Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 9. szám
2 l943. január 30 ESZTERGOM is VIDÉKI Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. XIV. Séta a halottak városának utcáin. A telekrész záró vonalára jutottunk. Jáky Aladár honvéd-alezredes sírjának szomszédságában szürke-marvany obe- liszk mellén tíurián fái neve olvasható. Fergeteges idők tanúja és szereplője, a negyvennyolcas szabadsagharc honvéd- szazadosa. A továbbfutó sorok Burián Lajos rendőr-alkapitanynak a nevét hozzák. Burián Lajosné Pinksz Laura asszony a iájó írás szerint „családjának mindene volt." A sírkő bal oldalán csupa apróság integet a csillagok honából : B. Dézsáké, Lajoska, Mádika, Marcika. A hátsó lapon újra csöppségek szivárványos mosolya kísért : B. Laura, Gyula, Sándor, Erzsi. Összecsukott rózsabimbók a szürke márvány hótüzéres kőfalán, A márvanyemlék baloldalán a 18 éves Burián lloná-t, „apjának mindenét" siratják a gyászoló sorok. A hazáért egészségét, nemes életét áldozó katonatiszt dombolt sírja előtt kell megállanunk. Az első világháború forgószele s a legfőbb hadúr parancsa ragadta 1914. augusztus havában kimondhatatlanul nehéz harcokba az akkor még zászlós Szomor Gyula-t. Az I. tábori zászlóaljnál teljesített arcvonal- szolgálatot. 1916. júliusában, a nagyon emlékezetes Bruszilov-offenziva idején főhadnagyi rangban orosz fogságba esett. A Szibériában elszenvedett keserves hadifogság hat esztendejéből hármat elviselhetetlenül gyötrő foglalkozásban töltött. Mint zsákoló munkás kereste könnyekkel sozott kenyerét. Fogsága utolsó szakában a krasznojarszki hadifogoly-tábor pénztárosa volt. 1922. április 14-én került haza egy túszszállítmánnyal a megsiratott és megsóvár- gott hazai földre. Hazajutása után a nemzeti hadsereg kötelékében szolgált a nagykanizsai m. kír. 6. gyalogezrednél, mint az I. zlj-nak parancsnoka. Később átszervezés miatt a 3./1. hatarőr-osztály- nak parancsnoki tisztségét nyerte el. Tiszti zubbonyának gallérját ekkor már őrnagyi csillagok diszítették, Fogságban meggyötört szive azonban egyre nehezebben birta a testi szervezet teljes erejét kívánó katonaszolgálatot s a kötelsség- teljesítésnek áldozzatául 49 esztendős korában a harctéren elesett baj társak hősi seregébe kellett megtérnie. De lenn .Csak teste porlik, lelke most is él, Azt nem borítja föld és szemfödél !" Magasabb építésű, vaskerítéses sírbolthoz lépcsők vezetnek. A jól elrendezettség, az erő szelleme, fegyelme szólal meg minden diarabján s ad méltóságos megjelenést a tervszerűen összeválogatott részek egységes alkotást nyújtó törekvésének. A kriptazáró födelek hátsó pereme mellől magas talapzatú, szép megmunká- lású svéd-gránit kereszt feketéllik a márványalap, márványlapok fölé. Két oldalt virágkosaras oszlopok állnak díszőrséget a Kruplanicz-család síri pihenője fölött, A márvány tükröző fekete lapján arannyal árkolt betűk kruplaniczi Kruplanicz Kálmánt emlegetik. Név, mely a múlt század utolsó négy évtizedében mélyvágású emlékekkel került bele Esztergom vármegye történetébe. — Esztergom talajából sarjadt. Atyja, Simon a primási javak igazgatója. Az élénkeszű ifjú a bencések iskolájának elvégzése után 1848-ban 18 éves korában a vármegye szolgálatába lépett. Erős szerepe van a vármegyében a negyvennyolcas nemzetőrség megszervezésében. A horvát betörés hírére a megye tisztviselői közül többen karddal sietnek a haza védelmére. Közöttük van az Andrássy Mihály mellett elnöki jegyzőként szolgáló Kruplanicz