Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 41. szám

2 1943. május 22 Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől, xxvi. Séta a halottak városának utcáin. ESZTERGOM Dr. Kara Ferenc esztergomi főreál- iskoiai tanar íüvei benőtt sírjanak léjé­nél cement kereszt őrzi a képzett peda­gógus távolodó emlékét. Az egykor nagy rőteteket bejárt szorgalmas tanar most kis roiddarab szűk szállásán pihen azóta, hogy tesre fogságából messzi tájakra szállt ismerni vágyó, nyugtalan lelke. Vaszary Kolos hercegprímás még esz­tergomi tanar korából való egyik kedves es kSürio tanítványának emléke száll lel a temető sűrű, sokszor athatoihatat- lan kódéból, mikor Scheicher Mihály nevét betűzzek a tisztaarcú márvány kövén..’. A műit szazad utolsó évtize­deiben a varosnál vállalt állast. Mégy nyelv tudásának birtokában sokszor töl­tötte be a tolmács szerepet. Nagy hasz­nát .vették nyelvi ismereteinek, mikor a város regebtn Írásait, okiratait magyar nyelvre kellett fordítani. Egyszerű sírja több értéket s érdemes múltat takar, mint amennyit az árva sírkő beszél a nyelvek országában egykor jártás, ott­honos, szorgalmas városi tisztviselőről, A betűk ragyogó arannyal rajzolt hul­lámai közűi Biedermann hndré-nek, Esztergom szab, kir. varos pénztárosá­nak neve bukkan elő. A futó vonalak további sodrában élete osztályosának, Reményi Aózd-nak a nevét kísérhetjük szemünkkel. Az emlék alsó bevagasaban a második feleségnek, basischek Róza- nak sírtablájára hullanak a fénnyel öm­lő nap lágy sugárkévéi. A könnyel mosott szomorúságnak, a fájdalom komor gyászának három sír­köve sorakozik egymás mellett a már­vány kémény fegyelmével. Nem vesznek egymásról tudomást, mindegyik a maga sírjanak néma csendje felett őrködik. Ódon szavak lassú menete bandukol az első sírkő betűkkel szántott lápján : E sírkövet Lörinczy Fal-nak felejthetet­len emlékére az ót kesergő nője szen­teli. — A nyugvását Istenben kereső fe­leség, Molnár Anna a hosszú özvegység 56. esztendeje után követte férjet 19ÜU- ban az elmúlás messze hívogató útján. A szomszédban külön sírkő emlékezik az életének ígéretes, 23. esztendejében sírba került fiatal, harmadéves orvosnö­vendékről ; Lörinczy Fái-ról, Parversek síró soraiba temetkezik az édesanya jaj­gató fájdalma ; Ifjú va ál és te.e sok szép földi reménnyel 4 11O, ur.fit gyenge fűtzalx, úgy leiarok a halál J» tiM-elviitel mindent veled, oh, ae egyet nem Téged nem feledő édesanyád szomorat 1 A harmadik, fenn szalagos fonatok szaggatta, csúcsba futó síremlék tetejé­ről a raerősített marvanykeresztet leso­dorta az. idő érckeze. Csonka nyakán régi, tépdesett koszorú badoglevelei zór- gik kqzb^n-közben az elmúlás tompa énekét. „Halas gyermekei emelték a jó szülők : Niedermann Fülöp és Pendi Anna hamvainak'' a síri emlékezés vö­rös márványkövét. Milyen nagy változás a pár kőkereszt csendes, nyugalmas kis tanyáján ! Csak > pár nappal korábban sűrű levelek örök­zöldjéből hasadt ki a síremlékek .rózsás kőteste. Mára eltűnt mellőlük a dajkaló színfalak élő. őrserege. A márványok ar­cát, mellét szabadon véri a nap szikrázó fényesője.. Mintha kárpótolni akarná napért síró gyermekeit az árnyékok el­szenvedett sötét napjaiért. Táguló tüdő­vel szívják a szabad levegőt, s fürdetik testüket a tüzes égi király koronájának sugárö'zönében. A változás, pusztulás sarkában nem mindig könnyforrás fa­kad ! 1817 > okt, 25-én Pannónia szent he­gyén, az ősi monostor templomában me- leghomlokú, tükrösszemű VT.