Esztergom és Vidéke, 1942
1942 / 23. szám
HATVANHARMADIK ÉVFOLYAM 23. SZÁM SZOMBAT, 1942, MÁRCIUS 21 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Megjelenik minden szerdán és szombaton Előfizetési ár 1 Hóra ; 1 pengő 20 fillér, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD ..Budapesten elkészült Európa Legnagyobb szivattyútelepe, mely má- sodpercenkint 27.500 liter vizet emel ki. — Meghalt Bozzay Margit ismert írónő. — Horthy István kormányzóhelyettes nyilatkozatot adott a német rádióállomásoknak. - Elítéltek 15 szegedi nyilast nemzet- gyalázási dal miatt. — Felosztották a kisszekeresi Haynau-birtokot 40 ezüstkalászos gazdának. — Honvédcsapataink egy része Ukrajnában rendfenntartó szolgálatra van alkalmazva .— |A Hangya Központ összforgalma 360 millió pengő volt. K U LF 0L D Ismeretlen repülőgépek bombáztak egy török várost. — Le kell mondani az indiai fejedelmeknek előjogaikról. — Három hónap alatt 48 ezer embert veszített a kínai hadsereg. — Hatvannégy szovjettámadást vertek vissza a németek Keres nél. — Mustárgázgyárat találtak a japánok a jávai dzsungelben. — Városokat és erdőket akar felgyújtani Ausztrália Washingtoni követe. — Az angolok Kalkuttát féltik a javán támadástól. — Roosevelt újabb 17 milliárd dollár fedezetet kér. — Eltávolítják a súlyos betegeket a new- yorkí kórházakból, hogy hely legyen a légitámadások sebesültjei számára. — Kényszermunkára viszik a tülekedő villamosutasokat Belgrád- bkn.— Teljesen fából állított ösz- sze órát egy argentínai német telepes. Meggyilkolták Nika Jasztreb vojvo- oát, egy szerb önvédelmi alakulat vezetőjét. — Szovjet módra akar védekezni a kétségbeesett Ausztrália. — Olaszországban őszig nem vágnak le disznót. — 2000 angolt rendőri felügyelet alá helyeztek Franciaországban. — Télkész állapotban lévő fegyverekkel harcolnak a bolsevisták. — A japánok már minden előkészületet megtettek az ausztráliai partraszállásra. — Svéd hajók szállítják a gabonát Görögországba. —•' Korlátozták a ruházati cikkek gyártását Angliában. — Jáva szigetén is adagoljak már a rizst. — Tilos történelmi nevet felvenni Romániában. — A németek új Siegfried vonalat építettek az északfrancia partokon. — Portugál és szerb önkéntesek is résztvesznek a tavaszi szovjetellenes offenzivában. — Románia megszakította diplomáciai kapcsolatait Brazíliával. — 220 millió dollár hitelt nyújtott Amerika Brazíliának a gumitermelés fokozására. — A házak ezreit döntötte romba Amerikában egy szélvihar. —- Hitler előléptette a téli elhárító csaták parancsnokait. — Amerikában is ébredezik az antiszemitizmus. — Nagy a' bessz az amerikai tőzsdén. — Sortiizet adott a rendőrség a brazíliai fővárosban a tengelyhatalmak elleni tüntetőkre. — Emléktáblával jdölték meg Londonban azt házat, ahol Lenin 40 év előtt lakott. — Nagyarányú fogyasztási korlátozásokat léptettek életbe Angliában. — Törökország mindenkivel szemben .meg fogja védeni semlegességét. — Kanada egymilliárd dollárt ajándékozott Angliának. — Internálták Francia-Marokkóban az angol állampolgárokat. — Trancia- országban ma hárommillió idegen él. — Olaszországban ezentúl 15 deka lesz a kenyérfejadag. — Harmincezer emberre tehető eddig Ausztrália embervesztesége. — Hitler kijelentette, hogy az orosz határokat messze Európától vonják meg. — Amerikában már 4 millió munka- nélküli van. — Repülöszexencsétlen- ség áldozata lett a Kínában működő brit és amerikai küldöttség vezetője. — Anglia teljesen kiürítette Perzsiát. — Női segédhadtestet szerveznek Amerikában. — Tilos zsidónak Szlovákiában este 6-tól reggel hatig a lakáson kívül tartózkodni. — Newyorkban egyenrangusították a néger orvosokat. Tartozik — Követei Kétségtelenül, minél nagyobb követeléseket támasztunk magunkkal szemben annál több részt kérhetünk a nemzeti felemelkedés munkájából. Ma olyan időket élünk, hogy nem lehet felelőtlenül a nagy nyilvánosságok előtt hangzatos kijelentéseket tenni — akár katolikus, akár keresztény, akár új nemzeti eszmékkel, hanem mindenesetre krisztusiasan, a magyarság egészének szolgálatába állva és a mai idők nagy rendeltetéséhez méltóan bevárni az események zárását. Az eszmék sorstragikuma a kicsiny emberek mesterkedéséből áll elő s ezért jól kell vigyázni, hogy az egyetemes magyar szellemben fogant célkitűzések zátonyra ne fussanak. Figyeljük és kövessük azokat, akik a nemzet őrhelyén állnak, mert azok a mai életet döntően szabják meg. Nekünk nincs most időnk arra, hogy mérlegeljük cselekedeteiket. Fogalmazhatnánk a kérdést így is : mit követelhetnek egyes vezetőink azoktól, akik ma benne vannak a nagy magyar sorsközösségben ? A kérdésre pedig egyszerűen így válaszolhatnánk : nem többet, fegyelmet, kitartást, fajszeretetettel való dolgozást, éjjel-nappal a nemzeti közösség érdekében. fia néhány vázlatos vonásban mégis arra vállalkoznánk, hogy bővebb értelmezést adunk a felvett kérdésnek, a mindennapi élet eseményei, tanulságok és okulások késztetnek erre. Sok szót kell ma aláhúznunk. amelyet a nemzeti érzés követel tőlünk és amellyel a nemzetnek tartozunk. Ma lépten nyomon belső ellenségeink -kétségbeejtő igérettelensége döbbent meg, akik a parlamenttől a röpcéduláig a széthúzásra békét lenkedésre buzdítanak hiszékeny embereket, pedig a jövő Magyarország ma olyan vezetők kezében van, akik szerint ha igazodunk, bizton várhatjuk tőlük a feltámadást. Napjainkban, mikor vérben, izzóvasban, lángokban áll a világ, azt írjuk minden józan magyar ember szivébe : .felelősségtudat, összefogás az új nemzeti történelem kialakításában. Üzenjünk ma hadat az önzésnek és az elvakuitságnak: mert ezzel tartozunk a nemzetnek. Sok veszélye van a mai életnek, mely csiiggesztően anyagiasit. A ma emberét még az elmúlt háború kapzsisága vezeti és annak végső következtetését hangoztatja fecsegi mindenfelé. A felravatalozott liberaliz musból még nem szállt el, még nem küszöbölték ki a materializmust. A mai idők épp a legalkalmasabbak arra, hogy az embereket az Önzésbe hajtsák. A háborús idő potyalesővé, alantas mérlegelővé teszi hazánk lakóinak egy részét. A valódi baj- társias érzés ritka madár a mai társadalomban. Szomorú jel kevés bíztatás. S ami a legszomorúbl) az nem az egyszerű munkásoknál van meg, hanem a vezetőrétegénél, vagy a vezetésre hivatottaknál. A jövő értelmiségétől s annak nagy tömegeitől várja a nemzet a gerincességet és a lelki függetlenséget. Meggondoltuk e már, mit jelent önállóan magyarnak lenni ? Világos fejjel szembe nézni a problémák és adottságok súlyával s tisztázni az álláspontunkat. A mai időkben mindenek felett lelkiismeretes, őszinte emberre van szükség, aki megkülönbözteti a kötelességérzést a stréber- ségtől. Egészen egyszerűek ezek az igazságok, de talán azért ilyenek, hogy könnyebben adhassuk át nemzetünk fiainak, akikkel akár eddig kellett találkoznunk, akár ezután kell majd találkozni. Vigyázzunk, kedvüket ne szegjék.! A mi egyszerűségünk hadüzenet az elvakultság ellen s ha mások nem is, mi tisztában kell legyünk sajat magunkkal. A Széchenyi szellemében való önkritikát mindenki mástól követeli s ha néz is befelé, elfelejti, hogy az önkritika mindenkor önostorozást jelent. Ne féljünk ettől! Ha szavaink az élet negatívumait tudják is csak többnyire magukra venni, cselekedeteink annál biztosabbak lesznek. Próbáljunk tárgyilagosan szemlélni, ítélni akkor értékelésünk a magyarság egyetemének szempontjából eredményes lesz. Csodálatos, mennyi