Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 31. szám

2 ESZTERGOM ét VIDÉKÉ 1942. április 18 nyára tisztábban és egészebben látjuk érzem nekrológ-frázisnak, amikor ide- portréját, mint valaha az életben. Ebben írom : szelleme pedig tovább él, amíg a rövid cikkben róla emlékezvén, nem népszínmű lesz ezen a földön. .. Mit lehet küldeni katonáinknak a tábori postán A kereskedelemügyi miniszter a hon­védelmi miniszterrel egyetértőleg hirdet­ményt adott ki a tábori postaszolgálat igénybevételéről, A tábori postahivatalokhoz a követ­kező magánküldemények küldhetők : kö­zönséges, 100 grammnál nem nehezebb levelek, tábori postai (rózsaszínű) és egyéb nyílt levelezőlapok, nyomtatvá­nyok, hírlapok, árúminták és üzleti pa­pírok, továbbá : értéklevelek 100 gram­mig és 1200 pengőig, csomagok érték­nyilvánítás nélkül, vagy 560 pengőig, 3 kilogram súlyig és 75 centiméter terjede­lemig, illetőleg 20 kilogram súlyhatárig és 150 cm terjedelemig akkor, ha az egyéni felszerelés valamely darabját (pokróc, bunda, összerakható tábori ágy) adják így postára. A tábori postához feladott csomagok feladásakor rendes belföldi postautal­vány űrlapot kell használni. Tábori vagy magán postautalványokat 1200 pengőig lehet küldeni. Táviratokat csak halálesetről vagy sú­lyos betegségről lehet feladni, kizárólag magyar nyelven, összebeszélt vagy titkos kifejezés nélkül, 20 szóig. Külön kezelést kikötni nem lehet s a táviratot csak a feladó veszélyére veszik fel. A táviratot feladó bemutatja a területileg illetékes rendőrkapitányságnál, ahol a feladást engedélyezik. A tábori postahivataloknál tábori (zöld) és egyéb levelezőlapokat, közön­séges leveleket, értékleveleket, csomago­kat és tábori postautalványokat a tábori postához címzett hasonló feltételek mel­lett lehet feladni. A tábori postahivatalok hivatalos kül­deményeket is továbbítanak. A tábori postákhoz küldött magánkül­deményeknél különleges szolgálatok nem köthetők ki, a katonai és postaszolgálati hivatalos küldeményeknél csak ajánlást és tértivevényt szabad kikötni. A tábori postahivatalokhoz címzett vagy ott feladott magánküldemények csak közértelmü nyelven és írással írha­tók, titkos írás, gyorsírás S nem ellen­őrizhető idegen nyelv (pl, héber stb.) használata tilos. A hivatalos és magán értéklevelekben és csomagokban szemé­lyes levelezés jellegével biró közleményt elhelyezni tilos, a csomagok és posta- utalványok szelvényére magánközleményt írni nem szabad, csupán az utalványozás célját szabad röviden feltüntetni. Tábori postacsomagban romló tartalmú élelmi­szert (nyers, főtt és sült húst, friss gyü­mölcsöt stb) és törékeny tárgyakat kül­deni nem szabad. A küldemények díjazásánál úgy intéz­kedik a miniszter, hogy a levélpostai küldemények után a tábori postaforga­lomban díjat leróni nem kell. A tábori postaforgalomban az értékle­velek egységes díja darabonkint 50 fil­lér, csomagoké 3 kilóig 30 fillér, utána minden megkezdett egy kilogrammért 10 fillér (értékleveleknél s értéknyilvánítás­sal ellátott csomagoknál az egységes dí­jon kívül 100 pengőnként 6 fillér érték­biztosítást kell fizetni), postautalványo­ké 20—50—100—200—1000—1200 pengős kategóriánként 10—20—30—60—100— 110 fillér. A táviratokat a belföldi kö­zönséges táviratokhoz hasonlóan kell dí­jazni. iMMWWWMMWMHVUWVUVWMWMMVmMWUWWVSVmmMVHW. Válasszák-e vagy kinevezzék a tisztviselőket? Bár a háború világrengető eseményei minden más irányú érdeklődést háttérbe szorítanak, s bár minden nemzeti erőki­fejtésünknek elsősorban azt a célt kell szolgálnia, hogy a harcban emberül megálljuk helyünket, hogy majdan hő­seink kiontott véréből egy nagyobb és boldogabb ország vetése sarjadjon ki, mégis a mögöttes ország háborús készü­lődései és erőfeszítései között sem sza­bad szünetelnie az államszervezés és államfejlesztés másirányú munkájának sem. Nem hiányozhatík ez különöskép­pen olyan téren, aminő első helyen a 'közigazgatás, amely