Esztergom és Vidéke, 1941

1941-06-14 / 48.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. A kormányzó születésnapján Az egész magyar nemzet hódoló tisztelettel, szeretettel és a ragaszkodó tisztelet érzéseivel tekint ma vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója felé, 73-ik születésnapja alkalmából Sorsdöntő, nehéz időkben adta a Gondviselés Magyarországnak Horthy Miklóst, hogy a kegyetlen sors szörnyű megpróbáltatásai között vezesse ezt az országot a boldogulás útjára, visszavigye arra a pozícióra, mely őt értékeinél fogva megilleti a népek családjában. Minden magyar ismeri, tudja ennek a kálváriás, nagy magyar útnak minden egyes állomását. Mégis, lehetetlenség nem szólni róla, nem rágondolni és újból végigélni, végigérezni ennek a szörnyű erőfeszítésnek minden pillanatát, ennek az önmagunkért és az egész világrendjéért vívott két évtizedes harcnak minden régi és eljövendő fázisát. ' Nehéz harc ez. Nem most kezdődött és nincs befejezve. De vannak máris nagy sikerei, melyek visszahozták a Felvidék, Erdély és Délvidék egy részét, visszahozták Kárpátalját és megerősítették azt, amit nem lehetett ezelőtt sem megdönteni: a magyarság bizalmát sorsa jobbrafordulásában. Minderre gondolni kell ma, Horthy Miklós 73-ik születésnapján, akit a Gondviselés rendelt ennek a hazának, hogy harcot kezdjen érte, hogy a szétdúlt országcsonk romjaiból országot teremtsen, hogy az újból megalapított országban az élet fejlődését, vérkeringését megindítsa, hogy az éledő országot a megerősödés útján a gyarapodás stációihoz vezesse, hogy az országteremtés után elkezdje az új harcot, a harcok harcát: gyarapítani, növelni az országot, visszaszerezni a régi hazát. És egymásután jött vissza Csallóköz és Bácska drága kalásztengere, a Felvidék és Erdély egy részének fája, bányája, a Kárpátok ezeréves hegyláncának egyik drága darabja és a magyarok milliónyi visszatért serege. A harc nem most kezdődött és nincs befejezve. A kéz azonban, mely ennek a harcnak elindítója, vezetője, irányítója, a Gondviselés nagy kegyelmének hála, ugyan az: Horthy Miklós keze, aki ál lamfői bölcsességgel, népének izzó szeretetétől hevítve, de összehú zott szemek figyelő, mérlegelő te kintetével tartja a gyeplőt és vezeti ezt a népet a karcok útjain, a sikerek állomásain át új sikerek, új jobb, szebb és nekünk jár óbb magyar sorsok felé. A magyar sors sokszor volt ne héz, kemény és szinte tűrhetetlen. Mégis a sors minden keserű meg próbáitatásának ellenére is, ez az ország mindig lábraállt, mert ez a nemzet érzi feladatát, történelmi rendelését, érzi ezt a közös érdeket, mely a magyarság számára nemcsak feladatot, de megérdemelt, előkelő helyet is jelölt ki a népek társadalmában. Ez a nemzet mindig lábraállt, mert önakaratát megerősítette a Gondviselés gondos kegyelme, mely a nagy feladatok, a nagy megpróbáltatások idején vezért adott az országnak. Ma, Horthy Miklós kormányzó úr Őfőméltóságának 73. születésnapján a hódoló szeretet, a ragaszkodás és megbecsülő tisztelet érzéseivel tekint ez a nemzet a budai vár felé. Alázatos lélekkel kéri minden magyar szív Istennek áldását Horthy Miklósra, a kormányzóra, aki ennek a nemzetnek jobbsorsa érdekében a harcot megkezdette. Bízva a magyarság a Gondviselés isteni kegyelmében és sorsában, tántoríthatlan lélekkel kéri az Egek Urát ma, Horthy Miklós 73. születésnapján, engedje meg, hogy a kéz, mely a harcot megkezdette, az igaz magyar hazáért be is fejezze. Magyar Testvérek 1 A mult évi elemi csapások, a rossz termés, a visszatért keleti és erdélyi országrészek kif osztottsága és országgyarapító hadseregünk fokozott szükségletei folytán hazánk nagy területeit komoly inség fenyegeti. A nem szigorra és kényszerre, hanem inkább a közönség megértésére és belátására alapított katonai igénybevételi eljárás nem hozta meg a szükséges eredményt s egy újabb, szigorúbb és súlyos