéletét. Honvéd kötelességének teljesítése közben adta fiatat éveit az ellenségtől annyiszor harácsolt ősi hazáért akkor, amikor 1938. októberének első napjaiban gyülekezni kediek a magyar csapatok a csaknem húsz esztendeje nyílt sebü határok mentén, hogy az 1000 esztendő jussa jogán a csonka törzshöz csatolják vissza azt, amit elraboltak tőlünk. A márványkeresztes, kőszegélyes sírhalom agyaban árvácskák hajladoznak, nefelejcsek kéklenek, Tarkaszínü csapatuk harmatos köntösben mosolyogja a napsugaras élet diadalát, énekli a nem felejtő élők könnyes himnuszát. A vas kemény nyelvén szól két kereszt a Labuknál pihenő Wörös József-ról és Wörös József né-ról, A merev vonalak hajlataiban hajlított szálak szelídítik a kitöltésre váró, nyitott szögek síkjait. Rózsák vasvirágai bontanak levelet a szárak végén,' közepén. A múlt héten li- iafürtű orgonák díszlettek a keresztek tövében. Ma pirosszinü pünkösdi rózsák bíbora virít helyükön. El-eljáró emlékező kegyeletről illatoznak, áradoznak, A sírkret bokrai, virágai elemükben vannak. Levelekből szőtt lenge ruhájukban pompáznak. Színes koszorúk fonódnak fejükre. Mintha ünnepi köntösük harsogózöldjében incselkednének a poros, színük avult márványokkal. Valóban, a természet bőségesen kárpótolta dísztelen téli álomra parancsolt,' eipihenő gyermekeit. Télen a kövek, a márványok vitték a szót a temető emlékező őreinek csendes társadalmában. Minden más szerényen tette-vette napjait, A puszta élet vékony ruhájában szerénykedtek, álldogáltak. Most változott a sorsuk. Életük kicsorduló áradásában övék az élet, a tér és hangadás. Szinte csak a magasabbra nyúló emlékek feje üt ki ia levélsátrak sokadalmából. Apróbbjaik eltűnnek az ágak, lombok sűrűjében. Nem egy helyen bontani kell a cserjék élőfalát, hogy megláthassuk a búvó neveket, A Mészáros név bontakozik elő árnyas őrhelyéről, hogy játszó futással nyiargal el előtte a fodrozó szellő. Mányoki László, ányoki László-né sírhalma előtt már könnyebb a dolga. Szabadon száguldhat. Nem talál ellenálásra. Közben lassítja iramlását, mintha maga is olvasni akarná ia Meszesek, Cserődiek, Tóth- Majorok hol aranyba fürösztött, hol festékjük kopott betűit, vigyázó sorait. Nagy Krisztina, N. Lajoska, N. Esztike, N. Károly fehér márványa előtt kíváncsi érdeklődéssel torpan meg. Olvasni kezdi a kesergő sírverset, de hogy rögtön ráismer a már korábban máshol talált búsongó sorokra, újra kantárt ereszt, és tovább rohan messzebb útria, új látogatásra. Nyári János katonasírját fenyőkoszorú halomba roskadt, omló maradéka takarja, 1917-ben áldoztia vérét, életét a segítségért esdő hazáért. Az ágak hullott, vörhenyes tűlevelei mintha a feledésről zörögnének. Nyurga orgonabokor ritkás levelei régebbi idők emlékező kegyeletéről suttognak elhaló szavakat. Sziléziai márvány, a széleken oszlopos faragásé, fenn csúcsíves záródásé faián a bécsi származású Nagy Albertina neve olvasható, 13 esztendő határköve jelzi élete pályájának végét, Nigrovics Károly, N. Jozefa, Nigrovics Maria szunnyad még a kőlapos, valamikor jobban gondozott ágak, levelek vastag szőnyegével bo- rítottjjmr mélyén, (Folyt, köv.j Vértes Zoárd Beszámoló a Belvárosi Kát. Olvasókör kiuiür estjeiről A leioiyt népművelési évben Esztergom szeles rétégéit mozgatták meg és vonzottak azok a magasszinvonaiu kuí- turestek, amelyeket a loeivárosi Hat. Olvasókor tartott. A hagyományosnak mondható