Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 80. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai ©S társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. A bíboros hercegprímás irányító szózata HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Meghalt Raoul Francé, a világhírű magyar növénydoktor. — Kilencezer vagon tűzifát tartalékol Budapest a téli hónapokra. — Rövidesen hozzákezdenek a fővárosi teherpályaudvarok modernizálásához. — 211 milliót költött beruházásokra tavaly a Máv. — 66.519 főből áll a va sut személyzete. — Megalakult 14 millió pengő tőkével az Erdélyi Földgáz Részénytársaság. KÜLFÖLD Az olasz király és a trónörökös megtekintették az agyonrongált Nápolyi. — Anglia hadviselő társnak ismerte el Badoglio kormányát. — Népszavazás fogja eldönteni Olaszországban a monarchia sorsát. — Dalmáciában 4 kunát fizetnek egy olasz líráért. — A Szovjet mozgósította az ipari munkásságot. — Romániában tilos nyilvános helyeken katonai, kül- és belpolitikai kér- désekről beszélni. — A németek új légelhárító fegyvere a rakétaágyú. — Róma valamennyi laktanyáját kiürítették. — Az amerikai szenátus már tárgyalta a békefeltételeket. -- A német birodalom államadóssága a negyedik háborús esztendő végén 227.9 milliárd márka. — De Gaulle egyedül gyakorolja a kormányfői tisztséget. — Badoglio tiszta demokratikus alapon szervezi meg kormányát. — Az amerikai tőke már most érdeklődik a háború utáni Európa beruházásai iránt. — Berlin utcáit részben újra kivilágítják. — Szigorú intézkedések történtek dániai zsidók aknamunkája ellen. — Elrendelték Egyiptomban a polgári mozgósítást. — Követet ne vezett ki a Szovjet a francia sza- kadárok mellé. — Hazaárulás miatt vonják felelősségre a fasizmussal szembefordult volt fasiszta vezetőket. — Finnországban a fogyasztóknak választani keli a dohány és a cukor között. — Svájc szükség esetén fegyverrel is megvédi semlegességét és függetlenségét. — Az algíri rádió felszólította a francia partvidéki lakosságot, hogy az öregeket, asszonyokat és gyermekeket költöztessék az ország belsejébe. — Kileneven laboratórium van a német hadiipar szolgálatában. — Korzikát és Szardíniát kiürítették a németek. — Anglia és Amerika beleszólási jogot követel a Szovjet keleteurópai terveibe. — Lemondott az angol tengerészeti vezérkar főnöke. — Nem jelentkeznek a zsidók Palesztinában katonai szolgálatra. — Helyet kér az amerikai munkásság a béketárgyalásokon. — Szlovákia új 20 koronás bankjegyeket bocsát ki. — Áthelyezték Észak-ltáliába a római kormányhivatalokat. — Százezer marhát végnak le Svájcban ta- karmányinség miatt. — Svédország 6000 dán zsidót enged be. — Letartóztatták Velencében Volpi grófot és Cini szenátort, Olaszország leggazdagabb pénzmágnásait. — A németek elfoglalták Leros szigetét. — Nyolcszáz halottja van a legutóbbi bolognai bombázásnak. nyitotta meg vasárnap délelőtt és zárta be kedden este az idei Országos Katolikus Nagygyűlést és mint ahogyan ez évek óta történik. Tudjuk és érezzük mindannyian, hogy a magyarság és a katolicizmus eszméi talán sohasem forogtak nagyobb veszedelmekben s az eszmékkel együtt a katolikus magyar haza a történelem folyamán aligha élt át válságosabb időket, mint manapság, amikor a bíboros főpásztor szavai minden jó katolikus magyar ember megszívlelésére elhangzottak. — Amikor mindenki a jobb jövő