Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 51. szám

2

ESZTERGOM is VI5EKE

1943. junius 26

a dési leventevezetök felé elsősorban, mert időt nem sajnálva, fáradságot nem kiméivé utunkat előkészítették, az anyagiakat pedig a megegyezésen felül vállalták és teljesítették.

Szívből jövő köszönet és hála Szalay százados, dési járási leventeparancsnok úrnak, ki atyai gondoskodását és jószivét minden vonatkozásban és cselekedetben megmutatta, velünk éreztette, továbbá Pál Károly városi mérnök, levente egyesületi titkár úrnak, kit aranyos humoráért, szeretetteljes bánásmódjáért örökre, mindnyájan szivünkbe zártunk.

Köszönet a körzetparancsnok zászlós uraknak, a levente egyesületi pénztáros úrnak, végül Horváth csendőr főtörzsőrNem a magyar tanítóság hivatássze- retetének és ideális lelkesedésének hiánya, hanem a rendkívüli háborús viszonyok folytán még súlyosabbá vált mostoha anyagi körülmények és a társadalmi megbecsülés nem megfelelő volta miatt válságba jutott a tanítófront. Miközben a nemzetnevelés fontosságát hirdetjük mindenütt szóban és írásban, évek óta fokozatosan elnéptelenedik a tanítói pálya. Mind kevesebb ifjú megy erre a pályára és a líceumot, tanítóképzőt végzettek is más hivatás után néznek az oklevél megszerzése után. Jellemző, hogy pl. az esztergomi tanítóképzőben oklevelet szerzettek között alig akad, aki a tanítói pályán akarna elhelyezkedni, viszont az oklevél megszerzése után azonnal elhelyezkedett egy ifjú Budapesten egy előkelő banknak A tanító- nőképzőben pedig kihirdették ugyan azt a miniszteri rendelkezést, mely szerint aki kötelezi magát arra, hogy szeptemberben tanítói állást foglal el, már júliustól kapja fizetését, a tanítónő- jelöltek közül egy sem írta alá a kötelezvényt.

A válság így nőttön nő és az elnéptelenedés komoly jelei mutatkoznak, amelyek illetékes körökben ma már nagy gondot okoznak. Az ifjúságnak a tanítói pályától való idegenkedését pedig nem annyira az országnagyobbodás folytán előállott nagy tanítószükséglettel, mint inkább cikkünk elején már említett jelenséggel lehet magyarázni, Nemcsak azzal, hogy a pályája kezdetén önálló életre kényszerült fiatal tanítónak és tanítónőnek még normális gazdasági körülmények között sem lenne elegendő a fizetés, hogy hivatásához méltó életet élhessen, hanem főként azzal magyarázható a pályától való idegenkedés, hogy még mindig hiányzik a hivatásának és állásának kijáró megbecsülés. Tagadhatatlan, hogy ma még a pozíciók, rangok és címek országában élünk. A tanító pedig — noha ő hivatásánál fogva befelé élő ember, aki nem a külsőségekre állította be életét — azt tapasztalja, hogy az egyenlő képesítésekkel bírókról nem is szólva, a nálánál jóval alacsonyabb képesítésekkel rendelkezők társadalmi megbecsülése is minősítési, cím- és rangsorral intézményesen biztosítva van. Hiába éptí ő a belső értékekre, ha a mai magyar társadalom még másként él és másként értékel. Ö is a magyar társadalomnak egyik tagja és nem szakíthatja ki magát belőle. A társadalmi értékelés mai alapjait és feltételeit pedig neki is — sokszor fájóan — tudomásul kell vennie.

Nem változtat a helyzeten az, hogy illetékes, irányadó helyekről, kiváló közéleti . emberek ajkáról sok szép és nemes dolgot hallunk a tanítói hivatás megbecsüléséről. így például a tanítóság szívében meleg visszhangot keltett liorony-Pálfi Aurél fővárosi tanácsnok megnyilatkozása a budapesti tanítótestület közgyűlésén, ahol bejelentette, hogy a székesfőváros nagy anyagi áldozatokkal megkezdte a fenyegető tanítóhiány leküzdését. Ö mint a székes- főváros közoktatási ügyosztályának főnöke mondotta, hogy a tanítók és pedagógusok munkájáról ma lekicsinylőén

beszélni, egyértelmű olyan jóvátehetetlen ostobasággal, amely önmagában kizár minden hetvenkedőt a magyar szellemi élet közösségéből !

