Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 80. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai ©S társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. A bíboros hercegprímás irányító szózata HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Meghalt Raoul Francé, a világhírű magyar növénydoktor. — Kilencezer vagon tűzifát tartalékol Budapest a téli hónapokra. — Rövidesen hoz­zákezdenek a fővárosi teherpálya­udvarok modernizálásához. — 211 milliót költött beruházásokra tavaly a Máv. — 66.519 főből áll a va sut személyzete. — Megalakult 14 millió pengő tőkével az Erdélyi Föld­gáz Részénytársaság. KÜLFÖLD Az olasz király és a trónörökös megtekintették az agyonrongált Ná­polyi. — Anglia hadviselő társnak ismerte el Badoglio kormányát. — Népszavazás fogja eldönteni Olasz­országban a monarchia sorsát. — Dalmáciában 4 kunát fizetnek egy olasz líráért. — A Szovjet mozgó­sította az ipari munkásságot. — Romániában tilos nyilvános helye­ken katonai, kül- és belpolitikai kér- désekről beszélni. — A németek új légelhárító fegyvere a rakétaágyú. — Róma valamennyi laktanyáját kiürítették. — Az amerikai sze­nátus már tárgyalta a békefeltétele­ket. -- A német birodalom államadós­sága a negyedik háborús esztendő végén 227.9 milliárd márka. — De Gaulle egyedül gyakorolja a kor­mányfői tisztséget. — Badoglio tiszta demokratikus alapon szervezi meg kormányát. — Az amerikai tőke már most érdeklődik a háború utáni Európa beruházásai iránt. — Berlin utcáit részben újra kivilágít­ják. — Szigorú intézkedések tör­téntek dániai zsidók aknamunkája ellen. — Elrendelték Egyiptomban a polgári mozgósítást. — Követet ne vezett ki a Szovjet a francia sza- kadárok mellé. — Hazaárulás miatt vonják felelősségre a fasizmussal szembefordult volt fasiszta vezető­ket. — Finnországban a fogyasz­tóknak választani keli a dohány és a cukor között. — Svájc szükség esetén fegyverrel is megvédi sem­legességét és függetlenségét. — Az algíri rádió felszólította a francia partvidéki lakosságot, hogy az öre­geket, asszonyokat és gyermekeket költöztessék az ország belsejébe. — Kileneven laboratórium van a né­met hadiipar szolgálatában. — Kor­zikát és Szardíniát kiürítették a né­metek. — Anglia és Amerika bele­szólási jogot követel a Szovjet ke­leteurópai terveibe. — Lemondott az angol tengerészeti vezérkar főnöke. — Nem jelentkeznek a zsidók Pa­lesztinában katonai szolgálatra. — Helyet kér az amerikai munkásság a béketárgyalásokon. — Szlovákia új 20 koronás bankjegyeket bocsát ki. — Áthelyezték Észak-ltáliába a római kormányhivatalokat. — Száz­ezer marhát végnak le Svájcban ta- karmányinség miatt. — Svédország 6000 dán zsidót enged be. — Le­tartóztatták Velencében Volpi gró­fot és Cini szenátort, Olaszország leggazdagabb pénzmágnásait. — A németek elfoglalták Leros szigetét. — Nyolcszáz halottja van a leg­utóbbi bolognai bombázásnak. nyitotta meg vasárnap délelőtt és zárta be kedden este az idei Országos Katoli­kus Nagygyűlést és mint ahogyan ez évek óta történik. Tudjuk és érezzük mind­annyian, hogy a magyarság és a katoli­cizmus eszméi talán sohasem forogtak nagyobb veszedelmekben s az eszmékkel együtt a katolikus magyar haza a törté­nelem folyamán aligha élt át válságosabb időket, mint manapság, amikor a bíboros főpásztor szavai minden jó katolikus magyar ember megszívlelésére elhang­zottak. — Amikor mindenki a jobb jövő ki­alakítását hirdeti, de ugyanakkor ész nélkül pusztítja mindazt, amit annak előfeltételeként a múlt és a jelen alko­tott, sőt sokszor szembenáll magával az idők Urával, Istenével is: akkor mi, ma­gyar katolikusok, az isteni gondviselés­sel együttműködve kívánjuk előmozdí­tani a jobb magyar jövőt Isten és fele­barátunk szeretetével, az egyénnek, a nemzeti közösségnek és az egyház mun­kájának kijáró részrehajthatatlan igaz­sággal, ifjúságunkért és ifjúságunkkal, egyházközösségünkkel és minden erőnk­kel végzendő becsületes munkával. Ezzel a határozott, világos kijelentés­sel állapította meg a bíboros főpásztor a mai magyar katolicizmus élethivatását, célját és munkaprogrammját. Az igazság bátor követelése jellemzi a hercegprímás megnyitó beszédét, ame­lyet kifelé és befelé hangoztatott mind az egyénre, mind a nemzeti közösségre, mind az egyház munkájára vonatkozóan. Erélyesen visszautasította a bel- és kül­földön lábra kapott hazug vádakat, ami lyenek például a vallási és nemzeti kis- sebbségek elnyomása, a minálunk soha nem létezett feudalizmus, a szociális kér­dés teljes elhanyagolása stb., amelyek ellen perdöntő bizonyítékaink vannak — nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. A reformokról szólva hangoztatta a bíboros főpásztor, hogy mi csak olyan reformokat fogadhatunk el, amelyek a Vasárnap mintha még nyár lett volna, oly élénk evezős élet volt a Kísdunán. Az élénk életből következtetni lehetett arra, hogy az evezősöknek ünnepük lesz. F. hó 3-án ismét ünnepük volt az eszter­gomi leventéknek, akiknek régi vágyuk vált valóra azáltal, hogy elkészült az új csónakházuk és egy pár új csónakjuk. A lombjukat hullató vadgesztenyefák alatt diszlik a MOVE sportpálya sarkán az ujonan felépített csónakház, mely ott­honául szolgál majd a leventék víziszak­osztályának és a vizitáborozásra váro­sunkba jövő leventéknek. A csónakház előtt már jóval az ünnep­ség megkezdése előtt sűrű rajokban gyü­lekeztek az ünnepségen résztvevő vendé­gek, a leventék és azok, akik a leventék ügyét a szivükön viselik. A csónakház előtt felsorakoztak a víziszakosztály le­ventéi, a Levente Zenekar és a külön fenntartott helyen ott volt dr. Etter Jenő polgármester és neje, dr. vitéz Onódy-Jánoskúti József vm. főjegyző, Lékay Géza pénzügyi főtanácsos, a pénz­ügyigazgatóság vezetője, vitéz dr. Bá- nomy Antal főjegyző és neje, Koffler Gyula alezredes és neje, dr. Jámbor Mike gimn. igazgató, dr. Bády István vá­rosi tanácsos és neje, a honvédelmi mi­nisztérium 40. osztályának kiküldöttei és sokan a leventék munkája és sportja iránt érdeklődők. Az ünnepséget a Magyar Hiszekegy vezette be, amely után dr. Marczell Ár­pád c. igazgató, levente egyesületi elnök üdvözölte a megjelenteket. A háború közepette, mikor a nemzetek között a vetélkedés fokozódik — mon­dotta beszédében — az esztergomi leven­ték akkor avatnak fel csónakházat, ak­kor áldatnak meg csónakokat. Szükség vagyontalan mezőgazdasági munkásság­tól nem veszik el a megélhetést és mun­kaalkalmakat, továbbá a honvédségtől, a városi és falusi ellátatlanok millióitól pedig a normális élelmezés lehetőségeit. A harcterek hőseit és a sokgyermekes családokat a juttatásoknál előnyben kell részesíteni. A nemzeti közösségünkre vonatkozóan is bátran hirdetjük és követeljük az igaz­ságot kifelé és befelé — mondotta a her­cegprímás. — Az egyház és a közösség viszonyát a belőle következő jogokkal és