Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 25. szám

HATVANHARMÁDIK ÉVFOLYAM 25. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal; Simor-u. 20. Mfegj elenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1942, MÁRCIUS 28 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 bóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMENYEK BELFÖLD Az olasz vezérkar főnöke néhány napot Budapesten töltött. — Meg-, látogatta a mezőgazdasági kiállítást az olasz földmivelésügyi miniszter. — Harminc éve érsek Eger főpász­tora. KÜLFÖLD New-Yorkban tavaszra biztosra ve­szik a légitámadásokat. — Romá­niában meghosszabbították a vasúti korlátozásokat. — London szerint az írek a németeknek segítenek. — Newyork a támadások elől vidékre menti kincseit. — Az ir kémek a németekkel közlik titkaikat. — Mesz- szeágazó kommunista szervezkedést lepleztek le Spanyolországban. El­készült Franciaországban a világ leg­nagyobb vizirepülőgépe (45 tonnás). — Macuoka volt külügyminiszter lesz Japán vatikáni nagykövete. — Orosz ejtőernyősöket fogtak el Bulgáriában. — Svájc megvásárolt egy 3000 ton­nás finn hajót. — Németországban szórakozásból utazni tilos. — Tran- ciaországban hazaárulásért 36 halá­los ítéletet hoztak. — Az angol ve­zérkar Ciprus és Szíria megtámadá­sával számol. — Japán figyelemmel kiséri a Szovjét előretörését India felé. — A Szovjet felfegyverezte a kurdokat az angolok ellen. — Ja pún függetlenséget ajánlott fel In­diának. — Chile továbbra is fenn­tartja függetlenségét. — Mexikó vé­delmi szerződésről tárgyal Ameriká­val. — Lázas gyorsasággal szerve­zik meg Kalkutta légvédelmét. — Degrellety a belga nemzeti szocialis­ták' vezérét a német vaskereszttel tüntették ki. — Argentína megszállta 9 Decepcion-szigeteket. — Háziőri- zetben tartják a brazíliai japán dip­lomatákat. - A japán katonaság partraszállt a Salamon-szigeteken. Tanácskozásf tartott az amerikai földrész védelmi bizottsága. — Sa- sak adriai kikötő nevét az olaszok Borgonovora változtatták. — 3000 tartalékost hívtak be Nikaraguában. — Erősen megadóztatta Portugália a hadinyereségeket. — Szigorúan büntetik Argentínában az államelle­nes üzelmeket — Elináuji az első élelmiszerhajó Amerikából Görögor­szágba. — Észtországban visszaad­ják a földet régi tulajdonosaiknak. Amerika nagyobb mennyiségű hadi­anyagot szá 1 Íított Perunak. — Invá- ziós bizottságokat létesítettek Ang­liában. —- Megtorpedózták Amerika utolsó csendesoceáni repülőgép-anya hajóját. — Moszkvában lázas vé­delmi előkészületek fojynak, — $eg- Mfoiiák azon angol hirt, hogy a ne­in étek békeajánlatot tettek. — Ko­lerajárvány pusztít a burmai angol csapatok között. — Hadihajókat kér az indiai flotta. — Bevezetik, Indiá­ban a nőj kátottaj szolgálatot. — Í2.0Q0 olasz bányász ment Német - szágba. — Roosevelt fel akarja vé­tetni magát a katonai lajstromba. — Elfogtak a mexikói őrhajók iram? cia tankhajót. — Ceylon nem ren­deli el a védkötelezettséget. — Ró­zsaszínű hó esett Szófiában. — A világ első repülője Weiaskopf né met volt. — Kohóporból jódot ké­szítenek Németországban. — Rádió­val vannak ellátva a német sebesült- szállító vonatok. — 180.000 hol­landi munkás dolgozik már Német­országban. — Amerika és Ki na fél- milliárd dolláros hadianyagszállítási szerződést kötött. Állami szociális gondoskodás mellett szükség van-e szegénygondozásra ? Elmondta : dr. Drahos János protonorárius kanonok, ált. érseki helynök a Szent Antal Szegénygondozó Egyesület közgyűlésén Szeretet Otthonunknak lassú ütem­ben, de komoly következetességgel folytatott bővítésével kapcsolatosan önként kínálkozik annak a kérdés­nek felvetése — és ez jövőbe nézve —, vájjon az újabban lendületesen érvényesülő állami szociális gon­doskodásnak intézményes kiépítése mellett indokolt és kivánatos-e még az olyan irgalmassági intézmény­nek, mint aminő a mienk is, a fenn­tartása és bővítése? A mai államkormányzati célki­tűzésnek egyik lényeges pontja ko­molyan gondoskodni minél széle­sebb rétegekre, lehetőleg minden­kire kiterjedően q megfelelő meg­élhetésről, kinek, kinek munkája fejében■ A jelszó tehát: minden­kinek — egyénnek és családnak — élétlehetőséget biztosítani és ezt munka ellenében. Ez a mai szo­ciálpolitika. Ezt az üdvös jelszót és annak maradéktalan megvalósítását csak üdvözölni és támogatni lehet és szabad. így kell éreznie mmden becsületesen gondolkozó ember­nek. Qe különösen is szives fo­gadásra és felkarolásra számíthat és talál — és joggal —- ez a ne­mes törekpés azoknál, akiknek lelkében, szent hitük fényében, erejében él és valóság a^ legfönsé- gesebb, a legrövidebb, de egyben a legkimevitőbb szociális törvény: Szeresd felebarátodat! A munkaalkalmak biztosítását, azoknak okos és tervszerű szapo­rítását, a megélhetést nyújtó fize­téseknek és munkabéreknek meg­állapítását, az önállósítás elősegí­tését, a házhely juttatást és ház­építési akciókat, az ONCSA-t, to­vábbá a munkából időlegesen vagy véglegesen kidűlőkről és a rájuk szoruló hozzátartozóikról gondos­kodó különféle intézményeket, nyugdíjintézeteket, az OTI-t, a MÁBÍ-t, az OTBA-t, az OMBI-t, stb. mind-mind őszintén helye­selni és üdvözölni, meg támogatni keli, annál erőteljesében, minél kielégítőbben i/sljesitik és minél fokozottabban fogják tudni betöl­teni rendeltetésüket. Ilyen sok ágú és — reméljük — mindig jobban kiépülő szociálpo­litikai gondoskodás keretében leg­alább is első tekintetre úgy látszik, mintha mindenkinek életsora jogi­lag biztosítva lenne és senkinek sem kellene irgalomra, kegyelem­kenyérre gondolnia, ami bizony nem, is rózsás és nem könnyű életsor. Vájjon valóban igy van-e ez? Szociálpolitika tud jogilag és intézményesen gondoskodni nagy keretekről, bizonyos társadalmi csoportokról, pl különféle mun­kásrétegekről, általános egységes elvek és juttatási lehetőségek elő­írása és biztosítása alakjában. Az emberekkel, mint egyedekkel azon­ban külön nem foglalkozz elegendő­képen és igy nem is foglalkozha- tik. Megnyitja tehát az a szociál politika a nagy csoportokról való gondoskodás kereteit, amelyekbe azonban egyesek, nem is olyan kevesen — önhibájukból — nem jutnak be, vagy azokban nem ma­radnak, nem maradhatnak, kies­nek, még kényszereszközök eset leges alkalmazása mellett is. Már pedig az ilyenekről is gondos kodni kell. Nagy igazságot és elvet fejez ki e mondás: Aki nem dolgozik, ne is egyék, Mindenképpen érvényt \s kell szerezni ennek a fontos elvnek. De vannak, akik nem tud­nak dolgozni, vagy nem jutnak mur\ká}toz és máshonnan nincs róluk gondoskodva. Kell lenni va­lami megoldásnak ezekre nézve is. Mig az állami hivatalos ellá­tási az ilyenekre is ki nem terjesz­tik, ami szinte megvalósíthatatlan, addig az irgalom munkájára is szükség lesz. A szociálpolitikának feladata és munkaköre a megelőzés, vagyis annak szolgálata és előmozdítása, hogy ne tegyen, illetve minél ki­sebb legyen az ellátatlanok tábora, vagy hogy a tábor sző nagyon ne ijesszen, az elláttatlanok száma. De vannak és lesznek, akiknek nyomorát, tehetetlenségük, vagy