Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 31. szám

HATVANHARMÁDIK ÉVFOLYAM 31. SZÁM SZOMBAT, 1942, ÁPRILIS 18

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, azonjbaton 16 fillér.

Megjelenik minden szerdán és szombaton Előfizetési ár 1 Hóra : 1 pengő 30 fillér,

HETI ESEMÉNYEK

BELFÖLD

Szombathelyi Ferene vezérezredes, a vezérkar főnöke tisztelgett a pápánál. — Védett terület lesz Balaton, a tihanyi félsziget pedig nemzeti park lesz. — Budapesten fogják megtartani a legközelebbi Nemzetközi Újságíró kongresszust. — Kecskeméten minden nyolcadik embernek van kerékpárja. — Karády Katalint 2000, Mezey Máriát 500 P-re Ítélték a zsidótörvény megszegése miatt. — A Kormányzóhelyettes rádiószózatot intézett a magyar ifjúsághoz. — A keresztény földbirtokosok felmondhatnak zsidó bérlőiknek.

— A főváros megműveletlen telkein

100.000 ember részére termelhetnek zöldfőzelékféléket. — Kizárják a zsidófeleségű vezetőket a Magyar Labdarúgó Szövetségből. — fiitler a német Sas-rend nagykeresztjét adományozta a kormányzónak — Káposztával ültetik be a szegedi híres Szé- chenyi-tér virágágyait. — Az egyházmegyei takarékok központjává akarják átalakítani a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankját. — Huszonöt mezőgazdasági középiskolát állít fel a kormány 10 év alatt. — Az ország 4916 községében még nincs villanyáram.

KÜLFÖLD

Veszedelembe került az indiai hadiipar központja. — Megtagadja India az együttműködést Angliával.

— Szigorúan ellenőrzik az amerikai újságírók propaganda tevékenységét. — Anglia a védekezésből rövidesen a támadásba akar áttérni.

— Crípps indiai kudarca következtében elvesztette Angliában népszerűségét. — Fegyveres egyiptomi ifjak megtámadták az angol nagykövetséget. — Nagyarányú letartóztatások történtek Egyiptomban a zavargások miatt. — Zsidóellenes pártot alakítottak Argentínában. — Berlinben csillaggal jelölik meg a zsidók lakását. — Letartóztatták az egyiptomi király hitoktatóját, a muzulmán papság vezetőjét. — Gusztáv svéd király felgyógyult s újra átvette a királyi hatalom gyakorlását. — A háború végéig minden nyilvános bankett tilos Angliában.

— Brazíliából kiutasítottak 59 kommunistát. — Wilkie volt amerikai elnökjelölt visszavonult a politikától és egymillió dollár évi fizetést kap. — Megszöktek a légiriadó alatt a ceyloni nacionalista vezérek.

— Az egész világon 52 bíboros, 1223 érsek és püspök van. — Kötelezővé tették Svájcban a cserebogárgyűjtést. — Gandhi nem vesz részt a további angol-indiai tárgyalásokon. — A japánok a megszállott területen összegyűjtik a fémanyagokat. — Rupprecht bajor herceg kihallgatáson volt a pápánál. - Svájc 13 tonna élelmiszert küldött az éhező görög gyermekeknek. — Anglia 1940-ben 384 millió fontot költött a haditengerészet céljaira. — Korlátozták a bor fogyasztását Franciaországban. — Japán katonák sűrített élelmiszere : porrátört rizs, búza, kagylós állatok és szárított gyümölcs. — Olaszországban eltiltották az ünnepi lakomákat. — Lefoglalták Amerikában a forgalmi repülőgépeket. — Röpcédulákat dobáltak le Svájcban az angol repülők. — Újabb 114.000 tonna hajóteret veszített Amerika. — Megszüntetik a francia idegenlégiót. — Nem lesznek árúmintavásárok az idén Olaszországban. — Európa leghosszabb villamosított vasútvonala (968 km.) Olaszországban van. — Laval különleges hatalommal felruházva állt a francia kormány élére. — Az államfő Petain tábornagy marad, Dar- lan tengernagy a véderő parancsnoka lesz. — Az angolszászok ebben az évben kétmillió tonna kereskedelmi hajóteret veszítettek a tengeri háborúban. — Zágrábban zsidóellenes kiállítást rendeznek. — A francia kormány rendkívül erős hangon utasí