szűk látókör és elkötelezés gátolja a testvéreink helyes értékítéletét! Felelősséget követel tőlünk a történelmi pillanat, nem a felelősség elhárítását. A vezető férfiaktól méltán el is várja a nemzet a felelősség tudatot, nagylelkűséget, a lelki függetlenséget és tisztánlátást. Magyarán mondva: a kö telességteljesítést. A munkásság és a föld népe leikéből merítsünk erőt küzdelmünkhöz. Szociális elhivatottsággal kell megmunkálnunk a magyar jövőt, nem elvonulással. A felelősségtudat embere érzi, hogy mikor van rá a legnagyobb szükség, akkor az egyéni önzésen túl, szolgálatkészen, nagylelkűen beáll az élet áramába és ott érvényesíti cselekvő akaratát, önfeláldozását. A heccek és a kényelmes nemzetmentő pózok helyett, ki hogyan tud, rá kell tegye kezét a termelőtől a fogyasztóig juttatás állapotában lévő magyar munka ütőerére. Kölcsey Ferenc utasításaiban döbben elénk a parancs .\ „Használni akarod a társaságot ? Úgy mindent kell tenned annak fenntartására, mi saját erődből kitelik.“ Soha ennyire nem követelte tőlünk a történelmi pillanat, hogy őrt álljunk a nemzet mesgyéjén, hogy leszámolva előítéletekkel és gáncsoiásokkal, mindegyikünk a maga kis emberéletét százezrek emberibb életéért feláldozza minden megrázkódtatás nélkül. Női nemzetnevelési tanfolyam a leánygimnáziumban Már hírt adtunk arról, hogy a leány- gimnázium vezetősége milyen nagyjelentőségű munkát kezdett azzal, hogy a felső osztályos növendékei részére nemzetnevelési tánfolyamot rendez. A tanfolyam egy-két előadására sikerült eljutnunk és arról kis villámismertetést adni olvasóinknak. A vízivárosi zárda félköralakú fizikai előadótermében vagyunk, amelyben a felső osztályos növendékek és igen szép számban vannak jelen a szülők. Minden tanuló előtt jegyzet füzet. Várják az előadót, az országos hírű gyógypedagógiai igazgató-főorvost : Bárczy Gusztávot. Percek múlva megjelenik egy jóságos tekintetű idős úr, dr. Drahos János ált. érseki helynök és Blaskovics Piacid igazgató kíséretében. Az előadást Blaskovics Piacid igazgató vezeti be, hangoztatva az ifjúság előtt, hogy a mai világban dúló önzés és az életpályák szétágazó területén kettő vezesse az i skolából kilépő tanuló leányt ; a szolgálat és a szeretet szelleme. A megnyitó szavak után Bárczy Gusztáv tartotta meg előadását. Úgy beszélt a növendékekhez, mint egy szívjósággal telített tanár. Krétával a kezében az elmélyítésre vázlat-szavakat jegyezget a táblára. Az életből egy darabot mutatott be az első órában. Bemutatta, hogy az emberek életének a megrontó ja az, ha egészségét, a legnagyobb kincsét elvesztik. Ennek oka a baktérium, amelynek felfedezése nem is olyan régi (1872). Az első baktérium felfedezője Pasteur volt, azóta már 70—80 félét fedeztek fel, de ezek nem mind veszélyesek az ember életére. Bemutatja a melegben, hidegben terjedő baktériumokat. Előadásában végigvezeti a hallgatóságot a mar leküzdött és a leküzdésre váró betegségek kórokozóin. így például az influenza betegség 40 évvel ezelőtt még nem volt olyan komoly betegség, mint napjainkban. Ma az influenza bacilusa okozhat szívizomgyulladást, agyhártyagyulladást stb. Megemlékezett olyan betegségekről, amelyek az ötvenes években elpusztultak, mint pl .a kolera és a tífusz. Csak nagy ritkán ütik még fel a fejüket. A vérhast még a világháborúban 300.000 ember kapta meg és a frontokon 150.000 ember pusztult el bele, addig ma úgyszólván nincs halottja, mert a fronra induló katonákat beoltják ellene. A tífusznál igen érdekesen állapítja meg az országonkénti bacillus-sorompókat, amelyek ellen oly nagy a védekezés, hogy mondhatjuk, nem is veszélyes. Igen ötletes volt a megállapítása az állatoktól terjedő betegségekre, mint pl,