Kálmán is, aki a 17. honvédzászlóalj hadnagya lett. Rövidesen főhadnagyi rangban Báthori Schulcz Bódog oldalán találjuk, mint hadsegédet. Zászlók törésekor, kürtök hasadásakor elfogalásának megelőzésére, belép az osztrák hadseregbe. Tízévi szolgálat után otthagyja a katonaságot s újra a vármegyénél vállal szolgálatot. A közbeeső tisztviselőállomások után 1871—94-íg a vármegye alispánja, majd 1894—1900-ig főispánja. A lelkiismeretes, teljes idejét munkára fordító tisztviselőnek mintaképe, Minden ügy egyformán fontos volt előtte, A pontosságot, munkaszeretetet az önkinzásig vitte. Fegyelmezett magatartása, mindenkiben tiszteletet ébresztet. Szives modora, előzékenysége a szegények és felsőbb körök részéről egyképen ritka népszerűséget biztosított számára. Főispání kinevezésével a „hasznos munkásság polgári erényét" jutalmazták. Közszolgálati tevékenységének ötvenéves fordulójakor jogosan nyilatkozhatott a hosszú fáradozás sok érdemére, 30 évig vezette a vármegye politikai életét. Az ország „nagy történelmi korszakában hűséges lélekkel igyekezett hazafiúi, polgári és tisztviselői kötelességét teljesíteni." Áldozatos, munkás életének értéke szétfeszíti sírja szűk börtönét és kisérteni száll fel. Tettekre inti a példákon nevelődő ifjúságot. — Mellette pihen felesége, életének hűséges osztályos» : Kruplanicz Kálmánná berethei Márton Hermin. Kruplanicz Ödön, Esztergom varmegye főjegyzője is itt talált sin pihenőre, egy esztendőt meg nem ért kis Udón fia tarsasagaban. — A síremlék jobboldalán tiulenyi Győző dr. nevét vetítik az aranyköntösű betűk. Az első világháború előtt és alatt Esztergom vármegyének főügyésze. Az ország hazában egy ülésszakon keresztül a dorogi választókerületet is képviselte. — A sort folytató htter Dezső dr. királyi ügyészt tragikus eset sodorta a családi kör meghitt melegéből az életből korábban távozott rokonok mellé. Budapesten egy épülő ház állványáról lejére hullott tegia halálra zúzta, Az ősi földbe, ahonnan elkerült, tért meg elpihenni. — Nagy-Emeokei Deseö Leo m. kir. honvéd-hadbíró 15 éves korában elhalt Mariska leányával együtt zárja a Kruplanicz-sírbolt rokon halottainak láncsorát. Fehér márvány szikrázó fehérségén tündöklő, friss aranyban fürdetett betűk Spóner Jánosnak, a Bottyán-mozgókép- szinház volt tulajdonosának sírba hullott életét beszélik, h élkörrel ívelt síremlékének peremén kőviragok fűzére fut. Alatta a márványlap anyagából faragott Krisztus-arc szelíd tekintete oszlatja a halál keltette fájdalom felhőit, gyötrelmeit. dj A nem könnyű út vége felé járunk. Nem árt a pár pillanatnyi pihenés. Szem- ugyrevehetjük a harmadik telekrész utolsó, negyedik sávját, amely a sor záró sírboltjának út felé eső része s az Eggen- hoiier Tamás-síremlék jobb oldala megszabta vonalak között fut az itt enyhén emelkedő domboldalnak. A halálon túl is élő szeretet, ragaszkodás emelt márványban, kőben szomorko- dó, a kereszt jelével az üdvözítő megváltást hirdető temetői emléket. A kősír mélye bistei Gönczy Béla dr.