kötelességekkel együtt Krisztus tanítása szerint állapítjuk meg, — egyik nemzet­nek más nemzetekével egyenlő szuveré- nitását és az ebből folyó jogokat és kö­telességeket nemzetközi vonatkozásban is hangoztatjuk s ezzel nemzeti közössé­günk érdekeit is előmozdítjuk. Az egyház nemzetmentő munkájának elismerését is kívánta a bíboros főpász­tor, amikor vallási, iskolai, kulturális, gazdasági vonatkozásban községi, megyei országos viszonylatban szabadságot és egyenlő elbánást követelt. A keddi záróbeszédben Krisztus példá­jára visszautasította azokat az alattomos gyanúsításokat es hamis vádakat, ame­lyeket bizonyos emberek hangoztatnak a dolgozó papság és a buzgó hívek ellen, azzal a céllal, hogy szembeállítva őket a magyar hazával, vagy a többi magyar testvéreinkkel, elháríisák magukról a fi­gyelmet és a felelősséget. Mi mindnyájan érezzük azt a félelmetes felelősséget — mondotta a hercegprímás — amely állás- foglalásunknak és cselekedeteinknek ta­lán évszázadokra kiható következményei miatt terhel bennünket. Mi ezután is imádkozni és dolgozni akarunk egymás­ért, önmagunkért és nemzetünkért ott, ahová az isteni gondviselés állít bennün­ket! Összefogás a magyarság örökérvényű erkölcsi, lelki, emberi értékei és eszmé­nyei mellett : ez jellemzi a mai válságos időkben lezajlott Országos Katolikus Nagygyűlést. van-e erre ? Szükség van, különösen ma, mikor az erkölcsi erők és testi erők fel­fokozására minden vonalon törekedni kell, különösen az ifjúság körében. Ma az a nemzet tud boldogulni, amely nem­zet az ifjúság testi nevelésével foglalko­zik és azokat, úgy állítja a szolgálatába, hogy azt kellő időben felhasználni tudja. — Esztergom városának helyi adott­ságánál fogva törekednie kell arra, hogy a természeti erőket kihasználja és azo­kat, ha lehetséges az ifjúság szolgálatá­ba állítsa. Mint az egyesület vezetője boldog örömmel jelenthetem, hogy ezen a téren az egyesület megteszi a köteles­ségét és lelkes vezetőivel az ifjúságnak a sport iránti szeretetét felfokozta és a legszebb eredményeket érte el. E helyen mondok köszönetét a város vezetőségé­nek és a honvédelmi minisztérium 40. osztály vezetőségének a megértő támo­gatásért. Az elnök bevezető szavai után dr. Bády István városi tanácsnok, a vizi- szakosztály vezetője tartotta meg beszá­molóját a szakosztály eddigi működésé­ről. — A szakosztály 1941-ben kezdte meg működését 16 leventével és 4 öreg ladik­kal. Ebben az évben csak kisebb kirán­dulásokat tettek és az ifjúságot szoktat­ták a vizen való élethez, A kezdet nagy­szerűen sikerült, a fiúk lelkes munkával közel 400 km. utat tettek meg. — Az 1942. év már mozgalmasabb volt. A tél folyamán a fiúkat elméleti okta­tásban részesítettük. A fiúk a hasznos és a kellemes munkát megismerve mind többen csatlakoztak táborunkba. A ta­vasz folyamán lelkes munkába kezd­tünk, a leventék kajakokat építettek, a résztvevők száma 19 főre emelkedett, a ladikállomány 4 kajakkal bővült. A fiúk szamára az Öreg Holló cserkészeknél kaptunk egy szükségszerű öltözőhelyisé­get. Ez évben már hosszabb utat tettünk a Dunán és leventéikkel a Duna felső szakaszát akartuk megismertetni, A le­ventéket Révkörtvélyesig felvittük hajón és visszafelé a táj szépségeibe gyönyör­ködtek. Közben megtekintettük Győrt, Komárom városát és a közbeeső falvakat majd kirándulást tettünk Pannonhalmá­ra is. — Az 1943-as esztendőt teli remény­séggel kezdtük meg, mert a honvédelmi minisztérium 40, osztályának ígérete a birtokunkba volt, hogy Esztergom kap csónakházat. Az ígéret valósággá vált. Elkészült, itt áll most már az ifjúság rendelkezésére egy 16 x 10 méteres he­lyiség, kb, 50 csónakot tudunk elhelyezni benne, a mandzart helyiségében egy na­gyobb helyiség az ide kirándulók, vagy táborozok számára, azonkívül öltözők és klubhelyiség van elhelyezve. Mindez 45.000 pengőbe került, melyet, teljes egé­szében a honvédelmi minisztérium 40. osztálya bocsájtott rendelkezésére a Le­vente Egyesület vezetőségének. Ez évben az országban elsőnek az esztergomi le­venték eveztek le Újvidékre (600 km.) és ismerték meg a Duna alsó szakaszát. A leventéknek olyan élményben volt részük amelyet azt hiszem, elfelejteni nem fog­nak. A leventék kitűnő teljesítményeik­ről tettek tanúbizonyságot, mikor napon­ta 80—100 km-t eveztek. — Ha a leventék eredményeit, tudá­sát, bajtársi együttérzését vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a leven­téknek ez az önként vállalt munkája hasznos, mert a fiatalság szabadidejét a csónakázással tölti, egészségét óvja és ávoltartja ezáltal magát a korcsmák füs­tös levegőjétől. Megismeri hazájának szépségeit és a jövő katona életére elő­képzést kap. A beszámoló után dr. Etter Jenő pol­gármester a város nevében átvette a csó­nakházat. Beszéde elején rövid vissza­pillantást tett a 20 éves leventemozga­lom múltjára és rámutatott arra, hogy ez a mozgalom életképes, mert a megal­kotásában közrejátszott az emberi szere­tet, a tudás és a haza feltétlen szeretete. Mi magyarok büszkén hihetünk abban, hogy a jövő céltudatos kiépítése az ifjú­ság vállán nyugszik és ezt hiány nélkül megtaláljuk a levente mozgalomban. Ez a csónakház is ilyen céltudatosan kiépí­tett nemzeti műhely, ahol a magyarság jövő életére az ifjúságot készítik elő. A csónakház gondolata dr. Bády István városi tanácsos agilitásának köszönhető, aki időt, fáradságot nem kímélt, hogy ez létrejöjjön. E munkának létrejöttében nagy része volt még Koffler Gyula alez­redes, járási leventeparancsnoknak is. A csónakbázat, mint a város jelenlegi veze­tője átvette és kívánta, hogy mindenkor és minden időben szolgálja a magyar if­júság jövő kiképzését. A csónakházat és az előtte lévő új csónakokat dr. Monsberger Ulrik bencés tanár, cserkésztörzstiszt áldotta meg. A megáldás után dr. Etter Jenőné, Koffler Gyuláné, dr. vitéz Bánomy Antalné, dr. Etter Kálmánné és dr. Bády Istvánné csónakanyák koszorút helyeztek jelmon­dat kíséretében a csónakokra. A csónak megáldása után az Öreg Hol­lók üdvözletét és zászlóját adta át a ve­zetőségnek dr. Katona Gábor egyesületi elnök, Mig a csónakokat a leventék vízre bccsájtották, a jelenlévő vendégeknek megmutatták a csónakházat, akik a lá­tottak felett a legnagyobb elismerésüket fejezték ki. Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. A leventék percek alatt egymás után vitték a csónakokat a vízre, majd a meg­jelentek előtt elvonultak az új csónakok vidám büszke leventéinkkel. A leventék csónakház avatásának tiszteletére felvo­nultak a Hajós Egylet, a Bencés Gimná­zium és az Aero Ewer kft. csónakjai. A nap melegen tűz a zöldlombos gesz­tenyefákra, amelyek hullajtják érett ter­méseiket, a víz sima tükrén a fiúk evez­nek, sportolnak és mi büszkén állapíthat­Felavatták és átadták rendeltetésének a leventék ujonan felépített csónakbázát

Next

/
Thumbnails
Contents