-os gimna­zisták gyülekeztek a bencés reverenda felvételére. Dobogó szívek, szivárványos álmok rajzó capsatában nevek kavarog­lak : Baliay Nándor, Czuczor ístvánT Jedlik István, Stanke József s még több, szerzetes sor alá álló, áldozatos sorsot vállaló ver sacrum hajtás. Tollászkodó, fészek peremén szárnyat próbáló sasííó- kák, akik közül a dicsőség aranyfogatán annyian kerültek a hírnév időt ostromló sziklabércére. Czuczor Gergely a magyar költészet ki nem húnyó csillagai közé került, Jed­lik Ányost a természettudomány halha­tatlan^ engedtek, maguk közé. Baliay Valér ä magyar. Dí^pé^, rend egyik leg­nagyobb .híttndósa lett. Simor János győri pusjpők koriban titkárnak vette maga mellé . a n^gyképzettségü, tudós szerzetest,. A-( szerkesztésében, megszö­vegezésében 0 meg jelent körlevelekre a Világegyház figyelt . fel. Klasszíkysvere- tü latinság, lenyűgöző erejű tudás és mélység kristályosodott írásaiban. Stan­ke Leander dn 1849—55-ig a budapesti egyetemen a bölcselet tanára. Ilyen , szerzetesülonc társakkal együtt vette mágára á rendi ruhát Niedermann Ferenc, aki. az esztergomi bencések is­kolájában járta végig a gimnázium hat osztályát,' A családban nyert vallásos nevelés magasabbra irányította tekinte­tét. A támadt nehézségek azonban visz- szahúzták a világba, s hatheti ujoncidő után távozott Pannonhalmáról. — A jó- tehetségű ifjú a sajnalatrameltón annyi­szor lenézett kereskedőpályát választot­ta földi életének hivatásául. Körmöcbá­nyára került. Itt töltötte a segédéveket. A szorgalmas, ügyes, törekvő fiatalem­ber főnökének, ^támogatásával több sze­rencsés vállalkozást bonyolított le. Az eredmény nem maradt el. Főnöke meg­kedvelte, sőt családjába is befogadta, amikor leányát feleségül adta hozzá. -— Szülővárosába való viszatérésével kez­dődött komolyan vett munkás életének második, önálló szakasza, A város leg­képzettebb kereskedőinek sorába jut. Szívesen szerepel a közélet jelentősebb mozgalmaiban. Egyik megalkotója az „Esztergomi Kereskedelmi Társulat“ - nak, melynek jóidéig jegyző tisztét is ellátja. Jelentékeny szerepet vállal az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank megalapításában. Élete végéig, mint igaz­gatósági tag értékes tanácsaival az in­tézmény nélkülözhetetlen támogatója. — Már 1848 előtt tagja a híres „hatvanas" bizottságnak. Mikor aztan az öröm da­lait harci riadókkal kellett felcserélni, s „nagy seregeknek harca dübörgőit", ki­pattant „a nemesebb bátorságnak szik­rája" az ö szívében is, mely „a hír szép mezejét járni" nem másokra hárította. A Besze János őrnagy vezetésével Ko­márom várat magyar kézre juttató esz- tergommegyei nemzetőrök seregében fő­hadnagyként vitézkedett. — A harci pa- razsnak üszőkbe, hamuba fúlása után a békés munka csendesebb mezején tevé­kenykedett szükebb hazája érdekeinek hűséges szolgálatában. — Szabad idejé­ben a tudományok magaslatai is vonzot­tak. Nagy kedvet talait, szép eredményt ért el a nyelvek elsajátításában. Hét nyelvet beszélt folyékonyan. Élvezte a latin nyelv és irodalom kiiinomult szép­ségeit. Vergilius, Horatius költeményei csak úgy pattogtak, muzsikáltak beszé­des ajkáról. Régi nyarak tüze izzította szivét-lelkét, ha valakivel latinul társa­loghatott. — Az Isten hosszú élettel ajándékozta meg, amelyet hűséges fele­ségének s jó gyermekeinek körében töl­tött el. Megérte hazassagának ötvenéves .fordulóját. — Fiai atyjuk munkás életé­nek nemes vonalát folytatták. Nieder­mann Pál ügyvéd, kir. tanascos, íőkáp- talaní ügyész nagy szerepet játszott a város életében. Niedermann Gyula dr. az Országos Elmegyógyintézet igazgatásá­val tette nevét sokáig élővé, amikor be­tegeinek kezelését egészen új alapokra helyezte. Harmadik fia, Niedermann Já­nos, szülőhelyének gazdasági ügyeiben munkálkodott jelentősebben. — A jól megharcolt élet messze futó pályájának végső határköveinél intett számára meg­állást a parancsoló Ur, hogy a „hűsé­ge sszolga", a derék polgár és jó ember Koszorújával díszítetten jelentkezzék a 1 túlsó partokon. Neve, emléke egy darab Esztergom a város múlttá nemesedett idők arján elkanyargott történetében. -— Életsorsának felese, Eltzenbaum Amália, férje halála után egy esztendőre hanyat­lott halott ura mellé. — A szépen kidol­gozott, nemesvonalú vörösmárvány ke­reszt villogó fényű fekete betétlapján az aranyos betűk iszalagja Huszár Gyulá­nak, Esztergom vármegye ny. tiszti fő­orvosának nevét fonja emlékező koszo­rúba, Az egyéves Huszár Katinka az összekötő virág a síremlék két fekete lapja között. Az alsó betétlap gyászoló mezején hősi katonahalálról zengenek a betűk apró harsonái. Huszár László-nak vérrel adózó fiatal életét magasztalják, aki a cs. és kir. 26. gy. ezred hadnagya­ként, a „III. o. katonai érdemkereszt a kardokkal" s a Károly-csapatkereszt birtokában az olasz harctéren omlott vé­rébe 1918 június 15-én, hogy el nem mú­ló példájával mutassa meg hazája iránt érzett és hirdetett szeretetét. — A sír közepén hatalmas körben nem hervadó, aprótestű levélseregek fognak össze és verik a véget nem érő élet csendesen pi- hegö ritmusát. Benn a körben virágok együttese fakad dalra és muzsikál a szí­nek pompázó, ujjongó nyelvén. (Folyt, köv.) Vöries Zcárd Nyergesiljfaíu díszpolgárává választották Lamotte Károlyt Szombaton, május 15-éu d. e, 11 óra­kor vette át Nyergesujfalu község dísz­polgári oklevelét Lamotte Károly, a Ma­gyar Viscosa Rt, elnöke, a községi kép­viselőtestület rendkívüli közgyűlésén. A községháza bejárata előtt felállított díszkapunál egyenruhás lovasleventék, a szalézi fiúinternátus, a polgári leányis­kola és az állaipi elemi iskola magyar ruhás növendékeinek a sorfala között, a községi képviselőtestület élén Maros Ari­éi VIDÉKÉ tál járási főszolgabiró fogadta a vendé­geket, Egy-egy leány Lamotte Károlyné es dr. Késmárki Frey Vilmosnénak dí­szes virágcsokrot nyújtott át, majd az előkelő vendégsereg bevonult a község tanácstermébe. Ott láttuk Kádas Károly államtitkárt, dr. Késmárki Frey Vilmos főispánt, dr. inárcsi Fapp Elemér és Szabó Gyula or­szággyűlési képviselőket, Barth Mihály pénzúgyigazgatót, Igaz Lajos alispánt, Reviczky Elemér ny. alispánt, gróf Te­leki Andor, vitéz Zsilinszky Gábor, dr. Erdőhegyi Lajos, dr. Erdélyi Sándor, dr. Simoncsics Elemér, báró Orczy Miklós, dr. Gr óh József, Horváthovics Ferenc, dr. Heinrich Antal, Csernatony György, Mihálka Károly, vitéz Sághy Antal, Krizsanovich János gyár- és váll. igaz­gatókat, vitéz Onódy Jánoskúii József vm. főjegyzőt, dr. Murányi István tiszti­orvost, Horváth István államépitészeti tanácsost, Menyhárt Andor primási fő- számvevőt, Pethö Ferenc csenddfszáza- dost, dr. Szőliőssy István főispáni tit­kárt, dr. Törosik László szolgabirót és még számos tagját a magyar közgazda­ság életének. A képviselőtestület ünnepi közgyűlé­sét Maros Antal járási főszolgabíró nyi­totta meg, aki keresetlen, őszinte sza­vakkal üdvözölte a megjelent előkelősé­geket és a községi képviselőtestületet. Felkérésére Varga Győző h. jegyző fel­olvasta a febr. 4-én tartott képviselőtes­tületi közgyűlés azon határozatát amely­ben a község képviselőtestülete egyhan­gúlag kimondotta, hogy Lamotte Károly felsőházi tagot, a Magyar Viscosa R. T. elnökét, díszpolgárrá választotta. Zsitvay József községi jegyző rövid beszédben ismertette azután Nyergesuj- íaiu község történetét és az ujonan épült műselyemgyár működésének a ki­hatását Nyergesujfalu fejlődésére vonat­koztatva. Minthogy ennek a fejlődésnek Lamotte Károly, a Magyar ViscoSa R. T. elnöke volt az elindítója, a község ne­vében köszönetét mond eddigi fáradozá­sáért és kéri a jövőbeli fejlődés biztosí­tásához további szives jóindulatát. Lamotte Károly melegenérző szavak­kal mondott köszönetét Nyergesujfalu község képviselőtestületének a megtisz­telő dekórumért és Esztergom vármegye törvényhatóságának eddigi hathatós köz­reműködéséért, amely a kezdeti nehéz­ségek áthidalásánál a gyár gyors üzem­behelyezésének ugyancsak hathatós tá­mogatója volt. Bízva az eddigi harmoni­kus együttműködésben, a maga részéről minden lehetőt meg fog tenni ezután is, hogy Nyergeusjfalu község minél virág­zóbb ipari gócpont; az esztergomi járás pedig lendületesen fejlődő1 iparvidékké váljék. Maros Antal főszolgabiró a jelenlevők lelkes tapsai között rekesztette be a köz­gyűlést, amelynek résztvevői levonultak az új gyárba, ahol egytálételes egyszerű ebéd fejezte be az ünnepélyt. Az ebé“ den Bornemissza Géza iparügyi minisz­ter és Mikecz Ödön volt igazságügyi« mi­niszter is résztvettek, akiket a jelenlé­vők lelkesen fogadtak. Katonai kitüntetések A Kormányzó Ur öfőméltósága a Szovjet elleni hadműveletek alkalmából az ellenség előtt tanúsított vitéz maga­tartásáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét a hadiszaiagon Téglás Imre zászlósnak (Kürt) ; a Dicsérő Elismerés a Hadiszaiag és a Kardok egyidejű adományozása mellett. Bátky József tsz. zászlósnak (Eszter­gom) ; a Magyar Kisezüst Vitézségi Érem Fo­garassy János hadnagy, a Fonciere biz­tosító titkárának (Esztergom), Tóth De­zső tart .tizedes (Kesztölc), Rabina László tizedes (Bény), Janicsek Mihály őrvezetö (Esztergom), Vágvölgyi Lajos tizedes (Piszke), Schmied András őrve­zető (Köbölkút) ; a Magyar Bronz Vitézségi Érem Tornai Ferenc tart. honvéd c, őrv. (Esztergom), Zátyik János őrvezető (Garamkövesd), Hárs Gyula tizedes (Esztergom). A honvéd vezérkar főnöke a Szovjet elleni hadműveletek alkalmával az el­lenség előtt teljesített kitűnő szolgála­taikért okirati dicsérő elismerésben ré­szesítette Ilungár Károly honvédet (Esz­tergom) és Vörös István tart. honvédet (Kőhidgyarmat). »»<»»♦»♦«!1 Anyák ünnepnapja A Szent Margit közs. leányiskola f. hó 16-án, vasárnap délután kedves szép ün­nepélyt rendezett az édesanyák tiszte­letére. Az iskola udvarán folyt le a si­keres ünnepség nagy közönség, sok édes­anya .és érdeklődő vendég részvételével. A szép váltqzatos műsor a Magyar Hi­szekegy éneklésével kezdődött, majd Csernő Magda. Fili Magda, Vicze Ad­rién és Tvarosek Ilona kedves verseket szavaltak. Az intézeti énekkar megkapó, finoman stilizált dalokkal szerepelt köz­ben pedig szebbnél-szebb versek követ­keztek Pergős Judit, Tóth Rózsi, Kollér Rózsi, Párák Katalin ügyes előadásában. Az ünnepi beszédet Kiss László bel­városi káplán mondotta, aki meggyő­zően szép és igaz gondolatokkal bizonyí­totta, hogy az emberiség békéjét és bol­dogságát csakis az édesanya adhatja vissza és teremtheti meg áldozatos sze- retetével, A szónokot lelkesen megtapsolta a kö­zönség, amely ezután á „Méáeéfdőbdn" c, kis színdarab pompás előadásának bá­jos gyermekjéléneteÖ>efl ^gyönyörködött. A darab főszereplői Tréxler Julianna, Hurai Adta, tiavetta Ágnes, Tóth Rózsi, Geyer Magdi és Kővy Ili voltak, akik közül egész sereg iskolás tündér és Ma­nó népesítette be a színpadot és tett« színessé, mozgalmassá a színdarabot, amely az édesanya dicsőítését szolgálta. A Himnusz éneklésével ért véget az ünnepély. <iiiimnHiiiiHiiiiiminiiíwiuiwniiBiiiiiHmHini«iiiiMUHUffi« Fényképezőgéppel a Babits Mihály-útoa Bizony talán, vájjon járt-e mái* minden esztergomi eitíbér a Babits Mihály-útoh, amelyet ma már új tábla jelez atz OTI- székház falára erősítve, .Ez az út nemcsak az esztergomiak féltve őrzőit nevezetes­sége, hanem minden magyar ember za­rándokúba lesz, aki a nagy magyar szel­lemóriás és költő műveit ismeri, becsüli és dús szellemi örökségéből táplálkozik, művelődik, örökszép írásaiban gyönyör­ködik. \ ■ A régi Bárány-út és az új Babits Mi­hály-út között külsőleg egyelőre nem nagy a külömbség. Kis hegyi út, amely az elöhegyi magányos házhoz, a költő megénekelt fészkéhez vezet, A vá^os vezetősége azonban kellő módon ren­dezni fogja az útat, amely most már je­lentőségével fogva nemcsak az amúgy is arra járó föld és sfcőlőtulaj donorok meg­szokott útja lesz. Ezt az utóbbit bizonyítja az « kedves ríportcikk, amely dr. Rédey Tivadarnak, a Nemzeti Múzeum igazgatójának tollá­ból jelent meg a Film, Színház, Irodalorü c, lapban „Csöndes meditáció a Babits Mihály-úton" címmel. Rédey az Esztergom és Vidéke, egyik apróhirdetéséből értesült, hogy a Babits Mihály-út keresztelése megtörtént. Kis Kodakjával azonnal az Előhegy felé sie­tett, megállóit a Társadalombiztosító székháza előtt, az út torkolatánál,. Va- donátúj zománctábla hirdeti itt : Babits Mihály-út. Kedvesen írja Rédey, hogy a táblát az Őr nem engedte lefényképezni és hogy ezt külön az OTI igazgatójától kellett kérnie, aki ezt természetesen kedves mo­sollyal meg is engedte. Az új utcatábla első fényképe ott látható a megkapó kis ripórtcikk végén. Befejező soraiban Rédey, áki az élő költőnek „hűséges kritikai lándzsahordo­zó j,a" volt, ezekét írja : Azután mély, igazi nágyíieti meditáció­ba merülve rovom „Babits Mihály-út- ját". Az ő földi pályájának valóban ez a szelíd szép domb volt a Golgotája, — ziháló melle, kifutó torka itt került fáj­dalmas és válhatatlan érintkezésbe a szenvedések keserű poharSvál. De meg­harcolta harcát és győzedelmeskedett a Szellem lebirhatatlan erejével. Az élet annyi örömértek kitagadottja úrrá lett az enyészeten, a földi halálon a Halhátát- lanság színe alatt. Ezt hirdeti művésze­tének nábobi öröksége. És erre emlékeztet a nevével megszen­telt utcatábla. —ÉirilLriW HÍREK ........................................ .........— . ' -TV­H ázasság. Némethy Jenő Zoltáh kórliázgondnok és Magass Gitta áll. tanítónő május1 hó 22-én Budapes­ten házasságot kötöttek. Előléptetés. Dr. Serényi Köbért' esztergomi ügyvéd; vármegyei tb. főügyészt, — ki eddig is tagja volt a központi avatóbizóttságnak, — a legutóbb Hegysúr pozsonytnegyei községben megtartott tizedik ofszág- zászló avatása alkalmából buzgó éfc sikeres működésének elismeréséül az Ereklyés Országzásztó Nagybi­zottsága országos mozgalom tanáea* tagjává választotta. Párkányban új Loventó Otthon épült. Párkány község* 33.000 pen1- gőért vásárolt telken 26.000 P to­vábbi költséggel Leventeottliont Té-- tesített, amelyhez a lionvédehní'mK niszter 20.000 P-vel járult hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents