Esztergom és Vidéke, 1942
1942 / 25. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1942. március 28 Ez a szegényszolgálatot felma- gasztositó krisztusi törvény kötelezettséget ró a gyámolitásra szoruló szegényre, szenvedőre is, még pedig azt, hogy sorsát krisztusi lélekkel viselje. Szolgáljon mindnyájunk lelkesítésére arany szájú Szent János következő üdvös megállapítása: „Ha a szegénynek adsz, ne tekintsd Miközben a világ színpadán izgalmas közelharc folyik a bolse- vizmus ellen, addig az esztergomi érseki tanítóképzőben csendben, de annál lázasabban készülnek a közelgő jubileumra, hogy azt az intézetből kikerült sok száz magvető mesterrel megünnepeljék. A Bazilika tövében álló tanítói palota büszkén hirdeti Prohászka Ottokár örökszép mondását már ványba vésve. „Tanítóképző és a papnevelő intézet, ez a két hatalmas oszlop, amely tartja a Bazilikát.“ Kopogtatunk az igazgatói iroda ajtaján, ahoi Bartal Alajos tanügyi főtanácsos, tanítóképző intézeti igazgató fogad, akit a kultuszkormány a közelmúltban nevezett ki a tanügyi főtanácsosi méltóságba. Ő még mindig azzal a nemes egyszerűséggel fogad, mint kinevezése előtt. Azt veszem észre, hogy ez a kinevezés még nagyobb kötelességet ró a vállaira. Bartal Alajos előtt mindig az lebegett, hogy a keze alól kikerült magyar tanítók terjesszék a magyar szellemet és építsék fel a szentistvání Magyarországot. A szépen berendezett irodában nagy rendben az asztalon régi elsárgult aktacsomók tornyosulnak. A régi aktákból állítja össze Bartal Alajos tanügyi főtanácsos az intézet 100 éves történetét. A 100 év előtti akták beszélnek. Az igazgató már nagy körvonalakban összeállította az anyagot, most csak a részletes kidolgozás következik. Az eddig összeállított anyagból, a legrégibb időkből, megtudjuk az intézet történetét. Az igazgató annyi szeretettel beszél az intézetről, mint édes gyermekéről. Az aktából megállapítható — mondja — hogy az intézetet Kopácsy herceg- prímás alapította. 1842-ben nyílt meg az .Esztergomi Mesterképző“ címen. Szépen fejlődésnek is indult annyira, hogy felvetődött a két évfolyamú intézet befogadására alkalmas önnálló épület felállításának gondolata. Az 1848 —49-i események megzavarták a szép tervet, sőt még az intézet működését is megbénították, 7 évig szünetelt. Scitovszky hercegprímás utánjárására megnyílt. Az elhelyezési nehézségek nagy feladat elé állították az intézet vezetőségét hosszú évtizedeken át, de bátran a szebb jövőbe vetett hittel harcoltak ki minden helységet, amire a fejlődő intézetnek szüksége volt. A már három évfolyamú intézetnek Simor dános hercegprímás adott helyet a Szent dános-utca 22-sz. alatti házban. 1897 ben lett négy évfolyamúvá. A világháború előtti években tervbe vették az önálló épület emelését, de a nagy világégés ezt megakadályozta. 1925-ben öt évfolyamúvá lett a képző. Dr. Cser- noch dános hercegprímás telket jelölt ki az intézetnek, gróf Klébes- berg Kunó kultuszminiszter 720.000 pengőt ajánlott fel. Készültek a tervek, ezek közül Dr. Serédi duszti- nián hercegprímás választott. Az intézet 1929-ben költözött új épületébe, hol a lelkes elődök szellemében nevelték tovább a magyar tanító nemzedéket. kiadásnak, hanem bevételnek, nem veszteségnek, hanem nyereségnek, mert többet kapsz érte, mint adtál. Kenyeret adsz és az örök életet kapod érte, ruhát adsz és a halhatatlanság köntösét kapod viszonzásul. Szállást adsz tetőd alatt és égi országod nyered érte. Mulandót adományozol és örökkévalót kapsz érte A szép múlt úgy tárult fel előttünk, mint egy nagy virágos-kert, amelyből száz év után Bartal Alajos intézeti igazgató gyűjtött egy csokorra valót. Jubileumi ünnepség tervezete. A tanítóképző múltjának kertjében gyűjtött virágokat körülbelül november első vagy második hetében adja át' Bartal Alajos a város közönségének és a magyar tanítóságának. Gazdag program körvonalai vannak előkészületben. Azon a napon ünnepi szentmise lesz a képzősök régi templomában, ahol az országban élő kiváló zeneszerző tanítók műveit énekli majd az Alma Materbe visszatért tanítóság. Ezután felsorakoznak évfolyamonként a régi növendékek. Elől a legöregebb tanítók nyitják meg a sort. Majd zászló alatt felvonulnak a terembe, ahol a kultuszminisztériumtól a kát. tanügyi főhatóságokon keresztül az ifjú képzősökig iidvöz- lik a jubiláló intézetet. Az üdvözlések után az intézet kiváló zenész és énekes volt növendékei teszik változatossá és felejthetetlenné a műsort, akik az Operaháztól (melynek kb. 4-5 tagja van az int. volt növendékei közül) a fő városi templomok karnagyáig, vagy a Zeneművészeti Főiskola tanáráig szerte-szét az országban hirdetik az esztergomi érseki képző szellemét. Közben — mondja szerényen az igazgató — ismertetni fogom a képző százéves történetét. Az intézet történetét azután fűszerezik a kiváló költők és írók versei elbeszélései, amelyek kedves víg diákéletből adnak derűs képeket. Zene- és énekszám is lesz bőven, amelyet olyan művészek adnak elő, amelyben ritkán volt része a hallgatóságnak. Ének- és zeneművészből van a legtöbb a volt tanítóképzősök között. Végül az újabb százesztendőt elindító zárószó fejezi be a műsort. Délben közös ebéd lesz a bajtársi szellem elmélyítésére. Ebéd után testületileg vonulnak ki a temetőbe, ahol az elhunyt tanárok sírját ko- szorúzzák meg. maradandó emlékek ... Maradandó szép emlékek is lesznek, amelyek az újabb száz év harcosainak adnak erőt. A képző 100 éves történetéből fényképeiből, régi bizonyítványaiból, okleveleiből, közös értesítőiből és grafikonokból igen szép összeállításban elénk tárul a múlt. Az intézet volt növendékeinek munkáiból is állítanak ki, ahol látható lesz, hogy a tanítóság az életben milyen sokoldalú és hasznos kultúrmunkát végez A kiállításon a falon egy óriási Nagy- Magyarország térképe fog függni, ahol látható lesz ezer piciny fekete és fehér pont, amely szerte az országban működő nyugdíjas és elhalt tanítók munkahelyét jelzi, Pozsonytól Zágonig tele van pontokkal az ország, jelezve, hogy terebélyes fa az esztergomi tanítóképző. Majd kiegészíti a kiállítást a volt növendékek és a jelenlegi növendékek munkáinak kiállítása. Tervbe vették jubileumi emlékérem alapítását is. A százév történetét az intézet igazgatója nagy gonddal állítja össze fűzi csokorba és adja közre azoknak, akik az esztergomi képzőt a szivükbe zárták. Ez a terv — foglalta össze röviden Bartal Alajos tanügyi főtanácsos, intézeti igazgató — de még a nagy rendezőbizottság csak most fogott munkához és most küldi szét a kérdőíveket a volt növendékekhez vés Nővéreknek és az áldozat a lelkű gyűjtőhölgyeknek az egyesület érdekében végzett odaadó munká. jukért. Az igazgatói jelentés után Gérecz Géza közgyám, egyesületi titkár olvasta fel jelentését. Beszámolója elején megemlékezett arról a nagy világégésről, amely most az egész világot forrongásba tartja és hálát adott a Mindenhatónak, hogy bennünket megtartott, hogy mi segíthettünk és alkothattunk. A Szeretetművünk működése — a Magyar Norma szabályainak megfelelően — a rég bevált módszer szerint külső és belső gondozás útján történt. Saját otthonában mint külső gondozott 44 személy részesült támogatásában és pedig 21 személy pénzsegélyben, 27 személy élelmiszersegélyben és 10 személy keddi kenyérsegélyben. A külső gondozottakat a szegénygondozó nővéreink rendszeresen látogatták, a súlyosabb betegeket ápolták, gondozták s gondoskodtak arról i3, hogy illetékes lelkészük részéről a betegek szentségével megerősítesse- nek. A téli hónapokban tüzelőanyagot kaptak. Az egyesület Petőfi-utcai Szeretet Otthonában 13.505 ápolási nappal 25 nő és 12 férfi nyert ápolást, illetve gondozást, mint belső gondozott. Itt a szegénygondozó nővérek állandó, mondhatni éjjel-nappali felügyelete alatt élik napjaikat azok, akik magukkal tehetetlenek, gyógyíthatatlan betegek, hozzátartozó híjján önként vállalkoznak az előnyösebb, de sokszor nehézségekkel is járó, közös életre. A fekvő betegek állandó orvosi felügyelet alatt állnak és állandó ápolásban részesülnek. Az egészségesek nappal a külön nappali ebédlőben tartózkodnak, este jól kiszellőzött és tiszta levegőjű hálóteremben térnek nyugovóra. 