Esztergom és Vidéke, 1941

1941-10-18 / 84.szám

HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 84. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. OKTÓBER HÓ 18 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 Hóra : 1 pengő 20 fillér, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A románok az erdélyi birtokíve­ket csomagolásra használták fel. — Repülőgépen szállítanak haza a harc­térről sebesült honvédeket. — Be­tiltották Echardt Tibor makói napi­lapját. — 1100 hold földet osztot­tak ki Zenta környékén. — Meg­kezdték a hortobágyi rizs aratását. — Kecskeméten kétkilós szőlőfürtök is termettek. — A főváros négymil­lió pengőt fordít kislakásépítkezésre. KÜLFÖLD 1200 kilométeres fronton folyik a harc Moszkváért. — Anglia csak tavaszra igért segítséget Sztálinnak. — Németország új torpedórepülő­gépeket vetett harcba Anglia ellen. — Németbarát cseh szerkesztőket mérgeztek meg Prágában. — Több kommunista vezért ítéltek halálra és kényszermunkára Parisban. — Moszkvából eltávolították az asszo­nyokat és gyermekeket. — A szov­jet csapatok új állásokba vonulnak vissza. — Szünetel a munka a Do­nec medence hadiüzemeiben. — Az angol munkásság küldöttséget me­nesztett Moszkvába. — Angol tá madás készül Libia ellen. — Török­ország élelmiszert küldött Görögor­szágnak, — Lezuhant és szörnyet halt a hollandindiai hadsereg főpa­rancsnoka. — Lenin holttestét el­szállították Moszkvából. — Az an­gol kormány szigorította a rádió­leadásokat. — Nagyszabású élelmi­szerjegy lopás történt Parisban. — Amerikát kérte Anglia, hogy va suti anyagot adjon Perzsiának. — Húszezer fontot tűztek ki a meg­szökött jeruzsálemi főmufti fejére. 380 ezerre emelkedett a legutóbbi nagy ütközetben elfogott bolseóikiek száma. — Asszonyokat és gyerme­keket is harcbadob a szovjet. — Amerika megerősíti Alaszka félszi­getet. — Perzsiából visszavonják a szovjet csapatokat. — Nincs fegy­ver a szovjet polgárok kiképzésé­hez. — Megengedte az új panamai elnök a hajók felfegyverzését. — A donecmenti szovjet iparüzemek ke­letre költözködnek. — Az angol rá­dióleadásokat ismeretlen helyről ze várják. — Moszkvától már csak 100 kilométerre vannak a német csapa­tok. — A szövetségesek kezébe ke­rült az Azovi-tenger partja, — 10 millió ember a szovjet eddigi em­bervesztesége. — Románia Francia­országtól várja feltámadását. — Gő­ring német birodalmi marsall uno­kaöccse hősi halált halt. — Ame­rika megtiltotta a kivitelt Finnor­szágba. — Prága két negyedében be kellett szolgáltatni a rádiókat —- Kazánba vagy Tifliszbe költözik a szovjetkormány. — Odesszába be­vonultak az olasz és román csapa­tok. — Moszkva főbb útvonalait a vörösök aláaknázták, — Degautista központot fedeztek fel Franciaor­szágban. — Szovjetnek szánt repü­lőgépeket foglaltak le Amerikában. — Ukrajna egyik tartományában ro­mán kormányzót neveztek ki és ro­mán iskolákat állítanak fel. — A japán kormány lemondott. — Por­tugál küldöttség utazott Németor­szágba. — Moszkva külső védelmi vonalán folyik már a harc. — Csak néhány száz angol katona érkezett Archangelszkbe. El a kezekkel ! Világtörténelmi jelentőségű har­cot vív Európa s benne a magyar nemzet a bolsevizmus szennyes, véres áradatával. Harcot, mely az egyéni életért, a gondolatért, a val­lásszabadságért, a családi tűzhely melegéért, d polgáriasság meg­mentéséért folyik. Amikor ez a harc nagy szövetségeseink olda­lán a biztos győzelem tudatában tombol, amikor a magyar honvéd­ség távol az ország határaitól új, dicsőséges lapokkal gazdagítja tör­ténelmünket, idehaza teljes egy­ségben, fegyelmezetten, osztatlan bizalommal kiséri az egész nem­zet hivatott vezetőinek munkássá­gát, akiknek egyedül van alkot­mányos joguk arra, hogy az or­szág kormányrúdját kézbentart­sák és