-nak, a Kolos- kórhaz alapitó-igazgatójanak földi pályafutást záró lakasa, munkában töltött, attól megőrölt nemes életnek földiektől nem zavart pihenőhelye. — A születés szalai nem Esztergomhoz fűzik, de azért az esztergomiak magukénak vallhatják a munka nemesi levefenek alapjan. itt szökkent fontos és értékes alkotásokba teremtő kedve és szelleme, itt kezdte és fejezte be áldásos orvosi hivatásának gyakorlását, amely annyi embernek adta vissza legdrágább földi kincsét: egészségét. — A Nagyságos Fejedelem varosában, Kassán iatta meg isten simogató napvilágát. A Budapesti Tudományegyetemen végezte felsőbb tanulmányait. Az orvosi, műtői és törvényszéki orvosi oklevél birtokában kezdi meg működését Esztergomban 1896-ban a hivatasa izzó szeretetétöl és nagy tervektől fűtött fiatal kórházigazgató. Abban az időben a városi kórház inkább szegényház-, men- helyszámba menő intézmény, amely csak kezdetleges igények kielégítését nyújthatta. A hercegprímás, a vármegyei segélyforrások s egyéb támogatásokkal i897-ben megveti a Kolos-kórhaz alapját. Pár év alatt 80 ágyas intézménnyé fejleszti alkotását, melyet 1902-beiv nyitnak meg. A kor igényeinek mindenben megfelelő, kitűnő kórházat most már bizalommal keresik fel a társadalom minden rétegéből, még messzebb vidékekről is. A szép eredmények a fiatal kórházigazgatót dicsérték, aki nem könnyen mosódó betűkkel írta be nevét a kórházalapítások történetébe. — A betegek háláján kívül kartársai figyelme is feléje fordult. Esztergom-Komárom Vármegyék Orvosszövetségének elnöki székébe ültetik, majd mikor nyugalomba vonulásakor leköszön tisztségéről, díszelnöküknek választják meg. — A hivatalos világ szintén hódol az érdemnek. 1924-ben egészségügyi főtanácsosnak nevezik ki. 1933- ban, pihenésre térésének esztendejében, Magyarország kormányzója a Signum Laudis-szál tünteti ki. Mint a társadalomnak annyi kiváló munkása, ő sem nyugodhatott sokáig a nagyon megérdemelt nyugalom csendesebb révében. Még kitüntetésének évében dőlt ki agyonfáradt testtel az élők sorából, hogy odakerüljön, ahová mindnyájan járandók vagyunk. Ennek a nemcsak jó orvosnak, hanem egyben jó és érzőszívű embernek sírja fölött hálás emlékezések el nem hervadó csokrai díszlenek és esdenek örök- kétartó nyugalmat azoknak nevében, akiknek földön jártában tudása, szíve gyógyulást és enyhülést nyújtott. A Göncfy-sírbolt mögött kettesével következnek egymásután a szűk sávon a sírhalmok. Legelsőnek Glatz Gyula polgármester sírkeresztje jelzi a számadásra megtéri vezelőtiszlviselőnek föld mélyében vetett ágyát. Ezen a részen, kisebb területen üres hely terjeng, A város díszsírhelyek számára tartotta fenn. Ezt a szintén hallgatag lakókra váró, könnyek harmatát szomjúhozó kis öfld- foltot is elfoglalják majd a most még fenn tevő-vevő érdemeket szerzők, ha „elmúlnak egyszer arcaik." Apró, örökké zajló hullámvart« bús szig»t » bánatok dajkálta szélesterű temetőben ! Mellaga György, hitvese : Gyurovics Rozália és Szalay Adolf síremlékén feketevonalú sorok hadirendje nézi hol a napsütéses, majd borús világot, hol a csillagos, máskor fénytelen éjtszakát. Mögötte az Éftesy-család karcsú, fehér obeliszkjén a sok név aranybetűje csillog és szórja az emlékezés ragyogó szálait. Mihályfi Lipót és Szabó Lajos kir. törvényszéki főigazgató síri lakásának márványkövei a temető nyugalmát törő hangoskodásra, döngésre figyelmesek. Szomszédságukban új lakásnak vetnek mély ágyat. Az ilyen munka nem jár halotti csenddel, de háboríttatásukban is a beérkezettek nyugalmával vesznek tudomást a hangos mozgolódásokról. Érzik : a zaj majd egyszer sarut old, hogy ő is felnézhessen a hívó csillagokba. Kókay Kálmán vas- és szerszámkereskedő készítteti itt a messzi haza várócsarnokát arra az időre, mikor a szálló évekkel az életek is halnak ! (Folyt, köv.) Vértes Zoárd Felügyeleti vizsgálat a városi közellátási hivatalban A Közellátásügyi Miniszter Urnák és a vármegye