kuiturestsorozat adton is érték azért, mert nemcsak a Kitűzött program- mot, hanem még renükivúti kuiturest beiktatását is meg tudta valósítani és ezekkel a kultúrestekkei oly tömegeket mozgatott meg, amelyek valóban „megköze- iithetettenek" szoktak lenni eppen a nemzeti kultúra iránti érdeklődés terén. A hét kulturesten összesen 5ÜU0-nél több ember jelent meg, jórészt a iöldmi- veiö és munkásréteg tagjai közül, de szép szaruban láttunk ott varosunk vezető rétégéiből is képviselőket, A hét kuftúrest közül önálló műsorral szerepeit a helybeli Ers. Tamtónöképzö, Ers. t anítóképző, a bencés gimnázium, az ujorrán megnyílt Rom. Kát. Zöldkeresztes iőetegapolóképzőmtézet ifjúsága, kísérő műsort adtak a nelybeli KALuT ifjúság a Szent Imre közs. népiskola, a Szent Margit és a Szent Teréz Kongregáció, A szabadelöadók Verseghy Nagy Károly, ugrin Józser, KALÜT kozp, igazgató, dr. Vajda József, Bukovszky László, dr. Christoph László tiszti orvos, dr. Felber Gyula tb. kanonok, Gróh József egyház- kózs. elnök voltak. A kuitúrestéken 64 jelenet, színdarab 18 szavalat, 2 élőkép és nagykiterjedésű beharangozó (konferansz), öt gyönyörű magyar tánc került bemutatásra. Büszkék lehetünk erre az eredményre. Csak az a fontos, hogy ez a lendület megmaradjon és a népművelés eredményességét továbbra is szolgálni tudja ez a nagymultú intézmény. uyi£ijüiaiii!iiaiiiiii@!dajti!^iisiiiíraiii8iiii!aiiiiiiaii!ua!i!iiK]iiii!i Ellenséges repülők garázdálkodtak városunk határában Pünkösd héftőn éjszaka a terrorbombázók elég alacsonyan átrepültek varosunk fölött, az esztergomi MOVERŐ sportrepülő Egyesület repülő tere fölött lekanyarodtak a Duna vonalára, A repülőik a repülőtér felett lekanya- rcdva a Dunám a dorogi szénrakodónál tartózkodó uszályt géppuskaztak meg, majd a megfigyelésre kiküldött folyamőrök látiák, hogy Esztergom és Piszke között kb. 8 drb. úszóaknát dobtak le. Eddig még nem sikerült egyetlen aknat sem kifogni, vagy repülőgépről felrobbantani. A hajózás laz aknaveszély miatt szünetelt. Pénteken délelőtt a város felett mintegy 10 ellenséges terrorbombázó húzott el a szirénák megszólalása után kb. 10 percre. A gépek után 2000 méter magasságban fehér ködcsóva úszott jelezve, hogy merre haladnak a gépek. A megfigyelések szerint a Vaskapu felett fordultak meg és vették útjukat Budapest irányába. Bombázás hál Istennek nem történt. Felesleges beszédtől óvakodj 1 Nyilvános helyen, vasúton, autóbuszban legyünk óvatosak, mert nem tudhatjuk, ki ül mellettünk és ki hallgatja ki beszédünket! Körzeti modellverseny Fiatalságuhkat már csak pár nap választja el attól, hogy modelljeikkel az ég kék azúrján megjelenjenek, bemutassák azt, hogy laz egész évi lázas munka milyen eredményeket biztosit számukra. A műhelyben lázasan folynak az utolsó simítások, a repülőtéren a modellek bere- piiltetése. Az egyik ilyen napon berepül- tetés alkalmával az egyik fiú gépe országos csúcseredményt ért el, 1.37 percig tartózkodott a levegőben. A ikörzeti verseny előre láthatólag felülmúlja ,a tavalyi eredményeket. Igen sok 12—15 éves fiú városunkban és a körzet területén türelmetlenül várja a reménnyel teli június 11-én megrendezendő körzeti versenyt, ahol óriási gonddal megkonstruált gépe hány percig hódítja meg az azúrkék eget. ar ■■ mmzsKMmcsmxmssmMmzsmxMcaBaaEzsKMmczM ineaaacaoacapa Az esztergomi belvárosi temető sir lámpái meiioL LX. Séta a halottak városának utcáin.
