Esztergom és Vidéke, 1942
1942 / 23. szám
2 ESZTERGOM él VIDÉKÉ 1942. március 21. a veszettségre. Kijelentette, hogy a kutya a ház őrzésére való és nem az emberrel együttélésre. A kutyától megharapott beteget nem kell január 1-től a Pasteur-intézetbe vinni, a tisztiorvosnál van az oltóanyag ellene. A továbbiak során az embertársadalom két nagy betegségéről, a tüdő- és vérbajról beszélt. A tüdőbajjal részletesen foglalkoztunk a Tbc-héten. Előadásából kiemeljük erre a két betegségre vonatkozó megállapításainak érdekesebb részleteit. Genfben székel a nemzetközi bizottság, amely figyeli, hogy Európa államaiban milyen betegségben hal meg az emberiség nagy része. Megállapítást nyert, hogy Magyarországon halnak meg legtöbben, mintegy 36 %-ban tüdővészben, míg Franciaországban 15 °/o, Dániában 14°/o, Romániában 12% és Németországban 4 %. Magyarországon és Európában a szociális megsegítéssel és a kultúra emelésével lehet küzdeni ellene. A betegség leküzdésére ész és pénz kell és akkor nem lesz hazánkban a tüdővésznek 200.000 áldozata. A vérbajról, mint az emberiség legpusztítóbb betegségéről szólott, amelynek kórokozói csak az emberben tenyésznek és öröklődnek. A betegség okozója a mértéktelen alkoholfogyasztás és az erkölcstelenség. A vallási törvény évek óta folytatott ellene harcot nem nagy eredménnyel és most jött az állami törvény, amely erős kézzel megakadályozza terjedését. Ma az államnak nem lehet célja az, hogy 24.000 ember legyen az elmegyógyintézetben. Ma minden magyar ember előtt Berzsenyi öiök- mondásának kell lebegni : „Minden nép támasza a tiszta erkölcs.“ Az előadás második részében a női hivatásról beszélt a megnyerő modorú előadó. — Bemutattam egy életet — mondotta —, most azután megmutatom, mi ebben az életben a nő hivatása. Beszéde elején leírja az első emberpár teremtését, bűnbeesését és az abból eredő szenvedését a férfinak és nőnek. A férfit, mint a robosztus erő durva, izmos, küzdésre rendelt lényt állítja a hallgatóság elé és melléje állítja a nőt, mint gyengébb, puhább, alkalmazko- dóbb, a fájdalmak elviselésére alkalmasabb, de küzdeni nem tudó teremtést. Míg a férfi tud magának pályát választani és van hivatása, tud célokért a végsőkig küzdeni, addig az a nőnél nincs meg. Amíg a férfié a küzdelem, arc verítékével keresett kenyérkereset, a nő rendeltetése a szenvedés, a fájdalom, az alárendeltség, a lemondás és az alázatosság, amely az anyasághoz és a gyermekneveléshez vezet. Isten, hogy megvédje a családot, annak törvényeket adott ; az ókorban a tíz parancsolatban, majd Fia által a házasság szentségében. Asszony, anya, vedd vállaidra a keresztet és vedd magadra a töviskoronát, és örülj neki, hogy szenvedtél a kisdedért. Az asszony tanulja meg, hogy sorsa a föld porában élni, de hivatása onnan az egekbe emelkedni. A nőnek készülni kell az Istentől adott hivatására — mondotta —, míg a férfinak a pályák egyikéből választani kell és azon küzdeni minden erejével. A nő, ha nem tudott elérni a családalapításig, akkor olyan pályát válasszon, ami hivatásának megfelel. A nő a férfivel szemben kitűnő ápoló, ez megfelel a nőies természetének — ajánlotta a hallgatóságnak a zöld-, fehér-, kék- és vöröskeresztes ápolói szervezeteket — és ugyancsak megfelel a szociális gondozói hivatás is a nőnek. A nevelés a női hivatásnak nagyon megfelel, sajnos, nálunk ez még nincs, mert még mi mindig