Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 51. szám

HATVANNEGYEDIK ÉVE. 51. SZ. Szerkesztőséglés kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1943. JUNIUS 26 Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 50 fillér HEH ESEMÉNYEK BELFÖLD Több hajót visszakaptunk Szerbiá­tól. — Ezer olasz gyermek érkezett Székelyföldre. — A Sajó-csatorna 40 millió pengőbe kerül és 12 év alatt készül el. — Fürdővárossá épí­tik ki Szegedet. — A belügyminisz­ter megtiltotta, hogy eleven kutyá­kat dobjanak a cirkuszi vadállatok elé. KOLFCfLD Elpusztította a német légi haderő a jaroszlavi fegyverkezési ipartele­pet. — Lemondott a londoni emig­ráns jugoszláv kormány. — Rádió­jelhívást intézett az afrikai szövet­séges haderő vezére Olasz- és Fran­ciaországhoz. — tiúszezer hazatért hadifoglyot gyilkoltatok le a Szov­jet. — Litvinov bejelentette a Szov­jet igényét az Adriára. — Felszá­molják Szlovákiában az összes zsidó földtulajdont. — Romániában 2881 kg aranyat termeltek a múlt évben. — Anglia még jobban fokozza a légiháborút. — Az angol gépek tel­jesen összebombázták a franciaor­szági Schneider-Creusot műveket. — Szovjet vezérkari tisztek jelentek meg Gibratárban. — Leszállították Finnországban a kenyéradagot. — Több templom és kórház dőlt romba Kölnben az angol repülők bombá­zásától. — Az angol király meglá­togatta Málta-sziget erődíményeit. — Nem engedte meg Churchill Péter szerb királynak, hogy eljegyezzen görög hercegnőt. — Minden japán férfi egyenruhát kap. — Olaszor­szágban 18 zsidókorosztályt moz­gósítottak munkaszolgálatra. — Az orosz fronton továbbfolyik a szem­benálló felek nagy felvonulása. — Jelenleg hétmillió lelket számlál a német fegyveres haderő. — 1500 áldozata van a legutóbbi török föld­rengésnek. — Romániában kiterjesz­tették a diákokra is a háborús mun­kaszolgálatot. — Megérkezett az an­gol követ Vatikánba. — Olaszor­szág, Németország és Románia meg­cáfolták a békepuhatolódzásokat. — Katonai övezet lett a sziriai partvi­dék. — Az angol király Gibraltárt is meglátogatta. — Vidékre vitték a római állatkert állatait. — Vissza­tért az amerikai ügyvivő Finnor­szágba. — Megtették Balkánon a vé­delmi intézkedéseket az invázió el len. — Feloszlatták az olasz irre­denta egyesületeket. — Internálták az amerikai németek vezérét. — A gyönyörű szentpétervári cári palota elpusztult. — Elbocsátottak egymil­lió embert az amerikai hadsei égből idegzavar miatt. — Róma környé­kére és az olasz szigetekre külföl­diek nem tehetik be a lábukat. — London nem számol nagyobb német nyári támadásra a keleti fronton. — Póla és Isztria népe tüntetett Olasz­országtól való elszakítási terv ellen. — Csökkent 'a múlt hónapban az amerikai haditermelés. — Burma népe minden erejével támogatja Ja­pánt. — Súlyos elfentétek merültek fel a palesztinai kommunista párt bán. — Amerika nem hisz Török­ország háborús beavatkozásácan. — Szárazság fenyegeti a Szovjet idei gabonatermését. — Elhalasztották az argentínai elnökválasztást. — A par­tizánok 12.000 embert vesztettek a balkáni tisztogató harcokban. — Ok­tóberben veszi át Wavel angol tá­bornagy Indiát. — 400.000 facipőt készítenek a bolgár földművesek sza­mara. — Angol hadihajók lövik a szicíliai partokat. Esztergom szeli. klr. megyei város polgármesterétől 9233—1943. pm. szám. A város közönségéhez ! Nemzetünk mai sorsdöntő napjaiban, amikor egyrészt drága fiaink életükkel és vérükkel védik mindazt, ami a ma­gyarnak érték és az itthonmardottak meg- teszített munkában, lemondásban és nél­külözésekben hozzák a szebb magyar jövőért kisebb-nagyobb áldozataikat, jólesik és szükséges történelmünk dicső korszakaira gondolni és a nemzet nagy­jainak szent emlékét lelkűnkben felidézni Szt. László király vitézsége és nemes lovagiassága tündöklik felénk folyó év június 27-én. Felkérem a lakosságot, hogy ezen a napon lobogózza fel Szt. István városának házait és küldjön fohászt az Egek Urához, hogy áldja meg Szt. László és a többi magyar szentek érdemei által Hazánkat, tartsa tölünk távol e pusztulási és vezes­sen bennünket Isten útjain, hogy a szebb, boldogabb magyar jövőre érdemesek legyünk. Esztergom, 1943. június 8. Dr. Etter Jenő s. k. polgármester. KÉT ÉV ÓTA <• Két esztendeje annak, hogy elhangzott Hitler Adolf parancsa a szovjetelleni háború megkezdésére. Talán csak be­avatottak voltak elkészülve reá, a világ hétköznapiságaival elfoglalt emberek nagy meglepetéssel vettek tudomást er­ről .a váratlannak látszó fordulatról. Amily nagy meglepetést keltett az azt két évvel megelőző német-szovjet egyez­mény azok szemében, akik e két egy­mással homlokegyenest ellenkező világ­nézetű hatalom céljai előtt tájékozatlan­ságukban értetlenül állottak, éppenolyan zavarodottan hallgatták az összecsapás híréről beszámoló rövid jelentéseket. Nem tagadható azonban, hogy valami kifejezhet etlen megkönnyebbülés sóhaja szakadt fel mindazoknak kebléből, akik a bolsevizmus mind fenyegetőbb visel­kedéséből, tolakodó magatartásából és tulajdonképpeni céljainak ismeretéből helyes következtetéseket tudtak levonni. Az elmúlt két év alatt azután bőséges alkalmunk volt meggyőződni az akkor még érthetetlennek látszó lépés helyes­ségéről és az azóta lezajlott harcok, súlyos ütközetek világos képet adtak a szovjetnek háborús felkészültségéről, de arról is, hogy mibe került nekik az évek óta tartó titkos fegyverkezésük. Honvéd fiainknak éppúgy módjuk volt a szovjetparadicsom borzalmairól meggyőződniük, mint a többi szövetsé­ges hadak katonáinak, akik a szovjet földre történt benyomulásuk folyamán ott a leghihetetlenebb nyomorúságról, a nép képtelen tudatlanságáról és az el­nyomatásnak elképzelhetetlen képeiről szerezhettek maradandó és a maguk érdekeit is legközelebbről érintő ta­pasztalatokat. Ma már — Istennek hála — nyilván­való, hogy az a hatalmas bolseviki hadi­gép, amely európa kultúráját, civilizá­cióját és lelki életét .akarta elsöpörni, — hasznavehetetlen roncsokban hever szerte az orosz földeken és mint a jelek mutatják, — többé számottevő kezde­ményezések végrehajtására nem is lesz képes. Mindezek ellenére még nem érke­zett el a nyugalom és béke ideje. A bolseviki hétfejü sárkány végleges letiprásának ideje még nem érkezett el, de feltehetően közel van. A döntő győ­zelmet meg kell vívnunk, nehogy e mo­dern tatárjárás réme továbbra is nyug­talanítsa a világot és minden haladást és fejlődést tönkretéve a Dinosaurusok mértéktelenül nagy, de otrombán falánk világához hasonló állapotba süllyessze a tisztességes, becsületes, békére vágyó emberiséget. Az a megdöbbentő statisztika, amely a szovjet hadsereg két esztendő alatti veszteségeiről számol be, valamint