főispánjának, mint közellátási kormánybiztosnak, rendelkezése folytán Esztergom megyei város közellátási hivatalát kiküldötteim útján megvizsgáltam. A vizsgalat, amely a közellátási ügyek valamennyi csoportjára kiterjedt, folyó hó 26-tól 29-éig — teljes három napig — tartott és azon a közellátási felügyelő is elejétől-végig résztvett. Ezenkívül a vizsgálat egyik napján maga a Főispán Ür Öméltósága is megjelent, részben, hogy már a vizsgálat tartama alatt is tájékoztassa magát, részben pedig, hogy személyes megjelenésével külön is kifejezésre juttassa, hogy mennyire súlyt helyez a vizsgálat alapos, minden részletre kiterjedő lefolytatására. A vizsgálatról felvett terjedelmes jegyzőkönyvből, valamint kiküldött előadóim szóbeli beszámolójából örömmel állapítottam meg, hogy a város közellátási hivatala a reáháruló nehéz feladatokat a legteljesebb odaadással és az átlag-tisztviselői munkateljesítményt messze meghaladó ügybuzgalommial igyekszik megoldani. A vizsgálat alkalmából akta- és adatszerű pontos betekintést nyertem a városi közellátási hivatal működésébe, amelynek során azt is megállapítottam, hogy azok a panaszok, amelyek a közönség köréből a hivatallal szemben oly gyakran hallhatók, leginkább azokra az általános nehézségekre vezethetők vissza, amelyek a háborús idők velejárói. Ezekért a nehézségekért azonban a közellátási hivatalt felelőssé tenni nem lehet. A közellátási hivatal is, mint minden közigazgatási hatóság vagy hivatal, csupán a kormányzat végrehajtó szerve, amely nem a saját elgondolásai szerint, hanem a felsőbb rendelkezések értelmében jár el. És ha ehhez hozzávesszük, hogy ez a hivatal egy 22.000 lelket számláló város összes közellátási ügyeit kénytelen az adott körülmények között — és mindig nehezebb viszonyok mellett — ellátni, amely munkájában nap-nap után, sőt mondhatnám : napjában annyiszor, ahány féllel dolga va, rendszerint csak közönyt, türelmetlenséget, ellenszenvet, nem egyszer sanda gyanúsítást is tapasztal, méltányosságot és megértést azonban csak a legritkább esetben, akkor kellő értékére kell leszállítani azokat a panaszokat is, amelyek olykor a közellátási hivatal egyes tisztviselőinek a felekkel szemben való érintkezési módját kifogásolják. Egyébként is ezek a panaszok inkább csak általánosságban hangzanak el, konkrét feljelentés egy városi közellátási tisztviselő ellen sem érkezett, ezért ezeknek a bővebb kivizsgálását kiküldötteim már azért sem tartották szükségesnek, mert ezzel szemben megállapították, hogy a hivatal ügykezelése az előírásoknak megfelelően a legnagyobb pontossággal történik és az oda beosztott tisztviselők kivétel nélkül lelkiismeretesen dolgoznak, így jogos és méltányos igényeit illetően senkit sérelem vagy mellőzés nem érhet. Amidőn ezért a közellátási hivatal tisztviselőinek ezennel nyilvános köszönetét mondok, külön elismerésemet fejezem ki a hivatal megszervezéséért és erőskezű vezetéséért Schalkház Ferenc m. kír. gazdasági tanácsos, városi főintéző úrnak, valamint az egyes csoportok ügyeinek kifogástalan adminisztrációjáért Bálint Lajos és Zalaba József városi tisztviselő uraknak. Esztergom, 1943. január hó 30. Dr. Beér Gyula 5. k. alispán. bapiinkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Nyolcvanesztendős a Esztergomi Kát. Legényegylet Azt a valóságot, hogy egyesülésben rejlik az erő, nem a mai idők embere tapasztalta legelsőként. De még ezt megelőző kor földi halandója sem. Az 1848-í szabadságharc után érezte