legfontosabb ténye­zője az államszervezet minden irányú, így a jelenben mindeneket háttérbe szo­rító háborús tevékenységnek is. Érthető, sőt nagyon is helyeselhető te­hát, ha kormányunk foglalkozik, sőt, na­pirendre tűzte a közigazgatás korszerű reformjának ügyét. Ezt az ügyet a jelenlegi kormányzat már előzőleg több jelentős intézménnyel, így főkép a közigazgatási tanfolyamok létesítésével szolgálta, de maga az egész reform egységes törvénybe foglalva csak ezután kerül a törvényhozás fóruma elé. Sokakat eszményileg, a közvéleményt elvi szempontból érdeklő kérdés ezzel kapcsolaban az, hogy a közigazgatási tisztviselői állások a jövőben is úgy, mint eddig, választás vagy pedig kormányki­nevezés révén töltessenek-e be ? Ezt a kérdést régebben, a béke — első világháború előtti igazi béke — éveiben is már sokat vitatták. Az általános felfo­gás, elsősorban az önkormányzat miatti féltő gonddal, a régi, választási rendszer felé hajolt. Ma ,már azonban, a szigorú állami központosítás és ellenőrzés rend­szerében az autonómia olyan szűk térre szorult, hogy a tisztviselők kinevezése alig-alíg jelentene — legfeljebb elvi szempontból —1 érdemleges változást e téren. Ha meg egy-egy törvényhatósági bizottsági gyűlésre gondol az ember, ahol a választások formaságai, kijelölő bizottságok választása, szavazatszedő küldöttségek kiküldése és maga a szava­zás annyi időt vesznek igénybe, hogy ér­demleges tárgyalásra jóformán semmi idő nem kerül, akkor önkéntelenül felve­tődik a kérdés, nem használunk-e inkább az autonómia ügyének, ha az így forma­ságokkal elvesztegetett időt egy-egy a közösséget érdeklő ügy alapos megvita­tására s aztán megfelelő határozat hoza­talára fordítjuk, mintha az egész napot választási ceremóniákkal töltvén el, másnap — 8—10 székvárosi ember je­lenlétében — hagyjuk elreperáltatni é'3 elfogadtatni nagy vidékeket közelről érintő ügyeket. A kérdés megítélésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a tisztviselők előmenetelének szempontját sem. Ma egy törvényhatóság — nem gondolva akkora vármegyére, mint pl. az egyedü- libb Pest-Pilis-Solt-Kískun vármegye vagy a még egyedül Budapest székesfő­város — kebelében nagyon csekély kilá­tása van a tisztviselői előmenetelnek. Mindössze hat-hét magasabb fizetési osztályt elérő állás áll rendelkezésre, ezek elérhetése ilyen szűkkörü csoport­ban akárhány kötelességteljesítő, jó tisztviselőre nézve is teljességgel lehetet­len. Még rosszabbul áll a helyzet a váro­sokban, ahol akár két évtizedet is eltölt- het — példa rá a mi városunk, ahol nem is egy már el is töltötte ezt az időtarta­mot ! — ugyanazon rangfokozatban, az előléptetésnek csupán annyi reményével, amit egy-egy megüresedés esetén nem feltétlenül az érdem, de a személye kö­rül politikai, felekezeti, rokoni s esetleg csak az utolsó sorban érdemességi szem­pontból csoportosult párt tud biztosítani számára. Nem csoda, hogy a tisztviselők több­sége ilyen körülmények között szíveseb­ben látná a kinevezési rendszer életbe­léptetését, amely mellett ugyan ki van­nak téve az áthelyezés veszedelmének (bizonyos esetében viszont előnyének), de legalább meg van az a nyugodt érzé­sük, hogy tisztességesen végzett munká­jukért — úgy mint a többi állami tiszt­viselők — előléptetés, magasabb állásra történő kinevezés útján megkapják a méltó jutalmat. Úgy látszik — bár e tekintetben még pozitív nyilatkozat nem hangzott el — a törvényelőkészítők is inkább a kinevezé­si rendszer felé hajolnak. Bizonyos próba is áll e tekintetben előttük. Az újonnan visszakerült városok és vármegyék ösz- szes tisztviselői —1 még a vezető polgár- mesterek és alispánok is — kinevezés út­ján nyerték el mai állásukat, Az ország különböző részeiből választották ki őket és úgy tudjuk, nagyon jól megállják he­lyüket. Pedig az ő helyzetük sokkal ne­hezebb volt, mert idegen uralom alatt le- züllött közigazgatás újjászervezésére, városok és megyék újjáépítésére