irányítsák. Abban a teljes lelki egységben, amely az egész világot áthatja, mélységes megdöbbenést keltett a hir, hogy akadtak az ország ha­táraitól távol élő magyarok, akik a kormány és a nemzeti közvé­lemény által egyedül helyesnek tartott külpolitikai irány kereszte­zésére és hátbatámadására tétek kísérletet. És tették ezt külföldön, sok ezer kilométer messzeségben, teljes tájékozatlanságban a hazai viszonyokról. A csoport élén, amely cselekedetével a nyilvánosság elé lépett, Echardt Tibor áll. Az a kö­rülmény, hogy olyan politikus vál­lalkozott erre a szerepre, aki elő­kelő tagja volt a magyar parla­mentnek, hosszú ideig harcosa a magyar jobboldaliság és öncélú­ság gondolatának, még sötétebb árnyékot vet az egész kísérletre. Mert ez a módszer és ez* a gon­dolatvilág ugyanaz, ami a legsö­tétebb forradalmároké, az októb­ristáké volt. Hátborzongató emlé­keket idéznek fel a magyar em­berek millióinak lelkében az ilyen cselekvések, amelyeknek árnyékát sem engedhetjük magunk közé fér­kőzni. A magyar közvélemény osztat­lan felháborodással fogadta Eck­hardték kiáltványának híréts párt­különbség nélkül, egyhangúan mondott fölötte súlyosan marasz­taló ítéletet. És amilyen mélysé­ges volt a felháborodás, éppen olyan egyértelmű a helyeslés is a kormány ama határozata fölött, amely Eckhardt Tibort és társait magyar állampolgárságuktól meg­fosztotta. Akik ilyen cselekedetekre ragadtatják magukat, azok lélek­ben már elszakadtak már a nem­zettől. Nincs joguk tehát arra, hogy a magyar állampolgárság büszke öntudatát viseljék és hir­dessék. A nemzet hivatalos vezetői és közvéleménye egyhangúan Ítéltek ebben az ügyben s az ítélet azt mondja: el a kezekkel! Magyar­ország külpolitikáját sohasem fog­ják kivülrőt irányítani, mert ezt a nemzet egységes akarata, egy év­ezred tanulságai alapján egyértel­műen szabja meg. Közlefeedésügyek a kisgyűlés előtt Vármegyénk törvényhatósági kis­gyűiése és közigazgatási bizottsága dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnöklete alatt az elmúlt hét keddjén tartotta meg rendes havi ülését. A napirend tárgyalása előtt vitéz Szivós-Waldvogei József a kisgyű­lés egyhangú helyeslése közben foglalkozott Eckhardt Tibor és társai közismert ügyével. Mély megbot­ránkozással számolt be a nemzet elleni súlyos támadásról és indít­ványozta, hogy a vármegye fordul­jon feliratilag a kormányhoz, bélye gezze meg a hazaáruló 'magatartást s fejezze ki, hogy a nemzet a kormány külpolitikájával mindenben azonosítja magát és készségesen teszi magáévá a sorsdöntő időben hozott elhatározásait. A kisgyűlés vitéz Szivós-Wald­vogel József indítványát egyhangúan eifogadta. A tárgysorozat egyik konkrét ügyének tárgyalása kapcsán Gróh József dr. kiemeite a vármegye vezetőségének előrelátó intézkedéseit, amelyekkel levezeti azokat a fele­lőtlenül és mesterségesen szított ellentéteket, amelyek különösen az újabb időkben mutatkoznak a köz­ségek és az egyházak között. Vitéz Szivós-Waldvogei József hasonló vonatkozásban szólalt feí s kívánta, hogy a felelőtlen bujto­gatókat minél előbb nyomozzák ki. A közigazgatási bizottság a szo­kásos havi beszámolókkal foglalko­zott. Haiczl Kálmán a vármegyei lótenyésztés erős hanyatlását tette szóvá, aminek főleg . az az oka, hogy a kincstár a felmerülő nagy­számú esetben a kártalanítás kér­désénél még mindig a régi alacso­nyabb árakat veszi alapul. Indítványára a közigazgatási bi­zottság elhatározta, hogy felirattal fordul a honvédelmi miniszterhez a lóárak megfelelő rendezése érde­keben. A közigazgatási bizottság külön­böző közlekedésügyi kérdésekkei is foglalkozott és elhatározta, hogy kérni fogja az illetékeseket arra hogy Budapestről 2"50-kor induló vonatot ne csak Dorogig, hanem Esztergomig is járassák, ami nem­csak a Budapestről utazó közönség érdekében, hanem a dorogi bánya­munkások szempontjából is első­rendű fontosságú lenne, továbbá, hogy az Almásfüzitő felé a 13.14 kor induló vonatot 14 órakor in­dítsák, hogy azt az iskolásgyerme­kek is elérhessék. A közigazgatási bizottság ezután különböző folyóügyekkel foglalko­zott. A városi költségvetésről ív. A költségvetés negyedik csoportja : a szegényügy és népjólét. A kiadási tételek : szegénysegélyezés 8.700 P (4.000 P), a szegényház 16.872 P (15.504 P), szegény betegek gyógyszerel­látása 2.500 P, anya- és csecsemővéde­lem 753 P (703 P), Napközi Otthon 1.358 P (1.286 P), Csernoch-alapítvány 1.200 P (900 P). Nagyobb eltérés, — mint látjuk — a szegénysegélyezésnél mutatkozik. Ennek az okozója az volt, hogy megszűnt az In­ségalap s így a keresetképtelen szegények támogatásáról a költségvetés keretében kellett gondoskodni. Ennek a csoportnak a következő bevé­telei vannak : adományok 50 P, hagyo­mányok 94 P, alapítványok kamatai 210 P, szegényházban ápoltak után megtérí­tés 1.986 P (1.650 P), kihágási büntetés­pénzek 2.000 P (1.400 P), segélymegtérí­tések 120 P, O. B. alaptérítménye 1.500 P (1.000 P), bírságok 50 P. A következő közélelmezési csoport ki­adásai a következőképpen oszlanak meg : élelmiszervizsgálati költségek 50 P, köz­vágóhíd 11.936 P (11.400 P), a kötött élelmiszergazdálkodás térítménye 8.200 P, hatósági hússzék 600 P, piacterek 3.977 P. Ennek a csoportnak bevételei pedig : vágóhídi díjak 8.000 P (6.000), állator­vosi szemledíjak 14.000 P (11.000 P), té­rítmény 8.200 P, a hatósági hússzék üze­mi bevétele 600 P, helypénz 11.000 P (11.000 P). A közvágóhiddal kapcsolatos jövedel­meket az elmúlt évek eredményei alap­ján lehetett emelni. A költségvetés hatodik csoportja a vá­rosépítést, utcák terek, járdák gondozá­sára vonatkozó adatokat tartalmazza. Az Idegenforgalmi Hivatal összes kia­dása 3.416 P (3.284 P), ebből a személyi járandóság 1,416 P (1,284 P), a dologi kiadás 2.000 P (2,000 P). Az Idegenforgalmi Hivatal bevétele 1.200 P). A sétányok és faültetvények kiadásai : személyi járandóságok 4.167 P (3.092 P), dologi kiadások 14.000 P (10.000 P), a Sétahelyszépítő Egyesület támogatása 200 P. A dologi kiadásoknál a 4.000 P-ős emelkedést az általános anyagdráguláson kívül az a körülmény okozza, hogy a me­legháznál különböző javításokat kellett eszközölni. Az utak, műtárgyak kiadásai 99,964 P, (90.964 P), közdűlő utak 13.176 P (8.204 P), utíhenger fenntartása 1.000 P. Változás a tavalyi adatokhoz viszo­nyítva az, hogy lemaradtak a kőbánya és kőzúzó üzemi kiadásai, amelyek össze­sen 1.500 P-t tettek ki. Az ínség Alap megszüntetése folytán ezeket a kiadáso­kat üzemszerűen a vagyonigazgatásnál számolták el. Lényegesebb emelkedés mutatkozik az útépítésnél és az utak karbantartásánál. A főok itt is az általános anyagdrágulás. Ennek a fejezetnek bevételei : kövezet­vám kártalanítás 64.600 P (64.600 P), jár­daburkolásí járulék után kamattérítés 420 P, területhasználati díjak 2.100 P (2,000 P), államsegély 7.500 P (7.500 P), közmunkaváltság 1.625 P, bérhengerelés 100 P. Az árvédelmi fejezet személyi kiadá­sai 1.935 P (7.797 P), a dologi kiadások 2.700 P, az utcák és a terek tisztításá­nál a személyi járandóságok 16.380 P (14.600 P), a fuvarköltségek és a locsoló­autó fenntartása 18.000 P (14.700 P), vízfogyasztás 7.615 P, szerszámok és tisz­títószerek pótlása 800 P, rendkívüli sep­rés, hó és iszap eltakarítása 300 P, az OTI díjak 850 P. Ennek a fejezetnek a bevétele térít­mény címén 200 P. A közvilágítás fejezetének összes bevé­tele 28.750 P, ebből 28.250 P esik a köz­világítási áramfogyasztásra, 500 P pedig a hálózat bővítésére, A villamosmű üzemétől bevétel 28.250 pengő. (Folytatjuk,)

Next

/
Thumbnails
Contents