Esztergom és Vidéke, 1941

1941-08-30 / 70.szám

Szeged széles utcáin, benne forrott és fe­szült a magyar élet ércroppantó akarása, hullámai átcsaptak Szegeden, eljutottak a Tiszán, Dunán túlra, Budapestre, majd onnan minden magyar városba és kuny­hóba, mert vitték ajkukon e dalt azok­nak tömegei, akik a reformeszmékben önmagukra találtak. Jó pár évre rá Bu­dapesten a Tattersaal roppant acélvázai alatt 30.000 munkás jelenlétében hirdet­ték meg a Magyar Célt, az erkölcsi for­radalom programját. Ekkor ismerték meg országszerte az EMSzO-t. A Magyar Cél : a független Magyaror­szág, Az ország függetlenségének egy erős gazdasági rendszer acélvázán kell felépülnie, mert a haza boldogulása ezt kívánja. A magyar gazdasági élet megor­voslásához nem toldozás-foltozás vezet, hanem gyökeres gazdasági reform, amely a hivatásrendi gazdasággal érhető eí. Egyedül csak a hivatásrendi állam képes megbirkózni azzal a hatalmas feladattal, amely a magyar életre vár. A Magyar Cél követeli az egész magyar élet sürgős megreformálását : .. radikális földbirtok­reformot, családi bér- és adóreformot, igazságos jövededelemelosztást,, magyar családvédelmet a zsidó tőke hatalmának lerombolását stb,, már pedig nehézségek ilyen tömkelegének megoldásához, a. ré­gi, korhadt rendszernek eldobása és tel­jesen új államrendszernek : a hivatás­rendi államnak bevezetése szükséges. Az EMSzO egyik hivatásrendi frak­ciója lett a gyárban a Hivatásszervezet. A Hivatásszervezet ,Esztergombán is megalakult 1938 nyarán és egybefogva az egyik legnagyobb gyár munkásait, ha­tásos eredményeket mutatott fel. 1941 tavaszán az EMSzO, KALOT, Hi­vatásszervezet, a Prohászkások, hozzá az ifjúsági szervezetek, KIOE, DL és a KALÁSz kimondották az egyesülést, s a mozgalom neve ettől kezdve : Magyar Szociális Népmozgalom, Mivel pedig a magyar élet reformjából csak édes-kevés valósult meg, a Magyar Szociális Nép­mozgalom tovább folytatja harcát a hi­vatásrendi államért, a magyar gazdasági élet felszabadításáért, a magyar nép rab­szolgaságba hajtott millióinak megváltá­sáért ! » • • • • • • • • • Szolgálati jubileumi ünnepség Tatabányán Bensőséges keretek között ünnepelte a Magyar általános KoszenDanya Kesz­vénytarsasag tatabanyai banyaielepe vé­dőszent} éneK, bzent istvan Királynak napján a népházban 33 negyven, s 5u hu­szonötévi szolgalatot betöltő bányaal­kalmazott jubileumai, valamint 133 va­járképesítést nyert bányamunkásnak va­járra történt előléptetését ; s e ielemelő ünnepség során módot és alkalmat tálait arra is, hogy szeretett vezetőjét, Rehiing Konrád m, kir. banyaügyi tötanácsost a vállalat műszaki vezérigazgatójává tör­tént kinevezésekor üdvözölje, A tisztviselői, segédtisztviselőí és mű­szaki segédtiszti kar, az írnokok, felvi­gyázók, lövőmesterek stb. és a munká­sok képviselői a legnagyobb öröm hang­ján szólottak a kinevezésről, mert abban Tatabányának, az annyira nehéz és küz­delmes bányászmunkának megbecsülését is látták; amelyben nemcsak Rehiing Konrádnak a társulat szolgalatában vég­zett immár 45 éves munkásságát, Tata­bányának 25 év óta való vezetését, irá­nyítását, kétségkívül hatalmas szervezői erejét, műszaki tudását és megértő, szo­ciális gondoskodását, amellyel a vállalat alkalmazottainak