Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 41. szám

IMS. nflájűs 22.

ISimoOM és VrofK8

3

Slromlék felaratóe. F.‘hó 24-én, hétfóh'déli 12 órakor a belvárosi temetőben adja át a család néhai Glatz --Gyula volt polgármester síremlékét a városnak. A -kegyeletes ünnepség alkalmával emlékezzünk meg Lsztergom város volt polgár- mesteréről, aki dádárta annak, hagy idegenből jött,‘Válásunkat rtíégisTia-' gyón szerette.

Bttjfcsl li&nlák szénokai Vizi- várooon. *#réjtts 23-átrdr. Vajda József theol. tanár, 24-én P. Csontos Tivadar, 25-én Brinzik József plébános, 26-án P. Farkas László, 27-én Portik Zoltán karkáplán-hittanárj 28-án dr. ZaÄ Ahtfrás frérdégprM mási udvari pap, 29-én dr. Sze- pesdi Sándor hercegprimási udvari pap, 30-án dr. Monsberger Ulrik bencés tanár, 31-én Szölgyémi József plébános.

Fónykőpkiáilltás. A helybeli középiskolák növendékei május 23-tól 30-ig közös fényképkiállítást rendeznek. Saját munkáikon kívül kiállítják a szegedi országos diákfoto- kiállítás legszébb 100 képét is. Az értékés képanyagra felhívjuk fényképező olvasóink figyelmét. A kiállítás megtekinthető a községi Szent Imre gimnáziumban (Deék Ferenc- utca 2.) mindennap d. u. 3—6, vasárnap ezenkívül d. e. 10—1 órák között.

Az esztergomi ferences Világi Rend új tagjainak ünnepélyes beöl- töztetése folyó hó 23-án délután 5 órai kezdettel a ferences templomban lesz, melyet P. Pusztúy Gábor országos igazgató végez. Utána este fél 7 órai kezdettel a ferences kollégium udvari termében színdarabbal egybekötött díszgyűlést tart, melyre az érdeklődőket ezúton is szeretettel meghívja a rendi Elöljáróság.

Bánsághy Vinoe képfelállitása.

Szombaton előkelő közönség jelenlétében nyitotta meg dr. Etter Jenő polgármester Bánsághy Vince festőművész képkiállítását. Megnyitó beszédében hangoztatta, hogy Bánsághy Vince képeivel megérdemli a város műértő közönségének támogatását, mert ízléses és kedves képeivel, kedves esztergomi témáival és tájaivaHíiondhatrii esztergomi festővé lett. Képei a finom Ízlés szülöttei, amelyek megérdemlik azt a sikert, amelyben Bánsághynak részé van. A kiállításon megjelent dr. Csárszky István és dr. Mertán János prot. kanonokok, dr. Eggen- hoffer Béla kórházigazgató és sokan mások, akik az igazi őszinte művészetet szeretik. A kiállításnak nagy sikere van. Előreláthatólag hétfőn zárja kapuit.

Szolgáltassuk be a talált repü- lőmodelleket A Horthy Miklós Repülő Alap elnökségének értesítése szerint több Ízben előfordult, hogy főleg az^ ifjúság körébe tartozó kísérletezők által készített kis repülő- modellek — az azokkal való kísérletezés során — indítási helyüktől messze elrepülve, ismeretlen helyen ártek földet és elvesztek. Ezeknek a kis modelleknek elvesztése pedig nemcsak a felhasznált anyag, hanem főként az elkészítésre fordított munka szempontjából is érzékenyen sújtja a kísérletezőket. Dr. Jánoska Tibor m. kir. rendőrfőtanácsos, az esztergomi rendőrkapitányság vezetője ezúton kéri fel a közönséget, hogy az esetleg talált repülőmodel- leket i! rendőrkapitánysághoz, vagy a legközelebbi közbiztonsági szervhez szolgáltassák be.

Kíméljük a virágokat, parkokat és padokat. Felhívjuk a jobbérzésű lakosság figyelmét a város által nagy költséggel készített parkokra és az azokban elhelyezett virágokra, valamint a kényelmét szolgáló padokra. Ismeretlen tettesek állandóan rongálják azokat s ez nemcsak a közönség kényelmét és szépérzékét

sérti, hanem pótolhatatlan károkát is okoz a vátoSn’ak, tekintettel a mai nehéz anyagbeszerzésekre. Fölhívjuk a közönséget, hogy a rajta ért tetteseket szigorú megtorlás végett haladéktalanul jelentsék írásban vagy szóval a városi főjegyzői hivatalban.