megtorló intézkedésekkel járó eljárásnak csak úgy tudjuk elejét venni, ha szigorúan számbaveszük készleteinket és a mutatkozó — bármily csekély — nélkülözhető élelmicikkeket (buza, rozs, liszt és tengeri) sietünk felajánlani éhező testvéreink részére. Nemcsak a Duna—Tisza közén, a Tiszántúl, Kárpátalján, Erdélyben és a Székelyföldön, hanem közöttünk is nagyszámban élő ellátatlan, derék magyar testvéreinknek nincs meg a mindennapi betevő falatja sem. A segítséget csakis azoktól remélhetik, sőt joggal várhatják is, kik szerencsésebb helyzetüknél fogva nincsenek nélkülözésnek kitéve és eddig csak kismértékben vették ki részüket a sorsdöntő idők által természetszerűen megkövetelt áldozatokból. Lehetetlen, hogy legyen igaz magyar ember, aki készséggel meg nem osztaná még szűkös készleteit is éhező embertársaival, nem is szólva a feleslegeknek — a magyar becsület és lelkiismeret által parancsolólag követelt — felajánlásáról és átengedéséről. . Most nem pénzadományra, hanem kenyérre van szüksége a hazának, hogy jövő évi ellátásunkat és katonai felkészültségünket biztosítani hivatott munkáskezek erejét, beteg és öreg embertársaink életéi és gyermekeink százezreinek egészséges fejlődését megóvhassuk. Ha nehéz testi munkát végző Testvéreinknek meg kell elégedni havi 8—10 kg liszttel, úgy meg kell elégedni ennyivel — sőt kevesebbel is — a könnyebbsorban élőknek, különösen, ha módjuk van a kenyeret most már más táplálékkal is pótolni. Aratás után már számíthatunk az új termésre s így bűnt követ el az, aki ezen az időn túlmenően tartalékol, mert veszélyezteti a ránkváró ínséges idők közellátását és evvel az ország jelenének és jövőjének egyedüli biztosítékait : a rendet és nyugalmat! A felajánlást — bármily kis mennyi ségben is — a polgármesteri, illetve jegyzői hivataloknál kell szóban vagy írásban bejelenteni, amelyek az átvételről és a hivatalosan megállapított legmagasabb ár kifizetéséről gondoskodni fognak. | Teljesítse mindenki a magyar sorsközösségből folyó ezen kötelességét, amelylyel Istennek, Hazának, éhező embertársainak tartozik és adjon kenyeret a magyar a magyarnak ! Esztergom, 1941. június 11. dr Ke&máiki Ftey Vilmos főispán, közellátási korm dnybiztos. Gróf Széchenyi István emléke a Kaszinóban Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó hagyományos ünnepi keretek között áldozott gróf Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyar emlékének. A Kaszinó az évente szokásos emlékvacsorát az elmúlt hét szombatján rendezte meg. Az idei ünnepségnek különös fényt adott az, hogy megjelent azon dr. Radocsay László titkos tanácsos, m. kir, igazságügyi miniszter is. A megjelent előkelőségek között ott láttuk : dr. Késmárki Frey Vilmos főispánt, Reviczky Elemér alispánt, dr^ Etter Jenő polgármestert, dr. Drahos János általános érseki helynököt, Farkas Ferenc m. kir. ezredest, dr. Csárszky István, dr. Lepold Antal, dr, Jeszenszky Kálmán, vitéz Ronkay Antal protonotárius-kanonokokat, dr, Rakovszky Iván járásbírósági elnököt, a vitézek képviselőit, a helyőrségek tiszti küldöttségeit, városunk társadalmi egyesületeinek vezetőit. Külön kedves gondolatot valósított meg a Kaszinó elnöksége, mikor meghívta az ünnepi vacsorára az idén érettségizett középiskolások képviselőit, A vacsora közben először dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, a Kaszinó elnöke emelkedett szólásra, üdvözölte vitéz Makray Lajos országgyűlési képviselőt, az emlékvacsora ünnepi szónokát, majd kifejtette, hogy az Esztergomi Kaszinó évek hosszú sora alatt ébren tartotta a Széchenyi-kultuszt, hogy a legnagyobb magyar eszméi minél jobban áthassák a magyar közvéleményt, A főispán után vitéz Makray Lajos országgyűlési képviselő mondotta el mélyen szántó gondolatokban gazdag beszédét. Beszédében Széchenyi alapgondolatából indult ki : erősíteni kell a magyarságot. A magyarság keletről jött s Európának egyik legkényesebb pontján telepedett meg, ahol egy évezreden keresztül küzdött a legkülönbözőbb történelmi erőtényezők malomkövei között. Hogy ennek ellenére a magyarság fenn tudott maradni, annak kettős jellegzetes oka van, az egyik a speciális magyar lélek, a másik a kereszténység. Ez a két eszme azonban nem maradt független egymástól, hanem a magyar lélek keresztény lett, A magyarság vesztett súlyos háborúkat, átélt kegyetlen katasztrófákat, de mindig ki tudott emelkedni, mert sorscsapásai közben a magyar lélekre, a kereszténységre és az erkölcsre támaszkodott. , Széchenyi lánglelke mindezeket az alapvető igazságokat felismerte s nemzetmentő politikájának alappillérévé ezeket a gondolatokat tette. Az alapelveken felépülő magyar életnek biztos tartó-oszlopa volt az ezeréves alkotmány, amelyet nem szabad úgy megítélni, hogy a törvények és jogszabályok tömege. Az alkotmány a magyar lélek mélységeiben gyökerezik s annak a felfogását hozza felszínre, nem holt valóság, hanem élő, nem merev, hanem rugalmas, amely az élet követelményeinek megfelelően fejlődni tud. Egy nemzetnek igazi erőt csak azok tudnak adni, akik a nemzet örök célkitűzéseiért meg is tudnak halni, a mult küzdött a jelenért, a jelennek áldozatóHETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Visszaállítják a délvidéki református egyház régi alkotmányát és rendtartását. — A kormányzó mezőgazdasága örökös vándordíjat nyert. — A nagyváradi káptalan 6000 holdat ajánlott fel telepítési célokra. — Tízezer üszőborjút osztanak ki az Alföldön és Felvidéken. — Magyarországon 2.585,693 lakóház van. — Egymillió pengővel modernizálják a fővárosi fürdőket. — Szeleczky Zitát 6 hónapra eltiltották a film- és színházi szerepléstől. — 412 iskola van Délvidéken. — Önálló egyházzá alakultak a kolozsvári magyar evangélikusok. — Kétszázezer pengőt fordít szociális célokra a Magyar Pamutipar. — A magyarnyelvű oktatás kiterjesztését kérik a nagyváradi román szülők. KÜLFÖLD A szovjetben új fegyverkezési népbiztost neveztek ki. — Megszűnt a Fekete-tengeren a hajóforgalom. — Görögországot olasz csapatok fogják megszállni. — Amerikában kötelezővé teszik a hadiüzemekben a munkaügyi rögtönbiráskodásl. — Szíriát csupán francia katonaság védelmezi. — Amerika körüli francia birtokok és az Egyesült-Államok között titkos egyezmény jött létre. — Ezer újság és folyóirat beszünteti megjelenését Németországban. — A bolgár király Olaszországba utazott. — Antonescu román állam vezető Hitlerrel tárgyalt. — Forradalommá kezd kiszélesedni az amerikai munkássztrájk. — Visszavonták a magántulajdont lefoglaló törvényjavaslatot Amerikában. — Megszakította Irak a diplomáciai viszonyt Olaszországgal. — Kréta szigetén felállították a haditörvényszéket. — Ötvenezer lakos elmenekült Alexandriából. — Négyezer áldozata van a szendrői várrobbanásnak. — Semmis a zsidók névváltozása Horvátországban. — Szénhiány fenyegeti Angliát. — Vatikán saját kereskedelmi flottát szervez öt hajóból. — Amerikában expedíciós hadtestet alakítanak. — Romániában az újszülöttek száma állandóan csökken. — Törökország szembenáll minden átvonulási kísérlettel. — 13 millió lakosa van Romániának. — Olaszország háborús vesztesége mostanáig 17.622 halott, 45.779 sebesült és 132.523 eltűnt. — A krétai vereség miatt élesen támadták az alsóházban az angol kormányt. — Három indiai hadosztályt szállítottak az angolok Irakba. - Sanfranciscóban 11 hajógyár sztrájkba állott. — Behívják katonának a sztrájkolókat Amerikában. — Több palesztinai arab fölkelővezért kivégeztek az angolok. — Álszakáilal menekült a volt román király Liszabonból Amerikába. — Oroszországba szállítják számos lett- és észtországi gyár berendezését. — Hetenkint háromszor szabad táncolni Németországban. — Németország egyelőre nem avatkozik bele a szíriai háborúba. — Rendkívüli törvényszékek vannak Horvátországban. /