gyámoltalanságuk miatt nem lehet megelőzni. Ezekről való gondosko dásnak kötelezettsége pedig a fe- lebaráti szeretet alapján szintén fennáll A tehetetlenekről, a gyámolta Ionokról, általában sehonnan és sehogyan sem ellátott szegények­ről való gondoskodásnak feladata továbbra is az irgalmasság mun­káját várja és kívánja­Továbbá azok sorából is, akik valamely hivatalos intézmény ke­retébe tartoznak, amelyben mun­kaképtelenségük esetére és idejére anyagi ellátásra van joguk és igé­nyük, e járandóságoknak leg alább egyelőre — csekélyebb, a legegyszerűbb megélhetést sem biz­tosító volta mellett, főleg hozzá­tartozóik hiányában, lesznek még bőven olyanok, akik az irgalm as ság portáin fognak kopogtatni és járandóságuk befizetése mellett ke resni a nélkülözhetetlen teljes el látást vagy otthoni gyámolitást. A szegénygondozás tekintetében különben is érvényben van a 172000—1936, sz. belügyminiszteri rendelet, mely az egri normának általános magyar normává tételét- vet a szegénygondozást — koldu­lás visszaszorítása, illetve eltiltása mellett — társadalmi közjótékony­sági feladatnak tette meg és fede­zetéül a helyi költségvetési tétele­ken kívül rendszeres adomány- gyűjtést és ennek szabályszerű megszervezését jelölte meg. Ezt a ' munkát végzi egyesületünk. Hogy ezt a rendszert az állam továbbra is fenntartani kívánja, mutatja az Országos Nép- és Csa­ládvédelmi Alap törvényhatósági feladatait szabályozó 200—1941. számú belügyminiszteri rendelet, melynek 8. pontja jgy szól: „A munkaképtelenek, az aggok, va­lamint a csökkönt munkaképessé­gűek segélyezésére fedezetet to­vábbra is a szegénygondozásra, segélyek nyújtására és bárminemű szociális célokra előirányzott ősz- szegeket, az ONCSA támogatásá­nak reményében csökkenteni nem szabad.“ A felvetett kérdésre tehát a fe- felet: a szegény gondozási intéz­ményekre, azok munkájára to­vábbra is szükség van­Szükség van tehát Egyesüle­tünkre és annak szegénybaráti munkájára. Ezt a munkát nemcsak kész­séggel, szívesen és örömmel akar­juk és fogjuk tovább végezni, ha­nem abban különleges nagy, sőt szent hivatást látva és követve, szolgálni. E munkának ez a hiva­tásszerűsége a legfőbb értéke. Ez a hivatásszerűség azt kívánja és azt eredményezi, hogy az ilyen szegénygondozásban mindig elé- venen benne van maga Krisztus. A vallásos alapon nyugvó sze­génygondozásban minden közre­működő, igy az áldozaatos adó mánygyűjtők, az önzetlen munká­sok — a vezetőség és a kedves nővérek —, elsősorban az ado­mányt juttatók a szegényekben mindig Krisztust látják, kell, hogy lássák és úgy adják azt a pohár vizet, azt a falat kenyeret, azt a tehetségüktől kitelő garast, azt a munkát és fáradságot, — mintha magának Krisztusnak adnák, aki csakugyan Sajátmagának tett szol­gálatként könyveli el és fogja ju­talmazni kinek-kinek jótetteit. A szegényekben Krisztust néző szí­vesen, jó szándékkal és szeretettel juttatja oda adományát, önfeláldo­zással végzi annak gyűjtését, ön- legyőzéssel dolgozik a szegé­nyek körül. Ez a Krisztus-nézés és emberszolgálat kell, hogy legyőzze minden közreműködőben az ellen­szenvet még az érdes személlyel, az alantasabb munkával szemben, kell hogy kiküszöböljön minden szeretetlen, kíméletlen és durva szót, bánásmódot, kell hogy kész legyen mindenben legalább úgy ellátni a szegényt, ha nem figyel­mesebben, mint sajátmagát látja el. Ez és ilyen hivatásszerű vallá­sos szegénygondozás az, amelyet a jövő évben továbbfolytatni kívá- nunkr

Next

/
Thumbnails
Contents