sorsát szívén viselte, jutalmazta az igazgatóság, illetőleg jut­tatta az eddiginél is nagyobb működési térhez, hanem amely az összes dolgozók munkája feletti megelégedésnek és elis­merésnek is jele, A mai súlyos idők ál­tal megkövetelt felelősségérzettől átha­tott fogadalmat tettek, hogy félretéve minden széthúzást, hazájukat szerető, családjukért aggódó magyarokként — ha kell, lemondások árán is — tehetsé­gük, tudásuk legjavát fogják adni a haza, a vállalat és mindnyájuk javára. Kérték, társa meg őket jóindulatában, amelynek eddig is számtalan előnyét él­vezték, vezesse őket tovább ís a munka útján, s biztosították, hogy rájuk min­denkor, a legnehezebb helyzetekben is számíthat. Tassonyi Ernő miniszteri tanácsos, mint az ipari kormányzat képviselője, ugyancsak részt vet* az üdvözlésben, ki­fejezésre juttatva azt az elismerést, amellyel az ünnepelt eddigi eredményes munkája a legmagasabb helyeken talál­kozott, ahol most is a legteljesebb biza­lommal és a legszebb reményekkel néz­nek további tevékenysége felé. Rehiing Konrád válaszában hangsú­lyozta, hogy vállalta e kinevezéssel járó" munkatöbbletet abban a tudatban, hogy ,a társulat érdekében kifejtett munkájá­val a még előttük álló küzdelmes idők­ben a haza javát szolgálhatja. Összefo­gást kért mindenkitől, hogy a közös munka eredményes legyen, Rehiing Konrád köszöntésének befeje­zest;Kt;pp<;n a oanyaszaaiaraa eleneKeue a banyasznimnusi,!, maja sor Ktruit a jubiiansoK ünneplésére, A társulat neve­oen Kenling r^onraü műszaki vezérigaz­gató üdvözölte okét, kiemelve, hogy azt. istvan napja 19 év óta, amióta a társu­lat éppen az ő javaslatára Devezeue a nosszu szolgalattal biro munkasok jutal­mazását, a oanyaszmunka niegDecsulese­nek ünnepe lett, A jutalom, melyet a társulat au, ennek az elismerésnek kúiso jele es kitüntető emléke akar lenni, A vállalat mindig megadta a jót végzett municanak illő jutalmat, s a kormányzat is — amint ezt a munkasok maguk is ta­pasztalhatják — erre törekeüett. Jóaka­ratú támogatása, a bányavállalatok és a banyaszmunkassag ügyeivel loglaikozó egyéb tényezők komoly megértése és szorgalmazása folytan bekövetkezett a banyanyugbérek végleges és igen meg­nyugtató rendezése, s így a sok ev nehéz munka javai kiérdemelt nyugalom — a leftetoség határain belül — a megélhetés gondjaitól mentes pihenés lehet, A vá­jarvizsgat sikerrel léteitekhez fordulva,, őket ugyanoly szorgalmas és odaadó munkára buzdította, amilyent az idősebb jubilánsok eddig is példaadóan végez­,tek .Valamennyiük munkájára Isten ál­dását kérte, s a bányamunkánál annyira szükséges „jó szerencsét" kívánt, Tassonyi Ernő miniszteri tanácsos a kormány nevében üdvözölte a jubilánso­kat, Hangoztatta, hogy a mai nehéz vi­szonyok között fokozott szorgalomra, kötélességtudásra és a vezetőkbe vetett bizalomra van szükség, nehogy megis­métlődjenek a közelmúlt szomorú ese­ményei. A kormány szívén viseli a bá­nyamunkások sorsát, mindent elkövet, hogy semmiben hiányt ne szenvedjenek, s nehéz munkájuk jogos ellenértékét megkapják Ama reményének adott ki­fejezést, hogy a fiatalok, akik tulajdon­képpen csak most kezdik el a bánya­munkát és a negyedszázados szolgálatu­kat ünneplők, akik még erejük teljében vannak, egyaránt