az a valóság, hogy ez idő alatt Oroszország Az esztergomi Levente Zenekar három napos kiránduláson Dés város Levente Egyesületének vendége volt a megren­dezett Levente Nap alkalmával. Mielőtt beszámolómat megkezdeném, nem mulaszthatom el a dési és eszter­gomi Levente Egyesületek közös köszö­netét tolmácsolni a munkaadóknak azért a jóindulatú megértésért, mellyel mun­kavállaló leventéinket az első kérésre elengedték és ezzel lehetővé tettélj; szá­mukra a kiránduláson való részvételt. Névszerint : Petz H. Lajos vezérigaz­gató, Simon József főmérnök (Tokod), Szente József építész (Dorog) uraknak, Korbély Téglagyár Rt. és Knorr Vasgyár vezető urainak, Reicher József eszter­gomi Máv, állomásíönök és Czibik Rezső logalmazó uraknak, valamint Bakó tiszt úrnak, Fritz Ernő kovács, Láng István és Károly ács, Koppányi Imre asztalos mester uraknak és Szántó Géza keres­kedő úrnak. Már az utazást megelőző estén lázas izgalommal tisztították hangszereiket a leventék. Munkaközben a reggeli vo­nat indulási idejét, tehát a szombati 5.42 percet megjelöltem. Magam is éjszaka fél óránként néztem az időt, hogy mikor lesz már itt az indulás ideje. Sikerült is kb. teljes 1 órával előbb az állomásra érnem, hol nem kis meglepetésemre az egész társaságot már ott találtam Sze- redi Károly karnagy úrral az élen. Be­szélgetés közben derült azután ki, hogy 3 és 4 óra között már mindenki az állo­máson volt, mert nem akart senki sem lemaradni. Végre elérkezett a várva-várt pillanat, mikor vonatunk pattogó induló hangjai mellett kigördült az állomásról. Irány : Budapest ,Szolnok, Nagykárolyon át Désre, hova este 9.45-kor érkeztünk. Az úton minden nagy állomást zeneszóval köszöntöttünk, az utazóközönség nagy érdeklődése és sűrű tetszésnyilvánítása mellett. Désen a Levente Egyesület és ifjúve­zetők küldöttsége várt. Az állomástól végig zeneszóval vonultunk a városon keresztül, mely egyúttal az előre terve­zett zenés takarodó egyik útvonala is volt. Takarodó után a kijelölt szálláshe­lyen tréfálkozások között nyugalomra tértünk, hogy a másnapi műsortervezet­nek jó erővel tehessünk eleget. Másnap, vasárnap reggeli fél 7 órakor volt, utána zenés ébresztő 8 óráig, 8 óra­kor próba a zenés gyakorlatokból a sportpályán, 9.40 órakor ünnepi szent­mise a ferences-templomban, hol mise alatt a zenekar játszott. 11 órakor felvo­nulás a főtéren, levente apródok eskü­tétele, ünnepi beszéd. Diszmenet a hely­beli előkelőségek részvételével, kiknek óraiban több volt esztergomi urat is lát­hattunk. 12 órától 1 óráig tartó változa­tos és gazdag műsorú térzenét adott a zenekar, melyet a közönség hangos tet­széssel jutalmazott. Utána ebéd és dél­után 5 óráig a város nevezetességeinek megtekintése következett. Délután 5 óra­kor keskenyfilm előadáson vettünk részt a Levente Otthonban. A műsor helyi mű­emlékeket szemléltetett és a bevonulás­sal kapcsolatos ismeretekkel gazdagított. 6 órakor térzene volt a parkban, soha elveszítette tulajdonképpeni éléstárát és azt minden eddigi igyekezetével még a legborzalmasabb véráldozatok árán sem tudta visszaszerezni, minden esetre megnyugvással tölt el mindnyájunkat. A végkifej lés nem lehet kétséges, de e megnyugvásunk tartóssá tételéhez, a katyni-hez hasonló borzalmaknak egy- szersmindenkorra való kiküszöböléséhez teljes és., megkontrázhatatlan győzelem­re van szükségünk. Szörnyű tűzvész elharapózását akadályozták meg Európa hős fiai, A csüggedés a zsarátnokok lángralobbanását eredményezhetné ! Azért tehát most, az utolsó küzdelmek megvívásának és sikerének érdekében a rendíthetetlen, fáradságot nem ismerő kitartás legyen a jelszó. nem látott nagy tömeg részvételével. Este 8 órakor kezdődött a leventenap műsora. 