Ebben az esztendőben van száz éve annak, hogy a népszínmű egyik úttörője megszületett. E kiválóság ifjúságát történelmi levegőjű városunkban töltötte, itt nyerte azt a szellemi kincset, amellyel az irodalom útján elindult. Esztergom városának tehát belső kapcsolatai vannak a teremtő nagy szellemével, Csep- reghy Ferenccel, azért tartozik ő városunk irodalmi vezetői közé.

Kettős ünnepe van a mai napon városunknak : az egyik ünnepel egy országos irodalmi nagyságot, aki évekig városunk derék iparos polgára volt, a másik a Katolikus Legényegylet, amelynek Csep- reghy Ferenc több éven át volt dékánja. Ez az ünnepség nem az asztalos legénynek, egyesületi dékánnak szól, hanem a város polgárainak megbecsüléséről beszél, akik megbecsülik nagyjaikat, kik reájuk fényt árasztanak örök alkotásaikkal.

A mi városunk verőfényes történelmi levegője gyújtotta lángra benne az isteni szikrát. Itt töltötte gyermekéveit, amelyek munkával és megerőltetéssel jártak. Ma az irodalomtörténetírás előrehaladtával, összes műveinek kiadásával, életének megírásával családi és vagyoni viszonyairól, közszerepléséről, írói és színházi tisztviselői munkájáról és ezeken keresztül hazafias működéséről a száz év távlatából a legplasztikusabb képet alkothatjuk magunknak.

A Csepreghy-család elődei Győrössy Csepreghyek voltak, Sopron megyéből származtak. Édesapja, Cs. István fűszerkereskedő volt Szálkán (Hont vm.J. Itt született Cs. Ferenc és öccse, János is. Mindkét fiú iskoláit szülőfalujában és Esztergomban, a vasárnapi iskolában végezte. A német szellemmel átitatott szigorú és nagy fegyelmet tartó édesapa Ferencet í 4, Jánost 13 éves korában Szeifert József jónevű azstalosmesterhez adta Esztergomba tanoncnak. Cs. Ferenc 1860-ban, János pedig 1861-ben szabadult fel.

Ferencet tanonc korában a mestere gyakran küldte kecskéit legeltetni. A legeltetés közben üres óráit olvasással töltötte. Az olvasáshoz könyveket unokabátyjától, Kovács Józseftől kérte, ki azokat számára a papnevelő könyvtárából szerezte. Ezek a jó könyvek nyitották meg fogékony lelkét az irodalom számára. Az irodalmi olvasmányok mellett mesterségét is tökéletesen elsajátította.

A felszabadulás után két évig tartózkodott még városunkban. Megvárta míg öccse is felszabadul és azzal indul vándorútra. Közben iparostársaival esténként megbeszéléseket tartott és buzdította őket arra, hogy mint fiatal iparossegédek egyesületbe tömörüljenek. Ebben az időben tanulmányozta a Kát. Legény- egyletek szelle«ét és szervezetét. 1861totta vissza az amerikai jegyzéket. — Hajból készült fátylakat hoztak divatba Olaszországban. — Törökországban 300 gramm a napi kenyér fejadag. — Inváziós hadgyakorlatot tartanak Brazíliában. — 25 kommunista terroristát halálra Ítéltek Párisban. — London lesz a szövetségközi haditanács központja. — Az egyiptomi kormány rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe az angolellenes mozgalom letörésére. — Amerika visszarendelte a meg nem szállott franciaországi követét. — Kihallgatáson volt az amerikai vezérkari főnök az angol királynál. — Egész Ausztráliát hadszíntérré nyilvánították. — Internálták Mäher pasa v. egyiptomi miniszterelnököt. — Hazarendelték Franciaországból az amerikai állampolgárokat. — Véget ért a görög postássztrájk.