200 esetben nyújtott az egyesület rendkívüli támogatás címén pénz,- élelmiszer,- ruhanemű- és tüzelősegélyt az arra rászoruló külső gondozottaknak és olyanoknak, akik ezért jelentkeztek és az előzetes környezettanulmány alapján a segélyezés szükségességét megállapították A háborús helyzettel kapcsolatban akadályozva volt és van az egyesület a ruha- és élelmiszersegélyekben, ezek helyett kénytelenek voltak, mivel a jegyrendszer eletben van, készpénzsegélyt nyújtani. örvendetesen emlékezett meg arról, hogy az egyesület adakozó tagjainak száma az elmúlt évi 920 személlyel szemben 961 személyre emelkedett. Emelkedést mutat az egyesület 1941. évi összbevétele is, amely 37,779.30 pengő volt, szemben az előző 1940. évi 28.482.68 pengővel. Az emelkedést 3 nagyobb adomány teszi ki és pedig Bakos dános prelátus-kanonok 10.000 pengős, a m. kir. belügyminisztérium 4000 pengős és dr. Drahos dános 2240 pengős adománya. A három nagyobb összegű adományból a Szeretet Otthon félben* maradt emeletráépítési munkáit végezték el. Itt nyertek most elhelye- lyezést a Szegénygondozó Nővérek, továbbá az intézeti élelemtár és ruhatár. Az építkezés folyamán tíz újabb férőhely szaporodást ért el az egyesület. A házszentelést Bakos dános prelátus kanonok október hó 19-én végezte. A házszenteléskor dr. Etter denő polgármester mondott öszönetet a nemesszivű adakozóknak. A házépítési terveket ifj. To/dy dános építészmérnök készítette és és ő ellenőrizte az építkezést is. December hó 4 én a Szeretet Otthont és az abban lévő szegényeket meglátogatta dr. Serédi dusztinián bíboros hercegprímás, dr. Drahos dános ált érseki helynök, egyesületi elnök kíséretében. aom Páduai Szent Antal Szegénygondozó Egyesület Az elmúlt vasárnap tartotta meg városunk egyik legnemesebb eszmékért dolgozó egyesülete, a Szent Antal Szegénygondozó Egyesület évi rendes közgyűlését. A városháza nagyterme megtelt érdeklődőkkel és a szegényügy érdekében fáradságot nem ismerő munkásokkal. A közgyűlésen megjelent dr. Drahos dános ált. érseki helynök, egyesületi elnök, dr. Csárszky István, dr. Mertán dános, Gregorovits Lipót, Jeszenszky Kálmán, vitéz Ronkai Antal prelátus kanonokok, dr Késmárki Frey Vilmosné, főispánná, vitéz Szivós-Waldvogel dózsef vezérőrnagy és neje, dr. Beér Gyula vm. főjegyző, alispánhelyettes, dr. Etter denőné, polgármester neje, Serédi Sándorné, Blaskovics Piacid gimnáziumi igazgató, Polák Miklós plébános, az egyesület munkásai, a vízivárosi, az aggokházi, a Kolos kórházi, a Simor Szeretet Otthoni és a szegénygondozó nővérek, és igen sokan mások. A megjelentek üdvözlése után dr. Drahos dános ált. érseki helynök mondta el gondolatokban gazdag beszédét, amelyet lapunk főhelyén hozunk. A bevezető szavak után P. Virágh Rajmund gimnáziumi tanár egyesületi igazgató olvasta fel jelentését.— 1929-ben kezdte meg működését Szent Antal pártfogása mellett Szegénygondozó Egyesületünk — kezdte w- - - - /•* beszámolóját — az akkori kemény tél s a nincstelenség indította el ezt a keresztény szeretetmunkát, melyet azóta sok gonddal és sok kritikát kiállva lankadatlan kitartással végzett. Fia évi bevételeink végösszegét tekintjük, azt látjuk, hogy az első évek mutatják a legszebb eredményt. Ezek voltak a nehéz és gondterhes évek s a szeretet ép ezekben az években nyilatkozott meg különös módon a szegényügyben. 1929-ben 16.000, 1928-ban 22.000, 1939-ben 23.000, 1940-ben 24.000, 1941-ben 37.000 volt az egyesület bevétele. Megemlékezett arról, hogy az egyesületi ház ismét bővült, megvalósult a vezetőség régi álma, hogy legyen elegendő férőhely, legyenek raktárhelyiségek, fürdők. Az egyesület elaggott gondozottainak részére szép kápolnát épített, ahol a szegények lelki vigasztalást nyernek. Megemlítette azt az általános panaszt, hogy tömegesen lepik el, különösen a Káptalan-teret s a város külső utcáit az idegenből beözönlő, nem annyira szegények, mint munkakerülők, kik durva megjegyzéseikkel illetik azokat, akik tőlük az alamizsnát megtagadják. Az egyesület vezetősége lépéseket tesz a rendőrségen a betolakodó munkakerülők megfékezésére. Beszámolója végén hálás köszönetét fejezte ki a vezetőségnek, kedBeszélgetés Bartal Alajos tanügyi főtanácsossal a tanítóképző ÍOO éves jubileumáról
