Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 21. szám

FffMfiMJ/BEKE

HÁTYÁNHÁRMÁDIK ÉVFOLYAM 21. SZÁM SZOMBAT, 1942, MÁRCIUS 14

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, tzomhatoa 16 fillér,

Megjelenik minden szerdán és szombaton Előfizetési ár 1 Hóra : 1 pengő 20 fillér,

Esztergom szab. klr. megyei város polgármesterétől.

Magyar Testvérek!

Nemzeti újjászületésünk annyi dicsőséggel övezett ünnepe: Március idusa ismét ránk köszönt.

Áldozzunk a 48-as hősök örök emlékezetének és merítsen lelkünk erőt és bizalmat a magyar szabadságünnep magasztos eszméiből.

A nemzeti ünnep évfordulóján

MÁRCIUS 15-ÉN

d. e. fél 9 órakor a belvárosi kegyúri plébániatemplomban és a felekezetek templomaiban ünnepi istentisztelet lesz, melyre, valamint a d. e. 11 órakor a Széchenyi-téren (rossz idő esetén a Fürdő Szálló dísztermében) tartandó hazafias ünnepségre a szab. kir. m. város hatóságait, egyesületeit, intézeteit és hazafias közönségét tisztelettel meghívom.

Délelőtt 11 órakor a Széchenyi-téren tartandó ünnepély műsora :

1. Erkel: Himnusz. Játsza a Levente Zenekar.

2 Petőfi : Nemzeti dal. Szavalja Gaál József ferences gimn. VII. o. t.

3. Alkalmi beszéd. Mondja Csonka László bencés gimn. VIII. o. t.

4. Lányi Ernő : Föl szép magyar nép.

Énekli a Tanítóképző Int. Énekkara.

5. Gyóni Géza : Ének a gránicon. Szavalja Simon M. városi gimn. VIII. o.

6. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Gianits

József, a Tanítóképző Int. hittanára.

7. Szózat. Énekli a Tanítóképző Intézet

énekkara.

Gyülekezés délelőtt V? 11 órakor a Széchenyi-téren. Rossz idő esetén az ünnepélyt a Fürdő Szálló nagytermében tartjuk meg. 13 órakor zenés őrségváltás az Országzászlónál.

Március 15-én este 8 órakor a Polgári Egyesület a Magyar Király szálloda nagytermében tartja ünnepélyes összejövetelét, melynek ünnepi beszédét a Kos- suth-serleggel dr. Beér Gyula várm. főjegyző, alispánhelyettes mondja.

A nemzeti ünnep jelentőségét külsőleg is nyilvánítandó, feihívom a háztulajdonosokat, hogy házaikat e napon lobogózzák fel.-Polgártársak, március 15-én találkozunkl

Esztergom, 1942. március 5-én.

Dr. Eltér lenó a. k.

polgármester.

HETI ESEMÉNYEK

BELFÖLD

Központi ellátásba vonták a Máv alkalmazottalt kenyér-, liszt- és zsir- ellátás szempontjából. — Megtiltják a nagykereskedőknek, hogy egyidejűleg kiskereskedői tevékenységet is folytassanak. — Kállay Miklós ny. földmivelésűgyi minisztert nevezték ki miniszterelnöknek. — Bárdossv volt miniszterelnök kivételével az egész kormány helyén maradt. — A Magvar Érdemrend Szent Koronával ékesített nagykeresztjét adományozta a kormányzó Bárdossy- nak. — Húszezer embernek ad kenyeret Budapesten a divat. — A főváros 23 milliót költ az idén út- és csatornaépítésre. — Megnvitották az országgyűlés negyedik ülésszakát. — Önként ajánlották fel zsírjukat és gabonájukat a székelyek.

KÜLFÖLD

Jáva elestével új szakaszába lé- dett a távolkeleti háború. — Burma minden fontos városa a japánok kezébe került. — Barátsági szerződés jött létre Csunking és Bagdad között. — Az angol sajtó tetteket követel a hadvezetőségtől. — Amerika csapatokat küld Ausztrália védelmére. —• Minden európai államban erősen korlátozták a vasúti forgalmat. — Négy francia várost bombáztak ismét az angolok. — Anglia most ismerte csak be dünkircheni vereségét. — Drágul a dohány és az ital Törökországban. — Rövidesen megszüntetik Angliában a magánautóforgalmat. — Már csak felderítő harcok vannak Líbiában. — A svéd trónörökös a király betegsége idejére régens lett. — Győzött az argentin kormány a választásokon. — Törökországban szigorúan ellenőrzik az idegeneket. — 50,000 tonnás csatahajókat emelt ki a vízből a szingapúri úszódokk, amelyet a japánok elsüllyesztettek. — Vizre- bocsátották az első francia hajót a fegyverszünet óta. — A japán repülők 895 ellenséges repülőgépet lőttek le Jáva és Maláj fölött. — Az angol hadseregből 5000 tisztet mint alkalmatlant elbocsátottak. — RooDr. Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás, esztergomi érsek a nagyböjt alkalmából szózatot intézett híveihez és elrendelte, hogy ezt a nagyböjt következő vasárnapján olvassák fel a lelkészek a szószékről.

— Az évek óta tartó háború elkerülhetetlen hatása gyanánt gazdasági téren nagy áldozatokat kell elviselnie mindenkinek — mondja szózata elején a fő- pásztor.

— Nemcsak a harcban álló nemzeteknek kell sok mindenről lemondaniok és komoly önmegtagadásokat vállalniok, hanem azoknak is, amelyek többé-kevés- bé távol vannak a háború közvetlen pusztulásaitól.

— A helyzet közeli megváltozásában nem bízhatunk, mert arra kell számítanunk, hogy még a háború után is nagy áldozatokra és erőfeszítésekre lesz szükség. A gazdasági leromlás azonban nem a legfőbb baja a háborús időknek. Sokkal nagyobb az a veszély, amely az emberek lelkületét fenyegeti.

Ezeket a veszélyeket a főpásztori szózat a következőkben foglalja össze : A kislelküség, amely egészen a kétségbeesésig nőhet, az önzés, amely a földiekbe való teljes elmerülést jelenti és a vakmerő, mindent kockára tevő lelkűiét.

Majd így folytatja a körlevél :

— Ha egy nemzet életében csak kevés ilyen kislelkű, önző és könnyelműen vakmerő ember akad, könnyen kiheveri. Az egyéni és közéletet komoly alapokra építő többség pótolja azt, ami azokból hiányzik.

De ha sok ilyen reményvesztett, vagy a természetfeletti reményt eltorzító ember akad, vagy jut a nemzeti életben ve- zetőszerepre, aláaknázzák és belülről lazítják annak tartóerejét és szilárdságát.

A nemzet egyénekből tevődik össze és ezért a lelki ragály nemcsak az egyeseket mételyezi meg, hanem az összességnek is veszedelmére válik, sőt romlását okozza. Azért az egyén életében ép- úgy, mint a nemzetében szükség van e téves lelkűiét orvoslására, a keresztény reményre és gyümölcsére, a lelki erőre. Ez a remény teszi világossá azt, hogy Isten az egyén és nemzet életét nem játéklabdának szánta, teszi élővé a tudatot,

seveltné propaganda célokból Angliába utazik. — Le Havre francia kikötővárosban óriási károkat okoztak az angol repülők. — Hagy személyi változások történtek az amerikai tengeri erők vezetésében. — Közvetlen küszöbönállónak tartják a japánok ausztráliai invázióját. — Tanácsadó bizottságot nevezett ki az uruguayi elnök. — Alaszkán és Szibérián keresztül akar összeköttetést létesíteni Amerika a Szovjettel

— Londonban gázvédelmi gyakorlatokat tartanak. — Svéd szakszervezeti vezetők voltak tanulmányozni Angliát. — Az angol munkásság a Szovjet megsegítését sürgeti. — Mexikóban tüntettek a diákok a kormány politikája el'en. — Burma főbb támaszpontjai már japán kézre kerültek. — Japán eddig 4 millió négyzetkilométert hódított meg 135 millió lakossal. — Eltávolították a fa Irafestett szovjetjelvényeket Gibraltárban. — India lakosságának 14 vezetője felajánlotta közreműködését Japánnak. — Amerikai altábornagy lett a kínai csapatok főparancsnoka.

— Telhatalmazták Ausztráliát a közművek elpusztítására. — Megőrült az északafrikai angol haderők fő parancsnoka. — Megcsonkítják a bolsevisták a német sebesülteket. — Pokolgép robbant Brüsszelben.

hogy Isten az egyént az örökkévaló világ rendjébe állította és a nemzetet is arra rendelte, hogy értékeivel, építő és védő. munkájával ezt az örökké való örökséget ápolja tagjaiban.

—- A keresztény remény képesít arra —- fejtegeti tovább a főpásztori szózat —, hogy bízzunk abban, hogy nem álomképeket kergetünk és nem hajszolunk elérhetetlen jókat.

— Ez jelöli ki helyünket a földi életben, megszerzi számunkra az Isten fiainak szabadságát és mélységes nyugalmat teremt lelkűnkben.

— A keresztény emberben az tartja a lelket, hogy az Istentől rábocsátott próba, félelem, szenvedés és szomorúság után mégis a célbaérés öröme következik.

— De a keresztény remény e gyümölcseit az egyén és a haza számára csak akkor tudjuk biztosítani, ha az ember és a nemzet a maga részéről is megtesz mindent, hogy a remény Ígéreteire méltóvá legyen — folytatja a főpásztori szózat.

— A nagybőjti idő alatt — mondja szózatában befejezésül a bíboros-hercegprímás —, mikor Krisztus szenvedését szemléljük, ne feledjük, hogy az élet nehézségeit semmi körülmények között sem kerülhetjük el.

— Aki a földi paradicsomról álmodik, előbb-utóbb rájön arra, hogy tévedett. Csak az a választás áll előttünk, hogy a kislelküség emberhez méltatlan lelkülete nyomorítson-e, az önző önmagunkra gondolás tegyen-e terméketlenné és elviselhetetlenné, a könnyelmű vakmerőség fosszon-e ki mindenből, vagy az isteni alapon épülő remény tegyen oly erőssé, hogy ne szégyenüljünk meg mindörökké.

— Mi mindannyian nagyra értékeljük egyéni életünket, nemzeti létünket, és maradandóságot kívánunk számára.

— Ne féljünk tehát a küzködés megpróbáltatásaitól, vállaljuk a ránk váró kikerülhetetlen áldozatokat és kérjük Isten atyai támogatását. így fogjuk legjobban a keresztény reményt munkálni és lelkünket az előttünk álló nehézségek elviselésére felvértezni.

Kisgyűlés és közigazgatási gyűlés a vármegyénél

Esztergom vármegye törvényhatósági kisgyűlése és közigazgatási bizottsága kedden délelőtt dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnöklésével rendes havi gyűlést tartott,

A kisgyűlés folyó ügyekkel foglalkozott, a közigazgatási bizottság pedig meghallgatta a különböző havi jelentéseket.

A havi beszámolók közül különös érdeklődés várta dr. Beér Gyula alispánhelyettes havi jelentését. Az alispánhelyettes részletesen beszámolt a vármegye közellátási helyzetéről és rávilágított azokra a problémákra, amelyekkel a közellátás ügyét intéző hatósági szerveknek meg kell küzdeniük.

A zsirellátás terén külön feladatot jelent a sertéshizlalás kérdése. A főnehézséget e téren a takarmány kérdése jelenti. A lábbeli hiány terén is sok feladat mutatkozik. Külön kiemelte az alispáni jelentés, hogy a lábbeli ellátás terén jelentkező nehézségek egyik áldatlan következménye az elemi iskolában mutatkozó és a lábbeli hiánynak tulajdonítható gyakori iskolamulasztás.

A közigazgatás menetében feltűnő jelenség a nagy munkaerő hiány. Ez egyébként országos probléma. A párkányi járásban pl. — emelte ki az alispáni jelentés — 5 községben nincs segédjegyző és ezekre a helyekre alkalmas kisegítő munkaerő sem jelentkezik. A munkaerőhiánynak súlyos következménye az, hogy a vezető jegyző legnagyobb igyek- vése ellenére sem képes megbirkózni a feltornyosuló problémákkal és feladatokkal.

Az elmúlt hónapban külön feladatot jelentett a közigazgatás számára a kör- mányredelettel előírt mező- és állatgazdaság statisztikai összeírása.

Az alispáni jelentés beszámolt ezután a különböző községekben megtartott mezőgazdasági tanfolyamokról, melyeknek záróvizsgáján az alispánhelyettes is több ízben megjelent.

Borz Lajos kir. tanfelügyelő havi jelentésében beszámolt arról, hogy a tanítás menetében súlyos akadályokat jelentett az elmúlt hó folyamán majdnem mindenütt jelentkező tüzelőhiány. Ennek tulajdonítható az, hogy a folyó iskolaévnek tanulmányi eredménye messze elmarad a ^mult évihez képest.

Kitünően sikerült a KAL0T ifjak szinielőadásaj

Az elmúlt vasárnap, f. hó 8-án, a Szentgyörgymezői Kát. Olvasókör nagytermét zsúfolásig megtöltő közönségnek igazán nagy élményben volt része.

A szentgyörgymezői KÁLÓT egyesület — a katolikus földmíves ifjúság országos mozgalmának ez az egyik nagyszerű hajtása — a népművelési előadások sorozatában előadta Lukács István ; „Hetedik szentség" c. kitűnő 3 felvoná- sos népszínművét.

Nem az első előadás ez Szentgyörgy- mezőn Lukács István műveiből. Már több darabot előadtak az Olvasókörben a kitűnő szerzőtől. Ez a darab méltán sorakozik a többiek mellé. ,,Az Ur keze" él emlékezetünkben a legélénkebben, annak volt olyan átütő sikere, mint most a „Hetedik szentség'-nek.

Valóságos Katolikus Akciós munka ez tanít. A legmegkapóbb jelenetek váltják a színmű. Előnye az, hogy szórakoztatva egymást benne s az irányszíndarabok közül ez a tulajdonsága magasan kiemeli Lukácsnak ezt a színművét is. Hol önfeledten kacag a közönség, hol meg könnyek csillannak meg a szemekben és ezeken át tisztul a lélek, születik egy- egy olyan érzés, vagy gondolat, melyet nem tud a közönség elfeledni, magával viszi otthonába, ki az életbe. Úgy érzi, mintha nem színelőadásról, hanem templomból menne haza és szinte elhallgatná sokáig, újra, meg újra.

A hercegprímás nagybőjti szózata híveihez