legjobban Esztergom iparos társadalma, és rá 14 év múlva, 1863 március 25-én megalakította az Esztergomi Kát. Legényegyletet, Elődeinket a Kát. Legényegylet megalakítására kétségtelenül a védekezésnek amaz ősi ösztöne vezette, amely az emberben már a legrégibb kezdettől fogva él. Ebből az alapból kiindulva, nekünk, akik már az újabb kor harcosai vagyunk, egyletünk életrehívását esetleg nem is kellene különösebb eseménynek tekinteni, Még talán csodálkozni is lehetne azon, hogy a megalakulás jóval előbb nem történt meg 1938. március havában megjelent egyik számunkban bőven foglalkoztunk legény- egyletünk 75 éves jubileuma alkamlával az Egylet történelmével, megvalósított programmjával, célkitűzéseivel, nevelő hatású munkájával, melyet az egylet 5000-nél több tagja igazol az elmúlt 80 év alatt, kik a Kolping-zászló alatt tömörültek, dolgoztak és lettek Esztergom és a magyar haza tisztességes iparos polgárai. Ez év március 21-én az egylet 80. közgyűlése alkalmával d. e. fél 11 órakor találkozóra fognak összejönni az egylet 1907—13. éveiben 30—35 évvel ezelőtt volt rendes tagjai, hogy az egylet iránt érzett őszinte szeretetüknek és ragaszkodásuknak adjanak kifejezést a jubileum alkalmából. A háborús viszonyoknak megfelelően nagy külsőségek nem lesznek — ez nem volna méltó az egylet hagyományaihoz —, amikor a tagok nagy száma katonai szolgálatot teljesít, védi a hazát az idegen elváramlatok ellen. De ez úton is felszólítja a régi tagokat, hogy készüljenek a március 21 -i találkozóra. Már régen nincsenek közöttünk azok, akik a Kát. Legényegyletet nyolcvan esztendő előtt életrehívták. A tőlük örökölt szellem az, amely még mindig hat és él bennünk. A mi örökségünk joggal töltheti el az egyesületünkhöz tartozókat a legjobb érzéssel. Már azért is, mert a mi örökségünknek az anyagi javakkal szemben az a csodálatos tulajdonsága, hogy nem lesz kevesebbb, ha másokat is megajándékozunk vele. Legyünk tehát bőkezűek, mert minél szélesebb körben osztjuk széjjel ezt a fölbecsülhetetlen értékű kincset, annál inkább gyarapszunk és annál méltóbban áldozunk elődeink emlékének. Legényegyletünk öreg harcosai : Legyünk ott, vegyünk részt az 1943 március 21-í jubiláris találkozón ! KEK Adomány. Dr. Serédi Jusztinján bibornok hercegprímás a hadbavo- nult honvédek itthonmaradt hozzátartozóinak felsegítésére fo’yamat- ban lévő gyűjtés céljaira 5000 P-t adományozott. Házassági évforduló. Kuhinkai, beleznai Beleznay Béla m. kir. rendőrhivatali főtiszt és neje, szül. Mizsey Anna folyó hó 26-án ünnepelték házasságuk 25-ik évfordulóját Esztergomban. Ezen ünnepélyen részt vettek : leányuk, férjezett Hajdú László- né szül. beleznay Katalin oki. tanítónő és férje, a „Hangya“ propaganda-osztályának tisztviselője, tart. hadnagy, valamint Töhike és Agika kis unokáik is. Az Esztergomi Polgári Egyesület í. évi február hó 2-án, kedden d. e. 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat ezúton is meghívja az Elnökség. Esküvő. Baják Ilonka és Knauz László m. kir. honvédőrmester február hó 2-án (kedden) déli 12 órakor a belvárosi plébániatemplomban tartják esküvőjüket. Meghívó. Az Esztergomi Kát. Kör 1943 január 31-én, vasárnap d. u. 6 órakor tartja a Kör helyiségében 51. évi rendes közgyűlését, az alábbi tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentések. 3. Tisztikar, választmány és számvizsgáló-bizottság megválasztása. 4. Esetleges indítványok, amelyek 8 nappal a közgyűlés előtt írásban bejelentendők,