ben kelt vándorútra János öccsével. Meg akarta ismerni a világot, bővíteni akarta ismereteit. Először Pestre, majd Bécsbe Münchenbe mentek, honnan 1863-ban tapasztalatokkal megrakodva jön haza. taplójába írja, hogy mindenütt becsületet szereztek a magyar névnek és munkának. Itthon nem tudtak megtelepedni, mert kevés a munka, azért ismét Pestet keresik fel, ahol ebben az időben bőven volt munkaalkalom az udvarral kezdődő jóviszony következtében.

Budapesten megismerkedett a Kát. Legényegylet gyakorlati szellemével és tagjai közé lépett. Az egyletben dr. Sza- bóky Adolf kegyesrendi tanár vette pártfogásba az éleseszű és hangyaszorgalmú ifjút, ki itt többször előadást tartott és színpadán is fellépett. Az elnök névnapjára írta meg első irodalmi munkáját ,,Az elnök nevenapja" című két- felvonásos müvét. A vándorlás nagyon megviselte egészségét. Budapesten gyo- morhagymázba esett. Betegségéből felépülve öccse unszolására Esztergomba jön, hol 1863-ban öccsével fáradoznak a mai Legényegylet megalapításán. Tervük sikerült is. A Kát. Legényegylet tisztikara között ott találjuk Cseprehy Ferencet is, aki az egylet első dékánja volt. A megalakulásra írt egy költeményt, melyet maga adott elő nagy tetszés mellett.

Nem sokáig vezethette a szépen megindult egyletet, mert 1863 júniusában Bécsbe hívják dolgozni, ahová elmegy és ott 1865-ig tartózkodik. Tudományszom- ja Bécsben elégül ki igazán, itt látja, hogy a magyar iparosnak még sokat kell művelnie magát, hogy a külföldiekkel ne csak munkában, hanem szellemben is felvegye a versenyt. Bécsben a munka mellett szorgalmasan foglalkozik az irodalommal is. Itt írja meg a ,,Magyar fiúk Bécsben“ című vígjátékát. A vígjátékban a magyar fiúk külföldi botlásait mutatja be nagy humorérzékkel. 1865-ben hazajön és katonai kötelezettségének akar eleget tenni, de nem vált be katonának.

Színdarabját átadja az esztergomi Legényegyletnek, amely azt nagy sikerrel előadja. Az esztergomi siker után kerül színre a pesti Legényegyletben, ahonnan eljut a Nemzeti Színház színpadára, igen nagy sikert aratva,, A Nemzeti Színházban a sovány szakállas ifjút lelkesen ünnepelte előadás közben a közönség. Nem sokáig maradt itthon ; júniusban visszament Bécsbe, ahol a műhelynek és az irodalomnak élt.

A vándorbotot 1866-ban újra kezébe veszi és Bécsből Münchenbe megy, de ott nem sokáig dolgozik, mert egészsége annyira megromlott, hogy barátai tanácsára szülőfalujába megy és a szülői házban keres gyógyulást, Két évig betegen él falujában, mint egy remete és csendes óráiban írogat. Itt születnek meg lelkében a ,,Sárga csikó“ és a ,,Piros bugyelláris“ gondolatai. Itt figyeli a falusi elet romlatlanságát, őszinteségét és itt lesz úrrá lelkében a fajának megbecsülése.

1868-ban János öccse hívására Pestre megy, aki ekkor a jóhírű Pollák József asztalos-cég üzletvezetője volt. Öccse rábeszélésére önállósítják magukat és üzletet nyitnak. János összeköttetései és Ferenc kiváló szaktudása csakhamar felvirágoztatják az üzletet. A beteg tüdő és a szintén beteges gyomor nem bírták a hajszát, a munkát. Kifáradt, öccsére hagyta az üzletét, ő pedig 1872-ben örökre búcsút mondott a gyalupadnak.

Csepreghy Ferenc 1872-ben új életet kezdett. Pénze nem volt sok, mikor elhagyta a műhelyt, de volt valami különös, sajátos ösztön benne, amit még a pénznél is többre becsült, ez volt az irodalom. Szerette az írókat, velük töltötte napjait, vitatkozott a korról, írásokról. Szoros barátságot kötött a kiváló kritikussal, az akkor ünnepelt történelmi tragédiaíróval, Rákosi Jenővel. Megismerkedett annak húgával, Idával, kit még ebben az évben feleségül is vett. A finomlelkű hölgy, ki maga is irodalommal foglalkozott, igen nagy hatással volt Csepreghy írói munkásságára, aki lelkesítve buzdította nagyobb müvek megírására.

Csepreghy úgy látszott, hogy ebben az időben dacol a kórral, de nem sokáig, a betegség újra meg támadja (1875) és ekkor sógorához Erdélybe megy. Az erdélyi fenyvesek hatással vannak egészségére és kedélyáilapotára, annyira, hogy Erdélyben dolgozik, írogat. Sógorának írott levélben teljes felgyógyulásról és munkakedvről ír.

Rákosi Jenő 1875-ben a megnyíló Nemzeti Színház titkárává teszi meg. Csepreghy boldogan fog a m unkához, mert érzi, hogy ez az a terület, ahol alkothat. Érzésében nem csalódott, a munka és a szorgalom évről-évre meghozzák a sikereket. 1877-ben színre kerül a „Sárga csikó“ c. népszínműve, melynek tőről metszett zamatos magyarsága, színtiszta humora és hamisítatlan népies költészete az elsők közé emelték íróját. 1878-ban kerül bemutatóra „A piros bu- gyelláris", melynek derűs humora, erős drámai szerkezete és mindvégig érdekes meseszövése a bírálat legnagyobb elismerését vívta ki.

Akkor tűnt fel a magyar színműirás terén, midőn a Népszínháznak nagy szüksége volt olyan új és termékeny tehetségre, ki hatásos színműveket bőséggel tud írni.

A népszínmüíráson kívül nagy sikerrel működött, mint színpadi látványosságok szerzője is. Kivált Verne Gyula regényeiből átdolgozott darabjai : Strogoff Mihály, Utazás a föld körül 80 nap alatt. A Népszínházban olyan hosszú előadás- sorozatot értek el, hogy mai szerző is megelégedhetnék hasonló sikerrel.

A betegség nem hagyta őt alkotni, le- kényszerítette a munka útjáról. 1878 nyara óta már keveset dolgozott, gyógyulást ment keresni Olaszországba. Az enyhe éghajlat, a tengeri levegő némi gyógyulást hozott is. 1879 nyarán visszajött és munkába állt, de a színházi szezonnyitás után újra menekülnie kellett az egyre fogyó tüdővel. Görbesdorfba ment, honnan többé nem került haza élve. 1880 február 6-án meghalt. Betegen is dolgozott, egy kötetre való verset és kisebb elbeszéléseket írt.

A kerepesi temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen alussza örök álmait, szép sírkő emelkedik felette, Gerster Kálmán tervei szerint a színműírónak Huszár Adolftól mintázott domborművű arcképével.

Az idő iramlásában száz év : egy perc, Egy perc az emlékezés időmértékével mérve nem több annál a lépésnél, amely lyel a festő visszalép a képtől, hogy tisztábban, egészebben lássa azt. Ebben az idő-lépésnyi távolságban Csepreghy Ferenc arcképe sem homályosulhatott el a szemünk előtt. Ellenkezőleg : ma bizoCSEPREGHY FERENC EMLÉKEZETE