kialakítását hirdeti, de ugyanakkor ész nélkül pusztítja mindazt, amit annak előfeltételeként a múlt és a jelen alkotott, sőt sokszor szembenáll magával az idők Urával, Istenével is: akkor mi, magyar katolikusok, az isteni gondviseléssel együttműködve kívánjuk előmozdítani a jobb magyar jövőt Isten és felebarátunk szeretetével, az egyénnek, a nemzeti közösségnek és az egyház munkájának kijáró részrehajthatatlan igazsággal, ifjúságunkért és ifjúságunkkal, egyházközösségünkkel és minden erőnkkel végzendő becsületes munkával. Ezzel a határozott, világos kijelentéssel állapította meg a bíboros főpásztor a mai magyar katolicizmus élethivatását, célját és munkaprogrammját. Az igazság bátor követelése jellemzi a hercegprímás megnyitó beszédét, amelyet kifelé és befelé hangoztatott mind az egyénre, mind a nemzeti közösségre, mind az egyház munkájára vonatkozóan. Erélyesen visszautasította a bel- és külföldön lábra kapott hazug vádakat, ami lyenek például a vallási és nemzeti kis- sebbségek elnyomása, a minálunk soha nem létezett feudalizmus, a szociális kérdés teljes elhanyagolása stb., amelyek ellen perdöntő bizonyítékaink vannak — nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. A reformokról szólva hangoztatta a bíboros főpásztor, hogy mi csak olyan reformokat fogadhatunk el, amelyek a Vasárnap mintha még nyár lett volna, oly élénk evezős élet volt a Kísdunán. Az élénk életből következtetni lehetett arra, hogy az evezősöknek ünnepük lesz. F. hó 3-án ismét ünnepük volt az esztergomi leventéknek, akiknek régi vágyuk vált valóra azáltal, hogy elkészült az új csónakházuk és egy pár új csónakjuk. A lombjukat hullató vadgesztenyefák alatt diszlik a MOVE sportpálya sarkán az ujonan felépített csónakház, mely otthonául szolgál majd a leventék víziszakosztályának és a vizitáborozásra városunkba jövő leventéknek. A csónakház előtt már jóval az ünnepség megkezdése előtt sűrű rajokban gyülekeztek az ünnepségen résztvevő vendégek, a leventék és azok, akik a leventék ügyét a szivükön viselik. A csónakház előtt felsorakoztak a víziszakosztály leventéi, a Levente Zenekar és a külön fenntartott helyen ott volt dr. Etter Jenő polgármester és neje, dr. vitéz Onódy-Jánoskúti József vm. főjegyző, Lékay Géza pénzügyi főtanácsos, a pénzügyigazgatóság vezetője, vitéz dr. Bá- nomy Antal főjegyző és neje, Koffler Gyula alezredes és neje, dr. Jámbor Mike gimn. igazgató, dr. Bády István városi tanácsos és neje, a honvédelmi minisztérium 40. osztályának kiküldöttei és sokan a leventék munkája és sportja iránt érdeklődők. Az ünnepséget a Magyar Hiszekegy vezette be, amely után dr. Marczell Árpád c. igazgató, levente egyesületi elnök üdvözölte a megjelenteket. A háború közepette, mikor a nemzetek között a vetélkedés fokozódik — mondotta beszédében — az esztergomi leventék akkor avatnak fel csónakházat, akkor áldatnak meg csónakokat. Szükség vagyontalan mezőgazdasági munkásságtól nem veszik el a megélhetést és munkaalkalmakat, továbbá a honvédségtől, a városi és falusi ellátatlanok millióitól pedig a normális élelmezés lehetőségeit. A harcterek hőseit és a sokgyermekes családokat a juttatásoknál előnyben kell részesíteni. A nemzeti közösségünkre vonatkozóan is bátran hirdetjük és követeljük az igazságot kifelé és befelé — mondotta a hercegprímás. — Az egyház és a közösség viszonyát a belőle következő