kellett vállalkozniok. Mennyivel könnyebb azok helyzete, akik normális körülmények között végezhetik — Pápán vagy Mis­kolcon, vagy Mezőtúron, egészen mind­egy, bármelyik városban bár — de min­denesetre a maga előzetes szolgálatával kiérdemelt pozícióban a maguk fontos és felelős munkájukat ! Hasznosítsuk az üres telkeket Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter még husvét előtt utasította a székesfőváros vezetőségét arra, hogy a rendkívüli közellátási viszonyok követ­keztében mindennemű gazdaságilag meg­művelhető területen zöldség- és főzelék­féléket trmeltessen. Ismeretes, hogy Bu­dapest területén az utasítás végrehajtása már megkezdődött és igen nagy terüle­teket müveinek meg. A közellátási mi­niszter most leiratot intézett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, amelyben utasította őket, hogy hívják fel a közönség figyelmét a zöldség- és főzelékféléknek minél nagyobb területe­ken való termesztésére. A miniszter uta­sítása részletesen intézkedik arra nézve, hogy az egyes törvényhatóságok terüle­tén az ingatlantulajdonosok figyelmét is fel kell hívni arra, hogy az eddigi mező­gazdasági művelés alá nem vonta terüle­teken, házhelyeken és telkeken konyha­kerti veteményeket termeljenek. Ha az ingatlantulajdonosok a felhívás­nak eleget nem tennének, a parlagon he­vert ingatlan hasznosítása céljából gond­nokot rendelnek ki. A közületek terüle­tén, a nyilvános és magánkertekben min­den rendelkezésre álló hely kihasználá­sával a virágok és dísznövények helyett konyhakerti veteményeket kell termelni. Az ingatlantulajdonos kereskedelmi és iparvállalatok a művelésre alkalmas, tu­lajdonukat képező parlagterületeket sa­ját maguk használják fel kerti vetemé- nyek termesztésére, vagy pedig megfe­lelő nagyságú területrészre felosztva, en­gedjék át azokat munkásaiknak konyha­kerti megművelés céljára. A közellátási miniszter intézkedett ar­ról is, hogy a közületek és az ipari vál­lalatok vitaminkertet létesítsenek, amely szakszerű gondozás és gondos művelés által példaként szolgálhat a zöldség- és főzelékfélék termelésével foglalkozni kí­vánó közönségnek. Azokon a helyeken, hol városi kertészet van, a kertészet ve­zetőjét kell megbízni azzal, hogy a zöld­ség- és főzelékfélék termelését irányítsa és a közönséget a szükséges szaktaná­csokkal ellássa. A lehetőséghez képest gondoskodni kell arról is, hogy a közön­ség termelését kedvezményes árú palán­ta- és vetőmagakcióval támogassák. Az ilyen módon termelt zöldség- stb. féléket a közelátásügyi miniszter minden igény- bevétel alól mentesíti s azzal tulajdono­saik szabadon rendelkeznek. A közellátási miniszter végül elrendel­te, hogy zöldség- és főzelékfélék foko­zottabb termelését célzó felhívását min­den rendelkezésre álló eszközzel köz­hírré kell tenni és a közönség legszéle­sebb köreinek tudomására kell juttani. ailllHIIIIIHIIIIHIIII!HII!lliB!IJJIBIIIIIBIIIIIBIIIIIB!l!;HllliHlllliaillllW!l Fürdőügyi vándorkiállítás lesz Esztergomban A Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság karöltve a Buda­pest Székesfőváros Idegenforgalmi Hi­vatalával ezévben hatalmas arányú ide­genforgalmi, közegészségügyi és fürdő­ügyi vándorkiálítást szervezett meg, mely április 21-, 22-, 23-án tartózkodik Esztergomban. A székesfőváros felkéré­sére, mivel a kiállítás mindenütt, mint az egyes városok vendége tartózkodik, Esz­tergom városa vállalta, hogy a kiállítást fogadja, s a kiállítás céljára a városháza dísztermét ajánlotta fel a polgármester. A kidlítással kapcsolatos teendők végzé­sére pedig a főváros kiállításának veze­tője támogatásával dr. Bády István vá­rosi tanácsnokot jelölte ki. A kiállítás jelenleg Érsekújvárod van, ahonnan szombaton Komáromba érkezik. Min­denütt három napot tart nyitva a bemu­tató, s azt a középfokú iskolák is megte­kintik, tekintettel, hogy annak közérde­kű anyaga miatt erre az iskolákat a vallás- és közoktatásügyi minisztérium is felhívta. Az eddigi sajtószemlékből megállapít­hatjuk, hogy a kiállítás valóban párját ritkító teljesítmény, s olyan élmény, amelyben eddig nem volt Esztergomnak sem része. Különösen a reuma-kutatás nagy orvosi eredményeinek szellemes ábrázolása, a fővárost ismertető szín­pompás táblák arattak az eddigi úton osztatlan sikert. Szeretnők hinni, hogy Esztergom közönsége is részt kér a kiál­lítás sikeréből, s annak látogatottsága eléri az eddigi és átütőnek mondható kö­zönségsikert. A kiállítás megtekintése teljesen díjtalan, sőt a látogatók értékes ismertető-füzeteket is kapnak, ezt is ugyancsak teljesen díjtalanul. Üzemképes gőzeke­garnitura teljes felszereléssel eladó 25.000 P-ért. Bővebbet a kiadóhivatalban. HÍREK Prohászka püspök ravatalánál* Ott térdeltem ezer hivő között, Régi templom kemény, rideg kövén, Koporsódról koszorúk illata És gyertyafüst szállott, lengett felém, Ott feküdtél díszes ravatalon, Ezer virág és száz gyertya között Még itt voltál, de magasztos lelked Föl az Égbe, Istenhez költözött. Hol annyiszor, szuggesztiv erővei Szónokoltál, hirdetted az igét, Honnan az Úr magához szólított: Árván búsult, üresen a szószék, így szállt imám hozzád. Mindenható, Régi templom boltívei alatt. ... Föltekintek ... Egy csodás jelenség Az oltártól a ravatalhoz halad­Szent homlokod tövisek borítják. Arca szelíd : hófehér köntöse ; Két szemében titkos égi lángok. .. Most áldásra emelkedik keze. Az Úr szava szól ■ ,Megáldlak Ottokár! Lelked hozzám száll a magas Égbe, De szellemed itt marad e földön, Mint nemzet bizalma, reménye ... /“ * Gabányi János tábornok versi. Bemutatták az Oaztge .Prohászka emlékező'-jén. Az esztergomi főegyházmegye védőszentjének ünnepe. Az eszter­gomi főegyházmegye április 19-én ünnepli hagyományos fénnyel védő­szentjének, Szent Adalbert püspök vértanúnak ünnepét. Ebből az alka­lomból az ünnepélyes szentmisét az esztergomi bazilikában délelőtt 9 órakor dr. Serédi Jusztinján bí- bornok hercegprímás pontifikálja nagy segédlettel. Az ünnepi misén régi hagyományok szerint részt vesz a főkáptalan valamennyi tagja, még azok is, akiknek állandó mű­ködési köre a főegyházmegye szék­helyén kívül fekszik. Kinevezések. A Kormányzó Ur Őfőméltósága a honvédelmi minisz­ter előterjesztésére Frühm Hugó, Pápay Imre, Rumy Lajos, Zahl- bucher Schleifer Aladár alezredese­ket ezredessé, Badinszky László, Gyurich Árpád, Ajtay János őrna­gyokat alezredessé, dr. Maliász Tibor századost őrnaggyá előléptette. Eljegyzés. Vilmos Mihály oki. ta­nító eljegyezte vitéz Jeney Erzsébet oki. tanítónőt Dorogon. Kinevezés. Dr. Joos Ferenc volt csévi főjegyzőt Bács-Bodrog várme­gye főispánja vm. tb. főjegyzővé ne­vezte ki. Halálozás. Dr. Szabó Lajosné sz. Pfaff Ella, táti 0T1 orvos felesége megrendítő szerencsétlenség áldoza­ta lett. Az elhunyt úriasszony gyors- forralóba petróleumot öntött, az fel­robbant, mitől súlyos égési sebe­ket szenvedett. A dorogi bányakór­ház orvosai mindent elkövettek, hogy megmentsék az életnek, azonban oly súlyosak voltak az égési sebek, hogy segíteni már nem tudtak rajta. Te­metése vasárnap délután volt Do­rogon óriási részvét mellett A sze­rencsétlenül járt 19 éves úriasszony mélyen lesújtott férjén kívül 6 hó­napos kis árvát is hagyott maga után. Havi szentségimádás lesz a Szt. Anna plébánia-templomban 19-én, vasárnap reggel fél 7-től este 7 óráig. Gyermekek szentségimádása d. u. 3 órakor. 6 órakor szentbe­széd és litánia fejezi be a szent- ségimádást. Eljegyzés. Nagy Ferenc celldö- mölki fűtőházi irodasegédtiszt elje­gyezte Szeder Erzsikét. Levente szemle városunkban. F. hó 16-án vitéz Somogyvári Vilmos ezredes 11. hadtest leventeparancs­noka megszemlélte Koffler Gyula alezredes, járási leventeparancsnok kíséretében az esztergomi iparos- tanonc leventeszázadot. A kiképzés és a leventék fegyelmezettsége felett a legnagyobb elismerését fejezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents