Esztergom és Vidéke, 1941

1941-08-30 / 70.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A Délvidéken is életbeléptek a magyar pénzügyi jog szabályai. — Kétszáz személyes munkásüdülőt építtet az OTI Kárpátalján. — fiatszáz biharmegyei munkás ment Németországba. — Udvarhely megyéből kitiltották a zsidó marhakereskedőket. — Budapesten a lakások 10 százalékában nincs konyha és 68 százalékában nincs fürdőszoba. — Muzeumot létesít Pestvármegye. — Szeged bevezeti a kerékpáradót. — Két új kórházat épít Pestvármegye. — Emelkedett Budapesten a születések és házasságkötések száma. — Nagyszalonta visszaperli elkótyavetyélt birtokait. — 32.000 liter barackpálinkát kap Belgium a kecskeméti városi szeszfőzdétől. — Gazdasági akadémiát kap Szabadka. — Tizezer családot telepítenek le a művelhetővé tett alföldi pusztaságokon. KÜLFÖLD A német diáklányok egy évben egymillió munkaórát dolgoztak. — Izlandot erősítik az amerikaiak. — Az aradi cenzúra elégeti a szabálytalan leveleket. — Törökország nagyszabású intézkedéseket tett a szovjet határon. — Polgári védősereget szerveznek Oroszországban. — Az elkobzott német és olasz hajókat Amferika Angila rendelkezésére bocsátotta. — Feloszlatták Belgiumban a szabadkőmíves páholyokat. — Merényletet követtek el Parisban Laval és Déat ellen. — Az angolok Törökországba is be akarnának vonulni. — Horvátországban a kivégzéseket ezentúl agyonlövéssel hajtják végre. — Palesztina zsidósága táviratban kitartásra buzdította Sztálint. — A lefoglalt nagy Rotschildvagyont a francia nép szolgálatába állították. — Ötvenéves életkorig munkaszolgálatra kötelezik a zsidókat Romániában. — Fehér karszalagot kell viselniök a galíciai zsidóknak. — Harcba indul Portugália is a bolsevizmus ellen. — Tizenöt szovjet ágyúnaszád pusztult el a Dnyeper alsó folyásánál. — Parisban kihirdették a merényletek ellen a túszrendszert. — 1202 nyelvre fordították le eddig a bibliát. — A nápolyi királyi kastély parkját zöldségeskertté alakítják át. — A perzsa olajvidékre légiúton is szállítanak csapatokat az angolok. — Kommunista összeesküvést fedeztek fel Parisban. — Amerika veszélyezteti Japán viziútjat. — A török kikötőket szigorú készültségbe helyezték. — Olasz csapaterősítések érkeztek Dalmáciába. — Lemondott az iráni kormány. — Lángokban áll Tallin, Észtország fővárosa. — Anglia ultimátumot intézett Francia-Szomáliához, hogy csatlakozzon. — 200.000 belga munkás dolgozik a német Rhurvidéken. — Ellenőrzi az amerikai kormány a vladivosztokl szállítást. — Három irányban nyomulnak előre Iránban az angolok. — Olaszországból tilos burgonyát kivinni. — Tilos az amerikai film Japánban. — Az ausztráliai munkáspárt a kormány lemondását követeli, — Szabadlábra helyezték a Chiliében letartóztatott német állampolgárokat. — Irán új kormánya megszüntette az ellenállást. — Általános tilalmat rendeltel Amerika a hadianyagokra. — Franciaországban minden tettenért kommunistát vizsgálat nélkül kivégeznek. — A román király látogatást tett az elfoglalt Kisenevben. — Elutasította Moszkva a japán tiltakozást és ragaszkodik a vladivosztoki út zavartalan használatához. DR. SÁNTHA JÓZSEF Gyászos, szomorú hírre ébredt Eszter- \ gom város közönsége f. hó 26-án, keddenl reggel. Pusztaszántói dr. Sántha Józsefi a szab. kir. város közigazgatási tanács-j noka 44 éves korában, hosszas szenvedés! után, a betegek szentségével megerősítve meghalt. A szomorú hír, amely egy tiszta, ne-; meslelkü embernek, mélyen vallásos,! példás életet élő, gerinces katolikus köz-? életi férfiúnak és a hivatalos város kiváló, buzgó és nagytudású főtisztviselőjének korai haláláról szólt, gyorsan terjedt el a városban és mindenütt őszinte, mély részvétet keltett. Előbb a gyászbaborult városházára, majd a megyeházára és katolikus középületekre kitűzték a fekete zászlót. Pusztaszántói dr. Sántha József a hontmegyei Kisgyarmaton született 1897. szept. 28-án, de méltán vallhatta magát esztergominak is, mert már kis gyermek korától itt élt, Esztergomban végezte elemi és középiskoláit és a bencésgimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol 1921-ben avatták az államtudományok doktorává. Közben egyéb tanulmányokat is végzett. Számos tudományos értekezést, közjogi és közigazgatási tanulmányt írt. Többek között megírta Esztergom vármegye és Esztergom megyei város tízéves történetének vázlatát, amely „Komárom és Esztergom megyék újjáépítése Trianon után" c. műben jelent meg. A világháború alatt 1915-től a 14. honvédgyalogezred kötelékében teljesített hosszabb ideig katonai szolgálatot. 1919. október 15-én mint közigazgatási gyakornok lépett Esztergom város szolgálatába, ahol a szerénymodorú, előzékeny, tartalmas és munkás fiatal tisztviselőt rövidesen mindenki megszerette és megbecsülte. 1921. június 22-én h. árvaszéki jegyző, még ez év dec. 1-én h, tanácsjegyző lett. 1923. májusában választották meg tanácsjegyzővé, majd 1924. októberében közigazgatási tanácsnokká. A rendkívüli idők folytán megnehezedett, felelősségteljes munkakörében mindenkor megállotta a helyét és gyenge, beteges szervezete dacára mindig igen sokat és alaposan dolgozott. Szinte az önfeláldozásig kötelességtudó lelke mindennél erősebb volt. Hosszú ideig vezette a város gazdasági ügyeit és az utóbbi időben sokat foglalkozott az iskolaügygyei is. Az ügyek alapos ismerője, okos megitélője, a város fáradhatatlanul szorgalmas lelkiismeretes főtisztviselője, a közgyűlések kiváló előadója volt dr. Sántha József, akinek az örök hazába távozásával alig pótolható ür maradt a városházán. A hivatalos város vesztesége kétségtelenül igen nagy. de nem kevésbé fájdalmas veszteség érte az esztergomi közéletet, hitbuzgalmi, kulturális és társadalmi egyesületeinket, amelyekben dr. Sántha József lelkes, fontos vezető szerepet vitt, Többek között tagja volt az Actio Catholí ca Esztergom- Főegyházmegyei Tanácsának és elnöke a hitbuzgalmi szakosztálynak, az Esztergom-Szent Anna Egyházközség világi elnöke volt. Haláláról Esztergom szab. kir. város közönsége és tisztikara, továbbá a Szent Anna Egyházközség külön gyászjelentést adott ki. Mi, akik kortársai voltunk, ismertük nemes, értékes egyéniségét és munkás ságát, fájdalmas részvéttel érezzük át ennek a sok jót igérő, derékban kettétört életnek tragikumát. Vigasztalásul szol gál mégis az a meggyőződésünk, hogy Isten rendelése szerint aránylag rövid földi élete ís elegendő volt arra, hogy itt városa, embertársai szeretetét és becsülését, odaát pedig az örök élet koronáját kiérdemelje. In Te, Domine, Speravi ! Hirdeti az oszlop, amely alatt teste pihenni fog. S valóban, ezt az életet magának választotta ki és megszépítette az Ur. Emlékét tisztán, szeretettel őrzi városa, amelynek munkáját, lelke gazdagságát áldozta. * Pusztaszántói dr. Sántha - Józsefet Esztergom városa saját halottjaként temette el. Szerdán a városháza nagytermében díszesen felravatalozták holttestét, Itt búcsúzhattak Tőle egész napon át a gyászoló barátok, tisztelők, ismerősök. Innen este a Szent Anna plébániatemplomba vitték a koporsót, ahol f. hó 28-án, csütörtökön reggel 9 órakor gyászmise volt lelkeüdvéért, amelyet dr. Drahos János érseki helytartó mondott. Mind a gyászmi'sén, mind pedig a temetési szertaratáson, amelyet szintén dr. Drahos János prelátus-kanonok, érseki helytartó végzett nagy papi segédlettel, nagyszámú gyászoló közönség vett részt. Dr. Késmárki Frey Vilmos főispán és Reviczky Elemér alispán vezetésével testületileg jelent meg Esztergom vármegye és Esztergom szab. kir. város tisztviselői kara, megjelent továbbá a székesfőkáptalan több tagja, vitéz Szívós-Waldvogel József és vitéz Borókay Rudolf ny. tábornokok, dr. Eggenhofer Bélával élén az orvosi kar, testületileg jelent meg a tanintézetek tanári és tanítói kara, a városi képviselőtestület és a Szent Anna Egyházközség is. I A temetési szertartás és a templomi; énekkar gyászdala után dr. Etter Jenő polgármester mélységes hatást keltett, szép beszéddel búcsúzott el dr. Sántha Józseftől Esztergom város tisztikara, közönsége és az egyesületek nevében. Jellemezte dr. Sántha József Krisztus szíve szerinti önfeláldozó, nemes, munkás egyéniségét, rámutatott arra a nagy veszteségre, amely Esztergom várost érte kiválóan képzett, buzgó és mindhalálig kötelességteljesítő főtisztviselőjének korai elmúlásával, méltatta lelkes közéleti munkásságát és különösen értékes katolikus közéleti tevékenységét. Amint a városnak nem volt egyetlen lényeges ügye sem, amelyben dr. Sántha József bölcs hozzáértéssel ós lelkes odaadással a város közönsége javára nem munkálkodott volna, úgy sohasem hiányzott az ő lelkes, meggyőződéses tevékenysége a katolikus közélet, hitélet és egyesületi élet munkaterületeiről és buzgóságával, tudásával mindenütt ott volt, ahol az esztergomi társadalomért vagy a katolikus ügyért tenni lehetett valamit. A Szent Anna Egyházközség nevében Kiffer József búcsúztatta el alapító és szervező elnökét, majd a virággal borított koporsó a szomorú gyászoló közönség hosszú sorainak kíséretében a Kossuth Lajos utcán át megindult a belvárosi temető felé. Megnyílik a gőzfürdő Mult év november 16-án egy cikk jelent meg e lap hasábjain, melyben bejelentette a cikkíró, hogy a gőzfürdő kazánja és csővezetékéi felmondták a szolgálatot. Annyira elhasználódtak, hogy tartani kellett valamelyes szerencsétlenségtől. Jelezte egyszersmind azt ís a cikkíró, hogy az anyagbeszerzési nehézségek, a munkabérek emelkedése és a pénzügyi helyzet nem engedik meg a gőzfürdő üzembehelyezését, annál is inkább, mert a gőzfürdő gyér látogatottsága miatt minden volt, csak nem gazdaságos. Legkevésbé sem nagyítunk, amikor azt állítjuk, hogy a gőzfürdőnek üzembehelyezése a varos közönségének igen széles rétegeiben bizonyos megdöbbenést váltott ki. Azokban a körökben, melyek a város idegenforgalmát, mint városi fontos érdeket, szívükön viselik, szintén aggodalmat váltott ki egy ilyen fontos, higiénikus intézmény megszűnése. Egyszerre tisztába jött mindenki azzal, hogy mind higiénikus, mind idegenforgalmi szempontból mit jelent az, ha egy 20.000 lakosú, ezrekre menő diákot magábafoglaló és igényes környéki város téli fürdőzés lehetősége nélkül marad. A fürdő hiánya annál inkább esett súlyosabban idegenforgalmunk mérlegserpenyőjébe, mert összesen csak két szállodánk van és csak hézagosan tudja kielégíteni a megszálló vendégek fürdési igényeit. Három nagy diákinternátus, a katonaság és a magánházakban elhelyezkedő idegenek teljesen nélkülözni voltak kénytelenek a téli fürdőzést s a gyógyító gőzt. Igy történt meg, hogy a „fürdőváros" ősztől nyárig fürdő nélkül maradt. Most, amikor hírét vettük, hogy ismét megnyílik az annyira hiányzó gőzfürdő, elmentünk a fürdőtulajdonos Takarékpénztár vezetőségéhez, ahol a következő információt nyertük. A fürdőtulajdonos Esztergomi Takarékpénztár R. T, igazgatósága engedett mind a város, mind a környék közönsége sürgető kérésének, elhatározta, hogy mintegy 20.000 pengős költséggel teljesen modernül berendezve, újból üzembe helyezi a gőzfürdőt. Midőn örömmel tudomásul vesszük a Takarékpénztár ezen áldozatkészségét, nem mulaszthatjuk el, hogy ne hívjuk fel a közönség figyelmét bizonyos körülményekre. Mint fenn megírtuk, a gőzfürdő a múltban a gyér látogatás miatt egyáltalán nem volt gazdaságos üzem. Az igazgatóság egyáltalán nem emeli a fürdődíjakat, annak dacára, hogy az üzemköltségek a mult évihez képest tetemesen emelkedtek. Méltán elvárhatja tehát a fürdőtulajdonos a fokozottabb látogatottságot, amikor ily nagy áldozatot hoz. A Takarékpénztár elvégre üzlet és üzleti alapon kell, hogy álljon és kell, hogy a befektetett tőke meghozza a tisztességes hasznot. Az igazgatóság felelősséggel tartozik a részvényesek befektetett tőkéjéért, annak őrzője s így nem lehet jóléti intézmény. Most már tisztán a város közönségén múlik, hogy üzemben maradhasson a gőzfürdő. Amennyire éreztük eme higiénikus intézmény hiányát és amennyi panasz hangzott el eme hiány miatt, olyan mértékben támogassuk ezt most. Fennmaradásához nagyban hozzájárulhatnak az interná.tusok ís, de elsősorban maga a nagyközönség. Meg kellett írnunk ezen sorokat, nem á Takarékpénztár, hanem városi érdekből és azon meggyőződésünkből, hogy hálásnak kell lennie a közönségnek, amikor nagy felelősséggel hozott az igazgatóság ily tekintélyes áldozatot. V. I. • "I Mi a Magyar Szociális Népmozgalom? Hét éve indult meg hazánkban egy mozgalom, mely zászlójára tűzte a magyar nép millióinak megváltását, a magyar éhezők, a magyar inségmunkások, a magyar dolgozók széles vonalainak felemelését emberhez méltóbb életre. Szegedről indult el ez a mozgalom, amint Szegedről indult el a második honfoglalás is a világháború, után. Szegeden, a magyar táj, a magyar élet szívében emelkedett magasra az a lobogó, amely után a megváltást-sóvárgók hatalmas tömege indult el Magyarország új honfoglalására. „Ránk virradt már az új világ ..." — dübörgött végig az induló