1400 levente felvonulását a le­ányleventék követték. Hiszekegy, zász­lófelvonás, majd tornabemutató, levente­leányok együttes táncszáma, mely után a nap legnagyobb meglepetése, egy sza­bályszerűen megépített erőd leküzdése és elfoglalása volt. Ködgyertyák sűrű füstje, zakatoló géppuskák tüze, robba­nó kézigránátok és aknák mellett min­den akadályt leküzdő leventék harcszerű és fegyelmezett munkája nagy és meg­érdemelt sikert aratott, melyet izes tré­fából, énekszámból, tárogató szólóból, székely leányok és legények táncszámá­val tarkított tábartűz követett a késő esti órákig, honnan egy felejthetetlen nap emlékével távoztunk szállásunkra. Másnap reggel a désaknai sóbányába mentünk tanulmányi kirándulásra, hol a rómaiaktól egész napjainkig nagy fejlő­désen keresztül ment sóbányászást is­mertették meg kedves vezetőink velünk. Csodálhattuk a nagy sóhegyeket és tár­nákat lent a föld mélyében. Hogy ez le­hetővé vált számunkra, azt főleg a bá­nyavezető tanácsos urnák és a katonai üzemi parancsnok főhadnagy úrnak kö­szönhettük. Ezután ebéd következett és sietve az állomásra mentünk, mert in­dult a gyorsvonat Kolozsvárra, hova d. e. 11.30 órakor érkeztünk, A hatalmas munkát, Mátyás király lo­vasszobrát tekintettük meg először, mely után a műemlékekben gazdag Mátyás király-téri templomot látogattuk meg, hogy hálát adjunk a Teremtőnek azért, hogy újra magyar városként ünnepel­hetjük Kolozsvárt. Mátyás király szü­lőházába is ellátogattunk, hol a termek­ben nagy áhítattal lépkedtünk a nagy és igazságos király lába nyomán. Különö­sen kedves és említésre méltó az 1901. évben meghirdetett Mátyás király szo­borpályázat modelljeinek sorozata és azokból is magasan kiemelkedő és nagy alkotó Fadrusz János szoborterve, mely a nem hozzáértő számára is bámulatos és csodálatos meglepetést jelentett. Lát­tuk még Bocskay szülőházát, a Nemzeti Színházat, a hatalmas parkot a tóval és zenepalotával, a szamosi zúgót és az or­szágban úgyszólván egyetlen, de a vilá­gon is kevés botanikus kertet, az öt vi­lágrész növényvilágának sokezernyi szin- pompás példányával. Itt különösen em- litésreméltó a japáni kert, a vízinövé­nyek és halak csodálatos sorozata, az óriási pálmák és fenyők sokasága. Utunk, mely élményekben és látvá­nyosságokban igen gazdag és ezáltal számunkra felejthetetlen volt, a kolozs­vári vonatraszálláskor véget is ért. Fájó szívvel hagytuk el a szép várost, s foly­tattuk az utat Nagyvárad felé, hol az éj­szakai holdfény mellett gyönyörködhet­tünk a királyhágó csodás vízesésében és vadregényes erdőiben. Célunk az volt, hogy fegyelmezett és katonás magatartásunkkal, szereplésünk­kel a levente ügynek az erdélyi részben is híveket toborozzunk, az anyaországi és erdélyi leventéket pedig lelkesítsük egymáshoz közelebb hozzuk, a kétkedő­ket felrázzuk. Ez úgy érzem, sikerült ! Köszönetünk és hálánk szava szálljon Beszámoló a Levente Zenekar dési kirándulásáról

Next

/
Thumbnails
Contents