Esztergom és Vidéke, 1941

1941-12-24 / 103.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 Hllér, Előfizetési ár 1 Kora : í pengő 10 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Egyiptom megszakította a diplo­máciai viszonyt Magyarországgal — Kossuth-szobát rendeznek be a par­lamenti múzeumban. — Albrecht fő­herceg fakitermelését a Slavonia Rt. vette meg kétmillió pengőért. — KÜLFÖLD Az angolok elfoglalták a csendes­óceáni portugál Timor szigetet. — Hongkong angol kikötő fölött japán zászló leng. — Hadüzenettel fenye­geti Anglia Sziámot. -— Változások lesznek a távolkeleti angol katonai parancsnokságokban. — 57 milliárd­ra emelkedtek az Egyesült-Államok adósságai. — Hongkong kormány­zója elmenekült a városból. — An­golellenes tüntetések voltak Portu­gáliában. — Arab nacionalisták le­vegőbe röpítettek egy vonatot. — Heves összecsapás volt a portugál miniszterelnök és az angol nagykö­vet között. — Mozart bélyegek jöt­tek forgalomba Németországban. — Krakkóban Visztula-kikötő épül. ­Röntgen-kocsik vannak a német va­sutak szolgálatában. — 65 éves a berlini csőposta. — Pisztrángokat telepítenek a Keleti-tengerbe. — Né­met vetőmagvakat kapott Francia­ország. — Baleset ellen biztosítanak minden munkást. — A megszállt Franciaországban az amerikai új­ságírókat letartóztatták. — A világ lakosságának már csak 10 százaléka semleges. — Elárverezték Rotachild báró hires párisi versenyistállóját. — Már Portugáliában is adagolják a benzint. -- Nagykövetséget akar fel­állítani az Egyesült-Államok Vati­kánban. — Bevezették a kötelező munkaszolgálatot Szerbiában. —Be­vezették az adózást a Monaco her­cegségben. — Három évre emelték a katonai szolgálati időt Törökor­szágban. — Roosevelt rendkívüli telj­hatalmat kapott a háború tartamára. — Népgyűlések vannak Szerbiában a kommunizmus ellen. — A japá­nok már kevés ellenállásra akadtak a Fülöp-szigeteken. — Menesztették az amarikai flotta főparancsnokát. — Hatszáz amerikai repülőgép pusz­tult el eddig. — Csehországot vég­leg a német birodalomhoz csatolták. — Argentínában tilos Rooseveltet ünnepelni. — Spanyolország ki­mondta újbóli semlegességét. — A japánok partraszáltak Uj-Guineában. — Hadbíróság elé állítottak két le­váltott amerikai tábornokot. — Ar­gentínában betiltottak minden bal­oldali megmozdulást. — Helyreállt Szerbiában a vasúti forgalom. — India lakosságának 88 százaléka nem tud írni és olvasni. — Japán eltö­rölte a Távol-Kelet kifejezést, mert Anglia nem a világ közepe. — A svájci egyetemi hallgatók követelik az antikommiternhez való csatlako­zást. — Japán megtámadását kö­veteli a Szovjet Angliától és Ameri­kától. — Japánoknak dolgoznak már borneoi olajkutak. — Tízéves se­gélynyújtási szerződést kötött Sziám Japánnal. — Penang elfoglalása biz­tosítja Japán csendesoceáni uralmát (Háborús karácsony ... A betlehemi jászol felett az is­teni derűt, nyugalmat és békét su­gárzó szelíd gyertyafények ez év­ben is kigyulladnak. Nem égnek ugyan olyan fényesen, mint más­kor, nem sugároznak annyi szere­tetet és melegséget, mint más évek karácsonyán, de égnek s fényüket a háború vihara sem tudja telje­sen kioltani. Más fényekhez szokott mosta­nában az emberi szem, de a tűz­vészek orgiáiban is fel tud villanni a szemérmes karácsonyi fény. Nem tudja elnyelni a világot bebo­rító lángtenger, mert itt megdől a fizika törvénye, mert itt az erő­sebb fény nem szívja magába a gyengébbet, mert itt a sötétség nem öli meg az árnyékot. Nem. Ez a fény nem esik emberi törvények alá. Messzi idegenből jött s hiába akarjuk behunyni előtte szemünket, ott vibrál az agyunkban, égeti a szívünket s ezernyi miért meggondolásának keresésébe hajszol. Az emberek milliói indulnak harcba egymás ellen. Az emberi ész, az emberi kultúra ezernyi csodás vívmánya támogatja heroi­kus küzdelmünket s az, amiről ed­dig azt hittük, hogy a kultúra dia­dala, kiderül, hogy csupán a kul­túra raffinált technikájú sírásója. Miért ? Eszmék öltöznek állig és talpig vasba, nem ismernek, mert nem akarnak ismerni áthidaló megol­dást. Itt mindenki előtt csak ham­leti kérdésnek van létjogosultsá­ga : lenni vagy nem lenni. Miért ? Ebben a szörnyű birkózásban, ebben a vad tusában baráttá lesz a tűz és a víz, meggyűlöli egymást az apa és a fiú, a testvér és a testvér. Miért ? A jóakaratot s békés szándékot Karácsonyt ssoltáü A fvíagasságbelí szent, aki megígérte. Szentek, próféták, akik jövendölték és a paMackák, kik epedve vatták, IMegsEentült a föld, meet fényre gyúlt a sötét Szent az idők méhe, mely e napot saülte, Áldott az a bat»mat, mely e napon hullott, Áldott az a bajnál, mely e napra viuvadt, Áldott, szent a Szűz, kí JHékí tzivet gyújtott. Áldott az a barlang, abol megszületett, Áldott, szent az a perc, melyben tnlágra jött, Áldott, szent a jászol, bol szent teste píbent, Áldott a nemzet, mely imádta s látta öt. Áldott a csillag, mely bírdeté, bogy eljött, fiozzá vezeté a vásztov a királyokat, jvtely ott ragyog ma ís égi fényt átasztva, és bódoIní bfoj'a embermíllíókat. Áldott minden ember, akit szivébe záv, Szevszev áldottak, akik benne bís^nek, égi ajándék ő, mennyet bos azoknak: Akik hozzá égő, tiszta szivet visznek, Buchnerné Nyárasdy Ilona. mérgezett nyílként fogadják az emberek, Veremásóknak látják a híd építőket. Világforradalmasttó eszméknek jámbor filiszterek lesznek harcias kardforgatói. Is­tentelenségért imádkoznak az is­tenesek. Miért ? Madách elkeseredett és meg­csömörlött Ádámjaiként állanánk ennek az apokaliptikus színjáték­nak a szélén, ha a lángtengeren s vérözönön keresztül nem láthat­nánk a betlehemi csillagfényben feltűnő isteni Gondviselést. Az emberiség, mint rozsdás acél kerül a nemesítő kohóba. Folyik az átalakulás, az átformálódás s ebből a metamorfózisból tatán újabb ezer évre kialakul az embe­riségnek szebb és boldogabb arcu­lata. Legalább is ezt mutatják a ka­rácsonyesti csendben felcsillanó gyertyafények és gondolatok. / A szeretet nem tud kihalni szí­veinkből sohasem. A háború a sze­retetnek, az egymásért való élés­nek, a nemes jótékonyságnak any­nyi ezer példáját mutathatja fel, hogy azok formáló ereje s jóté­kony hatása a jövendő embertípu­sának kialakulására késégtelen. A közös veszély, a közös gond közelebb hozza egymáshoz az em­bereket. Megtanulják egymást megismerni s megbecsülni. Kiala­kult a felsőbbrendű kollektív ér­zület s rájöttek arra, hogy ebben a közösségben kicsinynek és nagy­nak, gazdagnak és szegénynek egyformán helye van. A magasabbrendű gondolkozás­nak kialakulása hozta magával a szociális érzésnek azt a nagy ki­teljesedését, amelynek konkrét eredményei előtt a legádázabb ta­gadóknak is meg kell hajolniok. Az önzés kora után az áldozat­készségnek, a hősies elhatározá­soknak példáin lelkesedhetünk l fel. Ki tudtunk végre vetkőzni a materializmus megalázó bilincse /jí­bőt s látunk magunk előtt oly jan eszményeket, amelyekért érdet nes élni s meghalni. Igy egészen nagy területeket járhatnánk be gondolatban, ahol az igazi emberi értékeknek ezer­nyi drágaköve kristályosodott ki az átalakulás tűzvészében. Küzd, szenved az emberiség, de ha a betlehemi jászol mellől néz­zük a küzdelmet, nem tagadhat­juk meg az optimizmust, amelyet az isteni Gondviselés sugároz fe­lénk. Jobban érezzük a szeretetet és a lélek békéjét, (dr.)

Next

/
Thumbnails
Contents