tanítunk és nem nevelünk. Külföldön ez már igen el van terjedve. Beszélt azután igen érdekesen arról a nőről, aki a szervezetében lévő erőkkel nem úgy bánik, mint ahogy az Isten rendelte, ez a nő a „démon", a társadalom legveszedelmesebb ellensége. Aki megáldott otthonának oltártüzétől Isten ajándékát elűzi, bűnt követ el a természet örök törvénye ellen. Az előadást azzal fejezte be, hogy a férfi küzdeni született, a nő pedig az élet kezdetének és életfenntartónak. A szép előadást az ifjúság lelkes, a jelenlevő szülők és tanárnők hálás tapsa fogadta. A másik előadás ugyancsak e tanfolyamon „A magyar egészségvédelmi intézményekről" szólt, egy hivatott intézménnyel egy életre összenőtt előadó ajkáról. Az előadást Szabó M. Erna zöldkeresztes védőnő, a Kolos-kórház főnöknője tartotta. Előadása a közegészségügy fejlődését vázolta az ókori népek intézményeitől egészen napjainkig. Különösen rámutatott a preventív munka mai előre törésére. Kiemelte, hogy a közegészségügy munkása a nemzetépítő munkának fontos segítője és a legnemesebb munkát végzi, amikor az ember legértékesebb kincsével, az egészségével foglalkozik. Rámutatott arra is, hogy igazi munkása a közegészségügynek a lélek egészségét is védi, főleg a saját maga jó példájával, figyelmeztetésével. Felhívta a figyelmet, hogy a betegség megelőzése úgy az egyén, mint a nemzet szempontjából : jóval olcsóbb, mint a betegség gyógyítása. Külön ismertette a falusi egészségházak munkáját, az anya- és csecsemővédelmet. Statisztikai adatokkal bizonyította a munka eredményességét. Foglalkozott a városokban folyó szaktanács- adással és külön előadás keretében foglalkozott a tüdőgondozó szép és eredményes munkájával. Különös szeretettel hívta fel a tanulók figyelmét a védőnői munka szép, áldozaHalaimas ut után értünk Dnyetropet- roszKoa. usz voit, cie az iüo Denlett mar telnek is, lU—lo lók hideg voit, A varost más csapatok logialtak el óriási küzdelem aran. A kép ugyanaz, mint minden varosban ; romoKon-rom. rí lakosok alig varjak már a felszabadító riepet. Az utcakon van minden asz- szony es gyermek, lülsiketitó lármát csapnaK érkezesünkre. Ledet, dogy eije- neztek. A motorkerékpárom berregese Közben hallottam : —• Éljenek a magyar katonák ! Megálltam es kerestem a hang fórrá- sat. rtgy szovjet unnormisos idős ember jött leiem. — David József, kecskeméti születésű, magyar vagyok — örvendezve mondogatta a sovány, agyonioltozott rudaban levő proletár külsejű magyar a nevét. — rlogy kerül ide ? érdeklődtem a rendelkezésemre álló rövid idő alatt sorsa után. Igaz örömmel tettem, mert ő voit az első magyar ember az orosz földön, akivel szót tudtam váltani. — A világháború idején kerültem hadifogságba és mint sok másnak, nekem se sikerült megmenekülni a vörös pokolból. A kommunisták pedig nem engedtek haza. — Amikor megtudtam, hogy itt töltünk pár napot és a kijelölt szállást is tudtam, ismét leikerestem Dávid Józsefet. Egy rommálőtt emeletesház pinceodujában húzta meg magát családjával. Első nap elvezettem őt parancsnokom elé, ahol bemutattam. Elmondta a sorsát és jól megvendégeltük. Megígértük neki, mi gondoskodunk róla és családjáról ; keressen fel mindennap bennünket, Könnybelá- badt szemmel, boldog örömmel mondta : — Tudtam, hogy van a magyaroknak szíve ! Másnap vasárnap volt, tábori misén vetünk részt. Dávid József is ott volt és tele torokkal énekelt velünk. A mise végén könny hullatása közben szinte elfulladva énekelte a Himnuszt. Esett az eső ... és esett az eső. A külvárost, ahol szállásunk volt, alig tudtuk elhagyni, mert az agyagos talaj úgy meg olvadt, hogy beleragadt a lábunk a sárba és elestünk. Az egyik ilyen esős napon felkerestem magyar testvéremet és elbeszélgettem vele, aki azután elkalauzolt a városban, a romok között. A beszélgetésből itt közlök egy-két érdekes részletet. A sokat szenvedett magyar pajtás elmondotta, hogy mestersége szabó és hogy ezt a mesterséget folytatta az orosz uralom alatt is egy állami műhelyben. Itt 8 órát dolgozott naponta és húsz év óta csak nadrágokat varrt . — Itt rabszolga mindenki, aki nem népvezér — mondotta keserűen, várost járva. — Itt nincs igazi nevelés, itt nincs meghitt beszélgetés, de még a családban sem. Az apa vagy az édesanya nem tudja, mikor jelenti fel saját gyermeke és azután másnap megjelenik a GPU autója és viszi a másvilágra. Nincs kegyelem, nincs védekezés. — A lányom tavaly vitték el, mert betöltötte a 16. évet, A szülő a szovjetparadicsomban csak 16 éves korig neveli a gyermeket, azután az állam veszi kezébe és neveli a maga képére és hasonlatosságára. Több, mint egy éve elment, még egy levelet sem kaptan tőle. A vasárnap megünneplése felől érdeklődtem, amikor egy görögkatolíkus templom előtt haladtunk el. — Itt ebben a templomban vagy húsz éve nem volt istentisztelet. Volt egy papunk, aki igen sok zaklatásnak volt kitéve. Most itt él a városban, mint kőműves. A lakásokba sem volt szabad szentképeket tenni, mert akinél találtak, vagy halállal vagy súlyos börtönnel büntették. De nemcsak a görögkatolikus és görögkeleti templomokat zárták be, de betos és igazán nőnek való munkájára. Rámutatott, hogy a női lélek legfőbb jellemzője a szolgálat és az áldozat, s a védőnői munka eme két tulajdonságot fejleszti a nőben és ha családot nem is alapít, a legteljesebb kivirágzásban bontakozik ki a női lélekben. Az ilyen előadások után meg lehetünk győződve arról, hogy az új társadalom az erkölcsi tulajdonságok kifejlesztésére, az ellenségeskedés helyett az együttérzés megteremtésére törekszik. Őszinte öröm töltheti el a gimnáziumba járók szüleinek nagy táborát Blasko- uics Piacid gimnáziumi igazgató iránt, aki ezt a nemzetnevelési tanfolyamot létrehozta, amely ma a társadalom legfőbb és legértékesebb feladatát képezi. Az itt végzett munka az egész nemzet számára kamatozik. zárták a zsidótemplomokat is. Szovjet- oroszországban nincs Isten és nincs szükség, hogy valami „maszlagnak" templomot állítsanak — mondták a vörös vezérek. A templom ajtaja nyitva van, az üveg- szekrények összetörve, a bennük lévő templomi könyvek a földön hevernek, a templomi edényeket elvitték az oroszok, mert azok legnagyobbrészt nemes fémből voltak. A templom közelében volt a középiskola. Ez is igen szomorú állapotban volt. Előzőleg a szovjet katonák voltak benne elszállásolva. Az épület mintegy 40 méter hosszú volt, a keleti sarkát egy orosz repülőgép bombája teljesen tönkre tette. Az iskola berendezése nem sokban különbözött a mienkétől. A padok, táblák ép úgy voltak elhelyezve, de mégis volt valami különös, amire magyar testvérem hívta fel a figyelmet. A bejárat felett egy falitábla állott, amelyre különféle írások, cédulák voltak feltűzve. Ez volt a híres fali újság, amely nemcsak itt az iskolában, hanem a műhelyekben, gyárakban is be volt vezetve, erre írták fel a gyermekek az óhajukat, ha azt akarták, hogy a tanító ezt vagy azt tanítsa. Ugyancsak ide írták kifogásukat a tanító ellen. A táblát időnkint ellenőrizte a GPU embere és ha alapos volt a panasz a növendékek részéről a tanító ellen, elcsapták vagy internálták. Csengetve megy el mellettünk a villamos, amelynek egy ép ablaka nincs, tele német és magyar katonákkal. A németek a forgalmat hamar helyreállították. A napok a városban takarítással telnek. Nagyon megható látvány volt az úton-útfélen a halottakat vivő temetési menet. A halottakat szekerekre rakták, a megrakott szekér után kullogó néhány ember megszokott képe volt a rommá lőtt városnak. Az volt a ritkaság, ha ily meneitel óránkint nem találkoztunk. Amikor ilyen halotti menettel találkoztam, levettem a fejemről a sapkát, a menet felé fordultam és könnyel a szememben kisértem őket a tekintetemmel, míg el nem tűntek. Kivánsághangverseny, mozi, karácsony a szovjetföidön. Egyik nap futótűzként terjedt el a hir közöttünk, hogy otthon, hazánkban ki- vánsághangverseny lesz számunkra. Tudtuk és halottuk, hogy Németországban ez rendszeresen van. Este ünnepi vacsora utjín, akik nem voltunk szolgálatban, a szobánkban jól befűtöttünk és körülültük a zsákmányolt 8 lámpásos rádiót. Itt nem lehet azt leírni, hogy amikor a rádió bemondójának hangját meghallottuk, milyen érzés futott végig rajtunk. Pihenésben újra magyarok között, de csak lélekben. Oly szép volt a műsor és minden számánál oly meleg érzés futott végig rajtunk, hogy szavakban kifejezni nem lehet. Levelezőlapon köszöntük meg a rádió vezetőségének a nekünk az éter hullámain küldött kedvességet. Sokan azt gondolták, hogy mi nem hallgatunk ott kint rádiót. Tévednek. Oroszországban annyi a rádió, mint talán egyik államban sem, mert itt a néppel valósággal rádión érintkezett a vezetőség. A rádió Oroszországban élet- szükséglet volt. A másik kedves dolog, amikor jött utánunk a tábori mozi. A lelkünket nem fásitotta el teljesen a front, nem ölte ki belőle a vidámságot, életkedvet. A tábori mozi egyik jobb magyar vígjátékot játszotta a másik után. Ami a fő, a frontmozi ingyen szórakozás volt. A szovjetmoziknak csak a plakátjait láttam. Egy alkalommal azonban vagy 2000 méter hosszú propaganda filmet láttam, ami Sztálinnak gyárlátogatásáról volt felvéve. A nagy hideg folyton fokozódott és vagy 27 fok hidegben szállt le közénk a kis Jézus. Karácsony... a nagy katonacsaládban, kik a szovjetföldön jóban, rosszban öt hónapja együtt vagyunk s igazán családi életet élünk. Az egyik fiú hozott egy fenyőfát és elhelyezte a legnagyobb szállási körletben. Mi azután cukrokkal felékesítettük. Színes papírláncokkal teleaggattuk. Gyertyákat tettünk rá. Közben a fa alá raktuk a magyar Vöröskereszt Egyesülettől kapott csomagokat. Ajándékot. Tisztnek le- génységbelínek egyenlő volt a tartalma. Meggyújtottuk a gyertyákat. A karácsonyi fény ránk esett. Elmondtuk a katonaimát ,., Elénekeltük a Mennyből az angyalt.,. Ilyen szép és megható karácsonyom talán csak ötéves koromban volt. Az ünnepség után sokáig elbeszélgettünk a karácsonyfa alatt és az orosz hómezőkön keresztül elküldtük szerete- tünket haza, Magyarországba . ., Magyar katona mondta el élményeit arról a vidékről, ahol valaha Álmos vezér járt, hol hajdan és most is győzött a magyar kard. A magyar katona hősiességéről beszélnek e sorok, akinek teljesítményeit a világ mindig elismerte, mert a magyar honvéd ősei Európa minden csataterén mindig megállták a helyüket. Most is, midőn régi fegyvertársainkkal együtt harcolunk a kereszténység érdekében, azért vérzünk, hogy megmentsük Európát a kommunista államrendszer veszedelmétől s hogy minden nemzet a jövőben is ápolhassa ősi hagyományait és keresztény nemzeti alapokon nyugodtan fejlődhessen. IllllBIIIIBIIIIBIIllBllllBllllBllllBIIIMlllBOIIBIlHBIMBlllWB Katolikus Nők Napja Az Actio Catolica március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, Katolikus Nők Napját rendez. Az ünnepség d. e, fél 11 órakor a vízivárosi zárda templomában megtartandó ünnepélyes szentmisével kezdődik. A szentbeszédet Bognár Gergely protono- tárius-kanonok mondja. D. u. 5 órakor a vízivárosi zárda nagytermében a következő programmal díszgyűlés lesz : 1. Bárdos Lajos : Ő ékes Drágagyöngy. Énekli az érseki tanítónőképző-intézet énekkara, László M .Consilia nővér vezetésével. 2. Mentes Mihály : Szent Margit szigetén. Szavalja Vicze Edit lic. II. o. t. 3. Ünnepi beszédet mond: dr. Sperrt- gier Mercedes, a Magyar Kát, Nőegyesü^ letek Országos Szövetségének titkára. 4. Ujházy György : Szent Margit legendája. Misztérium-játék. Szereplők : Szent Margit : Vörös Margit lic. III. o. t., Olimpiades : Olajos Marianna lic. I. o. t., Zarándokvezető : Perneczky Katalin tanítónőképző IV. o. t., Nesorte, szolgáló : Kocsis Borbála lic. III. o. t., Cheley bí- róné : Horváth Mária III. o. t., öreg Be- nedekné : Vilmos Erzsébet tk. IV. o. t., Kátay Mária : Moldován Magdolna tk. IV. o. t., Néma leány : Sovárszky Mária III. o. t., Zarándokok, apácák : a líceum és tanítónőképzö növendékeiből. 5. Zárszó. Mondja : dr. Drahos János protonotárius-kanonok, általános érseki helytartó. 6. Pápai és nemzeti himnusz. Énekli a közönség. A Katolikus Nők Napjának célja ösz- szefogni a katolikus nőket, azokat is, akik az egyesülethez tartoznak, azokat is, akik kívül állnak. Közelebb hozni őket az Úristenhez, közelebb az Actio Catholica évi célkitűzéséhez. A délutáni díszgyűlés, melyet minden évben az Actio Catholica gondolatkörébe állítunk, így ebben az évben Boldog Margit áldozatos életének ismertetése és kultuszának terjesztése a cél. A katolikus Nők Napjára minden nőtestvért szeretettel meghív és vár a rendezőség. Az Egészségvédelmi Szövetség közgyűlése < Az Országos Egészségvédelmi Szövetség esztergomi fiókszövetsége folyó évi március 14-én tartotta meg évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen megjelent dr. Csárszky István protonotárius-kanonok, a fiókszövetség elnöke, dr. Késmárki Frey Vilmosné, a hőlgybizottgág elnöke, Vécsey Kálmánná, Serédi Sán- dorné, dr. Murányi István, dr. Hamza József főorvosok, dr. Bádi István városi tanácsos és igen sokan, akik szívükön viselik az egészségügyi intézmény munkáját. Az ülést dr. Csárszky István elnök nyitotta meg. Beszédében a mai időket vázolta és abban a fiókszövetség munkáját, majd bejelentette, hogy Molnár Gyula evangélikus lelkész és Gerstner Helga, a vármegyei szociális felügynlő- ség vezetője a fiókszövetség tagjai közé belépett, úgy a választmány, mint a közgyűlés mindkettőjüket a választmányba Öt hónap a szovjetparadicsomban Esztergomi páncélos őrvezető élményei az orosz földön IV Az első kint élő magyarral való találkozásom. /