Ezek a megnyilatkozások azonban nem elegendők arra ihogy a tanítói pálya nemcsak a nemes, szép hivatást, hanem az állásbeli, társadalmi megbecsülést illetően is vonzóvá tegyük az ifjúság számára. A mai ifjúság már nemcsak lelkesedik, hanem számot vet

a reális élettel is. Feltétlenül szükséges, hogy a megbecsülés intézményes biztosítása tekintetében is igazságot szolgáltassunk a tanítói állásnak. Amíg a mai hivatali fokozatok, címek és rangok szerinti minősítések országának társadalmi viszonyai és megítélései között élünk, — nem fog ártani a tanítói hivatásszeretet lényegének és tartalmának

mester úrnak a szives útmutatásért, a magyaros vendégszeretetért és főleg azért, hogy még mindig szereti Esztergomot.

Külön elismerés és dicséret illeti a Horváth fiúkat, kik a dési Levente Egyesület mozgató erői, igazi levente törvény szerint élő és gondolkodó példás leventék.

Legvégül hála és elismerés Szeredi Károly karnagy úrnak, a fáradságos nagy munkáért és a Levente Zenekar

minden egyes tagjának odaadó példás, katonás és fegyelmezett magatartásukért. Munkájuk a magyar jövő záloga.

az, ha pl. a fizetési osztályoknak megfelelően egyéb tisztviselői kategóriákhoz hasonlóan itt is jelezzük hivatalosan is a tisztes munkával elért fokozatot. A jobb időkben bekövetkezhető anyagi lehetőségek biztosítása mellett főként ezzel a hivatalosan is kifejezésre jutó megbecsüléssel vonzóbbá tehetjük a tanítói pályát az ifjúság részére, amely ideális lelkületének szavára, hivatás- szeretetböl bizonyára szívesen menne a tanítói pályára, ha az előbb leírt formában is előre látni állása hivatali és társadalmi megbecsülésének intézményes biztosítását.

Honvédnap Esztergomban

Az esztergomi honvéd helyőrség f. hó 28-án (hétfőn) tartja meg az évente szokásos ,,honvédnap“-ot.

Délelőtt fél 10 órai kezdettel a helyőrség csapatai tábori misével egybekötött díszkivonulást tartanak a párkányi gyakorló téren.

Délután 5 órai kezdettel ugyancsak a párkányi gyakorlótéren látványos bemutatások, harckocsik áthatolása akadályokon, gépkocsizó alakulatok zárt- rendi gyakorlatai, motorkerékpáros versenyek ügyességi számai, gépkocsizó lövészek, harckocsik és utászok együttes harcgyakorlatai, valamint tábortűz kerül bemutatásra,

A m. kír, esztergomi honv. állomásparancsnokság mind a délelőtti, mind a délutáni ünnepségekre a város és környék közönségét tisztelettel meghívja.

Kedvezőtlen időjárás esetén az ünnepségek elmaradnak. Kétely esetén érdeklődni lehet a József Nádor laktanya ügyeletes tisztjénél vagy a 221. számú távbeszélő állomáson,

íiii!if»iii!iBi>iiniiiiiai«!iaiiiJii!iiia!iiiniii!Hi!i!iBiiiiiaii!iiUiiiuniiu

Templomszentelés a Szent- istvanvárosban

Az esztergomi Szent István Egyháziközség június hó 29-én délelőtt fél 10 (órakor tartja templomszentelését, me- yet dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás fog nagy papi segédlettel végezni.

A szentmisén a dorogi bányatemplom vegyeskara Schubert ; Ünnepi miséjét adja elő Kövecs György kántortanító vezényletével.

A templomszentelés után déli 12 órakor díszközgyűlés lesz az áll. elemi iskolában az alábbi műsorral :

1. Nemzeti Himnusz.

2. Megnyitó. Mondja : dr. Kaiser Feenc plébános.

3. Beethoven : Isten dicsősége. Énekli a bányatemplom vegyeskara.

4. Ünnepi beszéd. Mondja : dr. Etter

Jenő polgármester.

5. Mindszenty Gedeon : Diadalének.

Szavalja : Máthé Béla gimn. tanuló.

ó. Hódolat a szivek királya előtt. (Jelenet.) Előadják : az áll. népiskola növendékei.

7. Pápai Himnusz.

Esztergomból körmenet indul a Szent Anna-templomból reggel 8 órakor. Esztergomból a 8 óra 44 perckor induló vonattal is ki lehet menni Esztergom- táborba. Visszafelé a díszközgyűlés után Esztergom táborból déli 1 óra 07 perckor induló vonattal lehet visszajönni.

Mennyi befőzési cukrot kapnak a háztartások?

A közellátásügyi miniszter rendeletet adott ki a befőzési cukor kiutalásáról. Eszerint a gyümölcsnek házi feldolgozásához az 1943. évben cukrot igényelhet az 1931. évi január hó 1 napja után született személy, továbbá az a gyümölcstermelő, aki 1942-ben befőzési cukrot kapott, amennyiben földieperrel, rí- bizlivel, málnával, cseresznyével, megygyel, körtével, birsalmával, kajszi- vagy őszibarackkal beültetett, szakszerűen kezelt gyümölcsösének a területe legalább 300 négyszögöl.

Aki 1942-ben nem kapott befőzési cukrot, a most kiadott rendelet alapján csak akkor részesülhet befőzési cukorban, ha községi bizonyítvánnyal igazolja, hogy időközben megfelelő gyümölcsöst szerzett, illetőleg, hogy az 1942, évben még nem termő gyümölcsösében az 1943. évben termés várható.

A befőzési cukrot kizárólag az erre a célra szolgáló „Befőzési cukorvásárlási engedély" ellenében szabad kiszolgáltatni. 1

Az 1943. január elseje után született személy részére fél kilogramm befőzési cukrot lehet igényelni. A háztartás feje a befőzési cukor vásárlására az engedélyt legkésőbb június 30-ig igényelheti és azt gyermekének neve, születési éve feltüntetésével azon kereskedőnél igényelheti, iletve kaphatja meg, ahol a cukrot szokta vásárolni,

A gyümölcstermelők közül az, aki gyümölcsbefőttek és gyümölcsíz-félék eladásával üzletszerűen nem foglalkozik, 5 kilogramm befőzési cukrot igényelhet, tekintet nélkül arra, hogy gyümölcsösének összes területe mennyivel haladja meg a 300 négyszögölet. Cukorigénylésüket a postahivatalnál e célra rendszeresített 10 filléres levelezőlap kitöltésével f. hó 30-ig a közellátási hivatalba küldjék be,

A mostani rendelet alapján kiadott cukrot csakis az 1943, évi termésű gyümölcs feldolgozásához szabad felhasználni, a befőzési cukorvásárlási engedélyt, vagy annak alapján megvásárolt cukrot masnak kölcsönadni, eladni, feldolgozásra átadni, vagy egyébként forgalomba hozni, illetőleg átvenni tilos.

Biggíni olasz miniszter és kísérete Esztergomban

A Budapesten tartózkodó Biggini Carlo Alberto olasz nemzetnevelésügyi miniszter és kísérete, Attilio de Cicco rendkivüli követ és meghatalmazott miniszter, Giuliano Balbino szenátor, a magyarországi olasz kulturintézet elnöke és Biggini Franco személyi titkár, báró de Ferraris Salano követségi titkár kíséretében kedden délután hosszabb vidéki körútra indultak, amelynek során Esztergomba is ellátogattak. A vendégeket magyar részről elkísérte Szinyei- Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, Hankiss János államtitkár, Gerevich Tibor egyetemi nyilvános rendes tanár, Csernyus Béla miniszteri titkár és Ruzicska Pál miniszteri segédtitkár.

A körút résztvevői hét óra előtt néhány perccel érkeztek Esztergomba és megtekintették a Bazilikát és a történelmi nevezetességű árpádkori királyi palota feltárt műkincseit.

A történelmi helyek megtekintése után az olasz vendégek és kíséretük Serédi Jusztinián biboros hercegprímásnál tettek tisztelgő látogatást. A hercegprímás az olasz küldöttséget és a kíséretükben levő magyar előkelőségeket estebéden látta vendégül. A körút résztvevői a késő esti órákban tértek vissza Budapestre.

HÍREK

I MERÉNYI GYULA |

Csütörtökön reggel a városháza előtt levő zászlórudakon fekete zászlók lengtek. A városban mindenki részvéttel értesült arról, hogy Merényi Gyula városi irattáros rövid szenvedés után, 56 éves korában hirtelen elhunyt. Merényi Gyula, a népszerű „Gyuszi bácsi“, annyi sok műkedvelő előadás rendezője, akinek csak tisztelői és jóbarátai voltak a városban, nincs többé.

Tisztviselő társai, akik között élt, megdöbbenve vették tudomásul a hirt, mert Merényi Gyulában egy előzékeny, kedves, a kartársak ügyéért önzetlenül dolgozó férfit vesztettek el. Már az előző világháborúban, de a mostaniban is szivén viselte a tisztviselők ellátási gondjait, ahol és ahogy csak tehette, iparkodott a beszerzési gondokat enyhíteni.

Hosszú tisztviselői pályafutását először Újbányán, mint jegyzőgyakornok kezdte, de a szülőföldhöz való ragaszkodás csakhamar visszahozta városunkba. 1907-ben már a város szolgálatába áll, mint gyakornok s megfeszített munkával dolgozik egész haláláig. Merényi Gyula az a tisztviselő volt, aki sohasem tudott pihenni, hanem éjt nappallá téve minden idejét a köz szolgálatának szenMüller Ferenc

A TANÍTÓSÁG VÁLSÁGA

telte. Mint az ifjúság lelkes barátja, 1912-ben a Kát, Legényegylet titkára lesz, mely tisztséget haláláig viselte. A Legényegyletben azután fáradhatatlanul dolgozik az ifjúsággal. Nagy érdeme, hogy a Kát. Legényegyesületben a műkedvelő gárda nívóját oly magas színvonalra emelte, hogy a városban mindenki a legnagyobb elismerés hangján beszélt róla. O maga is kitűnő szavaló és színész volt. A kulturmunka mellett szívén viselte az egyesület anyagi ügyeit is és sokat fáradt anyagi egyensúlyának a helyreállításán.

Az ifjúsággal való foglalkozás mellett jutott idő arra is, hogy a városban a többi jótékonycélú egyesületben is közreműködjön és rátermettségével azoknak segítségére legyen. De szívesen közreműködött a város összes katolikus köreiben, amelyeknek csaknem kivétel nélkül tagja volt. Sok felejthetetlen derűs percet szerzett a Polgári Egyesületben tartott műsoros estéken is, ahol vidáman előadott, város ügyeit karikaturázó számai nagy derültséget keltettek. Amilyen hozzáértéssel fogott a színdarabok rendezéséhez, oly ügyesen rendezte a Nagy- boldogasszonynapi vagy egyéb felvonulásokat, majd az utóbbi időben a Szent Anna egyházközség körmeneteit.

A sport terén is az ifjúság mellé állott mikor elvállalta a „Kitartás Kerékpáros Kör“ elnökségét. Itt is nagy gonddal és körültekintéssel rendezte a Nagyboldog- asszonynapi szokásos kerékpárversenyeket.

Mint mélyen vallásos ember teljes lélekkel állt be a Szent Anna egyházközség alapítóinak sorába s ezen egyház- község egyik leglelkesebb tagja, gondnoka lett. Az egyházközség minden ügye mélyen érdekelte és ezért a legnagyobb lelkesedéssel dolgozott. Halála előtt nagyban készült a Szent István városrészi templom felszentelési ünnepének megrendezésére.

Mélyen vallásos, izzó hazaszeretettől lángoló vidám lélek volt, akinek bölcsességét, munkabírását é3 áldozatkészségét mindvégig élvezte városunk minden egyesülete.

Isten gondolata szerinti férj és családapa volt.

Halála mélységes gyászba borította nemcsak a kedves családot, rokonságot hanem mélyen fájlalja halálát a Kát. Legényegylet, az egész Szent Anna egyházközség, ahol őt mindenki szerette éstisztelte. Pénteken délután kisérték a belvárosi temetőben óriási részvét mellett utolsó útjára, ahol a sírnál a város nevében dr. Etter Jenő polgármester, a Szent Anna egyházközség nevében dr. Kaiser Ferenc plébános, a Kát. Legény- egylet nevében pedig dr. Felber Gyula belvárosi plébános, elnök mondottak utolsó Istenhozzádot. A temetési szertartást Mátéffy Wiktor kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő végezte.

Merényi Gyula koporsója felett bezárultak a szülőföld hantjai, de szorgalmas munkájának eredményei itt maradtak cs további ernyedetlen munkára ösztönöznek bennünket. Örökség ez, amelyet fiúi melegséggel akarunk követni, ha most e gyászos pillanatban búcsút is kell venni Tőle. Koporsója mélyéből visszhangzik felénk a nagy költő szava :

Non omnis moríar. Nem halok meg mindenekben.

Jézus Szíve-ájtatosság a Belvárosban. A belvárosi plébánia- templomban július hó 1—4-ig bezárólag Jézus Szíve-ájtatosság lesz. A szentbeszédeket P. Erdélyi István S. J. tartja. Az ájtatosság az első három napon este fél 7 órakor, vasárnap pedig este 6 órakor kezdődik. A vasárnap esti szentbeszéd után lesz a Jézus Szíve-körmenet Gregorovits Lipót protonotárius, prelátus kanonok vezetésével. Ezúton is kérjük a katolikus testvéreket, hogy mind a megelőző tri- duumon, mind a vasárnapi körmeneten minél nagyobb számban vegyenek részt.

Gyászhir. Magos Sándor ny. m. kir. honvédőrnagy, a Magyar Tűzharcos Szövetség esztergomi főcsoportjának alelnöke, f. hó 23-án a hosszú orosz hadifogságban szerzett betegségében hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. Temetése ma, szombaton délután 5 órakor lesz a belvárosi temetőkápolnából az ugyanottani családi sírboltba.

A Bakács-kápolnai férfi IHárla- kongregáció f. hó 27-én, vasárnap tartja szokásos havi gyűlését. —