jogokkal és kötelességekkel együtt Krisztus tanítása szerint állapítjuk meg, — egyik nemzetnek más nemzetekével egyenlő szuveré- nitását és az ebből folyó jogokat és kötelességeket nemzetközi vonatkozásban is hangoztatjuk s ezzel nemzeti közösségünk érdekeit is előmozdítjuk. Az egyház nemzetmentő munkájának elismerését is kívánta a bíboros főpásztor, amikor vallási, iskolai, kulturális, gazdasági vonatkozásban községi, megyei országos viszonylatban szabadságot és egyenlő elbánást követelt. A keddi záróbeszédben Krisztus példájára visszautasította azokat az alattomos gyanúsításokat es hamis vádakat, amelyeket bizonyos emberek hangoztatnak a dolgozó papság és a buzgó hívek ellen, azzal a céllal, hogy szembeállítva őket a magyar hazával, vagy a többi magyar testvéreinkkel, elháríisák magukról a figyelmet és a felelősséget. Mi mindnyájan érezzük azt a félelmetes felelősséget — mondotta a hercegprímás — amely állás- foglalásunknak és cselekedeteinknek talán évszázadokra kiható következményei miatt terhel bennünket. Mi ezután is imádkozni és dolgozni akarunk egymásért, önmagunkért és nemzetünkért ott, ahová az isteni gondviselés állít bennünket! Összefogás a magyarság örökérvényű erkölcsi, lelki, emberi értékei és eszményei mellett : ez jellemzi a mai válságos időkben lezajlott Országos Katolikus Nagygyűlést. van-e erre ? Szükség van, különösen ma, mikor az erkölcsi erők és testi erők felfokozására minden vonalon törekedni kell, különösen az ifjúság körében. Ma az a nemzet tud boldogulni, amely nemzet az ifjúság testi nevelésével foglalkozik és azokat, úgy állítja a szolgálatába, hogy azt kellő időben felhasználni tudja. — Esztergom városának helyi adottságánál fogva törekednie kell arra, hogy a természeti erőket kihasználja és azokat, ha lehetséges az ifjúság szolgálatába állítsa. Mint az egyesület vezetője boldog örömmel jelenthetem, hogy ezen a téren az egyesület megteszi a kötelességét és lelkes vezetőivel az ifjúságnak a sport iránti szeretetét felfokozta és a legszebb eredményeket érte el. E helyen mondok köszönetét a város vezetőségének és a honvédelmi minisztérium 40. osztály vezetőségének a megértő támogatásért. Az elnök bevezető szavai után dr. Bády István városi tanácsnok, a vizi- szakosztály vezetője tartotta meg beszámolóját a szakosztály eddigi működéséről. — A szakosztály 1941-ben kezdte meg működését 16 leventével és 4 öreg ladikkal. Ebben az évben csak kisebb kirándulásokat tettek és az ifjúságot szoktatták a vizen való élethez, A kezdet nagyszerűen sikerült, a fiúk lelkes munkával közel 400 km. utat tettek meg. — Az 1942. év már mozgalmasabb volt. A tél folyamán a fiúkat elméleti oktatásban részesítettük. A fiúk a hasznos és a kellemes munkát megismerve mind többen csatlakoztak táborunkba. A tavasz folyamán lelkes munkába kezdtünk, a leventék kajakokat építettek, a résztvevők száma 19 főre emelkedett, a ladikállomány 4 kajakkal bővült. A fiúk szamára az Öreg Holló cserkészeknél kaptunk egy szükségszerű öltözőhelyiséget. Ez évben már hosszabb utat tettünk a Dunán és leventéikkel a Duna felső szakaszát akartuk megismertetni, A leventéket Révkörtvélyesig felvittük hajón és visszafelé a táj szépségeibe gyönyörködtek. Közben megtekintettük Győrt, Komárom városát és a közbeeső falvakat majd kirándulást tettünk Pannonhalmára is. — Az 1943-as esztendőt teli reménységgel kezdtük meg, mert a honvédelmi minisztérium 40, osztályának ígérete a birtokunkba volt, hogy Esztergom kap csónakházat. Az ígéret valósággá vált. Elkészült, itt áll most már az ifjúság rendelkezésére egy 16 x 10 méteres helyiség, kb, 50 csónakot tudunk elhelyezni benne, a mandzart helyiségében egy nagyobb helyiség az ide kirándulók, vagy táborozok számára, azonkívül öltözők és klubhelyiség van elhelyezve. Mindez 45.000 pengőbe került, melyet, teljes egészében a honvédelmi minisztérium 40. osztálya bocsájtott rendelkezésére a Levente Egyesület vezetőségének. Ez évben az országban elsőnek az esztergomi leventék eveztek le Újvidékre (600 km.) és ismerték meg a Duna alsó szakaszát. A leventéknek olyan élményben volt részük amelyet azt hiszem, elfelejteni nem fognak. A leventék kitűnő teljesítményeikről tettek tanúbizonyságot, mikor naponta 80—100 km-t eveztek. — Ha a leventék eredményeit, tudását, bajtársi együttérzését vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a leventéknek ez az önként vállalt munkája hasznos, mert a fiatalság szabadidejét a csónakázással tölti, egészségét óvja és ávoltartja ezáltal magát a korcsmák füstös levegőjétől. Megismeri hazájának szépségeit és a jövő katona életére előképzést kap. A beszámoló után dr. Etter Jenő polgármester a város nevében átvette a csónakházat. Beszéde elején rövid visszapillantást tett a 20 éves leventemozgalom múltjára és rámutatott arra, hogy ez a mozgalom életképes, mert a megalkotásában közrejátszott az emberi szeretet, a tudás és a haza feltétlen szeretete. Mi magyarok büszkén hihetünk abban, hogy a jövő céltudatos kiépítése az ifjúság vállán nyugszik és ezt hiány nélkül megtaláljuk a levente mozgalomban. Ez a csónakház is ilyen céltudatosan kiépített nemzeti műhely, ahol a magyarság jövő életére az ifjúságot készítik elő. A csónakház gondolata dr. Bády István városi tanácsos agilitásának köszönhető, aki időt, fáradságot nem kímélt, hogy ez létrejöjjön. E munkának létrejöttében nagy része volt még Koffler Gyula alezredes, járási leventeparancsnoknak is. A csónakbázat, mint a város jelenlegi vezetője átvette és kívánta, hogy mindenkor és minden időben szolgálja a magyar ifjúság jövő kiképzését. A csónakházat és az előtte lévő új csónakokat dr. Monsberger Ulrik bencés tanár, cserkésztörzstiszt áldotta meg. A megáldás után dr. Etter Jenőné, Koffler Gyuláné, dr. vitéz Bánomy Antalné, dr. Etter Kálmánné és dr. Bády Istvánné csónakanyák koszorút helyeztek jelmondat kíséretében a csónakokra. A csónak megáldása után az Öreg Hollók üdvözletét és zászlóját adta át a vezetőségnek dr. Katona Gábor egyesületi elnök, Mig a csónakokat a leventék vízre bccsájtották, a jelenlévő vendégeknek megmutatták a csónakházat, akik a látottak felett a legnagyobb elismerésüket fejezték ki. Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. A leventék percek alatt egymás után vitték a csónakokat a vízre, majd a megjelentek előtt elvonultak az új csónakok vidám büszke leventéinkkel. A leventék csónakház avatásának tiszteletére felvonultak a Hajós Egylet, a Bencés Gimnázium és az Aero Ewer kft. csónakjai. A nap melegen tűz a zöldlombos gesztenyefákra, amelyek hullajtják érett terméseiket, a víz sima tükrén a fiúk eveznek, sportolnak és mi büszkén állapíthatFelavatták és átadták rendeltetésének a leventék ujonan felépített csónakbázát
