Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 9. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai ŐS társadalmi lap.' ——Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 50 fillér HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Az ország 265.362 kisiparosa a múlt évben 2 milliárd pengőnyi értéket termelt. — Balkán kiállítás lesz Budapesten. — Csathy altábornagyot vezérezredessé nevezte ki a kormányzó. — Vitéz Littay és Dab- leva vezérezredesek nyugalomba vonultak. KÜLFÖLD Sztálingrád hős védői 39 szovjet hadosztályt vontak magukra. — Csúfos kudarcba fulladt az angoloknak partraszállítási kísérlete Norvégiában. — Tuniszban fog eldőlni Észak- afrika sorsa. — Veszedelmes méreteket öltött az argentínai hőhullám. — Roosevelt és Curchill Casablan- kában fontos tanácskozást tartottak. — Tíznapos afrikai értekezleten kidolgozták az idei haditervet. — A csunkingi kormány bankjegynyomdát állított fel. — Sztálin nem ment el az afrikai konferenciára. — Ferenc Ferdinándról készült filmet játszanak Zürichben. — Dánia megszállásának költségei eddig 24 milliárd koronára emelkedtek. — Egy spanyol légvédelmi lövedék megölte a kanadai rádió -Casablancába tartó berr ondóját. — A perzsa fővárosban az összes lapokat betiltották. — A genfi kantonban elkobozták a látcsöveket. — Bécsben nyomják az új török bélyegeket. — A német tábornokok az első vonalban küzdenek a katonákkal Sztálingrádban. — Menekült zsidók hazája lesz Líbia. harmincnégy olasz katonai lelkész esett el eddig a háborúban és 160 esett fogságba. — Lefokozott tisztekből álló századok harcolnak a szovjet hadseregben. — De Gaulle és Giraud szakadár francia tábornokok között megegyezés jött létre. — 250 embert letartóztattak Szófiában. — Utcai harcok vannak Marseille kikötőjében az odatm nekült idegen bolsevistákkal. — három chilei miniszter lemondott a tengely- hatalmakkal való szakítás miatt. — A boszniai nagy földrengés 400 millió kuna kárt okozott. — Megdöbbentő módon terjed az ópiumszen- vedely a kínaiak között. — Japán elismerte Burma függetlenségét. — Norvégiában nagy a felháborodás a Szovjet területi követelései miatt. — Erős kritikát gyakorolt a versáillesi szerződésről a vatikáni rádió — huszonkét állam képviselteti magát a francia kormánynál. — Világren- dörség és világtörvényszék felállítását tervezi Amerika. — Kizárták a zsidókat Bulgáriában a szeszkereskedelemből. — Az olaszok szerint az angol repülők dum-dum lövedékeket használnak. — Németország mozgósította férfiait 55, nőit 45 évig. A közös főparancsnokság terve megbukott Casablancában. -- Eredménytelen volt Giraud és De Gaule francia tábornokok találkozása. — Elrendelték Szlovákiában a juhtej és juhtermékek kötelező beszolgáltatását. — Roosevelt és Churchill közös jegyzéket küldött Sztálinnak. — Angol repülőgépek Koppenhágára bombákat dobtak. — Az európai japán követek Rómában tanácskozásra jönnek össze. — Eltűnt a gyufa a franciaországi piacról. — A szovjet által tönkretett petsamoi nikkelbanyak újra megkezdték működésüket. — Svédországban női A történelmi események igazságos és tárgyilagos megítéléséhez bizonyos távlatra van szüksége az embernek, mert könnyen igazsagtalanul birálhat meg eseményeket. ismerni kell azok okát és következményeit is. Az elioguitság mindig igazsagtalan Ítéletre készteti az embert. A nagy történelmi időket átélt vagy most átélő nemzedék, mely hónapok alatt nagyobb világ rengéseknek a tanúja, mint elődeink tálán évszázadok alatt sem voltak, a régi eseményeket csak úgy félvál- ról veszi, nem tulajdonít azoknak nagyobb fontosságot, pedig nem egyszer a mai események abban a korban elvetett magvakból keltek életre. Mi későbbi nemzedék csak a történelemből és talán dédapáink elbeszéléseiből ismerjük a francia forradalmat, azt a nagy világeseményt, melytől oly sokat várt a szegény emberiség. Ma mar nem igen érdekel bennünket, legfeljebb a történetírók forgatják még a nagy forradalomra vonatkozó feljegyzéseket, a többi ember csak a könyvekből olvas róla egyet mást. Akkor is marói holnapra alakult át Európa térképe és olyan gyorsan tologattak az országok határait, akárcsak ma. Pillanatok alatt lettek földönfutóvá koronás fejek és emelkedtek a trón magaslatáig azelőtt alig ismert egyszerű, szürke emberkék. Mennyire igaz, hogy mily csekély bölcsesség kívántatik meg a világ kormányzásához, mar az emberek részéről. Talán dédapáinknak is eszükbe jutott Dániel próféta látomása, mely szerint egy hegyről elindul egy kis kődarab, megüti a hegylábánál álió hatalmas aranyszobor cserép lábát s az pillanatok alatt porrá zúzódik. Ez történelem. Az Isten felemel és megaláz, ítélkezik emberek és nemzetek felett. Az 1815-ös események és Európa akkori állapota sokban hasonlít a mai vergődő Európa állapotához. Ama kor népeinek és nemzeteinek feje is szinte beleszédült a gyors ütemű események szemlélésébe, de mit szólnának a mai eseményekhez, melyek oly gyorsan történnek, hogy sokan észre sem veszik, csak a következményeit látják ? Akkor elvekért folyt a harc, először csak vérontás nélkül, de később oly hatalmas hullámokban hömpölygött a meleg ember vér, hogy az egész világot el akarta árasztani. Uj világot, boldogabbat és igazságosabb helyzetet akartak teremteni. Nem is kímélték magukat, nem is voltak nagyon válogatósak az eszközökben, hogy elveiknek fennmaradását biztosítsák. Egyedüli céljuk az Egyház megdöntése, a vallás kiirtása és minden szent dolog nevetség tárgyává való tétel volt legfőbb céljuk. Találhattak volna ugyan ennél nemesebb foglalkozást is, mert a szegény emberek százával haltak éhen az utak mentén, a mezőkön, ahová úgy jártak legelni, mint az állatok ; nekik nem volt szívügyük a szegények sorsa, nekik más gondjaik voltak, az Istent akarták megfosztani istenségétől, őrültek, hogy a nyomort még nagyobbá tették, hogy ezt is az Egyház kontójára írhatták, mert szerintük az Egyház sohasem törődött a szegények sorsával ! Napoleon és az általa pillanatnyi életre keltett országok mind elpusztultak. A forradalom nyomában feltámadt az erkölcstelenség minden formában és mindenhol. A forradalom hatalmas hullámverése azután magával sodorta a forradalom előidézőit is. A világ egy valóságos kórház lett telve gyógyíthatatlan beteggel, egy nagy temető telve csontvázakkal és el nem temetett bűző hullákrendőrséget állítanak fel. — Bulgária nagymennyiségű gyufát rendelt Olaszországban. — Spanyolország 50 millió pezeta kölcsönt vet fel hajoepitésre. — Repülőgépen szállítják a gumit az Egyesült-Államokba kai. Ezt nem látják, vagy nem akarják észrevenni a forradalom győzelmét dicsőítő szerencsétlenek. Szerintük ez a szebb jövő érdekében történt, mert megkezdődött a létért való ádáz küzdelm, melyben a gyengébbnek el kell pusztulnia. De hát hova lett a testvériség, hol van az egyenlőség és a világszabadság ? Oly nagyon hirdették mindazt, mintha bizony ók találták volna fel, ők ajándékozták volna meg az emberiséget a szabadsággal ! A nagy francia szónok, Bossuet, látva <a szegény nép ilyen nyomorult pusztulását és a nemzetek végpusztulásba való rohanását, így kiált fel : Hol van az ember, aki gátat tud vetni ennek a pusztulásnak, hol van az új Illés, aki visszavezeti az embert és a félrevezetett nemzeteket az Istenhez ? Az új Illés akkor már megszületett, csak Isten hívó szavát várta, hogy munkába álljon. Amikor Don Bosco megjelent a világon, ilyenek voltak az állapotok. Az istentelenek útón-útfélen hangoztatták ; Nem akarjuk, hogy Krisztus uralkodjék felettünk, nem akarunk még egyszer megkötöttt lelkiismeretüek lenni, örülünk, hogy leráztuk magunkról az Egyház gyűlöletes igáját, elég volt a papok uralmából, nem kell nekünk Isten, mi már nagykorúak lettünk, nem tűrjük mások gyámkodását felettünk ! Még az Isten fogalmát is igyekeztek kiirtani az ember leikéből. Ennek a szónak : Isten, nincs helye a szótárban, mert az még az üres fogalomnál is kevesebb. Ennek a pokoli tervnek érdekében meg is tesznek mindent és elkezdődik a küzdelem. A harc mindig hevesebb lesz és a kishítűék már azt hiszik, hogy az utolsó pápát temetik, hogy már meghúzhatják a lélekharangot az Egyház utolsó napja felett, már készülnek a romok eltakarítására. Ki kell irtani az Isten fogalmát a családból, ki a nemzetek közül. Isten malmai lassan, de mindig biztosan őrölnek ! A gyermek. Azt mondották és helyesen, hogy a gyermek a jövő társadalom. Nincs mit csodálkozni tehát, ha azok az ístentagadók minden erejüket első sorban a gyermek birtokbavételére irányítják. A régi időkben a római cirkuszokban folyt a harc az igazságért, vagy a máglyákon tettek tanúbizonyságot a vértanuk hitük igazságáról. Don Bosco idejében és utána még hosszú éveken át az iskolákban és a piacokon ép úgy mint a gyárakban kellett megvívni az Isten harcait. Hitehagyott Julíanus módszere, melyet még a pogány Amiánus is kemény szavakkal Ítélt el, ismét feltámadt új köntösben és teljesen átfestve az egyes nemzetek színeivel. Feltalálták a semleges iskolát, ahol csak tanítani volt szabad, de nevelni nem, mert szerintök a nevelés megrontja az ember szivét. Azt vélték, hogy egy gyermek képes megál- lani a jó és rossz között, azt akarták elhitetni, hogy világosság és sötétség azonos fogalmiak, hogy erény és bűn nem is létezik, azt csak kitalálták. Tanítottak, de nem neveltek, ha ugyan lehetséges az egyiket elválasztani a másiktól. A munkás. Talán jobb sors vár a fiatal, szabad polgárra, amikor kikerülve az iskolából, jogainak teljes birtokában, mint egyenjogú polgár belép a nagy tesevéri- ségbe, melyért talán apja a bitófán halt meg? Mekkora csalódás! Az új.világ magasztalói már ott várják őt az iskola kapujában és hiénaként vetik rá magukat, mert ez döntő pillanat, hogy azonnal bevonják lelkét saját szivükből kiáradó sárga méreggel, hogy kiöljék leikéből azt a kevés vallásosságot, melyet esetleg magával hozott volna a családi tűzhely mellől. Felkorbácsolják legnem- teienebb szenvedélyeit, szítják lelkében az elégedetlenség és gyűlölet indulatát és végre odaállítják a puskagolyók záporába, mert elhitették vele, hogy egy nagy célért hal meg. Ok maguk ellenben csak távoli szemlélői az eseményeknek és még fülüket is bedugják, nehogy meghallják a szerencsétlenek halálhörgését. Nem kell törvény nem kell vallás, nem akarunk sem Istent, sem urat ! Ez iaz ő munkaprogramjuk ! A nő. Elképzelhetjük, hogy milyen volt a nő sorsa az ilyen állapotok között, Megrontották testét, lelkét és any- nyira lealacsonyították, hogy sok esetben még a férfin is túltett elvetemültségben. Letépték homlokáról legszebb díszét, a kersztény szemérmetességet, elhitették vele, mert ő maga is akarta, hogy az anyaság egy elviselhetetlen teher, utat nyitottak egy új és még nagyobb förte- lemnek, az u. n, szabadszerelemnek. Ezzel a nemzetek végpusztulását vélték elérni. íme, hogyan fest a szabadság és az egyenlőség ! A család. Könnyen elképzelhetjük, hogy milyen lehet az olyan család, amely ilyen elemekből tevődik össze, A házasság már nem szentség, az ép olyan közönséges szerződés, mint bármilyen más adás-vételt igazoló írás, melyet ha jól esik úgy és akkor lehet felbontani, amikor a szerződő felek újabb szerződést óhajtanak kötni. Ehhez az Egyháznak annyi köze sincs, mint ha valaki egy bármily értékkel biró tárgyat akar elidegeníteni és azzal teljesen szabadon rendelkezik. így hát nem is lehet a házasság örök, hanem csak addig áll fenn, amíg a felek saját elhatározásukból azt fel nem mondják. A társadalom. Ha a család a társadalom bölcsője és ha igaz, amit az utóbbi koyok egyik nagy pápája, XIII. Leó mondott, hogy a nemzetek sorsa a családi tűzhelyek mellett dűl el, mit lehet várni egy olyan társadalomtól, melynek tagjai előtt semmi sem szent, semmi sem igaz, semmi sem örök érvényű ? így azután nincs mit csodálkozni, ha a viszonyok napról-napra rettenetesebbek és elviselhetetlenebbek lettek, amikor az államhatalomnak kellett volna sorompóba állani, hogy védjen minden jogot, toroljon meg minden jogtalanságot, álljon oda az Egyház mellé és közösen igyekezzenek a bajokat leküzdeni és jobbítani a szegény nép sorsán. Igen, csakhogy az akkori államoknak másfajta szabadság kellett. Nekik nem kellett az erkölcsök tisztasága, már azért sem, mert ezt az Egyház is követelte és követeli. Nekik nem kellett az Egyház által évszázadok által hirdetett és követelt egyenlőség és testvériség. Nekik a pornográfia kellett, fülüknek jobban esett az istenkáromlás, mint ia templomi ének. Előttük a fennhangon hirdetett szociális érzés csak üres szólam volt. Elveik még soká fennmaradtak ugyan, de ők maguk mindenkitől átkozva és szidva, sírba szállottak, hogy méltó jutalomban részesüljenek annál az Istennél, kinek létezését nem akarták tudomásul venni. A sajtó. Ez még mind nem elég. Noha a sötétség, mely már iaz eget veri, egy hatalmas, átláthatatlan ködhöz hasonlít és a láthatár telítve van vihart hozó sötét felhőkkel, a világmegváltók még sötétebbé igyekszenek azt tenni. A vallás- talanság már általános, a gyermek már nem Isten áldása, a nő már nem anya, a munkás már az állatok szintjén áll, már csak közönséges eszköz. Ez lett tehát a beígért új világból, az emberből vadállat lesz az Isten és vallás nélkül. Hogy még inkább kiöljenek minden ideaolizmust az ember leikéből és még jobban terjesszék mérges bacillusaikat, kizárólakos hatalmukba kerítik a sajtót, ezt az utóbbi koroknak legnagyobb nagyhatalmát. Szemrebbenés nélkül terjesztik a legképtelenebb elveket, az erkölcstelenséget cukros, papírba csomagolják. Ahová nem juthat el szavuk, biztosan eljut írásuk és így is célt érnek. (Vége köv.) Dr. Czuczor János Don Bosco nemzedékeket mentő munkája i. a 100 év tükrénen