példaadóan meg fog­ják tenni kötelességüket a hazával, a vállalattal s önmagukkal szemben. A jutalmak a minisztérium és a társu­lat elismerő okleveleinek kiosztása után a jubilánsok egyike köszönte meg mind­nyájuk nevében a felejthetetlenül szép és felemelő ünneplést, amelyből látták, hogy érdemes volt dolgozniok, s a mun­kájukat ért megtiszteltetésből, valamint abból, hogy sorsukat mind a magas kor­mány, mind a társulat igazgatósága szí­vén viseli, erőt merítenek a további szor­galmas, becsületes munkához. Az ünnepség, amelyről a megjelentek nevében a bányaígazgatóság sürgönyileg köszöntötte dr. Varga József iparügyi minisztert, a himnusz hangjai mellett ért véget . A mosonmagyaróvári levente zenekar városunkban Vasárnap délután 6 óra tájban érkez­tek városunkba a mosonmagyaróvári le­ventezenekar tagjai, szamszerínt negy­venketten, vezetőjükkel : Paulusz Béla karnaggyal. Fogadásukra a hajóállomáson megje­lent az Idegenforgalmi Hivatal vezetősé­ge és szépszámú közönség, közöttük Paulusz Béla régi ismerősei, barátai és tisztelői. Megérkezésük után csendben a városba vonultak és itt, a Széchenyi-té­ren térzenével kedveskedtek Esztergom közönségének. Másnap a leventék megtekintették vá­rosunk nevezetességeit ; az ásatásokat, a kincstárt, kriptát, a múzeumokat stb, és este 6—7 óráig ismét térzenét adtak, ropogós magyar indulókat, fegyelmezett preciz előadásban. Közönségünk a zene­kar minden játékát lelkesen megtap­solta. Paulusz Béla mintegy negyven év előtt az esztergomi Kat Legényegylet általa alapított énekkarának volt karnagya. Agilis, buzgó tagja az egyesületnek. Még mindig élénk emlékezetünkben élnek a szép műsoros esték, amelyeknek ő volt a fáradhatatlan rendezője. Sok szép szín­darabot adtak elő az egylet műkedvelői vezetése alatt és igen nívósak voltak a népakadémiaí előadások ís, amelyek az ő idejében kezdődtek. Ezen estéknek műsorai még a mai viszonylatokhoz vi­szonyítva ís gazdag és művészi volt és ez estéknek fénypontja volt mindig Pau­lusz Béla művészi hegedű játéka. Kelle­mes modorával sok barátot és tisztelőt szerzett magának városunkban és ami­kor a 910-es évek táján elhagyta Eszter­gomot és Pozsonyligetfaluba költözött, sok fájdalommal váltunk el tőle, éreztük sokáig hiányát, A látogatás régi vágya völt Paulusz Bélának, aki boldogan emlékezik vissza az itt töltött szép időkre, a régi kedves Esztergomra. Szép és kedves jelenetek játszódtak le a hajóállomáson a foga­dás alkalmával, a térzenéken pedig az egyes szünetek között, amikor egy-egy ismerős, régi jóbarát köszöntötte Pau­lusz Bélát. Látszott, hogy Paulusz haza­jött. Rövid volt az idő neki is, nekünk is —• de egyformán kedves és felejthetetlen volt.. A zenekar tagjai a Diákszállóban szállottak meg és a Kat, Legényegylet­ben étkeztek. Hétfőn este 11 óra tájban szálltak haj óta és kedves emlékekkel el­telve tértek vissza Magyaróvárra. A de­rék leventéket bizonyára meghatotta az a meleg szeretet, amellyel az esztergo­miak karnagyukat körülvették, A ma­gyaróváriak látogatása sokáig felejthe­tetlen lesz nekik ís, nekünk is. iinnnHiHiiiniiiiiHiiiHi Szeptembertől csak kilenc cipőfajtát szabad készíteni A kormány a nyersbőrkészletek és az ország lábbelíellátása érdekében a hiva­talos