Futballinéfkőzés. Leventéink az elmúlt vasárnap játszották utolsó bajnoki mérkőzésüket s ezzel a győzelemmel az Országos Leventebajnokság VI. kér. II. csoportjának baj- nokni lettek. A mérkőzésen a kürti leventéket győzték le 4 :1 arányban. — F. hó 23-án vasárnap d. u. fél 5 órai kezdettel I. osztályú bajnoki labdarúgómérkőzés lesz a szigeti sporttelepen, ahol a MESE-Petz I. csapata a Horthyligeti S. E. együttesével méri össze erejét a bajnoki pontokért. Ősszel a Horthyliget győzött, igy a MESE-Petz-nek nagy törleszteni valója van. Igen fontos azonban a mérkőzés a helyezések szempontjából is, mert városunk elitgárdája a MOVE bajnokság 2. helyére tör, aminek elérésére feltétlenül szükséges, hogy a még hátralévő három itthoni mérkőzését megnyerje. Igen nagy küzdelemre van tehát kilátás és minden remény megvan, hogy a MESE kivívja a győzelmet igen; jó helyezésű ellenfelével szemben.

Autóbuszjárat a Párkány nana— budapesti gyorsvonathoz. A városi Idegenforgalmi Hivatal állandó szorgalmazására a START autóbuszvállalat május 24-től, hétfőtől kezdődően reggel 7'25 órakor a Központi Kávéháztól autóbuszt indít Párkány- nánára — egyelőre kisérletképen —, mely autóbusszal a 7'57 órakor induló budapesti gyorsvonat elérhető lesz.

Pfng-pong verseny. Folyó hó

23-án, vasárnap délelőtt 9 órakor ping-pong verseny lesz Esztergom és Dorog leventecsapatai között az esztergomi Levente Otthonban (Kossuth L.-u. 63‘). Az érdeklődőket szeretettel várja a rendezőség.

Tilos az idei liba és kacsa vágása. A hivatalos lap közli a köz- eilátásügyi miniszter rendeletét, mélynek értelmében a rendelet megjelenésének napjától kezdve 1943. szeptember hó 15-ig idei keltetésű libát és kacsát fogyasztásra levágni nem szabad. Nem vonatkozik ez a tilalom kényszer- vágás esetére, az igy levágott libát vagy kacsát azonban forgalomba hozni nem szabad és azt a tenyésztő csak saját háztartásában használhatja fel.

kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásáról.

S Z 11» H Á Z II

Ami meglepő ebben a városban, hogy a közönség kitart amellett, hogy nem megy a színházba. Az igazgató és a társulat, azt hisszük utoljára jött Esztergomba és ha a társulat távoltartja magát a közönyös esztergomi színházlátogató közönségtől az azt eredményezi, hogy a jövő színévadban társulat nélkül marad a város.

Mi azonban abban keressük az okát, hogy bizonyos vidéki ízlésnek megfelelően az igazgató oly darabokat tűz műsorára, amelyek ismeretlenek és nem vonzzák a város kifinomult iziésű közönségét a színházba.

Kedden a Nóta vége c. operett volt műsoron, melyben a gazdáig földbirtokos egy évet szán magának mig a pénze tart, dadájának az unokája nagyon szerette és elhatározta, hogy megmenti, ami sikerült is és birtokának romjain boldogan éltek tovább, Korándy Dénes őszinte sikerrel viszi a színpadra a föld- birtokost, Vértes Nelli ismét sikerrel szerepelt és a közönség kedvence lett, oly szívvel és lélekkel játszott. De kijutott a sikerből Milotay Gizinek, Bu- rányi Lászlónak, Vágfalvi Máriának, Somlo Mancinak, Mészár os Józsefnek és Berbély Gézának is.

Szerdán Badacsonyi kéknyelű c. operett volt műsoron, amelyben az igazgató kiruccanásán keresztül kerül a családba ügyvéd barátja, aki az intézetből hazaszökött kislányt veszi feleségül. A címszerepben Vértes Nellit láttuk viszont, kitűnő énekhangjában, ügyes mozgásában gyönyörködtünk, nagyon sokra viheti még. Milotai Gizi Tamara táncosnő szerepében úgy táncolt, hogy szinte az ember nem szeretné leengedni a színpadról. A gyárigazgató szerepét Vértes j Károly alakította, aki az életből ellesett karakterábrázolással mutatta be, hogy a legkitűnőbb epizódista.

Csütörtökön Csipkeálarc c. operett voit a műsoron. A lassú tempójú szerelmi operettbe Burányi László visz életet, aki megjelenésétől önti a humort magából és nem hagyja cserbe a közönséget. Vértes Nelli remekül táncolt mozdulatai "finomak és elegánsak. Finom és közvetlen volt Korándy Dénes, aki kedvenc marad minden szerepében. Milotai Gizi remek tánca és kedves hangja kivétel nélkül dicséretet érdemel. Kisebb epizódszerepben jók voltak Mészáros József, Somló Manci, Vágfalvi Mici és Sárosi Magda.

Heti műsor ;

Péntek Gazdátlan asszony.

Szombat Ez a szív nem eladó.

Vasárnap d. u. és este Simonyi óbester

Hétfő Egy nap a világ.

Kedd Nemes Rózsa.

Szerda Selmeci bál.

IRODALOM

Szepesi N. Vilmos: Az ősi Szepesség

„Az ősi szepesség“ e. könyv elsősorban arra a kérdésre ad feleletet, mi volt ; Magyarország számára a Szepesség ?

! Mit jelentett a magyar nemzeti kultúra ! és közélet szempontjából ? A magyarság századokon át élt testvéri szeretet- ben a szepességi németséggel, századokon át a kölcsönös megértés volt ennek 'i az összetartásnak éltető lelke. A Szepesség volt Magyarország „északi fénye“, amely besugározta a haza szellemi és anyagi életét. A Szepesség odaadta \ a magyar hazának az ő hű szivét, sza- ! ;bad és soha nem csüggedő, viharálló

lelkét. Fiai küzdöttek velünk Thököly és Rákóczi kurucainak soraiban, vérüket és életüket adták Kossuth szabadságharcosaival a magyar gondolatért, a szabad magyar hazáért. Évszázadokon át táplálta és gazdagította a szepesség a magyar szellemi életet oly férfiakkal, akik mindent megtettek, hogy a magyar név jóhangzású legyen az egész világ előtt, Ök teremtettek északon virágzó városokat, amelyek kultúrái központokká váltak. Ok hoztak létre ott olyan alkotásokat, amelyekre büszkén tekintett fel az ország. Iskolai intézeteket állítottak fel, amelyekből ezrével kerültek ki a müveit munkaerők a hon használatára. Természeti szépségekkel gazdagon megajándékozott földjüket a középkori művészet tárházává, kincsesbányájává tették és kereskedést folytattak, hogy a világ termékeit elhozzák a magyar földre és Magyarország áruit a külföldön kelendővé tegyék.

Erről a földről, ennek a „Cipszeror- szágnak" történelmi, gazdasági, politikai művészeti múltjáról, egész életéről nyújt keresztmetszetet „Az ősi szepesség" c, könyv, amelynek szerzője a cseh megszállás alatt buzgó tényezője volt a Szepesség szívós küzdelmeinek azért a célért, hogy kultúráját, önálló vetélkedéseit, birtókállományát és a magyarsághoz való ragaszkodását megvédje a cseh uralom erőszaka éllen. A könyv szerzője a Szepesség múltjának történelmi fejlődésének, gondolkodásmódjának, lelkiségének egyik legképzettebb és legalaposabb ismerője. Könyve közelebb fogja hozni a Szepességet a magyar közönséghez. Összefoglaló képet nyújt mindarról, amit a „cipszerek" földjéről tudni kell, az ősi Késmárkról, Lőcséről, a városba öntött múzeumról, Iglóról, a Poprádvöl- gye kis városkáiról : Poprádról, Lubló- ról, Podolinról, a szepességi bányavidékről, a magas Tátráról, a szepesi fen- sik természeti szépségeiről és kincseiről, a szepességi várakról, a szepességi faluról, a cipszerek költészetéről, zenéjéről és tájfestészetéről, Mátyás király korának hatásairól a szepességre, a szepességi jog kialakulásáról és fejlődéséről, a cipszerek szerepéről a magyar történelemben, politikában és a reformációban, a húsz esztendős cseh megszállás alatti küzdelmekről : általában annak a nyolcszáz esztendőnek tükörképét adja minSp&ayol újságírók Budapest«« a Magyar Sajtó Hátába«,