lapban közzétett rendeletével kor­látozta a lábbeliek készítését és egyben felhatalmazta a közellátási minisztert, hogy szabályozza a készíthető lábbelifaj­tákat, A minisztérium rendelete értelmé­ben d, közellátási miniszter megszabhatja, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagból vagy félgyártmányból milyen fajtájú,, mi­lyen minőségű és milyen mennyiségű láb­belit szabad készíteni, A közellátási miniszter ugyancsak köz­zétett rendeletével megállapítja, hogy mi­lyen bőrtalpú lábbelik készíthetők,. A rendelet értelmében szeptember l-től kezdődően csak kilenc — a rendelet füg­gelékében részletesen ismertetett és az ott megállapított követelményeknek meg felelő — lábbelifajta készíthető. A köz­ellátási miniszter ugyancsak engedélyhez kötötte a nem bőrtalpú lábbeliek készíté­sét is. Október l-től kezdődően csak elő­zetes engedély alapján szabad fa-, gum­mí- és egyéb műtalpú lábbelit készíteni, A fenti rendelkezések figyelembevételé­vel készíthető lábbelik árának megállapí­tása most van folyamatban akként, hogy feltétlenül tartós lábbeliek jutányosán szerezhetők be, A rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a rendelettel rendszere­sített lábbelifajták (típusok) előzetes megrendelés alapján mérték szerint is készüljenek. Tekintetei arra, hogy a disznóbőrből készült lábbeli minél na­gyobb mértékű elterjedése fontos közér­dek, a közellátási miniszter rendelkezése nem vonatkozik a disznóbőr felhasználá­sával készült lábbelikre. A rendelkezése­két nem kell alkalmazni továbbá a testi fogyatkozásban szenvedők részére készü­lő különleges lábbeli készítésére, vala­mint csizmákra, bocskorokra és papu­csokra sem. Gondoskodás történt arról, hogy a kö­zeljövőben kellő mennyiségű, olcsó, nem bőrtalpú csizmát hozzanak forgalomba. Gondoskodtak arról is, hogy a lábbeli­fajták műszaki leírását és rajzát minden cípőíparos fillérekért szerezhesse meg. HÍREK Eljegyzés. Dajbukát Kató tanítónő és Laping Z. Miklós m. kir. posta­tiszt jegyesek (Szamosújvár—Buda­pest). Bánáti Buchner Antal 250. rádió­előadása. Ma, augusztus 30 án, szom­baton este 11'25-kor tizenhetedszer hangzik el a rádióban Bánáti Buch­ner Antal „Az anyai szív" c. műve, szövegét írta Szentpálóczy István, melyet a Vakok Homeros Énekkara Schnitzl Gusztáv karnagy vezénylé­sével ad elő. Ez a szerzőnek 250. előadása a rádióban. Házasság, Gábor Ágoston kántor­tanító és Sáska Erzsébet házasságot kötöttek. A Magyar Szociális Népmozga­lom EMözO-tagozata f. hó 31-én, vasárnap városunkba látogat Kis­pestről. A kékingesek —- mint mult vasárnap a budapestiek — a 11 óra 40 perces turistahajóval érkeznek. Adjon Isten! Olaszok látogatása Párkányban. A párkányi Napközi Otthont meg­tekintette a m. kir. belügyminiszté­rium és az országos szoc. intézmé­nyek vezetőinek kíséretében a Buda­pesten időző olasz tanulmányi út 12 résztvevője. Dr. v. Zsiga János járási főszolgabíró fogadta a vendé­gtket, kiknek tiszteletére a főispán, alispán és a törvényhatósági tiszti főorvos helyettese is megjelent. A vendégek és kíséretük a legnagyobb eliseréssel nyilatkoztak a Napközi Otthonról, melynek vezetését Wenesz Margit oki. óvónő látja el Nagy Istvánné gyógyszerész neje és a vm. szociális előadó irányítása mellett. Orvosi hir. Dr. Kiss Ernő fül-orr­gégeszakorvos nyári szabadságáról megérkezett és szakrendeléseit Széchenyi-tér 6. szám alatti ren­delőjében d. u. 3—5 között meg­kezdte. Beírás a bencés gimnáziumban szeptember 5-én és 6 án 8—12. Beírásra mindenki szülője vagy szál­lásadója kíséretében köteles meg­jelenni. Beírásnál 20 P fizetendő, a többi 85 P havi részletekben is fi­zethető. A beiratkozottaknak e na­pokon 8—12 osztályfőnöküknél is jelentkezniök kell. Az V. osztályba íratkozók szabadon választhatnak a görög és francia nyelv tanulása kö­zött. A magán- és különbözeti vizs­gálatok írásbeli része, valamint a javító vizsgálatok szeptember 4-én 9 órakor kezdődnek. Jelentkezni az igazgatói irodában keil. Szeptember 7-én 8 órakor szentmise, utána egy­házi ének. Szeptember 8-án Kis­boldogasszony napján 8 órakor Veni Sancte. Állatdíjazás a párkányi járás­ban. A párkányi járás fősz olg a bírája Magyarszőgyénben augusztus 31-én, vasárnap d e. 10 órakor állatdíja­zást rendez a 100 k. holdon aluli állattenyésztők saját nevelésű állat­jai részére. Bővebb adatokat a fal­ragaszok tartalmaznak. Érdeklődőket szívesen lát a rendezőség. A befratások a Városi Zeneisko­lában (Hősök tere) szeptember 6-án, szombaton d. e. 10—12, d. u. 4—6 és 7-én. vasárnap d. e. 10—12 kö­zött lesznek. A beíratásra az újon­nan beiratkozó kiskorú növendékek­nek szülő, vagy gyám kíséretében kell jelentkezni. Az újonnan beírat­kozóknál bemutatandó a születési anyakönyvi kivonat és ha már jár­tak máshol zeneiskolába, ugyanan­nak végbizonyítványa is. Beiratkozni lehet zongorára, hegedűre és énekre. Kellő számú jelentkezés esetén gor­donkát és fúvós hangszereket is ta­nítunk. Beíratási díj 5 pengő. A tan­díj az alsó és középtagozaton evi 150, a felső tagozaton 160 pengő. Az énektanszakon 160, illetve 180 pengő. A havi részletekben való fi­zetés meg van engedve. A tandíj az egész tanévre van megállapítva és annak megfizetése legalább arra a félévre, amelyre a növendék beirat­kozott, feltétlenül kötelező. Növen­dékeket havonkénti tanításra nem vállalunk. Az egy családból való több növendék beiratkozása, vala­mint két főtanszak tanulása esetén tandíjkedvezményt adunk. Úgyszin­tén szegénysorsú tehetséges és szor­galmas növendékek is tandíjkedvez­ményben részesülhetnek lepalább háromhónapi tanulás után. Vidékről bejáró növendékek kedvezményes vasúti jegy váltására jogosultak. A tanév szeptember 9-én kezdődik és bezárólag júniusig tart. Két félévből (szept. - január és febr.—június) áll. Egyéb felvilágosítást ad a tanítási napokon délutánonként a Zeneisko­lában az Igazgatóság. A Dorogi Zeneiskolában sze ptem­ber 6-án, szombaton lesznek a be­íratások. A beíratási és tanítási fel­tételek ugyanazok, mint az Eszter­gomi Városi Zeneiskolában. Az iskolai év kezdete az esz­tergomi érseki Boldog Margit leány­gimnáziumban. Szeptember 4-én 8 órakor írásbeli különbözeti és ma­gánvizsga; 5-én 8 órakor szóbeli magánvizsga és javítóvizsga; 6-án 10-től 12-ig pótbeírás. A beiratás­hoz szükséges okmányok: születési anyakönyvi kivonat, keresztlevél, iskolai bizonyítvány, újraoltási bi­zonyítvány. Szeptember 8-án fél 9-kor Veni Sancte. A tanítás 9-én kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents